előző levél  összes levél



VÁLINEWS; 220. levél J.-nek, Le Meux-be / 2013. július

--- 2013. július 2., kedd, Töreki ---

Fél ötkor Pannonhalmára, úgyhogy egy benzinkútnál kávé, és biciklis biztonsági mellény – sárga –, időhúzás végett, ne érjek túl korán. Húgom fél hétkor sekrestyés, utána miséje; addig ágyában aludtam ki kissé magam. A katedrális megintcsak ámulat. Az apátsági levendulaföldek. A sétaút menti gazok is derékszögű gyönyörűek. Aztán át a Bakonyon, nyomorult GPS-em többször elmondta, hogy ő most leáll, a legrosszabbkor. Softver hiba, fogalmam sincs hol lehet javíttatni, Füreden vettem egy ugyanolyat. Kata telefonon kérte, nézzem meg a Balatont neki, úgyis arra megyek a partmenti szállodába. Megnéztem. A tihanyi templom két tornya nem volt a helyén.
Vendéglátómnak unoka született, többé nem mehetek a megszokott négyesbe. A hármasban minden más, bútorraktárnak használják. A kettőságy mozdíthatatlan; a másik felébe majd a könyveim. Leendő szobám picurka. Élettér építést – ritka esemény – újra nulláról kezdeni. Sok minden hiányzott, szokott bútoraim valahol. Szerencsére egy hatalmas tartalmú sufni a kertben, találtam lécet, sörösládát, fénycsőarmatúrát; volt ott tégla is, ezekből az új asztalok. Pukkanófólia szabászat: más ablakméretek. Ebédlőtermünkben Pauer elhíresült Magyarország szépe szobra, ill. annak egyik műanyagkópiája 1985-ből, figyelmesen kiábrázolt csiklóval. 1:1-es aktleöntés a lányról, aki hamarosan öngyilkos lett. Egyelőre a falnak fordítottam. A feneke is tökéletes. Majd Kata egyik szoknyáját rá, ha tizedike körül megérkezik.
Útközben hívom a testes kedves Erzsikét, az edzőasszonyt, aki segítségével már hétkor beengedtek az uszodába. Férfihang: édesanyám fél éve meghalt. Az uszoda nyolckor nyit. Esetleg majd négykor menni, ebéd előtt?, merthogy a vendéglő meg ötkor kezd. Étlap és választék, nagyon utálom.
Ettől a Pannonhalma-kerülőtől az itteni munkakezdés egy napot csúszik.





Az evangélikusok, hogy tavasszal fölfedezték maguk számára a Koldus keresztút - B/89/44-et, most egy kiállítást kértek tőlem. Ma jött meg a korrektúra-kérés, egy postai levlap két oldalán lesznek.

Kedves Ádám, szép a meghívó, kulturált, köszönöm.
Ami megjegyzés:
- A kiáll. cím idegen nekem, már csak azért is, mert nem tanultam latint, tőlem ez afektáló lenne, és túl direkt. Javaslom helyette: „Tenger és műterem” [ez a kép szerepel], ami tul.képp ugyanazt fejezi ki, de elmosódottabb és talányosabb.
- Az „evangélikus lelkész” szavakat tipo. okokból javasolnám előre zárni. [...]
Szívélyes üdvözlettel: d.

Húsz éve olvastam a Fioretti-kötetben. Amikor Szent Ferencke egyik barátját vándorútján elfogták a szaracénok, cérnát és egy árt (vagy árat) találtak nála. Netán evvel akarná megölni királyunkat - kérdezték tőle talányosan. (Saruja javításához hordta magával.) Ojjé, sajnos még sokkal nagyobb bűntettre is képes lennék - felelte (nyilván vidáman). Szerzetestársai alig tudták megmenteni.
A boldog kereszténység talán szükségszerű játékossága.

19:23 Vendéglátóm vendégő-kombinátjának teraszán; meneküléskészen várva a szúnyoginváziót.
A vizsgafilm. A fiú operatőr szakra jelentkezett. Igen fájlalta a kétperces limitet.

--- 2013. július 3., szerda, Töreki ---

20:02 Reggelóta munka után levél az újságírónak:

Kedves H., válaszolok. Galambos Ádám fiatal evangélikus teológus már több kiállítást szervezett, már kért tőlem is munkákat. Legutóbb megszervezte, hogy idén az evangélikusok honlapján nagyböjt végén „Koldus keresztút - B/89/44” – munkám stációihoz minden nap egy másik lelkész írt rövid elmélkedést. Mostanában fölépült boglári templomuk pedig alkalmas rá, és ez a harmadik nyári kiáll., amit oda szervez. Ezt az anyagot is ő válogatta. Honlapomon megnézheti a kiállítást, előrehoztam ezt a munkát, most este lettem kész.
Tehát: menü - KIÁLLÍTÁS - 2013. BALATONBOGLÁR
Szívélyes üdvözlettel:

Gábor egy teljesen időszerűtlen verset küldött:

Arany János: A civilizáció

Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.

Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csínyt tesz,
Összeül és – helyben hagyja.

--- 2013. július 4., csütörtök, Töreki ---

Bár tudom, hogy veszélyes lehet számukra, de annyira szeretem magamat, nem állom meg, viszem a csirkecsontot a kutyaketrecekhez. Az udvaron csengő kislányhang; pöröl: Na már. Mi az? Megsértődtél? Úgy, úgy! Hátat is fordítasz?... Odaérek, épp veszi le a nyerget, lovával veszekszik.

Tegnap két étkezés és egy alvás szünettel reggeltől este nyolcig káromkodtam. A boglári kiállításom fejezetét csináltam a honlapra. A műtárgylistát – minek még egyszer megírni – egyszerűen átemeltem a kapott mailből. És ez lett a vesztem. Wordben készülhetett, elképesztő szemetet és hibás utasítást hozott a szöveg kódjában magával. Más betű, középre zárt, sort tört, önkényesen, stb. Fél óra munka lehetett volna, ahelyett... Csak estére kaptam észbe. Egy tapasztalattal gazdagabb.

Azt írják, világelső: egy parlagisas-fészket lehet online megfigyelni. Tényleg, ott billegnek benne a kicsinyek. Az anyuka békésen álldogál fölöttük. Irtózatos magasan vannak. Vagy csak nagylátószögű objektív.http://www.imperialeagle.hu/hu/content/webkamera

Deske, nagy mennyiségű eledel esetén egységenként csomagoljuk a frigóba, a mélybe. Holnap reggelre fűrészeljen le egy adagot és hagyja kint, vagy a hűtő normál részébe. Reggelre pont jó lesz. H.

Mégiscsak jó egy ilyen könyv. Emlékezzünk. A naplómban ennyi a fiúnál – Felix Klee (1907-1990) – tett látogatásomról:

1974.05.31. péntek c-fajlok/c0459-1.htm   C.00459-474
komplett reggeli. laktató, iskolások wurlitzereznek, Múzeum G56 mappa, das grosse Kuppel búcsúzóul, gyalog a Felix Kleehez útközben valami sztriptízbár mégiscsak, öregúr, Letztes bild, gemischtes wetter, ein Vogel, a fehér macskája - produkálják magukat, régi emlékkönyve, Bartók, Feininger, Moholy Nagy; újba: rajzom, reprodukciókat ad, elkérem a macska játékát, 4 szoba tele képpel, felesége nagybeteg, megnézte a diáimat, egy müncheni kereskedőhöz küld, felírta a német Klee múzeumi helyeket - visszafelé még egy kg banánt vesz, meg csokoládét, 12.50-kor indul (Kleenél még két grafikai album megnéz + dolgozószobája)

Tényleg nem írtam volna le?, annyiszor meséltem már.
A berni múzeum irodáiba beügyeskedve magam, az igazgatóhelyettessel fölhívattam Felix Kleet, hogy meg akarom látogatni. - Nem tud fogadni (felesége halálos beteg, otthon, tolókocsiban). - De nekem nagyon fontos. - Ha mindenképpen, hát ő bejön hozzám a múzeumba. - Nem, én szeretnék hozzá kimenni. A kertvárosban lakott.
Igen kimérten fogadott. Klee-kötetemből a képcímeket mind tudtam, sőt, csak németül. Belemelegedtünk a beszélgetésbe. Mindenről feledkezve, neki is boldog órák. Mondom neki, meghatározó volt számomra Klee egyik legfontosabb munkája, a Stilleben, – letztes beendetes Bild – háttere koromfekete, hogy itt volt bátorsága bontatlan felületet... - Az nem fekete! - Dehogynem. - Na jöjjön. És átvezetett a másik szobába, ami faltól-falig tele képpel, csak szűk járat köztük. És kiemelte. Fekete háttérben fényes-fekete arabeszkek. Adott is erről egy jó reprót, könyvben ilyet azóta se láttam.
A végén alig akart elengedni. Előveszi emlékkönyve második kötetét; az elsőben, még apjáé, Bartók, Moholy-Nagy és Feininger -, hogy írnék-rajzolnék bele. Körutam hazafelé Németországon át, tőle kölcsönben ott a Todesengel, amit mindeképp látni akartam. Írt számomra egy ajánlólevelet az ottani múzeumigazgatónak. Aztán gumizsinóron papírgombóc, hatalmas hosszúszőrű fehér macskáját produkáltatta vele, az kézségesen ugrált mulattatásunkra szekrényről szekrényre. Ezt az eszközt el is kértem tőle. Kérdi: kabalának? - Nem; emlékbe. (Később a szintén Klee-rajongó Karátson Gábornak adtam.)

