VALI NEWS

06:58
Mért kukorékol hajnalban a kakas. Azon túl, hogy Pétert időnként figyelmezteti. Éhes nem lehet, illetve lehet, de etetésre nem vár. Mindig ugyanazt mondja, egyéb mondanivalója nincs. Válaszra sem vár. Magában beszél. Magának beszél. Művész.

13:07
Délelőtt munka, közbe-közbe leüldögélve hol lefelé nézve pihentem, hol előre. A/20176/56

13:20
Deske, Zelket küldök. Ez lehet a magyarázat. C.

Kakas kiált, s a jeladásra
Csivogni kezd már, énekel
Ezer madár. Torkukból száll a,
Röppen a nap az égre fel.

13:55
Marha. Ebéd, asztalhoz ülve eszem, immár remekbesült kolbászos szendvicsek, de közben szavakat forgatok, hogyan lehetne kifejezni, hogy új történet kezdődött, mivel ma ezeket meg is sóztam. S eközben észrevétlen mindkettő elfogyott.

a tűzhöz csak annyira
húzódni közel,
hogy csak melege érjen, fénye ne:
van ilyen sugara
a főpapi udvarnak?
s ha van is, ott a kakas
nem a csend haszonállata?
s nem az a hajnal,
hogy Krisztus visszanéz,
bevérzett szemében
az előttem álló nappal.

06:17
Időjárás újabban mindig van. Viszont a tegnapi képem pirosrajzszöges. [ drágább :-) ] Mit akarok én még.

1951 májusában föltett kérdésemre
1983 augusztusában megtaláltam a választ.

Most már mindegy, meddig élek.
De addig: szolgálatban vagyok.
1986.12.
/kiállításkatalógusba/
http://deske.hu/kiallitas/k17.htm

html-2015/vilagkeplet.htm C.15487
Reggelizés közben Katának rajzolom a valamikor a nyolcvanas években megtalált világképletemet.

1. Itt van Isten
2. Ez egy mozdulatom-tettem iránya és mérete.
3. És ebből érték annyi rész, ami Isten felé irányul.
Egyszerű, nem?!

09:44
Zsófiék hogy otthagyták a nyaralóban, pánik; kiugrott az emeleti ablakon. Lábát törte. Holnap fogadja őket egy agárláb-sebész specialista.

10:06
Szégyenkezem, évtizedek óta csendben szégyenkezem helyette, hogy Zelk apánk nem tudott a pénzzel bánni. De egyáltalán. Később még a lóversenyek is. Tudta ezt mindenki, zsenijét tisztelték, segítették; költőbarátai csúsztattak zsebébe pengőket, forintokat.
Merthogy én ezt nem értem, hogy lehet egy ember ennyire kétminőségű. Tudom, naivitás.

Nem főmű.
tovább

ezt is csinálni kell

A/2017/57

13:19
Délben ismét meglátogatott kollega (Knyihár) Bence. Ez szokatlan. Elé ült, hosszan nézegette a tegnapi-, a 17/56-es képemet. Ez is szokatlan. Felesége könyvet ír, mail neki, egyszer összeszedtem, mi mindenről lehet egy kép kapcsán beszélni. Aztán át a paplakba, Bence ott dolgozott. A nagy képet akartam látni. Végtelen szimpatikus szerb gerilla fejével, hozzá ártatlan kék szem; elgondolkozó halk csöndesség. Anyai érzéseim, kiváltanám húszmillióval, hogy télen ne a plusz három fokos műteremben. Ja, és fél fejjel magasabb nálam.
Tizenegykor meghaltam a fáradtságtól, volna. Evvel szerencsésen túléltem. fotó: F/2017/190

15:44
Fontos ötlet, Fischi nem súrolja, évente újrafesti fehér műterempadlóját. Hogy létezik ehhez kisker forgalomban is festék.

16:19
Olvasom a hülye élv-, és izgalomhajhász Zweig novelláját, az első tíz sor után világos, ennek gyilkosság lesz a vége. De azért folytatom. Gimnázium után olvastam a kötetet, a lényege, a frekvenciája megmaradt. Na, majd még a Sakknovella.

Sakknovella. Megvolt. Pontosan ugyanaz, mint ötven éve. A kesztyűtartóban legalább húsz éve - a kocsik közben cserélődtek - mindig ott a József, egy kötetben. Az nem érdekes. Csak-

19:43

Dilettáns fejfájós vagyok, három hetente,
és gyógyszerre múlik.
Most vacsorára bandukolva
kis zártkörű ünnepség keretében
elrágtam életem utolsó Antineuralgicáját.
Nem gyártják, hasonlót se evvel a hatóanyaggal.
Próbálkoztam egy Saridonnal,
de az nem ilyen tisztességesen keserű,
az rondán.

