Napoleonnak az volt a terve, hogy június elején a Visztula menti széles felvonulási körletből gyorsan a Njemen felé nyomul előre, majd e folyón a balszárnyra áttolt főerővel Kovnónál meglepően átkel s aztán gyorsan Vilna felé nyomul előre.

Orosz részéről Phul tábornok elfogadott terve szerint Barclaynek az 1. nyugati hadsereggel abban az esetben, ha Napoleon Vilna irányában támadna, a Drissza mellett előkészített, nagyterjedelmű erődített táborba kellett visszavonulnia és ott szívós védelmet fejt ki. Ezalatt a 2. nyugati hadsereg támadólag előnyomulva, Napoleon jobboldalába és hátába tör. Ha ellenben az ellenség főtámadása Varsóból Minsk felé irányulna, akkor a 2. nyugati hadsereg a megerődített Boriszovra vonul vissza s a támadó szerepet az ellenség baloldala ellen az 1. nyugati hadsereg veszi át. A 3. hadseregre mindkét esetben Volhynia védelme hárul.

Azonban az orosz hadvezetőség egyrészt Napoleon igen nagy túlerejére való tekintettel, másrészt, mivel a drisszai tábor távolról sem felelt meg a tőle várt kivánalmaknak, csakhamar ezt a tervet is feladta és nem ugyan szándékosan és tervszerűen, hanem a viszonyok által kényszerítve, a methodikus visszavonulás rendszerére tért át és már itt leszögezhetjük, hogy Napoleon remekül előkészített és páratlan energiával végrehajtott hadműveletét ép ez a rendes visszavonulás buktatta meg, amelyet az orosz fővezérlet csak kényszerűségből alkalmazott.