Tábornok Úr!

Mikor utazásában Ön Kolozsvárra ért, e magyar városban csak a román küldöttség üdvözölte Önt, mivel a románok eltitkolták érkezésének óráját. Ez alkalomból a város környékéről román küldöttségeket hozattak be, hogy Kolozsvár városának román jelleget kölcsönözzenek.

Miután a magyar nép nem tudta az Ön érkezésének óráját, csak az utolsó percben üdvözölhette Önt Apáthy úrral élén egy kis magyar küldöttség Kolozsvár városának és Erdélynek nevében.

Nagy megnyugvást okozott az Ön Apáthy úrhoz intézett beszéde, hogy Franciaország sohasem fogja megengedni, hogy az úgynevezett elnyomott népekből elnyomók legyenek. Nagyon boldogok voltunk, mikor azt hallottuk, hogy szándékában áll Önnek Kolozsvárra egy idősebb francia tisztet küldeni, aki az Ön nevében intézkedni fog és hogy Ön, Tábornok Úr, szintén elhatározta, hogy Nagybánya–Kolozsvár–Déva-vonalon egy 15 km-nyi széles keleti semleges vonalat fognak kijelölni, melyet kelet felől a román csapatok, nyugat felől a magyar csapatok fognak a rend szempontjából tisztelni és minden esetleg mutatkozó bolsevizmust le fognak törni.

Az Ön személye iráni szimpátia és mindenek fölött az Ön kijelentései nagyon sokban járultak hozzá a kolozsvári és erdélyi magyar lelkek megnyugtatásához.

Sajnos, alig hagyta el a várost, a román katonai parancsnokság nem tartotta meg ígéreteit, sőt úgy bánt a lakossággal és a hatóságokkal, mint ahogy háborúban az ellenség földjén lakó polgársággal bánnak.

Sok megsértése fordult elő a nemzeti jognak minden szerződéssel és egyezménnyel ellentétben. Legelőször is nem respektálják a 15 km-es semleges zónát. Megtámadták a zsibói magyar csapatokat, valamint a zilahiakat és egeresieket is, a román lakosságot fegyverbe szólították magyar katonák ellen és csupán a főkormányzóság finom és tapintatos viselkedésének és a magyar katonai parancsnokságnak köszönhető, hogy a polgárháborút elkerülték.

Ez alatt a román csapatok annyira erőszakosakká váltak, hogy a keserűség napról-napra nőtt és következményei kiszámíthatatlanok.

A román királyi csapatok megtámadták a semleges területen kívül levő magyar katonákat, a mieink fegyverrel védekeztek és ez alkalommal mintegy hat román katona esett el. Ennek következményeképpen internálták azután Apáthy főkormányzót és Kolozsvár városát 900.000 korona hadisarccal büntették meg.

Ez események előtt Apáthy főkormányzót házkutatással molesztálták, azonban eredmény nélkül.

Miután Ön, Tábornok Úr, utazásakor kilátásba helyezte Apáthy úrnak jóakaratú támogatását, én mint szem- és fültanúja az eseményeknek, bátorkodom segítséget kérni Öntől, Tábornok Úr, hogy Apáthy dr. főkormányzót a lehető leghamarabb szablábra helyezzék.

Fogadja Tábornok Úr teljes nagyrabecsülésem kifejezését.

Nagyvárad, 1919. január 17-én.

Kratochwil s. k.,

az erdélyi magyar csapatok főparancsnoka