I. fejezet A MAGYAR SZÍNHÁZI STRUKTÚRA VÁLTOZÁSAI (18731908) | TARTALOM | 2. Új színházi vállalkozások |
FEJEZETEK
A színház történetét összefoglaló könyvek: Pukánszkyné Kádár Jolán, A Nemzeti Színház százéves története. I. Bp., 1940. (Fontes historiae hungaricae aevi recentioris. Magyarország újabbkori történetének forrásai); A Nemzeti Színház. Szerkesztette Székely György. Bp., 1965.; A Nemzeti Színház 150 éve. Írta Hofer Miklós, Kerényi Ferenc, Magyar Bálint, Mályuszné Császár Edit, Székely György, Vámos László. Szerkesztette Kerényi Ferenc. Bp., 1987.
A színház műsorát 1837. augusztus 22-étől 1941. június 22-éig napra kimutatva, cím- és szerzői mutatóval, eredeti címekkel, szereposztással Hajdú (Algernon) László állította össze. A műnek egy-egy kefelevonata megtalálható az OSzK Sztt-ban és az OSzMI könyvtárában. Ez az alapja Staud Géza összeállításának; megjelent: A Nemzeti Színház. Szerkesztette Székely György. Bp., 1965. Az elsődleges források (színlapok, zsebkönyvek, színházi nyilvántartások) alapján állította össze Gazdag Márta és Molnár Klára a Nemzeti műsorát: A Nemzeti Színház 150 éve. Szerkesztette Kerényi Ferenc. Bp., 1987. 214316.
{925.} A színház iratanyaga, melyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irataival az Országos Levéltárban őriztek, 1956-ban megsemmisült. A legfontosabbakat közölte: A Nemzeti Színház százéves története. II. Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Szerkesztette és közzéteszi Pukánszkyné Kádár Jolán. Bp., 1938. (Fontes historiae hungaricae aevi recentioris. Magyarország újabbkori történetének forrásai). Pukánszkyné a kötethez készített kivonatai és másolatai megtalálhatók az OSzK Sztt-ban. Az irategyüttes katalógusa: Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Pukánszkyné Kádár Jolán kiadatlan levéltári gyűjtésének fondjegyzéke. Feldolgozta és a bevezetőt írta Berlász Piroska. Bp., 1988.
A Nemzeti Színház régi épületének átépítéséről, lebontásáról, az új épület tervezéséről: Báthory István, A Nemzeti Színház építésének és lebontásának története. Bp., 1914.; Szekér László, A nemzet színháza építésének 150 éves története. Bp., 1987.
A színház történetét bemutató emlékezés-kötetek: Szigeti József, Egy színész naplója. Pest, 1856.; Podmaniczky Frigyes, Naplótöredékek. IIV. Bp., 18871888.; Rákosi Jenő, Emlékezések. IIII. Bp., 1926. (Rákosi Jenő művei); Tóth Imre, Egy színigazgató emlékei. IXIII. rész. Képes Krónika, 1926. május 26.augusztus 22.; Jászai Mari emlékiratai. S. a. r. Lehel István. Bp., 1927.; Szacsvay Imre, Életem és emlékeim. S. a. r. és a bevezető életrajzot írta Balassa Imre. Bp., 1940.; Jászai Mari írásai. Emlékezések Napló Tanulmányok. Válogatta és bevezette Debreczeni Ferenc. Bp., 1955.; Csathó Kálmán, Ilyeneknek láttam őket. Régi nemzeti színházi arcképalbum. Bp., 1960.; uő, A régi Nemzeti Színház. Az Ilyeneknek láttam őket régi nemzeti színházi arcképalbum II. kötete. Bp., 1960.
A színház adminisztrációjáról: Nemzeti Színház igazgatósági szabályrendelet. Bp., 1884.; Nemzeti Színház. Igazgatósági szabályrendelet. Helybenhagyatott az 1884. évi augusztus hó 14-én kelt 10.409. számú belügyminiszteri rendelettel. Bp., 1887.; A Nemzeti Színház törvénykönyve 1884. okt. 1-től kezdve. Bp., 1884.