A másik, illetve az ELSŐ, a legfontosabb Klee-képről egyszer egy cikket is írtam:
Mozgó Világ 1992. augusztus: Klee az apám.

--- 2013. július 5., péntek, Töreki ---

Hallgattam a jó szóra, sonkafűrészelés reggel ötkor; következménye egy egész szép csendélet F/2013/198

Láttam-, illetve beleképzeltem őket a tojásba. Aztán az első etetések, nagyratátott csőrök. Bölcsi. Óvoda. Kanyaró. Doktornéni. Berregős versenyautó. Új öltöztetős baba. És kirepülnek. 20 mp.

Délelőtt A/13/35

--- 2013. július 6., szombat, Töreki ---

Itt gyorsabbak a gólyácskák. Legalábbis nálam. Sebesség-visszajelzésért hálás lennék.

Reményem Aba-Novák Vilmos. Ötvenszer tehetségesebb nálam. Aztán mire ment vele.
Nehezebb az összehasonlítás mondjuk a csodálatos Vaszkó Erzsébettel. Kb. tíz képéről tudok a LEGJOBB kategóriában. Nekem több van. Több vagyok-é ezáltal? Itt már a számszerűség valahogy nem működik.
És a baromi tehetségtelen Nagy Balogh, az öt tökéletes képével?!
És a hatalmas Kondor-oeuvre, ami minden jószándékom ellenére az évek múltával egyre veszít a súlyából?! Ez megint egy más kérdéskör, persze.

Tévedésből ma kétszer ebédeltem, elég kellemetlen volt. Probléma volt még, hogy frigóból kivett doboz nagyon hideg. És a forgómicsodába nem szabad beletenni. Aztán meg ebből a hidegből túl sokat adagoltam ki magamnak, ilyenkor mi a teendő. Amit elém teszek, meg szokom enni. Már csak azért is, mert nem figyelek oda. És mi lesz evvel a rengeteg sonkával. Bár útközben, talán életemben először, vettem egy kiló barackot. Kata jövő hét közepén.

Két hónapja gyógyszer, itt nem segít sokat. Kapcsolati tőke, én innét a házból az orromat se dugom ki, barátom ajánlkozott, és csakugyan: ide autóval, egy injekció. Allergiás náthámat mintha elvágták volna. Mint mondta, egy hónapra.
Egyébként esténként le a partra, gazdámtól másnapi ebédet vételezni, aztán órákat ülök a vendéglő teraszán, 150 kbyte/sec. Újabban már második-, nagymonitort is viszek magammal. Itt fönt a szobámban örülök, ha 5. (Otthon 1500, igaz, az optikai kábel) .

15:48 A ma kezdett kép,

A gólyácskák-filmet ma újra föltettem. A tegnapi, korszerű - YouTube-os megoldás nálam sajna 383 sec. alatt jött föl. A mai, a hagyományos módon föltett csak 143 sec. Holott csak 8 mega az egész, a film 20 másodperces.
Megköszönnék egy visszajelzést.

1974. Északdánia, Hirtzhals. A tengerparti fövenyen bóbiskolok, a komp két óra múva. Félálomban még érzékelem, egy arratévedt lány takarómat rámborítja.

Irodalmár barátom legyintett rá, de most, néhány év késéssel, fiamtól kölcsökértem a Karinthy Ferenc naplókat. Hogy ide, le. Úgysincs időm olvasni, csak töredékesen, tapasztalat, sok önáltatás. Ezen kívül csak Illyés-versek, meg egy zseniális angol krimi, gyakorlásnak.
Na, nézzük.

1977. december 16.
Most olvasom, hogy elkezdték Th. Mann naplóinak publikálását. Fantasztikus tömeg, pedig 1933-ban mindent megsemmisített.** És fantasztikus ügy az egész. Délelőtt regényt írt, és mennyit!, délután levelezett, este társaság, mindent elolvasott. Aztán megírta a Faustus mellé a könyv megszületésnek történetét. És utána a naplót. Estéről estére. Mikor olvasott? Mikor élt?
A zseni: nagyrészt időbeosztás. Vagy időmegsokszorozás. (Mindezt szomorúan írom le. Nekem jó napom van, ha egy flekket összehoztam.)

**Bocs, de erről meg ez jut eszembe. 87-ben - én önundor okából - dobtam ki akkor 1900 gépoldal naplómat. Hosszában kettétépve a lapokat. (A műv. dokumentumokat a Műv. Tört. Kut. Intézetnek.) Szerencsésen elfelejtettem, hogy barátom az egészet őrzi egy dobozkában; valaha ezért tanultam meg mikrofilmezni. Baromi munka volt visszanagyítani, mikor fél év után, hogy mégiscsak...

--- 2013. július 7., vasárnap, Töreki ---

Tíz év múltán észrevettem, hogy itt az ablakok szúnyoghálói fölhúzhatók. Hát megismételtem fenti (pénteki) ablakból-kertre-fotómat, élessé vált a külvilág. Ez jó. Le is cseréltem már.



Tárgy-e a szellemi termék, ha anyaga is van. Mert akkor be lehet tenni ezt a hang-transzponáló logarlécemet a DIZÁJN-ba, a tárgyak közé.
Harminc évesen kaptam egy altfurulyát, elkezdtem megtanulni. Valahol leírtam már ezt. A kottáról fogalmam se volt. Jöttek a nehézfogású bék és keresztek; az előjegyzések. Ha a népdalt fél-egy-két hanggal lejjebb teszem, ezek csökkenhetnek. De mikor és mennyivel. Erre találmány ez a csuszka-rendszer, az egészhangokat fekete félkörrel jeleztem. Ha találkoztak, az előny. Kiderül, miből mi lesz. Elég jól tudtam használni.
G/72/01, 1972.





Én itt csak szégyenkezem, ezt az egész rendes Váli-litográfiát Vaterán árulják, eddig 1 forintot kínáltak érte, pedig. És ahogy figyelmes barátok jeleznek nekem, ez hónapok óta. Nálam HAMIS-21 néven fut.

--- 2013. július 8., hétfő, Töreki ---

A film műfajjal gyerekkorom óta bajom. Elvi háttér is van; a pénzfüggőség kényszeresen prostituál. De nekem más: kezdettől tudom, valaha le is írtam, gyengeség. Mért nem vagyok pont olyan boldog, mint ő, ott fenn a vásznon. Korosodva újra próbálkozom, jóbarát hatalmas gyűjteményéből a nyárra néhány; a lista tükrözi bizonytalan ízlésemet:
Nikita
Volt egyszer egy vadnyugat
Casablanca
Az aranypolgár
Egy férfi és egy nő
A Vörös Pimpernel,
53 hideg nyara, stb.
Meg is köszöntem tegnap:

Kedves A., alkotóház, vasárnap sajnos nem lehet (szabad) dolgozni.
Egyedül.
20 év után most délután kétszer egymásután a Casablanca.
Sose éreztem eddig ennyire, hogy a forma tartja meg a tartalmat.
Biztos nagyon jól is játszottak, minden, de ahogy ez rendezve, bevilágítva-
d.

És tényleg. A történet egyszerű okos szabályos szoftkrimi. De a látványok által. Fantasztikus. Semmi nem fejlődött azóta, fejlődés művészetben nincs, persze; ezt tudjuk is, elvszerűen.

