Osztrákok.

A déli hadsereg 3 hadteste egyenként 3–3 gyalog dandárból, 4 lovas századnyi hadtest-lovasságból és 4 ütegnyi hadtest-tüzérségből állott. A gyalog dandárok 7 zászlóaljból és 1 négyfontos ütegből állottak. A dandárok közvetlenül, hadosztálykötelék nélkül voltak a hadtestparancsnoknak alárendelve.

Gyalogság. A sorgyalogezredek 3, egyenként 6 századból álló zászlóaljból állottak; 2 század 1 osztályt képezett. A századok hadiállománya 4 tisztből és 172 emberből állott. A gyalogság előltöltő csappantyús puskával és szúrószuronnyal (Kapselgewehre mit Stichbajonnett), a vadászok vontcsövű előltöltő kurtánnyal (Stutzen mit Haubajonnett) voltak felfegyverezve. A hatásos lőtávolság 600 lépésig, a legnagyobb lőtávolság mintegy 1000 lépésig terjedt. Az embernél 60 töltény, további 20 a lőszerkocsin, 130 pedig a lőszertelepeken volt lőfegyverenként.

Lovasság. A vértesek és dragonyosok nehéz, az ulánusok és huszárok könnyű lovasságszámba mentek. A nehéz lovasezredek 5, a könnyűek 6 lovas századból állottak, melyekből 2–2 század egy osztályt képezett. A századok állománya 6 tiszt és 160 lovas volt. Az ulánusok lándzsával, karddal és pisztolyokkal, a többiek csak karddal és pisztolyokkal voltak felszerelve; 20 embernek századonként karabélya is volt, fegyverenként 24 tölténnyel.

Tüzérség. A gyalogdandárokhoz beosztott ütegek 4 fontos gyalogütegek voltak 8–8 löveggel. A hadtest tüzértartaléknál 8 fontos gyalog és lovagló ütegek is voltak beosztva. Valamennyi löveg hatfogatú volt. A huzagolt előltöltő lövegek hordtávolsága kitett: a 8 fontosok gránátjainál valamivel többet 5000 lépésnél, shrapneljeinél 2500 lépésig, kartácsainál 600 lépésig; a 4 fontosok gránátjainál mintegy 4500 lépésig, shrapneljeinél 1600 lépésig, kartácsainál 400 lépésig. Tölténymennyiség a 8 fontosoknál 128, a 4 fontosoknál 156 lövés lövegenként.

Műszaki csapatok. A hadsereghez utász- és hadmérnök századok voltak beosztva, mely utóbbiak a távirói szolgálatot is ellátták. Azonkívül voltak még egészségügyi- és vonat-századok a seregtestekhez beosztva.

Felszerelés. Minden embernek 1 hátizsákja, 1 kenyértarisznyája, 1 tábori kulacsa és 1 pár tartalék-bakancsa volt; minden ötödik ember ezenkívül 1 öt emberre való főzőedényt vitt magával.

Harcalakzatok, harcmód. A gyalogság harcmódjának határozott támadó jellege volt, ami az úgynevezett roham- vagy lökőharcászat (Stosstaktik) elveinek felel meg. Az 1. harcvonalba beosztott zászlóaljak rendszerint zárt osztály-tömegvonalakban, melyek elé osztályonként ¹/₂ század nyitott alakzatban volt előretolva, nyomultak szuronyrohamra előre. Ezeket a 2. harcvonalbeli zászlóaljak 300–400 lépésre, osztály-tömegvonalakba alakulva, követték. A legelől levő nyitott alakzatot felvett fél századoknak gyorsan a hatásos lőtávolságig kellett előresietniök, hogy aztán a hátullevő osztagok beérkeztéig erőteljes tüzelést kifejtve, azokkal együtt, a tüzelést folytatva és tovább előnyomulva, végül „rajta-rajta” kiáltással az ellenségre vessék magukat. Sikerült roham után a hátsó osztályoknak az előllevők sorakozását fedezniök s egyidejűleg a hátráló ellenséget üldözniök kellett. Ha ellenben a roham nem sikerült, a hátsó osztályoknak, kedvező fordulat előidézése céljából az ellenség oldalába kellett betörniök. A vadászzászlóaljaknak az volt a különleges feladatuk, hogy a dandárparancsnok utasításai szerint „szétszórt harcmódban” előnyomulva, az ellenség felállítását kikémleljék, a harcot bevezessék és a támadásra alkalmas pontokat kikémleljék, – vagy hogy a dandár felvonulását biztosítsák, majd annak sikerét kiaknázzák, illetve sikertelen roham után az üldöző ellenséget hidegvérűen jól célzott tüzeléssel előnyomulásában feltartóztassák. A dandár-ütegnek az volt a feladata, hogy a támadást alkalmas állásból kellőképpen előkészítse.

Olaszok.

Az olasz hadtestek 2–2 gyalog hadosztályból és 15 lovas századnyi hadtest-lovasságból állottak. A gyaloghadosztályok mindegyikéhez két 8–8 zászlóaljas gyalog dandár, 2 bersaglieri zászlóalj és 3 üteg, vagyis összesen 18 zászlóalj és 18 löveg tartozott. A lovashadosztályok 2–2, 24 lovasszázadot és 12 löveget számláló lovas dandárokból állottak. A tüzértartalék 72 löveget számlált.

Gyalogság.

Az ezredek 4, 4–4 századból álló zászlóaljakból, a bersaglieri-zászlóaljak ugyancsak 4 századból állottak. A gyalogszázadok állománya 4 tisztet és 170 embert, a bersaglieri-századok 4 tisztet és 150 embert számláltak. A gyalogosok fegyverzete huzagolt Mnic-szuronyos puskákból, a bersaglieriké huzagolt kurtályokból és késalakú szuronyokból (Säbelbajjonnett) állott. Mindkét puska hatásos lőtávolsága 500 lépésig, legnagyobb hordtávolsága mintegy 800 lépésig terjedt. Töltények száma fejenként: 60 az embernél, 140 a lőszerkocsikon és a hadosztály- és hadtest-lőszertelepekben.

Lovasság. A lovasezredek nagyobb része könnyű – lanceri, cavalleggeri, guide – lovasságból állott. Az ezredek 6–6, egyenként 125 lovasból álló lovasszázadból állottak. Fegyverzet: a lanceriknél lándzsa, kard és pisztoly, a cavalleggeriknél kard és karabély, a guideknél kard és pisztoly.

Tüzérség. Az ezredek bizonyos számú, 6–6 lövegből álló ütegekre tagozódtak. Az anyag 9 cm. űrméretű huzagolt előltöltőkből állott, amelyekből gránátokat és kartácsokat lőttek. Hordtávolság a gránátoknál valamivel 5000 lépésen felül, a kartácsoknál 600 lépésig.

A harcmód az olaszoknál is főként támadólagos alapra volt fektetve; a gyalogsági tűzre szintén nem nagy súlyt fektettek.

A földerítő szolgálatra nem valami túlnagy gondot fordítottak.[1]

[1] Scudier id. m. 1–9. – Strobl id. m. 1–5.