A színház műsoráról számos elemzés készült. A klasszikus magyar drámákról: Galamb Sándor, A Nemzeti Színház a magyar dráma életében. In: A százéves Nemzeti Színház. 7381; Osváth Béla, A Nemzeti Színház és a magyar dráma. Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 693704.; A Bánk bán előadásairól: Németh Antal, Bánk bán száz éve a színpadon. Bp., 1935; Orosz László, A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (18681929). Cumania, 8. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve. Kecskemét, 1984. 497530.; Az ember tragédiájának bemutatóiról: Németh Antal, Az ember tragédiája a színpadon. Bp., 1933; Kelényi István, Paulay Tragédia-szcenáriuma. Színháztudományi Szemle, 12. 1983. 3353; Székely György, A Tragédia ősbemutatójának problémái. Színháztudományi Szemle, 32. 1997. 622. A Csongor és Tündéről: Németh Antal, A Csongor és Tünde első színre alkalmazása. {926.} In: Emlékkönyv Pap Károly főiskolai tanári működésének harmincadik évfordulójára. Debrecen, 1939. 304316.; Staud Géza, A Csongor és Tünde a színpadon. In. „Ragyognak tettei…” Tanulmányok Vörösmartyról. Szerkesztette Horváth Károly, Lukácsy Sándor és Szörényi László. Székesfehérvár, 1975. 217238.
A klasszikus műsorról: Németh Antal, A Nemzeti Színház és a klasszikusok. In: A százéves Nemzeti Színház. 171177.; Bayer József, Shakespeare drámái hazánkban. III. Bp., 1909.; Galamb Sándor, Magyar Shakespeare előadások két centenárium között (18641916). In: Shakespeare-tanulmányok. Szerkesztette Kéry László, Országh László, Szenczi Miklós. Bp., 1965. 8097.; Hanvai Kovács Zoltán, Az angol és amerikai dráma a Nemzeti Színház színpadán. In A százéves Nemzeti Színház. 8992.; Rexa Dezső, Faust a magyar színpadon. Akadémiai Értesítő, 1915. 515520.; Bayer József, Schiller drámái a régi magyar színpadon és irodalmunkban. Bp., 1912.; Németh Antal, Goethe Faustja a színpadon. Bp., 1932. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből.); Pukánszky Béla, A német dráma a Nemzeti Színházban. In: A százéves Nemzeti Színház. 113125.; Antalffy Gizella, Lessing a magyar színpadon. Bp., 1916.; Nagy Péter, A francia klasszikus dráma fogadtatása Magyarországon. Bp., 1942.; Hankiss János, A Nemzeti Színház francia műsorának tanulságai. In: A százéves Nemzeti Színház. 8388; Greguss Ágost, Shakespeare és Molière a nemzeti színpadon. In: G. Á., A balladáról és egyéb tanulmányok. Bp., 1886. 564574.; Nagy Artúr, Olasz színművek és színészek a Nemzeti Színházban 1837-től 1884-ig. Bp., 1940. (A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Olasz Intézetének kiadványai); Nagy Zoltán, Az olasz drámairodalom a magyar Nemzeti Színházban. In: A százéves Nemzeti Színház. 106112.
A 19. század végének modern drámáiról: Marchis György, Északiak a Nemzeti Színházban. In: A százéves Nemzeti Színház. 127134.; Bársony Imre, Ibsen Magyarországon. Filológiai Közlöny, 1956. 509520. és 1957. 117122.
A rendezésről és a szcenikai keretről: M. Császár Edit, A magyar rendezéstörténet néhány kérdése 1790-től Szigligeti haláláig. Theatrum, 1962. 182 199.; uő, Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. század második felében. Bp., 1963. (Színháztörténeti könyvtár, 10.); uő, Molnár György, a rendező. Bp., 1964. (Színháztörténeti könyvtár, 16.); Molnár Klára, A Paulay-korszak három Ibsen-bemutatója a Nemzeti Színházban. Színháztudományi Szemle, 26. 1989. 4650.