Gyógyszergyárat kéne alapítani.

09:05
Mindig és most is meghat; lenyűgöz az élet ilyen diadala, akarása. Persze ő ezt nem tudja. Csak teszi a dolgát. Csak van.

13:39
Füst Milán: Lehet, hogy az életnek nincsen értelme, de a mészárosszámlát ki kell fizetni.
Pilinszky: Eljuthatunk a derűig.

22:54
Jöttömkor egyetlen könyv sem; össz. három folyóirat a lépcsőházi könyvespolcon.

23:17
Fél tízre Pestre, késve, mert muszáj volt végre újra a GPS-el játszani, de nem hittem mindent el neki, Törökbálinton tekeregtem, végül egy sötét zsákutca. De megérte. Olyan édesen ismételgette túl gyorsan haladsz. Akkor visszafogtam. Magam. 1/4 12-re minden a helyére került. Kata a héten Medjugoreban. Éve őrzök két babkonzervet. Azt hiszem, bab. Vekkert vissza 05:13-ra. Hazaérkeztem.

05:33
Míg én messze, elkezdődött, igazán elkezdődött a szemközti munka. Mélygarázs, fölé lombos fák.
És kompozícióban, színkezelésben is korrektül átgondolt történet. Világos Van Dyck-barnához narancs, kevéske fehér, hibátlan.

Amíg írom, pihenek a négykézláb után.
Pihenés a telefon is,
amivel Fischernek megköszöntem az útbaigazítást.
Már csak 40 m2 van hátra.
(Vicc, csak a közepét csinálom.)
Vízbázisú, azonnal szárad, szagtalan,
jól fed: AKROPON.
Hengerrel könnyebb lenne, de az itt nem jó.

19:58
Aztán mégiscsak az egész műterem
kétszer végigmentem
azt hittem, nem fogom bírni
hat kiló festék

olyan fehér lett, mint a fal

13:22
Persze a felét már lefestettem. Ő szárad, én pihenek; Egerek és emberek, vagy 20 éve legutóbb. Férfi érzelmesség, csellóhang.
Vagy tíz éve a Nemzeti Színházban is. Nagyon feszes-, erős és jó volt, nehezen viselem az ilyen kényszeralagutakat, mozi, színház, egy felvonás elég volt belőle. Kata hazaengedett, szokva volt.

Érdekes, ezt nem bántották.
Hetek előtt tettem a liftbe
pár nap alatt letépik
vagy összefirkálják

először negyven éve
próbálkoztam vele

igaz, azok festmény-reprók voltak
ez szentképnek minősülhetett

03:49
Háromkor félpizsamában lifttel le a hatodikról; fotózni, és a dorgálás a falra. Egy nap alatt kicsit szétkapkodták a könyveket, ami tulajdonképpen nem baj, sőt, de azért. Még egy méter van a csomagtartóban.

A liftben lévő kép szélére pedig valaki golyóstollal Dicsőség az Úrnak!

09:43
A molylepke tartósan a kirakott gyógyszerem körül sertepertélt. Prosztata gondjai lehetnek.

Ezek szerint megtörtént,
látogatás az operatőr
agárspecialistánál.
Hirtelen segítség kellett,
fizetés majd tizedikén.
Csodálatos,
hogy ezt asztalnál ülve
el lehet intézni.
S egy órán belül ott.

Apó, köszönöm szépen!
Az orvos szerint
fajtajellegzetesség
az ablakon ugrálás :-)
Zs.

a tatai uszodában ellopták,
megvan az új pénztárca
persze A kínainál lehetett kapni
1000 HUF. de értéke növekedett
‒ használati értéke bizonyosan ‒
hogy a fölösleget sniccerrel
és körömollóval kivágtam belőle

elődje igen öreg volt már, foltoztam
remélem beválunk egymásnak
hány évet kell kiszolgálnia

10:31
Valahol legbelül motoszkált, éreztem én, hogy az a tegnapi járdafotó a növénykével nem az igazi.
Ma nem fut, gyalogosan, szerencsésen rámeredtem. F/2017/193

H. Gy. szerint szövegem húzni, emigyen. Hogy is van ez. Ketten írtuk. Fura. Létezik.

Valaki golyóstollal

Amíg írom, pihenek
a négykézláb után.
Valaki golyóstollal:
Dicsőség az Úrnak!
Férfi érzelmesség, csellóhang.
Azt hittem, nem fogom bírni,
olyan fehér lett, mint a fal.
Lidércfehér. Hóvége.