13:35 Ha közköltségen festenék,
a nagyérdemű értő közvélemény helyesen és
okkal követelhetné az illetékesektől,
hogy munkára-kötelezés helyett
inkább
valami öregségi kegydíjat adjanak neki,
azt húzzon az öreg,
hogy felhagyhasson végre az efféle
hiábavaló, immár erejét meghaladó próbálkozásokkal.
Faraghatna nádsípot nagyszámú unokáinak.
Még a neveiket is megtanulná.

A/13/37 elkezdve.

Magam helyett
a zseniális MARABU,
a műsor vége,
szíves figyelmükbe ajánlva.

- Szia, Deske! Te nem szoktál nyafogni. Majd a piac eldönti: mi mit ér.
  De legyen miről dönteni. Üdv: G.
- De oly lyól esik. d
- Örvendek. G.
- Minden csak játék, Gábor
  meg egy kis irodalom
  mi tudjuk
  VÚ
  d

--- 2013. július 9., kedd, Töreki ---

12:44 A mai, A/13/38

Minthogy a terem a hajó egész 350 lábnyi hosszúságának csak heted részét foglalja el, annak rázkódása rendes körülmények közt igen csekély lehet azon a rövid tengeri utón, mely Angliát Franciaországtól elválasztja. Bessemer találmánya egyelőre csakis e „Csatornának" (La Manche, Calais tengerszoros) nevezett, alig 26 1/2angol mérföld széles tengeri út számára van tervezve. A hajó ingadozását még inkább gyengíti annak szokatlan gyorsasága, melyet azáltal ér el, hogy két vége, alacsonyabb s így a hullámokat könnyebben oszthatja kétfelé.
Rajzunk a hajóterem keresztszelvényét mutatja, melyből világosan látható, hogy a terem a hajónak bárminő helyzetében mindig megtarthatja függélyes állását, vagyis, hogy a terem padozata mindenkor vízszintes marad. A tengelyek, a melyeken a terem áll tömör acéldarabok, vasból készült hatalmas keresztgerendákon állva, melyek egyszersmind a hajó erősebbé tételére is szolgálnak. A terem 20 láb magas, 30 láb széles és 50 láb hosszú; elég hely van benne a sétálásra, míg az ülni szeretők számára emeltebb helyeken díványok, elkülönített székek ésmás ülőhelyek vannak fölállítva. A terem jól van szellőztetve s falait művészi festmények díszítik. Végül a terem fölfüggesztését illetőleg megjegyezzük, hogy ha véletlenül a kormányzó vízerőmű-készülékben valami baj esnék, a termet azonnal úgy meg lehet kötni, hogy szilárdan megáll és a hajónak mozdulatlan részét fogja képezni. Az egész ügyes találmánynak legnagyobb előnye pedig az, hogy a tengeri betegséget meg fogja akadályozni s, ezáltal a tengeren utazók számára megbecsülhetetlen jótétemény lesz.
A próbát ez új találmánnyal a múlt hónap 12-én tették meg Dover és Calais között s e próba külföldi lapok tudósítása szerint fényesen sikerült, úgy hogy az új szerkezetű hajóterem a hozzákötött várakozásnak teljesen megfelelt.

Délután megint nagyon volt egy madár, itt, szemben a háztetőn, örültem neki. Nótája végén letette a fenekét. Egy perc. Amiből a YouTube két percet csinált, ismételve másodjára némán. Ez minden logikát meghalad, elképzelni nem tudom, hogyan.

Új zsidó ország. A napokban újra fölmerült az a hír, hogy angol országi gazdag zsidó bankárok Palesztinát, a régi Zsidó országot, meg akarják venni a török szultántól. E szándék nem új és ezelőtt pár évvel szintén sokat emlegették a külföldi lapok. Tagadhatatlan, hogy a zsidók egy idő óta mind számosabban vándorolnak őseik hazájának fölkeresésére, noha sokan és sokszor állították azt, hogy a zsidók nagyon keveset törődnek Palesztinával, és, hogy az őseik honának visszaszerzésére irányuló törekvés mind jobban-jobban kezd kihalni belőlük.

Azoknak, akik Palesztinát fölkeresik, legnagyobb része valószínűleg csupán egyszeri látogató, kik a szent helyek megtekintése után, a föld különböző pontjain választott új hazájukba térnek vissza…

Van nekem irodalmi műveltségem. Odaégettem az ebédet.
1. Tudom, hogyan kell aranyat csinálni. Legalábbis aranyosat.
2. Mivel lehet elfeketült lábost valamellyest kisúrolni. Földdel.
Mint nagyanyáink.
Illetve ő már nem.
Jenny mama Bécsből jött.

F/2013/201

A munka délutánra maradt.

A/13/39 és A/13/40

--- 2013. július 11., csütörtök, Töreki ---

Abszurd ez az egész. Vagy csak sajátos. Köznapi.
01.Tegnap munka közben ránézek a kézfejemre, érdekes, fotó. Lassan alakul ki a látvány, tehát nyolcszor.
02. Észreveszem, a leégetett lábos oldala gyönyörű aranyszínű lett.
03. Eszembe jut a középkori aranycsináló-igyekezet. Ez bekerül a szövegbe.
04. Akkor legyen fotó a lábosról, ki vele a fényre.
05. A Nap onnét, árnyékom a földön; kerüljön bele az is.
06. A kézfej is a keresőben, a korábbi felvételeket kiváltja.
07. Fotó már a monitoron, a ferdén futó kockamintát párhuzamosra (torzítani) a kép szélével.
08. És ezek a kockák pirosak, tönkretennék a látványt.
09. Sőt, az egész hátteret érdemes elszínteleníteni.
10. A kép közepe fönt túl sápadt.
11. És mindezt a korrekciót háromszor az előválasztott három felvétellel, csak így lehet dönteni.
12. Egy nagyon lassú, végső választás, ő lesz az F/2013/201.
13. Mindez vagy három óra, s egy futó pillantást kap hobbiszövegem mellékleteként.
Igazi játék.

Szeretem ezt a szférát, gondolkodást. Ha egy jelet is tévesztek, akár az egész fejezet nem működik. Honlapom 25 304 fájl.

A mai kép, közben

Este megékezett Kata, néhány mozdulattal helyre tett némely dolgokat.
- Hozott nekem mazsola+mandula diákcsemegét, de rögtön el is tette, hogy majd adagolja. Mert ha kinn hagyja, figyelmetlenül egyszerre megeszem, és csak rá leszek dühös.
- A frigóban tárolt cseresznyémet átnevezte meggynek. Ha jobban belegondolok, ez tényleg--
- A meggy penészes felét különválasztotta.
- Magyarország Szépét felöltöztette abba, amit öleléskor szeretek rajta látni. Hetven évesen is. Hetven évesen is jól áll neki.
Habár az ötlet a NEWS-ból.

Belaktam ezt a helyet.

Negyedik napja 1000 méter körül kezdődően émelygés. Nem is tudtam végigúszni. A bukófordulónál, ahogy a térdem olykor a gyomromat éri. De hát ez évtized óta. Ma előtte ettem valamit. Meg mély hasi légzéssel kúrálom. Most jobb.
Olvasom Karinthy Ferenc életrajza harmadik kötetét. Hol étkezett, lista, kivel találkozott, hova utazott. Az enyém jobb.

Arra ébredtem, javítandó ez a rég leírt mondatom. Hogy ez a szó kell bele: remekmű. Tehát.
A remekmű egy villámfény-villanás idejére megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Most jó.
Vagy elég lenne ...egy villámfény-idejére?
Talán?: Egy remekmű villámfény-villanás idejére...

Deske, a villanás önmagában hordozza az időt, és a fényt is. A villámfény  abban esetben helytálló, ha többféle fény szerepel egy adott időben és helyen. Egyébként villám...
talán elég ha egy villanásra.
Felvillan Isten köpönyege szegélye... remekmű... A.

Köszi, egyszer tényleg szeretném már véglegesre, vagyis pontosan.
A villanás lehet rövidzárlat és vaku is,
szerintem egy villám idejére valahogy nem jó,
szóval a villám amúgy kell, annak kultúrális stb. súlya van, az égre is utal.
A villanásra tul.képp. tényleg elég, de. Lásd fenn.
felvillan Isten köpenye szegélye --- de nem az villan fel, az csak látszik…
Legyen ez:

A remekmű egy villám fényénél megmutatja Isten köpenye szegélyét.

--- 2013. július 13., szombat, Töreki ---

Enyhe nyomás gyomortájon, halkan kellemetlen; az idő is borús, hát kiszámítottam, ha egy kötet 400 ezer leütés, akkor ez a NEWS máig éppen 17.

