Káldi György
Azt kérdhetnéd, miért született Krisztus urunk Betlehemben? Ha az Isten az embereknek tetszését követné, vagy az ő gondolatjokon járna, kétség nélkül a zsidókkal azt végezte volna, hogy születése Palesztina tartományának fővárasában, Jeruzsálemben légyen; a pogányokkal pedig, hogy Rómában, mely e világ fejének tartatott. Nem úgy jött-e, mint „Mindent megvilágosító igaz Világosság”? Nem ő mondotta-e, hogy „Senki gyertyát nem gyújt, s a rejtekbe tészi, sem a véka alá, hanem az gyertyatartóra, hogy akik bémennek, lássák a világosságot”? Nem azért jött-é, hogy Isten fiának ismertetné magát? Azt pedig könnyebben végbe vihette volna Rómában, mert ami Rómában tudva lött volna, a széles világra kiterjedett volna, a rómaiak bírván az egész világgal, és azért íratta bé Augustus az egész világot. Az elrejtett bölcsességben pedig, és az eltitkolt kincsben, mi haszon vagyon mind a kettőben? Bizonyára ha az Istennek angyala hírt nem tött volna, és jelt nem adott volna, csak azon tartományban lévő pásztoroknak sem lött volna tudtokra, és ha új csillag nem támadott volna, a napkeleti mágusoknak hírével sem lött volna, melyek Rómában szükségesek nem löttek volna, avagy hasznosbak lehettek volna. Továbbá nem azért jött-e a Krisztus, hogy az igazságról bizonyságot tenne? és mester lenne? De arra is alkalmatosb lött volna Róma, nemcsak a császár parancsolatjáért, hanem a deák nyelvért is, mely több helyeken szolgálhatott volna a zsidó nyelvnél, és az ékesen szóló orátoroknak hirdetéséért, kik felesen találtattanak volna Rómában, és többet szolgálhatott volna Cicero Péternél, Hortensius Jakabnál, Sallustius Jánosnál, kik mint az Orpheus és Amphion citerája, a vad erkölcsű embereket is az Evangéliomnak gyönyörűséges igája alá hajthatták volna. Annak fölötte nem azért jött-e a Krisztus, hogy a bálványimádásnak végét érné? De arra is alkalmatosb lött volna Róma, mely minden bálványoknak hajléka volt, és midőn csaknem minden nemzetségeken uralkodék, mindenik tévelygésének szolgált, abban helyheztetvén istenségét, ha semmi hamisságot meg nem vetne, amint Szent Leó írja. Az okáért, amint Dávid, fejét vévén Góliátnak, meggyőzte a filiszteusokat, és Judit Holofernésnek, az assziriusokat, azonképpen a Krisztus, ha Rómában a bálványozásnak nyakát szakasztotta volna, egyébütt is füstbe ment volna.
Ezek mind így lévén, mindazáltal az Istennek megfoghatatlan bölcsessége a Krisztus születését nem Rómában, hanem Betlehemben rendelte, melynek jeles okai is voltak. (…)
1. Hogy megszégyeníté azokat, kik balgatagul dicsekednek nemes hazájokkal, és a nemtelen helybélieket megútálják. Azt írja Laertius, hogy midőn Aristoteles előtt némelly azzal dicsekednék, hogy nemes várasban született, azt felelte Aristoteles, hogy a' volna dicséretes dolog, ha úgy viselné magát, amint hazájának nemessége kívánná. Anacharsis felől pedig azt írja, hogy midőn egy athénási azt vetette volna szemére, hogy Scitiából származott, azt felelte: nékem a hazám vagyon gyalázatomra, te pedig hazádnak vagy gyalázatjára. Az okáért nem a ház tészi böcsülletessé a gazdát, hanem a gazda a házat.
2. Azokat orcázta, kik ha mit olyat cselekesznek, azt akarják, hogy az egész világ tudja: ha pedig gyalázat esik rajtok, azt kívánnák, hogy a föld se tudná. A király legnemesb várasában koronáztatja magát, de akit fel kell akasztani, azt akarná, hogy rejtekhelyen lenne. Krőzus Solonnak, Ezékiás a babiloniai követeknek mutogatta kincsét; Midas a szamárhoz illendő füleit még a borbély előtt is födözgette. A Krisztus azért felvévén a szolgai ábrázatot, és nem jövén ítélni, hanem ítéltetni, Betlehemet választotta születésének, Jeruzsálemet szenvedésének, úgymond Szent Leó pápa. Három ízben vött diadalmat bajvívással az ördögön, de a pusztában, holott csak az Isten és az angyalok látták. Elváltoztatta színét, fénylett az orcája, mint a Nap, de csak három tanítvány előtt, és azoknak is megparancsolta, hogy senkinek ne mondanák, mígnem feltámadna.
3. Meg akarta mutatni, hogy ajándékit szépen osztogatja, kívánván, hogy mindennek jusson valami, kinek erő s kinek elme, és mivelhogy Jeruzsálem elég híres-neves váras volt a Templomért, és hogy abból ment ki a Törvény, Róma pedig a hatalmas birodalomért, Betlehemet is meg akarta nemesíteni születésével, mellyel egész Palesztinánál tettetesbé lött. Hét főváras vetekedett a Homérus születésén, amint Gellius írja: Smyrna, Rodos, Colophon, Salamin, Chio, Argos, Athene. Szent Agátha felől is Sziciliának két fő várasa vetekedik: Panormum és Catana; mindenik nagy böcsülletnek tartván, hogy őbenne született; de én azt gondolom, hogy mind a kettőt megékesítette, egyikben születvén, másikban e világból kimúlván. De mennyivel inkább dicsekedhetik a kis Betlehem, hogy őbelőle származott nemcsak Izraelnek vezére, hanem a világnak Üdvözítője is.
1631