Ő szárad, én pihenek,
Nehezen viselem
az ilyen kényszer alagutakat.
Először negyven éve
próbálkoztam vele.
Egy felvonás elég volt belőle
Hazaengedett, szokva volt.
Nem bántották.
Szentképnek minősülhetett.
Lidércfehér. Hóvége.

Deske, ezt az olvasatot az indította el bennem, hogy személyes névmással illette a festéket (Ő szárad, én pihenek) Ezen amúgy is elgondolkodtam, hogy magánál a tárgyaknak, élettelen dolgoknak is személyiségi jogai vannak. És akkor már ez, mint centrális erőtér, elrendezte a mondatokat egy férfi-nő kapcsolatba, ami úgy, nem az okság mentén működik, ahogy a festés sem; magánál még a padlófestés sem.

11:18
Egy napja még nem gondolt-, váratlan fordulat, padlóm lidércfehér. Ez jó. Ma aztán pihenés; adatbázis orrba-szájba. Hóvége. Volt.
F/2017/194

17:25
Hónapzárás kész. Kezdem az új képek dolgát. Ami vidéken elmaradt; lekezelt hátoldaluk szikkad.
Ez a csoport kijavításra, vagy --- vár. Reményfutam. F/2017/195

Ez a kis növényke alázatos
formakövető,
a vonalvezetés mentén.
Tekintsük ezt gyengéden érdemének
noha nem is igen tehetne mást.

F/2017/196

Ezekből az új nyári képekből
egyelőre öt működik,
keretezem őket.
Hogy ez a három egymás mellé került,
a 17/54 - 51- és 56-os,
tűnődöm, tán nem is lenne rossz így, triptichonnak;
Műterem - harminc év - A/2017/...
és evvel ünnepelném csendben,
hogy most harminc éve, ősszel az
Első műtermes képem - A/1987/12
rég a győri múzeumé
120x120 cm., olaj, farost 1987. október
akkor épp 45 éves

azóta bruttó 1598 műtermes kép...
a fele biztos meg is van

22:20
– Kedves Dezső, megmutatja úgy is, hogy a két baloldali kép helyet cserél ? Üdv P.
– mingyá… már oltottam. csak a hangot elfelejt levenni :)) megcsinálom mutatom d.
– Nagyon köszönöm, nekem így jobban, ahogy "halkul" a sorozat. Jó éjt P.
– én meg halkítom a PC-t… szerintem nem jó, hogy így egy irányba lejt d.

Bár lehet, hogy neki van igaza. Olvashatóbb, vagyis hogy mondattá rendeződik. Fene egye meg, milyen bonyolult ez a szakma. Számomra.

05:56
Kelepce az Úr számára, lépéskényszerbe hoztam. Kitaláltam, és reggelente hálát adok neki Kata ötven folyóméter ruhájáért, halmozásáért, amit nem olyan igazán kedvelek, évtizedek távlatában. Ennél többet én tenni nem tudok.
Bár így, evvel minden rendben is van. Lépett.

08:15
Nézem a hőmérőt, 22 fok, bár esik, akkor elég egy ing. Ebben tévedtem. Az ötödik hossz után kihúztam egy öregurat a vízből, rosszul lett. Úszómester sehol. Partra támogattam, átadtam. Gondolom, kihívták a mentőket. Visszatérve, két asszony:
‒ Ugye Dezső, miket is ki fog menteni.
‒ Nem. Húsz éve nekem a hölgyek még baracklekvárt hoztak. És pironkodtak hozzá, hogy az idei nem sikerült igazán.
Akkor tűnődtem, hány kör is a szokott 970 méter, egy hónap alatt elfelejtettem. Meg azon, megírva, használhatom-e a megmentettem szót. Olyan jól hangzana. A biztonság kedvéért még két hossz.
Gondoltam, ma kijár egy sajtos rúd. Aztán azt, legyen a jutalom, hogy ma sem. A hidegzuhanyt kihagytam.
Öltözőszekrényem nem nyílt, pedig igyekeznem kellett, Kata hajnalban a horvát határról telefonált, hogy elvesztette a lakáskulcsát. Kéne neki hazafelé virágot szedni, de hát esik, én szandálban. Talán akkor egy forró teát előkészíteni, hátha fázik. Biztos hoz valami kis édességet. De jó, hogy most nem volt itthon. Napi negyven órát dolgoztam. A tarisznyámat is meg kéne foltozni.
És még meg sem kezdődött a nap.
Litván tengerpart e percben: négyen a mólón, napsütés, 17 fok, szél: 4.1m/sec. A víz erősen hullámzik.
Sosem fogok már kisgyereket nyakamban hordani.