Ki is mondta a múltkor,

- ...egy villámlásnyira... F.
- Köszi! Nem szép szó, sajnos. d.

P.bácsi, csak most, ma vettem észbe itt, a Balatonfelvidéken.
Nincs itt valami szakmaiatlanság a kereteződnél? Hogy ugyanis, mikor kiderült, hogy minden munkám-, a járdák, a zsidótemetők print és nem fotó, azt mondta, akkor semmi szükség a savmentes passzpartúra, hátfalra?! Aug. elejére csinálja meg, úgyhogy még bele tudnék szólni, köszi: d.

Szia Dezso, igen, ez bizony tevedes. Savmentes kell mindenbol! Es az egesz projekthez kepest ez mar penzben sem szamít! P.

- Bocs, Deske, mi a baja Pollockkal? N.
- Semmi bajom vele. Szórakoztatóipar. d.

A remekmű egy villám fényénél megmutatja Isten köpenye szegélyét. Deske, azért  tetszik, mert ebben a (z egyébként jelenlévő) sötétség is benne van. Ölel: L.

--- 2013. július 14., vasárnap, Töreki ---

Rémlett a drága piarista atya velős meghatározása az Ember tragédiájáról, de sehogyse tudtam visszaemlékezni. Földöntúlian elképesztő ez a google-világ. Már honlapom keresője is evvel; beütöttem: jelenits+madách. (A tanácsolt "+" jelet most először.) Többszörösen azonnal mutatta, lábjegyzet dicsekvéssel, hogy hány századmásodperc alatt.

j2002.03.htm‎ Jelenits atya a Tragédiáról: Madách, mint a jó beteg. Nem gyógyít, de meg tudja mondani a bajt. Márc. 17. vasárnap

S.8301, ajándék, B/72/46, Jelenits István, kerettel .... S.9741, kiállítás, A/76/18, Madách Műv. Közp. Kassai Vidor Galéria..

Vasárnap. Középeurópa ha egybe írják legjelentéktelenebb, mégis bájos kiállítása a siófoki Kálmán Imre Múzeumban, régi helybéli fotók, képeslapok. Nem bonyolították a dolgot dátum, helyszín, forrás, stb. közlésével.

--- 2013. július 16., kedd, Töreki ---

Tegnap ez, A/13/44

- Deske! Ha ez a tegnapi teljes életnagyságban is olyan, mint amit a neten sejtet, akkor ez...  NAGYON. 60x60? (s hogy ez így van, azt  mutatja a Maga szűkszavúsága is a képet illetően)  :) P.

- Köszönöm, bevallom, én abszolúte téves zsákutcának látom. Itt lenn idén minden 60x60. d

Nos, legyen bőszavúság. Ez a kép lehet, hogy rossz. Lehet, hogy (valamihez viszonyítva nagyon) jó. Nem ezt akarom. Mondani.

13:38 Átaludtam – fejfáj is – a délelőttöt. Déltől a munka. Szívem szerint minden délelőttöt átaludnék. Bár ennek semmi jelentősége. A nehezebb, hogy az idén itt valahogy ritmustalan napok. Csak nyolckor nyit az uszoda, minden csúszik.
A mai: A/13/45
Errefelé kell (szeretnék) menni.

(Kalmopyrinnel csalom meg a több évtizedes Antineuralgiát, működik.)




A naplója. Ez a Karinthy Ferenc nem egy Thomas Mann. De azért mégiscsak körvonalazódik valami ezekből az írásokból. Úgy értem, egy ember.

Kata Pesten. Ebédkészítés Törekin.
Művében mesterien ötvözte a sült csirkecombot a vékonyra vágott paradicsomszelvényekkel.




--- 2013. július 17., szerda, Töreki ---

- 04:52. Kedves Deske! Én szerettem a "villanásnyira"-t (értsd: a pillanat tört részére) "A remekmű egy villám fényénél..." a magyar nyelv szabályai szerint azt jelenti, hogy nem elég a remekmű, még kell hozzá egy villám is. Na, de azt meg honnan, kitől, mikor? (Nekem hangzásilag is döcög) Barátsággal: sj.

- 05:36 Köszi! Ez bizony meggondolandó. És én meg is fogom. De kell a "nyi"? Talán mégis, avval az időrövidségre kerül a hangsúly. De nem olyan szép. A villanásra kétértelmű: villanás következtében – villanás idejére. De talán ezen a zavaron átlép a figyelem. Szóval:
A remekmű egy villanásra/villanásnyira megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Bizony lehet.
Őrségi mentorom, van vélemény?
d.

- 06:10 Deske, itt az ősrégi mentorod: Jól van az úgy. Így is meg úgy is. Nem kell tökéletesre csiszolni, mert az rossz lesz, steril. Mert ha minden sallangot, zökkenést, terpeszkedő toldalékot kinyesel belőle, leszigorítod a (nyelvi) lényegre, ez lesz belőle: felvillantja. Na? Ez jobb neked? Szerbusz és jó munkát: R

- 06:15 Asszem, ez tényleg. Vagy?! A megmutatja szerintem fontos. d.

- 08:39 Igen, nekem pont ez a "nyi" hozza be  az "esemény" (időbeli) töredékességét. (Egyébként a kb 4 éve veled készült HVG-interjúban is így szerepelt :) sj.

06:30 Közben itt elkészítettem a Világ Legszebb Filmjét, 32 sec. Illetve ez még tegnap alkonyati, csak.
És akkor, rendesen, opusz neki: M/B/13/12

Erről eszembe jut az emigráns magyar szobrász csodálatos ötlete; megbízás volt. Nem tudom, megvalósult-e. Elmebeteg-kórház kertjébe: kötélen száradó, szélben lobogó lepedők, mert ez a betegekben gyerekkoruk világát hívja elő. 1982. március, oslói műtermében mesélte.

- 08:50 Deske, végül is majdnem mindegy-, magát a majdnem tökéletes képeiről kanonizálják, nem a definíciói okán:). Megnéztem a világ legszebb filmjét... nem nagyon értem... nekem túl bonyolult... B.

10:18. OK. Ha kell a nyi, akkor legyen így: A remekmű egy villanásnyi időre megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Nem. Sőt.
Egy remekmű villanásnyi időre megmutatja Isten köpenye szegélyét.

- Bocs, Deske, utánlövés. De hát Pollock a New York-i MOMA-ban; a világ legnagyobb múzeumaiban. Talán nem véletlenül?! Mindenütt! U.
- Kétféle alapszemlélet. Mutassunk keresztmetszetet, ami történt, vagy mutassuk a csúcsértékeket. A Musée d'Orsay-ba a délceg Napoleonkák mellé talán én is kitenném, kártyázzanak egymással. Nem is rossz, bridzs, záróra után, három Napoleon meg Pollock. De létezik pld. Londonban a Courtauld Gallery, húsz olyan képével... Én ez utóbbit. d.

A mai kép: A/13/46

Szia Deske, küldöm ezt a linket, nagyon jó szöveg. Üdv.: T.

SENECA: AZ OLVASÁS MŰVÉSZETE
“Sehol sincs az, aki mindenütt óhajt lenni.”

                  Seneca barátjának, Luciliusnak üdvözletét küldi.

Abból, amit írsz és annak alapján, amit hallok felőled, jó reménységgel vagyok irántad. Nem szaladozol össze-vissza s lakhelyed gyakori változtatásával nem nyugtalanítod önmagad. A beteg lélek szokása az a hánykolódás. A kiegyensúlyozott elme legfőbb bizonyítéka szerintem az, hogy meg tud állni egy helyen és egyedül is el tudja tölteni idejét. Arra azonban vigyázz, hogy a sok szerzőnek s a mindenféle könyvnek az olvasása ne váltson ki benned valamilyen bizonytalanságot és állhatatlanságot: bizonyos meghatározott szellemekkel töltsd idődet és belőlük táplálkozz, ha magaddal akarsz vinni valamit, ami hűen megmarad a lelkedben. Sehol sincs az, aki mindenütt óhajt lenni. Azokkal, akik életüket utazásokkal töltik el, rendszerint az történik, hogy
a teljes szöveg

Kösz, igen, 18 évesen tanultam meg Senecát, átformált. d.

