A KORSZAK TÁRSADALOM-, GAZDASÁG-, POLITIKA- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE
A korszak magyarországi és budapesti gazdaságáról, társadalmáról és művelődési viszonyairól képet nyújtó segédkönyvek, források, összefoglaló munkák és elemző tanulmányok közül csupán néhányat említünk – a kötet szövegében hivatkozottakon túl – a teljesség igénye nélkül: Magyarország történeti kronológiája. III. (1848–1944). Szerkesztette Glatz Ferenc, Somogyi Éva. Bp., 1982.; A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Bp., 1882.; A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Bp., 1893. I–III. (Magyar statisztikai közlemények. Új folyam, 1–3.); A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Bp., 1902. (Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat, 1–3.); Bak Borbála, Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. Bp., 1997. (História könyvtár. Monográfiák, I/9.); Beluszky Pál, A polgárosodás törékeny váza – városhálózatunk a századfordulón. Tér és Társadalom, 1990/3–4. 13–56.; Budapest története, IV. Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Szerkesztette Vörös Károly. Bp., 1978.; Erdély története. III. 1830-tól napjainkig. Szerkesztette Szász Zoltán. Bp., 1986.; Czoch Gábor–Szabó {922.} Gábor–Zsinka László, Változások a magyar településrendszerben 1784 és 1910 között. In: Kőfallal, sárpalánkkal… Debrecen, 1997. 25–50. (Rendi társadalom – polgári társadalom, 7.); Gergely András–Szász Zoltán, Kiegyezés után. Bp., 1978. (Magyar história); Glatz Ferenc, A három nemzedék története a hetedik nemzedék szemével. In: Szekfű Gyula, Három nemzedék és ami utána következik. Bp., 1989. I–XXXVIII.; Gyáni Gábor–Kövér György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 1998. (Osiris tankönyvek); Gyáni Gábor, Hétköznapi Budapest. Bp., 1995. (A város arcai); Hanák Péter, A Kert és a Műhely. Reflexiók a századforduló bécsi és budapesti kultúrájáról. Bp., 1988. (Közös dolgaink); Kolta Magdolna, A színház szerepe Budapest világvárossá fejlődésében. Színháztudományi Szemle, 28. 1991. 39–43.; Kövér György, Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete, 1848–1914. Bp., 1982. (Magyar história); A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Szerkesztette Petrák Katalin, Milei György. Bp., 1959; Magyarország története, 1848–1890. Főszerkesztő Kovács Endre. I–II. Bp., 1979.; Magyarország története, 1890–1918. Főszerkesztő Hanák Péter. I–II. Bp., 1978.; Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népesedése a honfoglalástól 1949-ig. Szerkesztette Kovacsics József. Bp., 1963.; Mazsu János, A szellemi foglalkozásúak jövedelmi viszonyainak alakulása a dualizmus időszakában. In: Magyar Történelmi Tanulmányok, XIII. Debrecen, 1980. 5–57.; Szekfű Gyula, Három nemzedék és ami utána következik. Bp., 1934., Bp., 1989.; Thirring Gusztáv, Budapest főváros demográfiai és társadalmi fejlődése az utolsó 50 évben. I–II. Bp., 1925.; Vörös Károly, Budapest legnagyobb adófizetői (1873–1917). Bp., 1979.; Vörös Károly, Főváros születik. In: Hétköznapok a polgári Magyarországon. Bp., 1997. 143–170.; Vörös Károly, A századelő magyarországi polgári középrétegeinek történetéhez. (Kísérlet). In: Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szeged, 1986. 77–95. és Hétköznapok a polgári Magyarországon. Bp., 1997. 335–350.