végül persze maradtam a nittelésnél
varrni bonyolult, ahhoz lusta
a ragasztás pedig nem szokott sikerülni
csak azt nem tudom, mit csináljak
avval a triptichonnal
nyűgös ügy

10:02
Csengettek. Vizes bázisú festék, akkor ecsetet a vízbe. El fogja mesélni a hetet. Én megmutatom fehér padlómat.

19:32
Nem értem, mit csinálnak, szerintem földeket hordanak oda, aztán vissza, satöbbi. A nemértésemet fokozza, hogy innét föntről nem érzékelni, az épp mélyített gödör fél méter vagy öt méter mély. Nincs a szemnek támpontja. Hogy épületalapozás lesz, vagy csak talajcsere a parkhoz.
Mindenesetre most valami tényleg nagyon beindult. Ez jó. F/2017/199

Mennyi fér egy napba.
Bele.
Szorgalmas kisnyugdíjas.
Nagyon úgy tűnik, ez az
A/2017/59
kész.

60x60 cm.

Egyszer közben tönkretettem
abból kilábaltam,
egyszer meg a lábujjaimra esett élével
kékeslila csík,
az nem volt jó.

05:57
Hetven fölött minden nap időjárás van. Tekintsünk el ettől.
Amúgy is:

- Rémes ez a meleg!
- Ne szídd az Istent! - válaszolta Tamás atya.

06:31
Mától minden sokkal egyszerűbb lesz. Kivágtam a nadrágzsebemből azt a kis belső zsebet, amibe a kulcscsomó hol beleakadt, hol belement, hol meg mellé.

06:39
Szent Domonkos ünnepe. ...vidám tekintete tanúskodott a belső ember tökéletes összeszedettségéről.

13:48
Ha már egyszer volt egy ilyen ötlet, próbálkozom, aztán majd egy későbbi válogatás - F/2017/200

Képernyővédőn most följött.
Ilyen is volt.
Különplakát a lukácsosok számára.
G/2000/04
Amikor a deske.hu boltokba került,
de CD-n; egy kis egyszerű
amerikai képnéző programot
találtam hozzá.

A fotót Miki fiam csinálta,
meglátogatott az uszodában,
névről akkor még nem,
e képről be tudtak azonosítnai.

Különös, emlékezetes délután.
Negyven éve nem találkoztunk,
fölhívtam Sugár Jánoskát (60)
megmutatni a papa megkerült-megszerzett
egyik korszakának egyik főművét.
János is művész, de egészen másmilyen;
a műv. egyetemen intermédiát tanít, évtizedek óta.
Képnek örült, amúgy szűkszavú, de utalt egy
nagyinterjúra, és
egy cikkre, ami a munkásságára koncentrál.
Át is küldte.

Ezeket print nem, de a honlapra lementettem, kordokumentum, informatív. A maradék délután próbáltam befogadni. Sosem érdekelt, de most mégis tisztelettel vegyes ámulattal böngésztem, hogy az elmúlt fél évszázadban mi minden művészeti forradalmak itten körülöttem, nekem senki se szólt; a tartalmukat se értem, fluxus, publical art, street art, creative industry, és hogy mi
‒ illetve ők ‒, a magyarok is, ő meg aztán különösen.

Leírja, hogy számára a legfontosabb,
hogy a művészet nagyon új legyen,
előre mutató, nem baj ha nem érthető,
mert az gondolkodásra serkent.

Én erről más gondolok ‒ Isten köpenye szegélye ‒, de hitelesnek hiszem mindezt felőlük nézve,
csipkebegyó-teámat kavargatva.