Ezt látom/nám (új) szobám ablakából. Távolban, lent a Balaton csíkja, öt km-re. Itt nem pár méterre vannak egymástól a nyaralók, ezek nem zsebkendő-telkek. F/2013/207

19:54 Este, itt az étteremben gyors net (wifi, 170 kby/sec). Hát rászántam magam, átnéztem. Megújult, és most újra 36 a 36 VÁLOGATOTT festmény. Azt kellett volna írni, hogy a legkedvesebbek, de az nem eléggé hivatalos. Legyen renddd. Este, majd otthon, még egy kis angol.
Ja, meg egy lapra kitettem ezt az összegubancolódott Isten köpenyét. Mert hogy nem tudtam végül lezárni. Magamban.
Sűrű nap volt. Végre.
Hozzátehetném, délelőtt még három madárdal-felvételt is kidobtam. Egyikük már a YouTube-on volt, próbaként.

--- 2013. július 18., csütörtök, Töreki ---

L., látom az A/00/00 a tiéd, 60x60. Nem tetszik így, a neten nézve a kép. Ha tényleg így van, és te is így látod, becserélném valami jobbra. Azt kidobjuk. Aug. 1-ig művésztelep, utána. szia d.

Mai bejegyzésem a C.12218-hoz:

A remekmű egy villám fényénél megmutatja Isten köpenye szegélyét.
 júli.18. mégis leginkább ez?!, minden esetleges logikátlansága ellenére a villámot szeretném belevenni, azonnal drámai-kozmikus dimenzióba emeli a történetet.

Évek múltán ismét Zelk-verseket hallgatok munka közben. Mért, a heringuszonyú alkonyat logikus!?
És nem logikus a mai kép, a léptékhibák; túl erős a szőnyeg mintája, nagyon itt van, és nagyon nagy. Sőt, nem is jó. Bérlakás szintre húzza le a látványt. De nélküle még gyengébb a kép.
Csak minden megfontolás nélkül, az állvány rajzával kezdtem a képet, bele a közepébe, szerencsétlen dolog, aztán már hozzá kellett alkalmazkodni. A/13/47.

15:47 Deske, nekem továbbra is ott marad a kérdés, hogy a villám fénye honnan jön. Ez a mondat számomra azt állítja, hogy a villámfényt (és lényeget: a köpenyszegély-látást) nem a remekmű „remeksége” váltja ki. A mű – legyen bármilyen tökéletes – ebben az olvasatban önmagában kevés: kell még valami, azon kívül álló dolog, ok, esemény, kegyelmi állapot stb., hogy általa megláthassuk ama szegélyt.
Persze, ha úgy értelmezem, hogy a remekmű csak egy ablak, vagy tükör, akkor ahhoz valóban szükséges, hogy legyen fény is, illetve valaki elé is álljon az üvegnek, akit megpillanthatunk … Na, már én is teljesen belebonyolódtam. É.

Mondjuk úgy, hogy szembesülés egy remekművel: villámcsapás-pillanat… Valahogy így képzelem. Bocs, kezdek biztos lenni a dolgomban.
Ja, egyébként kérdésed: a villám fénye az égből jön... :-))  d.

--- 2013. július 19., péntek, Töreki ---

- Kedves Dezső, [...] utazom Londonba, van-e valami, amivel örömöt tudnék szerezni Magának, valami onnan való dologgal?
Titkos vágyam, hogy író legyek, életem legnagyobb vágya. Azt szeretném kérdezni, hogy mit kell tennem azon kívül, hogy van bennem alázat, magammal szembeni kíméletlenség és türelem ehhez. W.

- Köszönöm, Londonból egy jó mondatot hozzon nekem!
Mit kell tennie a vágyához, hogy megvalósuljon... hogy mondjon le róla. d.

11:05 D! Ez itt nem remekmű, nem Isten, csupán nagyapám köpenye.
De talán villanás.
Mit szólsz ehhez a variációhoz?
"A remekmű egy villám fényénél mutatja Isten köpenye szélét."
ölel: C.

- Ha igazán pontos akarnék lenni, Isten köpenye csücskét kellett volna írnom. d.

A mai: A/13/48

Munka közben Pilinszky nagyinterjúja, háromszázadszor.

...-így az írás személyessé válik.

- Személyessé válik a személytelenségében. Ti. érzed, hogy semmi felé nem akar taszigálni, taszigálással még senkit se térítettek se észre, se nem üdvözítettek, se nem boldogítottak.
(lásd az ő hangján: HANGTÁR / PRÓZA)

--- 2013. július 20., szombat, Töreki ---

- Deske, gyerekek ma ebédre, megmutattam nekik a két képemet, amit maga jónak tartott. Vélemény, miért nincs saját stílusod? Miért majmolod Válit? Á.

- És váli mért majmolja Rothkot. Mert nem tud jobbat. d.

16:17 Feszegetem a blog-napló határait. Illetve kihasználom. Orvos barátomat egy napja nem tudom elérni. Egy drága vajákos barátnőmet már hívtam.
Tehát kérdés: betegségem? Gyógymód?
Hete kezdtem érezni enyhe émelygést, hányingert bukófordulónál, akkor megnyomom a gyomromat. Ezekre a pillanatokra halvány szédülés is. Kezdetben arra gyanakodtam, hogy nagyon keveset eszem. De hát ez így, november óta...
A helyzet stagnált, most fokozódik. Telítettség érzés, és elég nyomorultul érzem magam. Ennek léptéke, hogy azért ma a féltávot leúsztam.
Bocs, de ide tartozik, székletem rendben.
Gyomrom nem fáj, csak érzem, és meleg, legfölül, a bordák alatt.
Persze baromra fáradt is vagyok, de hát ez nem újság.

Megcsináltam, átigazítottam a festményeknél a 36 VÁLOGATOTT-listát. Ugyanaz a kérdés, mint múzeumcsinálásnál. Időarányosan-e? Korai művek is? Mindenen átlépve csak a főművek? És nem lehet/tudok vegytiszta rendet kialakítani. Robi erre azt mondaná, nem is kell. A legnagyobb bukkanó volt az eddig fetisizált korai Angyali üdvözlet - A/69/12 (1969, 50x40 cm.) kivétele a listából. Pedig hát azt még Bálint Endre szúrta le... tévesen. Viszont azt a képet tényleg csinálhatta volna más is.

- Szia, Deske! Lehet, hogy téged nem érdekel, de engem a mellékelt óriásantenna-kép nagyon izgatott. Ma a csapból is a megfigyelési /adatlopási/ ügy folyik. A mai Magyar Nemzet is közölte ennek a bizonyos radome-nek a képét, "megfigyelőállomás" néven. Az bármi lehet. A csodálatos Google ebben is eligazít. G.

- Szia! Lehallgatás: de szeretném ha engem is..., minél többen--- Talán még a Továris-elvtárs jegyzékébe is bekerülnék... d.

A ma (este) kezdett kép.
A délelőttöt átaludtam.
Délután Kata a Balatonban.
Én addig wifin, az étteremben.
A/13/49

--- 2013. július 21., vasárnap, Töreki ---

06:25 Orvos barátom továbbra sem elérhető. Ami baráti ötlet idáig begyűrüzött: savtúltengés, reflux. Ez utóbbi 2004-ben volt is. Neten néztem / ami érint belőle: fekete tea, paradicsom, zsíros étel nem; sajt, tojás jogurt, felvágott, keksz jó. Keveset enni egyszerre. Katától kaptam egy Refluxont, kiderült, neki is. Akkor hát próbálkozom ez irányban. Érdekes, erre a nagyon erős fekete teára halványan gyanakodtam is.

Betettem most a válogatottak közé a
Szűrke műterem szőnyeggel - A/93/31-et,
hamar elkerült tőlem, elfelejtődött,
a Nemzeti Galériába került.
Egyik legkedvesebb. Húsz éves kép.
A tegnapi képkezdés ebből indult,
e gondolat fölmelegítése.
Hogy hátha.
De hát nem úgy van az.

Vasárnap. Kogart bácsi nyitott a régi patikaépületben egy elegáns almúzeumot, a pesti mellé, Tihanyban. Komppal át, megnéztük. Különteremben Borsos-kabinet, pocsék félgiccs rajzai. Ez nyilván a hagyaték reszlije lehetett. Borsos evvel a hihetetlen amplitúdójú minőségugrálásával nekem negyven éve rejtély. (Van egy feltételezésem.) Aztán a nagyszerű önfeje, az valami múzeumé, a többi ide tartozik. Vagyis az az aranyos kis bivalyka is, gondolom. A képek: Ferenczy, a legjobb Gulácsyk egyike, pedig nem szeretem, a Vaszaryt pláne, de ezek a drapériák. Ezt elfelejtettem, kicsoda, másodrendű festő nagyon jó képe, és a keret még rátesz 50 százalékot. És végül a nagyon szeretett Fényes Adolf, őtőle igazi elsőrendű. A szürke fal-háttér zseniális, az biztos csalás. Voltak még rutinos Rippl-k, meg a Rege kilátópresszóban almástorta. Mért nem szabad egy ilyen múzeumban fényképezni, kinek jó ez, csak használna nekik is.

