Ugyanaznap a kora délutáni órákban egy karhatalmi kirendeltség körülfogta a katonatanács Reáltanoda-utcai gyűjtőfészkét és az ott talált katonákat, akik természetesen rendszerint polgári ruhában bujkáltak, elvitte magával. A legtöbb katonatanácstagnak azonban, a készülő razziának idejekorán neszét vevén, még elég jókor sikerült kereket oldani.

Az ily módon szétrobbantott katonatanács röviddel ezután még ugyanannak a napnak délutánján a Lovass-féle vívóteremben tartott ülést, amelyen Csernyák a forradalom kitörését november 4-ikére jelezte és szűkebb környezetével és meghittjeivel azt is közölte, hogy ugyanakkor Tiszát is elteszik láb alól, mire nézve a részletes utasításokat Kéri Pál újságíró adja majd, akit méltán tekinthetünk ennek az embertelen gyilkosságnak értelmi szerzőjéül. És úgyis történt minden, amint azt ez a vérszomjas maffia kieszelte, de nem november 4-én, hanem már október 31-én, néhány órával a bécsi forradalom kitörése után, amely már október 30-án este robbant ki.

Mialatt a Lovass-féle vívóteremben ezek a megbeszélések folytak, azalatt az utcán féktelen izgatás folyt és az a legszomorúbb a dologban, hogy ezeket a tüntetéseket nagyrészt rendőrök kezdeményezték.