Sugár János: Munkáskesztyű sorvonallal 2005

Apoka,
nem kell neked egy ilyen pici radio?
12 centi hosszu.
haho
m.

aranyos vagy,
14,5 centisre vágyom
d.

kedves L.,
köszönöm, 05:13 vekker,
ma tényleg ő keltett
botorkáló kábultan
álmomban várakozó-boldog voltam
tévedés lehetett

16:11
A ház, ahol Nyikolka lakik, a Don partján, egy szakadék szélén áll. Az ablakból látható a szétterülő zöld Don mente és az acélkék színű víz. Éjszakánként, ha vihar van, a hullámok a szakadék alá verődnek, fuldokolva nyögnek az ablakvdő táblák, és Nyikolkának úgy rémlik, hogy a víz lopva beszivárog a padló résein, és egyre áradva megrengeti a házat.
Át akarat költözni egy másik házba, de mégse ment, ott maradt őszig. Egy fagyos délelőtt, patkós csizmájának kopogásával megtörve a csendet, kiment a tornácra. Leballagott a meggyeskertbe, lefeküdt a harmatkönnyes, szürke fűre. Hallani lehetett, ahogy
Solohov Az anyajegy // néhány oldalas novella

16:24
Kedvelt H. Gy. bíztat, hogy NEWS-mondataimból vers szitálható. Mutatja. Amit én sajátommá rontok. Emígyen.

Lépéskényszer

22 fok, bár esik, akkor elég
egy ing. Kelepce az Úr számára,
halmozásáért, amit nem olyan igazán
kedvelek. Lépéskényszerbe hoztam.
Sakknovella. Pontosan ugyanaz,
mint ötven éve.
Kéne neki hazafelé virágot szedni,
de hát esik, én szandálban.
Talán akkor egy forró
teát előkészíteni, hátha fázik.
El fogja mesélni a hetet.
Én megmutatom fehér padlómat.
Használhatom-e a megmentettem szót?
Egy hónap alatt elfelejtettem.
Ecsetet
a vízbe.

Litván tengerpart e percben:
négyen a mólón, napsütés,
17 fok, szél: 4.1m/sec.
A víz erősen hullámzik.
Ultramarin. Vizes bázisú festék.

Lépett.

Kobaltkék.

Sosem fogok már kisgyereket
nyakamban hordani.

HÉTFŐ REGGEL

22 fok, bár esik, akkor elég egy ing.
Kelepce az Úr számára,
hála K. halmozásáért, amit nem olyan igazán
kedvelek. Lépéskényszerbe hoztam.
Sakknovella. Pontosan ugyanaz,
mint ötven éve.
Telefon a horvát határról.
Kéne neki hazafelé virágot szedni,
de hát esik, én szandálban.
Talán akkor egy forró
teát előkészíteni, hátha fázik.
El fogja mesélni a hetet.
Én megmutatom fehér padlómat.
Kihuzigáltam az öregurat a medencéből
használhatom-e a megmentettem szót?
Hány kör a 970 méter.
Egy hónap alatt elfelejtettem.
Keretfestés. Vizes bázisú festék.
Használt ecsetet a vízbe, sötétszürke.

Litván tengerpart e percben:
négyen a mólón, napsütés,
17 fok, szél: 4.1m/sec.
A víz erősen hullámzik.
Sosem fogok már kisgyereket
nyakamban hordani.

– Deske, mennyivel jobb a "rontása" mint H.Gy... az övé modoros, csinált... Á.

– Ezt én is így látom, hogy jobb, nyilván, de magam nem tudtam volna elindulni. d.

– Ok, értem. Mikor megismertem, végigolvastam a teljes News-t. Nagyon élveztem. Többrétegű, élő szövet, informatív magáról, a maga világáról, irodalomról, művészetről, barátok, család stb. Szóval napló news formában. A legfontosabbak a maga megnyilvánulásai voltak. Pulzáló, izgalmas szövet volt. Ok, értem, szeretne költő IS lenni. Játszani. Magam már nem élvezem annyira ezt a műfajt. Meg a tőmondatos, rövidítéséket, melyek hosszú bogarászás után válnak érthetővé. Mesterkélt számomra, de ez legyen az én gondom. Minden benne van látszólag, csak a só hiányzik belőle, mint a kurva-modern munkakesztyű a vérvonallal. Majd olvasom a régieket. Bocs. Á.

– Igen, bőven lehet, hogy képességeim határán túl dobott a lendület. Újabban nagyon foglalkoztat egy gondolat pontos-szép mondattá faragása. Nagy nagy játék. d.