Ha igaz, holnap találkozom orvos barátommal, megjött Erdélyből. Addig is, igyekszem fegyelmezetten enni. A baráti tanácsokat köszönöm, tényleg.

Min. ötödik emeleten lakóknak 45 sec. Balaton-csobogás. Nagyon kellene ide Szabó Lőrinc zseniális Földvári mólón - verse, de váratlanul nincs meg a VERSTÁR-ban. (A net pedig most megint botrányosan 0,7 -1 kby/sec, nem tudom megkeres.)

--- 2013. július 22., hétfő, Töreki ---

12:47 Doki itt volt, hencegek; ha nem ismerne, azonnal kórházba vinne. Refluxra kezel, de szoros megfigyelés alatt. Pesten majd gyomortükör. Közérdekű, ezért leírom: ha fekete lenne a széklet, azonnal orvos, mert az gyomorvérzés.
Ja, és adott gyógyszert menstruációra. 3x1.
Hálám, annyi földvári mólót kaptam, hogy csak ide, Siófokon is építettünk belőle kettőt.

--- 2013. július 23., kedd, Töreki ---

Bolond világ. A kaposvári vízipólós srácok okán,
SMS-t kaptam, az uszoda
(számunkra) csak fél tízkor nyit.
Kettévágja a délelőttöt.
Időben keltem, új menetrend: héttől kilencig festés.
A/13/51. Zűrös.
Mindegy. Minden mindegy.
Minden nap elkezdeni egy munkát.
Émelygő gyomorral is.

Aztán alvás.
Azután folytattam.
Délutánra ilyen.
Ez már olyan képféle.
Indulunk a partra.

Viszem a szatyorban.
Nem is olyan érdektelen ez a
Karinthy Ferenc.
Egyéb híján.






--- 2013. július 24., szerda, Töreki ---

Szellemi hagyatéki leltárba vettem ezt is, festőkéseim formáit mindig is nagyon szépnek tartottam. Bár ezt részben eltüntette az utólag rájuk tekert szigetelt kábel. Most fotó is, szám is, G/69/01. És ez alkalomból ide, amit '12 szept. írtam róluk:

Mindig is úgy gondoltam, a hírszerző szakma igazi hősei az alvóügynökök. Húsz évig antikvárius Montrealban, szovjet őrnagy, csak esetleges postása egy esetleges, leendő valakinek. Ilyenek az én festőkéseim. Első években szerettem spaklival dolgozni. 68-ban bekéredzkedtem a Közért Karbantartó és Szolgáltató Vállalat (munkahelyem) lakatosműhelybe, és egy törött szalagfűrész-lapból köszörültem egy sorozatot. Negyvennégy éve mindig mindenütt velem, soha használva, várva a bevetést.

Vízilabdások, kilenctől szabad a pálya, de korábban mentem, hátha. Békésen üldögéltem, tisztes távolban, aztán megszólítottam az edzőt. Nagydarab mosolygós. -Mennyire szorgalmasak ezek a fiúk? Még megtudtam, azok esnek ki, akiknek a tüdeje több oxigént fogyaszt. -Bocs, azt honnét tudja? -Hamarább kifáradnak. Mikor eljutottunk odáig, hogy képeim aukción egy és ötmillió között, visszakérdezte a nevemet és belefújt a sípjába: fiú, ott, beljebb a közepe felé! És a szélső sáv szabaddá vált. Számomra. És még egy fontos, mert azt is megnézte, gyorsúszásnál mindig följebb a könyök, mint a kéz.
Ma már ment 1100. Kissé émelyg, de a túró+tejföl sokat segít.

A ma kezdett: A/13/52

A tábla egyik oldala.
Hogy zsinóron: nem kell lehajolni érte. Lábbal.
Kata nem bírja az olajszagot, ajtók zárva.
De szoros kapcsolatban állunk.
Tegnap valami afrikai harcsát rendeltem, tök hülyeség. 40 centi, koromfekete, kiflialakú, szálkás. Feje is rajta, a kisült szemeivel. Az agyát azért megettem.
Vissza a túróspalacsintához.

És ezt látom,
amikor képet fotózok
F/2013/208

1981. május 4.
Meghalt Zelk, kimentem a temetésére, meg is könnyeztem. Ez a Zelk - most ne beszéljünk arról, hogy a Sztálin-versek, Rákosi-versek után igazi nagy magyar költő lett -, ez a Zelk undok, utálatos ember volt. Vagy 50 éve ismerem, soha meg nem kérdezte: és te, Cini, hogy vagy? Rengeteg pénzzel úszott nekem. Soha másra nem figyelt, csakis önmagára. Senki nem érdekelte, csupán Z.Z. Undok, rémes, bántó, önző, jó senkihez. Talán csak azért, mert - mint Miller Pillantás a hídról c. darabja végén hallható - teljesen megmutatta magát. Édes Zoltánkám. Siratom. Pótolhatatlan. Többé nem hív fel, hogy beolvassa új versét. A verset, az volt a szentség. Mint Kosztolányi Esti Kornéljában Sárkány. Írtam egy verset. Ez a legnagyobb dolog a világon. Egy vers.

Aztán fél perc olvasásszünet.

--- 2013. július 25., csütörtök, Töreki ---

03:05-kor ki, pisilni, és a fene egye meg, följött, hogy a FILMTÁR-am rendje dilettáns. Az opuszszámozás ugyan már múltkor, de nincs helyszínjelölés, vannak redundanciák, stb. Ne már, 160 tételről van szó. Négyig még tisztessssségesen próbálkoztam visszaaludni. Aztán hat-tizenötig megcsináltam. Gondolom, gallyra tettem a napomat. De megvan.
Reggeli, ima, uszoda, sajnos csak 10 után lesz lehetőség elhencegni Katának: háromtól dolgoztam. Valami nagyon fontosat.

15:29 Vajda Geri (Gergely Balázs) családi barátunkat fölvették az operatőr-szakra, igazi öröm. Tíz perce jött a mail. Én így tudom megünnepelni, ez alkalomból akkor hát ismét a felvételi vizsgafilmjét:

És akkor az én mai, délután közepe,
a délelőttöt átaludtam, A/13/53
Tettem rá szűzi fehéret,
legyen valami mennyországos is benne,
csak egy egészen minimálisat.
Rémülten törültem. Nem lehet.
Hamis.
Úgyhogy ez a kép gyakorlatilag festékmentes.
Csak lenolaj és grafitpor.

Hőségriadó, immáron harmadfokú.
Itt nálunk borult az ég.
Bár azt hiszem, tényleg meleg van.

Kezdek visszatérni a kerékvágásba. Újra az ellenjavallt AHMAD fekete tea.
Szűrővel merítve, meg minden. Igaz, ezúttal jó gyengére. De fél liter.

Holnap Budára kell mennem egy napra, valamint vélelmezem, túlcsináltam a fenti képet. Szóval most megfestettem a holnapit. Nem először hagyom el egy új variációnál éppen az un. főtémát. Erre a lehetőségre annó drága boldogult önakasztott mesterem hívta föl a figyelmemet. A/13/54.

--- 2013. július 27., szombat, Töreki ---

Csodálatos dolog ez a tudomány. Beszedtem ezt a NOSPA-t. És csakugyan, egyszer se volt menstruációs görcsöm. Viszont hosszú idő után újra csak vekkerre ébredek.

Talán majd otthon lemérve be tudom azonosítani,
hiszen az opuszjegyzékben biztosan szerepel.
1970-es képem (részlete) lehet, A/70/09? A/70/31?
évtizedek óta a bejárati ajtónk részekén szolgál.
Tegnap lefotóztam, ajtómázolás folyamatban, végleg eltűnik.

