ÁLTALÁNOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MŰVEK

A magyar színháztörténet-írás összegzésére tett első kísérletek és a jelentős összefoglalások a 19. század végén születtek, így még nem foglalkozhattak a 19. század végének és a 20. század elejének színháztörténetével. Az eleve népszerűsítő kiadványnak szánt Magyar színháztörténet. Szerkesztette Hont Ferenc. Bp., 1962. című szintézis pedig már kiadásakor sem felelt meg a tudományos kritériumoknak.

A színháztörténeti kutatás lehetséges forrásbázisának rendszerezése: Staud Géza, A magyar színháztörténet forrásai. I–III. Bp., 1963. (Színháztörténeti könyvtár, 6., 8., 9.). Bibliográfiai kérdésekkel is Staud Géza foglalkozott: Magyar színészeti bibliográfia. Bp., 1938.; Magyar színészeti szakkönyvek {923.} bibliográfiája, 1945–1960. Bp., 1960. (Színháztörténeti füzetek, 36.); Magyar színháztörténeti bibliográfia. I–II. Bp., 1975–1976. (Az utóbbi mű csak kiadványokat és különlenyomatokat tartalmaz, cikkeket nem vett föl.)

A főváros színházi életének bibliográfiáját közli a Budapest történetének bibliográfiája, 1686–1950. (I–VII. Szerkesztette Berza László. Bp., 1963– 1974.) című kiadvány VI. kötete. A munka folytatásában is gazdag a színházi vonatkozású irodalom: Budapest történetének bibliográfiája, 1981–1990. I–VII. Bp., 1981–1994. A színházépítészettel és a színházi előadás képzőművészeti vonatkozásaival foglalkozó könyveket és tanulmányokat Bíró Béla, A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája. Bp., 1955. című munkájában rendszerezte.

Ezeken a műveken kívül H. Törő Györgyi–Nagy Miklós–Tódor Ildikó, A magyar irodalomtörténet bibliográfiája, 1849–1905. Általános rész. Személyi rész I. A–Gy. Bp., 1990. és B. Hajtó Zsófia, A magyar irodalomtörténet bibliográfiája, 1905–1970. Általános rész, 1905– 1970. Bp., 1997. című művekben is részletes színházi bibliográfia található. A színházi lapok feldolgozása: Lakatos Éva, A magyar színházi folyóiratok bibliográfiája (1778–1948). Bp., 1993. (Színháztörténeti könyvtár, 28.).

A korszak színházművészeiről, intézményeiről, színháztechnikájáról adnak áttekintést a lexikonok: Színészeti lexikon. I–II. Szerkesztette Németh Antal. Bp., 1930.; Magyar színművészeti lexikon. A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája, I–IV. Szerkesztette Erődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával, a szerkesztőbizottság közreműködésével Schöpflin Aladár. Bp., [1929–1932].; Színházi kislexikon. Főszerkesztő Hont Ferenc. Bp., 1969.; Magyar színházművészeti lexikon. Főszerkesztő Székely György. Bp., 1994.; Enyedi Sándor, Rivalda nélkül. A határainkon túli magyar színjátszás lexikona. Bp., 1999.

A színészekről készített képzőművészeti ábrázolásokat Cenner Mihály, A magyar színészportrék katalógusa, 1790–1944. (Bp., 1973) című munkája dolgozta fel. A magyar színészet nagy képeskönyve (A korszakbevezetőket Székely György, a színészéletrajzokat és a képaláírásokat Cenner Mihály írta. Bp., 1984.) pedig a legjelentősebb művészek fotóiból ad válogatást.