A színház művészeiről a már említett műveken kívül a legfontosabbak: Szerepkatalógusok: Staud Géza, Pethes Imre. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 1.); Cenner Mihály, Prielle Kornélia. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 2.); uő, Jászai Mari, Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 6.); Mészáros Sándor, Ódry Árpád. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 9.); Kovács Tivadar, Sugár Károly. Bp., 1957. (Színháztörténeti füzetek, 11.); Staud Géza, Bajor {927.} Gizi. Bp., 1958. (Színháztörténeti füzetek, 22.); Mészáros Sándor, Gyenes László. Bp., 1976. (Színháztörténeti füzetek, 60.); Somorjai Olga, Beregi Oszkár. Bp., 1983. (Színháztörténeti füzetek, 72.). Antológiák: Szász Károly, Színésznők. Blaháné, Jászai Mari, Csillag Teréz. Bp., 1927. (Magyar könyvtár, 1015.); Újházi Ede, Régi színészekről. Bródy Sándor előszavával. Bp., 1908. (Többek között: Nagy Imre, Paulay Ede, Tamássy József, Szigeti József, Tóth József); Nagy magyar színészek. Szerkesztette Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. Bp., 1957. (Galamb Sándor, Tóth József, 134150. M. Császár Edit, Prielle Kornélia és Szerdahelyi Kálmán, 151179. Bálint Lajos, Újházi Ede, 180190. Kárpáti Aurél, Jászai Mari, 191243. Szendrő József, Márkus Emília, 257274. Benedek Marcell, Pethes Imre, 275292. Ascher Oszkár, Ódry Árpád, 305320. Tiszay Andor, Sugár Károly, 373387. Benedek András, Somlay Artúr, 409434. Kozocsa Sándor, Bajor Gizi, 467489.); Ignácz Rózsa, Prospero szigetén. Bp., 1960. (Ódry Árpád, Sugár Károly, Gál Gyula, Vízvári Mariska, Bajor Gizi, Fáy Szeréna). Színészarcok a közelmúltból. Összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta Illés Jenő. Bp., 1968. (Benedek Marcell, Pethes Imre, 5360. Galamb Sándor, Gál Gyula, 6169. Magyar Bálint, Bartos Gyula, 97105. Staud Géza, Hevesi Sándor, 107115. Illés Jenő, Beregi Oszkár, 117124. Bálint Lajos, Ódry Árpád, 125131. Benedek András, Bajor Gizi, 289297.)
Egyes művészekről: Ambrus Zoltán: Csiszár Béla, A. Z. Bp., 1935. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből.); Dávidné Angyal Paula, A. Z. Bp., 1934; Szinnyei Ferenc, A. Z. Irodalomtörténet, 1918. 7127.; Voinovich Géza, A. Z. Bp., 1943. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből.) Bajor Gizi: Galsai Pongrác, B. G. játékai. Bp., 1971.; Kedves B. G.! Levelek B. G.-hez. Válogatta és az összekötő szöveget írta Staud Géza. Bp., 1967.; Rácz György, B. G. Portré prózában. Bp., 1941. Gál Gyula: G. Gy. 6 Shakespeare-szerepben. (Litográfiák.) Bevezette Bálint Lajos. Bp., 1923. Gabányi Árpád: Ivánfi Jenő, G. Á. In: I. J., A színpad művészete. Bp., 1919. 105108., Kosztolányi Dezső, G. Á. In: K. D., Színházi esték II:363366. Hevesi Sándor: Galamb Sándor, H. S. Bp., 1930. (Kortársaink, 9.); László Anna, H. S. Bp., 19732. Benne: Staud Géza, H. S. irodalmi és színházi működése. Jászai Mari: Rakodczay Pál, J. M. mint Elektra. Bp., 1881.; Rédey Mária, Kassainé ifjasszony. Bp., 1935.; J. M. levelei. Kiadta Kozocsa Sándor. Bp., 1944.; Péchy Blanka, J. M. Bp., 1959.; Földes Anna, J. M. és a magyar színház. Bp., 1983. Márkus Emília: Bródy Sándor, M. E. mint leány. M. E. haja. M. E. klasszikus szerepben. In: B. S., Színésznők. Bp., 1905. 3651. Ódry Árpád: Hevesi Sándor, Ó. Á. Bp., 1937. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből.); Rédey Tivadar, Ó. Á. Bp., 1942.; Csillag Ilona, Ó. Á. Bp., 1982. (Szemtől szemben). Prielle Kornélia: Mályuszné Császár Edit, Egy színészházaspár élete. Bp., 1956.; Rakodczay Pál, Prielle Kornélia élete és művészete, 50 éves színi pályája emlékéül. Bp., 1891. Paulay Ede: Rédey Tivadar, Megemlékezés P. E.-ről. In: A százéves {928.} Kisfaludy Társaság (18361936). Szerkesztette Kéky Lajos. Bp., 1936. 443450.; uő, A főváros színházi világa P. E. halálakor. Budapesti Szemle, 1939. 252. kötet 5564.; Mályuszné Császár Edit, Egy polgár, magasba ívelő pályán (P. E. 18521878 között). Színháztudományi Szemle, 12. 1983. 530.; Paulay Lajos, P. E. és színházi kortársai szabadkőműves működése. Színháztudományi Szemle, 24. 1987. 85108.; Székely György, P. E. életműve. In: Paulay Ede írásaiból. 525582. Somlay Artúr: Demeter Imre, S. A. Bp., 1972. (Arcok és vallomások). Szacsvay Imre: Ivánfi Jenő, Sz. I. In: I. J., A színpad művészete. Bp., 1919. 102104. Szigeti József: Sz. J., 18221902. Sz. J.-összeállítás. Vár utca 17. 1999/1. (Az összeállítás tartalmazza Sz. J. fontosabb írásait, a Sz. J.-ről publikált dolgozatokat; valamint Darvay Nagy Adrienne, Szigeti József, a színműírószínész c. dolgozatát.) Szigligeti Ede: Rakodczay Pál, Sz. E. élete és költészete. PozsonyBp., 1901. Prém József, Sz. E. életrajza. PozsonyBp., 1885.; Solt Andor, Öt év Sz. életéből. Irodalomtörténet, 1942. 1689176.; Osváth Béla, Sz. Bp., 1955. Újházi Ede: Nagy Endre, Ú. E. Nyugat, 1930. I. 270274.