Tegnap Buda. A nap meg volt szervezve.
05:23 Ó, ó, végre újra vekker.
07:05 Siófok, gyorsvonati pótjeggyel.
09:20-kor megérkeztek a keretek, 320e. HUF., kifizettem.
            lásd fotó: F/2013/210
10.05. Egy külföldi vendég, vásárló, hál' Isten.
            2008-óta lehet (nekem). Egy festő jövedelme mindig váratlan; mondhatni talált pénz.
11:00. Mikivel, villamossal a Műcsarnok; Hódmezővásárhely, Őszi Tárlatra egy (nagy) kép, mutatom: A/12/41
13:00. Elvitték Balatonboglári kiállításom anyagát.
13:10 Az egyik kép nagyon megtetszett Mikinek, nekiadtam, mutatom: A/12/77
17:20 Az új járdafotók átnézése, döntések. Újra kell csináltatni a printeket.
19:25 Gyorsvonat Siófokra.
22:10 ágyban Illyés Gyula: Az orsók ürügyén - eleje. (Hosszú, nagyon nagy vers, bár elsősorban tartalmilag.)

Csiszolom az udvaron a farost-alapozást. A zajra kíváncsian kidugja fejét az ablakon Clarence, a gyönyörű fekete csődör. Felé fordulok. Erre úgy csinál, mintha a tájban gyönyörködne.

A mai, elég későn kezdtem.
Maradnak el a motívumok. A/13/55
Tisztul.
Nagyon messziről kezdtem, a hónap elején.

Persze, ha az ember egy ilyen helyre eljutott,
meg van ijedve, vagy mohó lesz,
ami majdnem ugyanaz.
És rádupláz, délutáni alvás helyett is, hátha.
A/13/56
Lefotózva látom a hibáját,
még hozzá lehet nyúlni.

Ha merek.
Ilyen képen marha nehéz igazítani.

Az új GPS, NAVON, na persze Made in China. Nagyon szeretem a kütyüket, amiken pici zöld lámpa is van. A használati utasítását elkeverték a csomagolóban, Balatonfüreden. Vaktában tanulom. Múltkor egy sofőr megmutatta, lehet térképre is állítani, akkor nem vezet sehova el, hanem mindig csak annyit mond: TÚL GYORSAN MÉSZ. És erre van szükségem. Sajna előjött egy már korábbról ismert hiba, időnként egy kávéscsésze a képernyőn, aztán elsötétül az egész. Gyanakodtam, tán nem is hiba. Most fölhoztam a szobámba, ide az emeletre, s addig maceráltam, találtam valamit, amíg valahol: 5 perc, 10 perc vagy soha. Na, talán most.
És eszembe jut valahai legkedvesebb eszközöm, az (1932-36 közötti) 9x12-es "Deluxe" Voigtländer, amin három dolgot lehetett állítani. Csodálatos és tökéletes szerszám volt. És gyönyörű. (A Brooklyn Múzeumban láttam egy hasonló minőségű ipari formát; egy gramofont.)
Múltkor – kinél ? – láttam egy polcon, elfeledve, szürkén a portól.
Minden elmúlik.
Minden rendben.




Nem nagyon publikálnám – Balatonboglár – de hát ez önellentmondás, csacsiság. Maileket nem küldök szét. Tehát, most az ideje: MEGHÍVÓ. Egyébként nagyon jól válogatták (netről, a teljes merítésből), jó kis kiállítás lesz.
Elkerülhetetlen(nek tekintem), keserves lesz oda-vissza vonatút, le illik mennem a megnyitóra. Autóval – szombat! – még keservesebb lenne. Legjobb lesz reggel leutazni. És megkérdezni délben a helybéli lelkészt, hol az ágya.

--- 2013. július 28., vasárnap, Töreki ---

A vasárnap az vasárnap.
Az első kép bal fölső sarkán József és testvérei láthatóak.

Gyengének tartottam; hát mail fiamnak:
Öreg, honlapodat inkább levenném a netről.
Válasza, hogy ezt egyszer már megnéztem, és ugyanezt mondtam.
Vagyis megkerülte az érdemi választ.
Itt egy nyomatékosító ellenlevelem lett volna várható.
Helyette: Mondtam én neked valami újat az elmúlt tíz évben!?
Magamon humorizáltam.
Tanítom konfliktust kezelni. Élni.

Karinthy Ferenc Napló, 1970. január 9.

[Mikszáth – Noszty] Milyen nagyszerű! Mikszáth egyre jobb. Az a sokat kárhoztatott cinizmusa: a só, ami konzerválja. Az a sokat átkozott anekdota: az ív, ami kifeszíti. Az a hányszor leszólt pipázó epikája: a magyarsága, bölcsessége, íze, zamata. Ritkaság, hogy ennyire egységben, egy szinten legyen cselekmény és stílus. Egyre jobb – habár ma senkinek nem kell. Rejtett kincs, nem baj, majd rátalálnak újra!

Karabiner lett volna az igazi, de az nem volt. Szerszámládám mindenre fölkészült: függönycsipesz. Avval rögzítettem a biztosítózsinórt a derékszíjamra, a fotón látható helyre, a zsebem fölé. Ugyanis lefogytam. Kemények az éttermi lécszékek. A vacsorát min. fél óra után hozzák ki. Az olvasópadom is a sétányon, amíg Kata délutánonként egy órát úszik-, balatonozik. Tegnap vettem egy izolírt, nem tudom, most hogy hívják, ez 7 milliméter vastag; föltekerhető fekvőhely, szivacsszerű turistamatrac, vagy micsoda. A boltostól rögtön kértem ollót, a földön térdelve a széltéből levettem a harmadát. Öt rétbe hajtva, katonai kenyérzsákba gyömöszölve tökéletes hordozható párna. Az van a zsinór másik végén. Ma már a templomban is. Csak nem vagyok szokva, mint a nők a retikülhöz, – hogy nem felejtik mindig ott?! Ezért a zsinór.

--- 2013. július 29., hétfő, Töreki ---

- Kedves Deske,"ha az ember egy ilyen helyre eljutott, meg van ijedve, vagy mohó lesz, ami majdnem ugyanaz. "
  Miért ugyanaz? F.
- Mert egyensúlyából kibillent lélekállapot. d.

 

 

Tudja, a nők miért nem hagyják ott a retikült (kivéve, ha mégis)? Mert nem ülnek rajta. B.

 

 

Karinthy Ferenc Napló, 1970. február 1.
Mert ugye nem azt írjuk meg, amit tudunk, hisz akkor már minek megírni? És azt sem, amit nem tudunk, és nem is fogunk, mert akkor meg úgyis hiába. Azt írjuk meg, amit tudni szeretnénk, és reményünk is van rá, hogy az írás folyamatában eljutunk a magunk válaszáig.

Becsaptak. Vagy egyszerűen csak jól megbántottak. Amint ez a labda a háló fölött az én térfelemre jut, (hívő ember számára) Istentől küldött ajándék. Tanítás. Lehetőség.

Sok energiát fektetünk mások jobbítására.

09:34 Uszodai ismeretség, köszönőviszony, (tisztelőm); nagylányával jár. Múltkor rákérdeztem tornyos frizurakímélő úszósapkájára; Kata egyik fő ellenérve a víz ellen a hajtönkretétel. Két és fél hossz hátúszás alatt bátorságot kerítettem a következő mondathoz: Ha véletlen ezt ideadja, választhatna tőlem egy festményt.
Profi, nem maradhat el a reggeli sport, de a beszerzési csatornát elmagyarázta, Németország; segít, ha szükséges.
És meghívott budai éttermükbe.

Egy egészen szűk célcsoportnak megmutatom a világ leggyönyörűbb –
Csak azért, hogy beszélhessek róla egy kicsit.
De elakad a szavam.

- 10:02 Péter, a napokban (News) eszembe jutott a 9x12-es duplakihuzatú Voigtlanderem. Valószínű, fiamnál kallódik. Van nektek, nem kell a múzeumotokba? d.

- 10:58 Szia Dezső, igen, láttam a News-ban. Ilyen gépünk van, DE: úgy nagyon szívesen kitennénk a vitrinbe, hogy aláírjuk, hogy ezt a gépet használtad ettől-eddig. Így nem a gép technikatörténeti jellege lesz erős, hanem a kultúrtörténetben elfoglalt helye. Mit gondolsz? Üdv, p.

 

- 11:02 Ha gondolod… Mekkérdezem a fiamat… kultúrváli barátsággal: d.