– tudja, nasztaszja filippovna,
mennyi modorosság van
a szabadesésben?

több, mint tíz a betartandó
parancsolatok száma.
több, mint két angyal
nézi egymást,
s mindhiába az
egyiptomi szabadulás:
egymással szembefordult
szfinx arccal

ui. apám, mikor első irományaim megmutattam, azt mondta nekem, majd az lesz a jó, mikor nem azt mondod, amit mondani tudsz, hanem azt, amit tényleg mondani szeretnél.
Hegedűs Gyöngyi

06:39
Máriáról alig-alig esik szó, mikor szerelmes volt, haját igazgatta és szoknyái közt válogatott randevú előtt; egy József nevű sráccal udvaroltak egymásnak.
Szerelmespárok védőszentje lehetne.

terekben ténferegsz.
hangja analóg csatornákon jut hozzád.
az életgyónást
csak te nem nézed élőben,
hanem fekete-fehérben,
a gyerekkor dobozolt sötétjében,
hol a tartásban van a legtöbb anyag:
harácsoltvas.

a város kihalt,
csak téged nem hívott meg.
csak a városig engedett,

a házig már nem,

a lélegzetig már nem.

lehet-e a gyónás hosszabb, mint maga az élet?
a fül most felejt mindent zajos szédületté.

hogy ébredsz arra mégis,
hogy a fény méri
a sötétség idejét is?
Hegedűs Gyöngyi

u.i. "Ha a vers megválik a szerzőtől, már hiába mondja a költő, hogy így vagy úgy, a szöveg megy a maga útján, és az olvasó a maga képzeletében görgeti, értelmezi. Csak a lélektan profitálhat a szerző magyarázatából, az olvasó nem." Megyek a száz csirkecombért [esküvő]. Mondtam a hentesnek, nekem ne aerobikos csirkéket tegyen félre.

Megküldték a Szív jezsuita magazint, interjúmmal, egy tök jó fotóval. Desi Krisztina: F/2017/201

– Mit jelent Önnek a tudatos életvezetés?
– Mindenekelőtt tisztázzunk valamit. Egy festő Isten alkotótársa, kollegája, akár tudja ezt, akár nem. A semmiből gyárt valamit, ami az égre mutat... A többi részletkérdés...

– Elképzelhetőnek tartja a vallásos ember életét tudatos visszatekintés és előretekintés nélkül?
– Igen...

– Ez is egyfajta naplóírás?
– Nem sorozat, és nem napló. Minden kép magáért felel, mindegyik másról beszél, ráadásul mindenkinek mást mond... Hogy ma, munka közben ki jut eszembe, leginkább: Vojnich Erzsébet, aki félek, nálam jobb festő (nevet) ... [nem merték :-) jellel, ahogy kértem] Olykor az ő fejével próbálok a képeimen egy-egy zűrt
a teljes interjú 2017.06.08.

Mért nem értem meg, hogy az a marha pasas, ahogy... - éppen keresztutat jár.

20:05
Legjobbakból egy csokor együtt, igen jó helyen. Ha csak ez marad belőlem, minden rendben van.

Kétoldalas jelzőtábla évtizedek óta, mára műemlék, gyerekeim még olvasni nem tudtak, informálódtak Apóról. A zárt műteremajtó előtt feküdt a parketten. A második: a hajnali misén.
Most kellett egy új jelzés immár csak Katának, hogy ébren, csak a légkondi miatt zárva az ajtó.
De ehhez végül új tábla, a régit sajnáltam felülírni.

09:28
Már a harmadik Solohov-novella, mindegyikben lelőnek valakit. Jó ez nekem, kérdőjel.

A megelőző képek átminősülnek
vázlattá, mint ahogy mára azok is.
Kipróbáltam széktelenül,
elbírja-e a szerkezet.
A vértestolnai üres fehér képek után
olyan szemet szúró lenne számomra
bármi földközeli elem.

Első nekifutásra ez jó. Aztán majd
párizsi kék + Van Dyck-barna
lazúr rá, ha megszáradt.
De lehet, hogy nem is kell.
A/2017/62
90 cm.

Most ki a konyhába,
Kata megkért, vágjak föl két hagymát (kockára).
Holnap jönnek a gyerekek.
Aztán folyt.; hátára opuszszám, stb.

13:15
Nagyon csinálják fázisba került a szemközti park(oló?) építés.
‒ nyolc középkék irodakonténert telepítettek, kétemeletesre
‒ kivágták a jegenyefasort, tudomásul vettem, elhiszem nekik
‒ két betonkeverő autó, itt valami kezdődik; eddig csak bontás-tereprendezés volt

– Deske, örömanya ugyebár nem fotóz a nagy készülődés közben... Hogy megláttam ezt a földön; ezer fotóval sem lenne több mondanivalóm az esküvőkről: összegombolyított pár zokni, és a halhatatlanság. Gy. [Hegedűs Gyöngyi]

– Nem vagyok alkalmas megítélni, versben mekkora költő, fotósnak költő. Fene egye meg, muszáj lesz visszatérni a fekete-fehérre. d.

