|
BESZÁMOLÓ AZ ERPANET MŰHELYKONFERENCIÁJÁRÓL
(2004 június 17-18. - Cork, Írország)
Az ERPANET 2004 június 17-18-án tartotta
a MINERVA projekt közreműködésével perzisztens azonosítókról
(persistent identifiers) szóló műhelykonferenciáját
Írországban, Cork városában. A rendezvényen a MINERVA
projekt képviseletében David Dawson is részt vett, valamint
Magyarországról Horváth Ádám, az OSZK informatikai igazgatója,
és Micsik András, az MTA SZTAKI munkatársa.
Az ERPANET egy EU által finanszírozott
projekt, amely a kulturális és tudományos témájú digitális
dokumentumok megőrzésének (preservation) javításán munkálkodik.
A projekt résztvevői egy aktív, együttműködő közösséget
építenek, melyen keresztül megvalósulhat a a problémás
kérdések felvetése, a tapasztalatok, stratégiák, elvek
megosztása, a gyakorlati megoldások fejlesztése.
Az első perzisztens azonosítási megoldás
az Interneten legelterjedtebben használt URL jellegű
azonosítás kritikájaként már 1995-ben megszületett.
Mint ismeretes, az URL segítségével nem mindig találjuk
meg a címzett digitális objektumot: a szerver megszűnése,
üzemszünete, az objektum elköltöztetése mind az URL
elavulását, használhatatlanná válását vonja maga után.
Emiatt az URL-t nem is tekintik azonosítónak, hanem
csak helymeghatározónak (locator).
Az információhoz való hatékony és garantált
hozzáférés kiemelt fontosságú az élet sok területén,
többek között a kormányzati és kultúrális szférában
is. Az erre szolgáló műszaki megoldások áttekintése
volt a műhelykonferencia fő célja. Az első napon neves
meghívott előadók által ismerhettük meg a PURL, DOI,
ARK, URN és OpenURL megoldásokat.
A második nap délelőttjén európai projektekről
hallgattunk előadásokat; a svéd DiVA projekt és a német
EPICUR projekt a dokumentumok URN NBN rendszerű azonosításának
bevezetésére törekednek, az utóbbi projekt a német nyelvterület
könyvtárai számára nyújtja ezt a megoldást. Ehhez a
témához kapcsolódva Horváth Ádám az OSZK URN szolgáltatását
ismertette. A délután folyamán arról hallhattunk, hogyan
közelíti meg ezt a problémakört a kormányzat és az üzleti
világ. A könyvterjesztők és tartalom-előállító cégek
a DOI azonosítók használatát preferálják. Ezután a britek
és kanadaiak e-kormányzati törekvéseinek ezirányú vetületét
ismerhettük meg, melyből kiderült, hogy a DOI-nak az
e-kormányzatban is komoly szerepe várható, de egyik
ország sem akar kizárni más perzisztens azonosítási
technikákat sem, melynek egyik oka a DOI költségeiben
illetve annak elosztásában rejlik.
A résztvevők kisebb csoportokban is
megvitatták az elhangzottakat, és elemezték az egyes
megoldások előnyeit és hátrányait. Az amerikai kutatók
körében nagy meglepetést keltett, hogy az általuk már
halottnak tekintett URN-ek milyen sokféle felhasználást
nyertek Európában. Az URN nagy hátránya azonban, hogy
az azonosító feloldására, azaz aktuális URL-re fordítására
nem terjedt el általános mechanizmus. Az URN fejlődésének
felgyorsítása az Internet központi műszaki egyeztő fórumától,
az IETF-től várható.
Az előadások és más háttéranyagok letölthetők:
http://www.erpanet.org/www/products/cork/cork.htm
Micsik András
>>nyomtatható
verzió (*.doc)<<
<<vissza
az eseményekhez<<
|