 

 

14:10 Utolsó tábla, utolsó kép, hó vége, kissé diákosra vettem a kezdést. Nem is rossz, de minek az ilyen. Aztán abból kellett – sűrű szövésű háló – valahogy kikecmeregnem, ebédig. Megkínlódtam vele, figyelembe véve a negyven fokot is. Nem érdem. A/13/57

Deske, a képének határozottan jót tett a sűrű szövésű háló. Más. Most olvasom: Ferenc pápa, "Ha egy ember meleg, és Istent keresi és jószándékú, ki vagyok én, hogy megítéljem?" C.

És ha a szoba meleg? (A kereszténységnek soha nem volt baja a homokos emberrel. Mindig csak a bűnnel. Semmi újat nem mondott.) d.

Másképp látom a világot, de MARABU (júniusi Népszabadság, festéshez kell) megint remekelt. A kalodába zárt, a TRAFIK-fölirat, tessék jól megnézni a testőröket, stb. Mért nem ő kap Kossuth-díjat.





--- 2013. július 30., kedd, Töreki ---
09:31 Tegnap utolsó üres farosttábla, penzum teljesítve; ma utolsó munkanap. Kényszerhelyzetbe hoztam magam evvel a Karinthy F(erenc)-naplóval, régi adósság, még anyácskám... legyünk túl rajta, mást nem hoztam le, eltekintve a -. Nem egy ... könyv, de minden ötödik oldalon van valami. De ahogy Szüts szokta volt mondani: őszinte...
Ajándék? a NEWS-olvasóknak. Végre egy kis szél; esik. Egyébként.

1970. febr. 17. Apámról írta Koestler, amint a kávéházi társaság közepén ült, hogy sose látott még ennyi nép között ilyen magányos embert.

1970. márc. 12. Délelőtt sajtókonferencia a színházban. Kérdeznek, fényképeznek. Habozok, hogy mi legyek: puszta-csikós-gulasch-paprika barbár, vagy Amerikát járt nemzetközi playboy, kommunista vagy polgár, sportfiú vagy entellektüel, konzervatív vagy modern. Hisz mindez vagyok is –

1970. márc. 18. Nem tudok megszabadulni Kellér Bandi emlékétől, azóta nincs kinek megmutatni készülő és elkészült írásaimat. Azóta kell nagykorúnak lennem.

 

1970. márc. 22. A hírek szerint Déry [Tibor] maga is Szegedre érkezett. Nagyon vigyáztunk, figyeltünk séta közben, nehogy véletlen beléje ütközzünk. Még azt hinné, az ő darabjáért jöttünk le. Képzelem, milyen szervezés folyt, ki mindenkit hívott le ezért a vidéki, egyszeri, dilettáns, műkedvelő előadásért, a szegény vén hülye.

 

1970. ápr. 20. Egy rokon gyereket megszólítok:
- Hogy hívnak?
- Editke.
- De milyen Editke?
- Ilyen e – áll ki elém.

 

1970. ápr. 22. Veres Péter. Tulajdonképpen vele – és talán Illyéssel, a Puszták népével – vonult be igazán a parasztság a magyar irodalomba. Petőfi, Arany stilizálnak, idealizálták a parasztot. De még Móricz is, hol édeskés, mint az Égi madárban stb., hol szándékoltan, nyugati minták után naturalista (Sárarany), vagyis torzít... Ő legföllebb csak azonosulni tudott a parasztokkal. Veres azonos volt.

 

1970. ápr. 27. Szegedi Szabadtéri Játékok. Förtelmesen rosszul csinálják. Óriási lehetőség. Én azt javasolnám: legyen a világ magyarjainak anyavárosa, metropolisa. Legyen ez a 10 milliós haza és 5 milliós külföldi magyarság Mekkája... Úgy is, hogy a nagyvilágba kikerült híres magyar művészekre építsen. Csináljon díszletet Uitz és Tot és Vasarely, vezényeljen Doráti és Ormándi, és hegedüljön Szigeti –

 

1970. május 9. Semmelweis Múzeum. Az igazgató bevisz a szobájába. Ott látható Arányi professzor fia, bebalzsamozva. 1861-ben halt meg, 5 éves korában. Arányi maga preparálta, felöltöztette, nagy üvegbúra alá rakta, s betette a dolgozószobájába, ott tartotta haláláig.

1970. júli. 10. Egy drámában az intrikusnak, negatív hősnek minden részletkérdésben igaza kell legyen. Csak az egész darabban nincs igaza.

1970. aug. 6. Csurka Pista jó, szellemes regényrészlete a rádióban – és csacsi nyilatkozata, hogy a prózába a mese már nem modern, kiment a divatból a mesélés stb. Szamárság. A mesélés nem mehet ki a divatból, mert a mesélés maga a próza. Akkor kezdődött a próza – Tacitus, Livius, Petronius, Apuleius –, amikor a mese kezdődött. Vagy a Bibliával, Koránnal.

 

1970. aug. 17. Nálunk most a zsidók úgy érzik, hogy antiszemitizmus van, itt Leányfalun pedig a gyerekek szilárdan meg vannak győződve róla, hogy itt zsidóuralom van, és a keresztényeket üldözik, nem engedik a húsosfazékhoz. Nem új jelenség. A Horthy-rendszerben ugyanígy volt: a zsidók és a keresztények kölcsönösen elnyomva érezték magukat. (Valószínűeg mindkét félnek igaza volt.)

 

1970. okt. 14. Telefon hazulról: Devecseri Gabinak rákja van. Kinyitották, visszavarrták, menthetetlen. Iszonyú.

 

1970. nov. 1. Krúdy: A pincér álma. (A legutolsó kötetéből, a legérettebb, leghatalmasabb kötetből, Az élet álomból.) A novella: körülbelül a magyar irodalom csúcsa. Túlszárnyalhatatlan. A világon a legfontosabb dolog, hiába, mégis az, hogyan evett meg valaki valamikor rég egy rég eltűnt kisvendéglőben egy régi kacsacombot, s az egész nem is igaz, csak a pincér álmodta.
Krúdy a legnagyobb forradalmár, mert olyasmiket fedezett föl –, amit ő előtte soha senki nem írt meg.

 

1970. nov. 4. Rajtam ezért súlyosabb a felelősség, mert amit Krúdy, Kosztolányi, Hunyadi (Szomory, Szép Ernő és talán Móricz is?) képviselt a magyar irodalomban, azt tudomásom szerint, most egyedül én folytatom, az mind rajtam van. Csekélység.

Megvan neten a Katának való fürdősapka FASHY TURBAN SWIMCAP, 10 színben, 5 £-, de még sincs meg, mert nyilván beázós, nem lehet hátúszáshoz. (Ma reggel rá is kérdeztem, stimmel.)
Lemez nincs, elő egy már száradt és rossz képet. Lesz miből válogatni. De előtte egy hatperces feketetea.

11:57 És akkor itt a vége.
Nem nagyon volt kellemes ez a munkahónap. De ennek semmi jelentősége. Nem így mérjük.
Holnap csomagolás – utazás.
A korábbi képből – most az imént – egy eléggé kérdéses színnel
kifedtem a vélt fölöslegességeket.
A/13/37

Illetve.
Milyen volt ez a hónap.
Milyen.
Nem mindegy?
Ráadásul egy szóba sűríteni?
Milyen volt.
Minden percben más.
Hülye kérdésföltevés.

Az eredmény a mérce.
A fontos.

Dehogy fontos.

Ha az ember rendszeresen komolyabb cégeknek forgalmaz; Miniszterelnöki Hivatal, követségek, Sotheby, satöbbi; olykor előfordul, hogy az ügyvitelhez alacsonyabb beosztású beosztottaik cégszerű aláírást követelnek. Tőlem! Előbb-utóbb rendezni kellett ezt a területet; HARDTMUTH ELEFÁNT radír (grafit-delete) mindig nálam. Délután nekiláttam. Elsőre ugyan az S betűt fordítva, pedig tényleg tudtam –

 

--- 2013. július 31., szerda, Töreki ---

Tisztelt Művész úr!

Örömmel írom, hogy a szombati kiállítás-megnyitót a gyülekezet jóvoltából az alábbi oldalakon élőben közvetíteni tudjuk.
Tehát augusztus 3., 18 óra.

http://erosvar.hu/
http://www.youtube.com/channel/UCkWoXcvAcz9I0J1RltzePMg

tisztelettel: Ádám

2013. júliusi olvasó: (395344=) 3278/hó = 106/nap

oldal teteje   előző levél    köv. levél     összes levél     LEVELEK LE MEUX-BE  1990.5.17. ►     weben 2000.6.11. ►  ‒

facebook.com/deske.hu     honlap főoldal           üzenet: vali@deske.hu    –