Az Operaház működésére vonatkozó levéltári iratok a Magyar Országos Levéltárban (Családok, személyek, 1945 előtti nem kormányzati szervek iratai. P szekció. Operaház 19161940. P/517) találhatók. Az intézmény történetére vonatkozó források kiadása: A százéves Operaház válogatott iratai. Válogatta Staud Géza. Bp., 1984. A színház történetét feldolgozó bibliográfia: A budapesti Operaház 100 éve. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1984. 555562. A színház műsor-összeállításai: Haraszti Emil, A Wagner-bemutatók időrendje Magyarországon. Wagner-operák énekesei a Nemzeti Színházban és az Operaházban. Wagner-előadások statisztikája az Operaházban 18841916. In: Lichtenberger Henrik, Wagner Richard. Bp., 1916. 460470; Horlay Magda, Olasz operák Magyarországon. A magyar nyelvű operaelőadások százötvenedik évfordulójára. 17931943. Bp., 1943. 114115. (A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Olasz Intézetének kiadványai, 23.); Koch Lajos, A budapesti Operaház műsora, 18841959. Bp., 1959. (Színháztörténeti füzetek, 29.); A budapesti Operaház 100 éve. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1984. 440492; A Magyar Királyi Operaház, 18841909. Bp., 1909.
A színház történetének monografikus feldolgozása: A budapesti Operaház 100 éve. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1984.
A színház építéstörténetéről: Hajnóczi Gábor, A budapesti Operaház építéstörténete. (Az előzményektől az épület átadásáig, 18701884.) Bp., 1979. Az épületről és a színpadgépezetekről: Borsa MiklósTolnay Pál, Az ismeretlen Operaház. Bp., 1984.
A budapesti Operaház 100 éve című monográfia 1984-ig foglalja össze {929.} az intézmény történetére vonatkozó irodalmat. Az 1984 után megjelent fontosabb összefoglalások, tanulmányok: Bartha Andrea, Színpadi látvány a századelőn. Kéméndy Jenő munkássága. Bp., 1990.; Gelencsér Ágnes, Balettművészet az Operaházban (18841919). Tánctudományi tanulmányok, 19821983. 933.; uő, Balett az Operaházban 1884 és 1919 között. In: A színpadi tánc története Magyarországon. Szerkesztette Dienes Gedeon, Fuchs Lívia. Bp., (1989). 4559.; Kaizinger Rita, Gustav Mahler budapesti működésének ikonográfiája. Zenetudományi dolgozatok, 1989. 167187.; uő, Spannraft Ágoston, az Operaház első díszlettervezője. Zenetudományi dolgozatok, 1990/1991. 101114.; Tallián Tibor, A gróf szolgálatában. Bánffy Miklós az Operaház élén (19121918). Protestáns Szemle, 1993. 189197.; Ismeretlen Mahler-levelek az Operaházban. Kiadja Wellmann Nóra. Muzsika, 1989/12. 3839.
I. fejezet A MAGYAR SZÍNHÁZI STRUKTÚRA VÁLTOZÁSAI (18731908) | TARTALOM | 2. Új színházi vállalkozások |