Franchet d’Espérey tábornok úrnak, a keleti hadsereg parancsnokának, Saloniki.

A keleti szövetséges hadsereg és a magyar állam közt november 13-án katonai fegyverszüneti megállapodás jött létre, amelynek hatálya november 14-én kezdődik. Ez a fegyverszünet Szerbiára is kötelező, mert Szerbia is a szövetséges hatalmak közé tartozik és Szerbia nevében ezt a megállapodást Misics vajda is aláírta. Ezt a fegyverszüneti megállapodást Szerbia előttünk ismeretlen okokból magára nézve nem tartja kötelezőnek, illetve oly magatartást tanúsít, amely a fegyverszüneti megállapodás megsértésével egyértelmű. Az általunk a demarkációs vonalig kiürített magyar területet fegyveres szerb csapatok megszállván, a demarkációs vonalat túlhaladták, a kiürített területeken a közigazgatási hatóságok működését részben megbénítják, részben megszüntetik: a vasúti anyagot, a pécsi szénbányát lefoglalták, az összeköttetést a Krassó-Szörény megyei bányákkal és vasművekkel megszakították, az összes élelmiszereket lefoglalták, ezért készpénzzel nem fizettek; a megszállott területekről a magyar állam többi részébe élelmiszerek elszállítását nem engedik meg és így a demarkácionális vonalat gazdasági határrá teszik; ellenőrzési jogukat cenzúra behozatalára használták fel, a lapokat elkobozzák, a kormánytáviratokat cenzúrázzák, a hivatalos és magánleveleket felbontják, ezekből az értékeket kiszedik; a közbiztonsági szolgálatot megbénítják azzal, hogy a csendőröket, nemzetőröket és polgárőröket lefegyverzik; a vasúton a személyforgalmat engedélyhez kötik; a pécsi katonai iskolában katonai tantárgyak tanítását eltiltják; a 21–20 év közt levő magyar állampolgárokat a szerb hadseregbe toborozzák és általánosságban azt hirdetik, hogy magukra nézve a fegyverszünetet kötelezőnek nem tartják.

A kiürített területet megszálló szerb fegyveres csapatoknak ez a viselkedése beleütközik az előbb említett fegyverszüneti megállapodásnak 1., 12. és 18. cikkébe, a fegyverszüneti megállapodásnak szellemébe és céljába, végül általában a fegyverszünet gondolatába. Emellett a szerb csapatok eljárása a magyar népköztársaság kormányát abba a helyzetbe hozza, hogy az ország meg nem szállott területein lakóknak és vasutaknak szénnel és élelmiszerekkel való ellátását nem tudja biztosítani, a közigazgatási szervezet megbénítása folytán a közrend fenntartásáról nem tud kellőképp gondoskodni.

A szerb fegyveres csapatoknak ez a viselkedése továbbá bénítólag hat a magyar állam területének meg nem szállott részein a közigazgatásra.

A szénhiány miatt, különösen a pécsi szénbányák elfoglalása miatt Budapest világítása, a Krassó-Szörény megyei bányák forgalmának megszakítása miatt a vasúti forgalom meg fog állni és így előreláthatólag anarchia fog az országnak meg nem szállott területein is bekövetkezni, azon kívül, hogy a közigazgatási szervezet megbénítása és a fegyverszünet megsértése a megszállott terület lakosságát is állandó nyugtalanságban és izgatottságban tartja.

A magyar népköztársaság kormánya kiindulva annak a feltételezéséből, hogy a szerb csapatok ezen eljárásáról a parancsnokló tábornok úr nem bír tudomással és ez jóváhagyásával nem történhetik, azzal a kérelemmel fordul a szövetséges hadseregek parancsnokló tábornokához, szíveskedjék a megfelelő intézkedéseket tenni oly célból, hogy Szerbia a megfelelő fegyverszüneti megállapodásokat tartsa meg, mert ellenkező esetben a magyar népköztársaság kormánya a népesség viselkedéséért és a rend fenntartásáért nem vállalhat felelősséget, sem elvállalt kötelezettségeit nem teljesítheti és így nevezetesen a francia megszálló csapatok szállítására és ellátására vonatkozó kötelezettségének nem tehet eleget.

A fent előadott sérelmekre vonatkozó bizonyítékokat a köztársaság kormánya összgyűjtötte és kész azokat a szövetséges hadseregek parancsnokló tábornokának az általa megjelölendő módozatok mellett rendelkezésére bocsátani.

Károlyi s. k.