09:41
Irigyen és némileg ingerülten próbálkozom a ff. fotózással. A Lukács uszoda park felőli kijárata.

17:25
Kata leküldött liszt+paprika+olajért jönnek a gyerekek nagyon főz. Illetve én ajánlottam föl. F/2017/202

17:28
Ünnep, ünnep, ünnep. Tetszenek látni? A második fotón sem? Azért a harmadik. Már építenek a Mammut szomszédságában. Ez oszlopalapzat, betonvasak. Már értem, azért itt hete a hatalmas fúrógép. Megkezdődött.

Hajszálnyit kontrasztosabbra az egészet
- ez ügyben hiába kértem halk tanácsot
két generáció utódoktól,
senki nem figyelt rám a rántott csirke mellől;
Jé temetőkő? Add ide légyszi az uborkát -,
rászántam, és evvel talán meg is van
oldva.

A/2017/62

Valahogy fölrémlett messze feledett távolból, eszembe jutott, és akkor: hogy hátha. Ezek a zenéim évtizede elvesztek
talán a magnókazettáról CD-re átírás idején. Most néhány mázsát letöltöttem, és sikerült. Nagyon szűk zenei érdeklődésemből egy hiteles mező. Ahol nem unom, odafigyelek.

Bartók mellett ez valahogy otthonos.

Hogy tegnap születésnap,
ajándékom:
Newman breviárium.
Édesen kicsi, zömök;
táskába való kötet.
Összes műveiből egy értő,
nagyszabású válogatás.

Nem ismertem,
csak a nevét; fél éve
a lépcsőházi közkönyvtárból,
hogy hátha.

Ilyet kidobtak. Érdekes.

11:21
Kata: Fura nekem, hogy te ilyet beteszel. Ezt Mikinek írtad. Más a magánszférához a hozzáállásod.
- Olvasod Petőfi legszerelmesebb verseit. d.

08:36
Hírértékű. Ugyebár huszonnyolc-ötvenegy, és napi egy próbálkozás. Idén másodszor sikerült a medencét víz alatt végig. Tavaly egyszer se.

13:40
Ahol néhány hete a csipketerítőbe öltöztetett mécsest láttam itt, a vendégasztalon. Normafa vendéglő. A kinti a virágládára fehéret fújtak, csipkét tartva elé. Aligha férfiötlet.

Nem a kövek és nem a fémek.
nem amik állják az időt!
Hanem a gyékény, a nád, a kéreg.
Nem az örök-élet-ígéret
cinkosai. Nem a kimértek.

...lehet remény,
mást is rejt a világ,
mint amit mutatott először.
Az első fűszoknya övén
az első ráhímzett virág...
Ditirambus a nőkhöz

13:50
Mint mindig, most is a János-hegy felé futó sétány, végig a gerincen. Szép, csendes idő volt.

00:39
Bűnöket tévedéseket mohóságokat rendezni lehet, rendezni kell. Huawei tablet, szovjet körfűrész.

– te pozör! :-) szeretlek Apoka. m.
– Örültem levelednek. Úgyhogy a büfében egy Tátra csúcs. Aztán egy csokoládés puffancsmicsoda, amiben meglepetésre lekvártöltet. d.

09:02
Deske, érdekes az utolsó fényképe, a körfűrészes. Valahogy egyetlen billentyűt tesz hangsúlyossá a fölötte levő klaviatúrán: a CTRL-t. A kontrollt. Érdekes, én sosem tudtam így kontrollálni dolgokat. Mindig a feleződési időkben bíztam. Gy.

06:24
Maximilian Kolbe hajszálpontosan azt találta ki, amit én, vektorábrámmal:
Mindaz, ami Istenen kívül van, annyit ér, amennyire Istenre vonatkozik.

11:57
A baj nem jár egyedül. Számlát fizetnék, belépek az OTPDIREKT-be, kiírja, - ez nem kamu -, minden hétfőn valakiknek valamit kisorsolnak. Meg kellett pörgetni, és: Gratulálunk! Egy iPhone 7-t nyertél! Itt leálltam. Nincsen rá szükség.

