| « Október 30-ika. | KEZDŐLAP | November 1-je. » |
Október 31-én reggel felfegyverzett és leginkább őszirózsákkal felbokrétázott[1] katonákkal teli gépkocsik járták be a várost és szüntelen puskalövések között éltették a nemzeti tanácsot. Eközben az utcán gyalog útnak indított rendezők minden katonát sapkarózsájának, az altiszteket ezenkívül csillagjaik és kardbojtjaik letépésére kényszerítenek, a tiszteket pedig felszólítják, illetve szintén durva módon kényszerítik, hogy kitüntetéseiket és egyéb tiszti voltukat jelző ismertetőjeleiket letépve, a nemzeti tanácsra felesküdjenek. Aki legkevésbé is ellenkezni mert, azt a legdurvább inzultus, tettleges bántalmazás érte, sőt néhány tiszt ez alkalomból életét is vesztette.
Hogy az esetleg kirendelendő karhatalom garázdálkodásukat meg ne akadályozhassa, a nemzeti tanács jó eleve gondoskodott, hogy a katonai épületek telefonja elvágassék és hogy magánfelek is csak óráról-órára változó jelszóval kapjanak telefonkapcsolatot.
Egyidejűleg a szociáldemokrata párt felhívások útján közli, hogy kitört a forradalom, hogy be kell szüntetni a munkát stb., a nemzeti tanács pedig újabb kiáltványban közhírré teszi, hogy Magyarország népe, katonasága, munkássága és polgársága kezébe vette a hatalmat és azt a nemzeti tanács elnökének, Károlyi Mihálynak adta át, aki mint a magyar népkormány elnöke, a katonai és polgári hatalom felett korlátlanul rendelkezik.
A dolgok ily fordulata következtében Hadik János gróf miniszterelnök nyomban beadta lemondását.
Károlyi Mihály már kora reggel jelentette telefonon József kir. hercegnek a beállott fordulatot s kérte őt, intézkedjék, hogy a nemzeti tanácshoz még nem csatlakozott katonák a kaszárnyákból ki nem menjenek, hogy ilyenformán nagyobb véres összeütközéseknek eleje vétessék.
Később József kir. herceg magához kérette Károlyit, aki Kunfi és Jászi társaságában 8 óra tájban ért fel a Várba. A király a történtekről József kir. herceg által telefonon értesíttetvén, az események kényszerítő hatása alatt nyomban kinevezi Károlyi Mihályt miniszterelnökké s megbízza őt új kabinet megalakításával.
Károlyi erre az időközben székhelyét a központi városházára áttett nemzeti tanácsba megy, ahol hamarosan elkészül az új miniszteri lista. Károlyi miniszterelnökön kívül tárcát kapott az új kabinetben: Batthyány Tivadar gróf belügy, Garami Ernő kereskedelem, Buza Barna földmívelés, Kunfi zsigmond munkásügy és jólét, Lovászy Márton vallás és közoktatás, Linder Béla hadügy, Nagy Ferenc közélelmezés és Jászi Oszkár nemzetiségek ügye. Az igazságügyet ideiglenesen Buza Barna, a külügyet és pénzügyet Károlyi Mihály vezette. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ez a kinevezés nem az uralkodó spontán, szabad elhatározásából kifolyólag, hanem a Károlyiék által kifejtett hallatlan terror hatása alatt történt, akik lázítás és durva erőszak alkalmazásával a hatalmat magukhoz ragadva, ezáltal nemcsak az ország kormányát, hanem az uralkodót is kényszerhelyzet elé állították.
Az új kabinet nyomban népkormánynak nevezte el magát, tagjai számára a kegyelmes cím helyett a miniszter úr megszólítást tette kötelezővé, ezáltal már eleve jelét adván demagógikus érzelmeinek.
Eközben Kobek Kornél és Szántó Béla tartalékos hadnagyok felmennek Lukachich Géza báró altábornagyhoz a Várba s felszólítják, adja át a katonai állomásparancsnokságot Hunké Lajos altábornagynak. Ez megtörténvén, Lukachich báró altábornagyot az Astoriába viszik, ahonnan csak nagy nehezen sikerül neki a tömeg dühe elől észrevétlenül eltávoznia.
Károlyi Mihály gróf és minisztertársai október 31-én este 6 órakor ugyanabban az órában tették le az esküt József kir. herceg kezébe, amelyben felfegyverzett katonák a haza egyik nagy fiát, Tisza István grófot, lakásán meggyilkolták.
Ezzel a Károlyi-párt, a nemzeti és a katona tanács programjának első része, a hatalom megszerzése, tervszerűen végrehajtottnak volt tekinthető.
[1] Innen az őszirózsás forradalom elnevezés. E célra a forradalom rendezői a virágüzleteknek halottak napjára összegyűjtött összes virágait lefoglalták.
| « Október 30-ika. | KEZDŐLAP | November 1-je. » |