12:56
A szegedi kiállításról hozzák haza két nagy képemet. (A személyre meghívottak körének ez külön szolgáltatás.)
Kedélyeskedek:
‒ Erre kaphattam volna egy díjat.
‒ A meghívottak kizárva ebből a körből.
Vajh miért. Bár lassan megéri, a két kép szállítása fáradalmai fölérnek egy
Kata szerint:
‒ azért, mert akkor mindig nektek kéne adni

13:59
A fentiek szellemében töröltem a gépről a kedvelt 5 angol krimit, a 25! Rejtő-regényt, de az attól jobbra lévő egyéb vers és prózairodalom nagy részét is. Ojjé, kézügyben mindig akad két jó könyv, ha netán.

Megadtam becsülettel az árát, és az enyém (egy darabig) ez a gyönyörűség, mesterem, Sugár Gyuszi munkája: Petőfi Sándor utca, olaj, vászon, 50x70 cm, 1968. Majd aztán keresünk neki egy jó helyet.

22:23
Már a Balatonnál. Itt ért utol az infó, már előkerültek némi továbbiak ez eltűnt Sugár-periódusból.

1. Operett színház
2. adatai: NEWS 2017.08.21.
3. Belváros
4. Nagyházi Galéria és Aukciósház // Gerbaud olaj, vászon, 50x70 cm.

08:19
Van-e élet a halál után. Az enyém után bizonyosan, tapasztalom. 40 éves nyaralónkat ilyennek szerettem, valahai dolgozószobám. Csak az asztal a falhoz volt tolva. Festőállványt nem hoztam le. A két nagy tetőablak az én munkám. Sarokban a földön habszivacs.
Pár éve a házat Zsófi lányunknak adtuk, a ház önálló életet kezdett, asszonykezek, s erre a nyárra megint minden megváltozott. Persze szép. Sőt. Tetszik.
Vendégek is, vagy száz gyerek nyüzsgött itt a nyáron, Zsófi kormányzása alatt.
Most mi, öregek, Katával, kettesben.

Márványtábla a Lukács falán. Föltűnt, Zelk alatt hagytak helyet. Photoshop.

21:34
Használom a mondatot, idézni is szoktam, valaha olvastam. Most itt előttem; Déry Ítélet nincs p.164.; szeretem.
Úgy ültem neki még késő férfikoromban is minden munkámnak, akár egy kis novellának is, hogy a világ legnagyobb novelláját írom meg... Ma szerényebb vagyok... Ezek szerint azt már én költöttem hozzá, hogy ma már csak Európa legjobb... vagy másutt tán leírta ezt is. Filmeket, novellákat is át szoktam írni, ahogy múlnak az évek, aztán rá-rácsodálkozom, ha az eredeti-
És folytatja, tartalmas:

Ma szerényebb vagyok, tudom, nem fogom megírni a világ legnagyobb novelláját. Már csak ezért sem, mert ilyen nincs. Ám még ma is, s ha csak egy glosszát szerkesztek, az előttem szétterülő kis fehér füzet láttán a lélegzetem meggyorsul, még nyögök is egyet. S ha alaposabban utánajárnék a dolognak, alighanem azon kapnám magam rajta, hogy a világ legtökéletesebb glosszáját akarom megírni. Mondjuk így, emberi nyelvre lefordítva, beleadok apait-anyait.

21:43
– Kedves Mester, óvatosan fűrészelni ezekkel a kütyükkel, az akku pukkanni tud... N.
– Ígérem– d.

17:30
BALATONI NYÁR. Ébrenlétet garantáltam az étkezések időtartamára.

20:19
Kata gyakran aggódik, hogy félreértenek. Úgyhogy a fenti Lukács-márványtábla fotóhoz most még egy mondat: PHOTOSHOP. A Dezső egyszerű volt, mert a Garas is. Aztán még kellett a Vajda meg az Ottlik.

15:46
Kulcsinfó, most jött, felhőből minden törölt fájl 120 napig! visszaszerezhető. Ez lesz az utolsó? szavam, mind a majd 3000-, júniusban kidobott (nyomdai-) nagyméretű fotómat visszatöltöm, a honlapon ott lesz, csak a FOTÓK-nál nem jelenik meg. Tökéletes. De a szerverről lehívható, így:
http://deske.hu/xx-foto/f2017205.jpg Így minden tévedés korrigálható. Vagy ha új szempont jelenne meg képválasztásnál.
Így bátran szelektálhatok továbbra is. Amit egyszer is jónak gondoltam, megmarad. Például ez is F/2013/03, Katával Sopronban.

08:09
Mai Szahme börtönigazgatóval beszélgetek, az (általam alig ismert) világirodalom legkedvesebb figurája.

Még két nap a nyár - F/2017/206