előző levél

VÁLINEWS 173. levél J.-nek, Le Meux-be / 2009. augusztus

2009. augusztus 1. szombat

Tegnap érkeztem,
mától elkezdték a Margit körúti
sineket felújítani,
reggeltől betontörő gép
dolgozik a házunk előtt.
Nem mindenki örülne ennek,
nekem kifejezetten otthonos Kecskemét után.
A zaj is, amúgy sokat levesz
a 2x3 mm-es üveg.
Két hétig tart az átépítés.

E második fotó:
hárman is foglalatoskodnak,
és láthatóan tartalékerőkről
gondoskodás történt.
Nagy erőkkel kezdték.
Aztán majd meglátjuk.

Délre már vagy húsz méterrel arrébb.
Kérésemre nem veszik figyelembe délutáni alvásidőmet
a légkalapácsosok. Itthon vagyok!
Mire alvából ébredtem, már sín se volt. Azt mért dobják ki. A tehereautó első két kereke együtt fordul.
A fiúk nem tréfálnak. Alkonyatra meghozták az új síneket. F/2009/101

A hónap lezárása a neten egy nap szok lenni.

Opuszjegyzékek mentése, VÁLINEWS print három példányban,
a hónap új illusztrációit leírni, adatai, adatbázisban elhelyezni.

Most a végére valami (más) játék, új monitor-pihenőkép, a kecseméti kertünk. F/2009/090, egy kicsit másképp.

Vagy egy mesetáj gyerekeknek, netán hölgyeknek. Nem mindegyiknek, tudom.

2009. augusztus 3. hétfő

Megírtam a B. Naplót. Ma még egyszer átjavítottam az egészet az elejétől, aztán kiprinteltem, 67 oldal, délután föladtam postán № 1. Olvasómnak, remélem szokásosan kegyetlen véres lesz a tolla. Minden kritika jól jön. Persze lehetne még hónapig csiszolgatni, talán javulna is. Például az az 1970-ben föladott távirat, amit a múlt hónapban grafikának avattam, inkább idei opusszámot kellene kapjon, vagyis a könyv legvégére. Talán jól is zárna.
Közben párhuzamosan készre a net-változatot. Evvel nagyon sok bukfenc volt, ki gondolná. Fura mód Internet Explorerrel minden rendben, de a Firefox satöbbi.
Azt hiszem, most jól kezelhető. KÖNYVEK - B. NAPLÓ - MINDEN EGYÜTT

2009. augusztus 4. kedd

Gáborral a zuhany alatt elvitatkoztunk a hegesztési felület törésállóságán. Hozták ide alám ezeket a rettenetes hosszú egyenes sínszálakat - a fotón is látható - tréleren, és mire rögzítették, már görbe volt. Odáig láttam föntről, hogy egyik végét hegesztik. A hajlítást nem. De elbírja-e a hegesztés a hajlítás terhelését? Nem kell-e satuba fogni?
Muszáj volt hazafelé a melósoktól megkérdezni. Bemutatkoztam, és hogy egy internetes ujság. Csapat sárgamellényes cigány ember. Nehezen értettük meg egymást, szóval: másfél méteres szakaszon kicövekelik, vagyis rögzítik a sínt a hegesztésnél. A másik végét kézierővel, pajszerrel feszítik helyére, vagyis hajlítják meg. A végén azt kérdezték tőlem, de mi köze ennek Kazinczyhoz, hogy ez szóba került?!

2009. augusztus 5. szerda

Ma reggel három és hat között befejeztem. Gábor csinált nekem egy jó kis (nagy) munkát. Hogy mért nincs a B. NAPLÓ alján lapozó?! Mondja ő, aki néhány éve még keverte a deletet az enterrel. Mára vérprofi, ilyeneket mond, az afrikai cukorfeldolgozó gépek nem korszerűek. Nem tudhatta, ezeket a kis nyilakat én csak manuálisan és egyenként tudom...

Tegnap megnéztem a MŰPA-ban (de marha név) a Capa kiállítást. Földbe döngölő. Hogy csinálhatta, hogy mindig, amikor balról lőnek, jobbról neki napsütés? Kötelező megnézni, mondjuk két óra. Ellenvélemény: ellentétben a többi műfajjal, fotó maradéktalanul élvezhető albumból. Bár itt a kiállítás atmoszfrája is hozzátesz. És két órára csak ez van, nem kell közben megkavarni a főzeléket. Háromezerért megvettem a fölszinten Capa: Kissé elmosódva - kötetét, ahogy belepörgettem, élményeit írja, jó zaftos. Nagy csibész lehetett. Hozzáteszem, egy kollega saját szemével látta egy német folyóíratban a Milicista halála werkfotóit... Evvel együtt zseni. Holnap Kékútra, viszem. Valamint: a kapu alatt könyvkupac, atavisztikusan átböngésztem. Mikszáth: A fekete város, Németh László: Lányaim (vagy harminc éve olvastam) és Ki volt doktor Sorge? - ezt is. Tegnap vettem csőgörényt, de nem segített. Ma szóba elegyedtem, kiderült, két emberes. Egyik tólja, másik tekeri.

Ez a Lányaim egyetlen megmaradt gondolata miatt kell újra. Hogy legkisebb gyereke hat lábujjal született, s ez tán valamellyes degenerációra utal - tényleg nagyon rég olvastam, de ez most mindegy. Alapvető morális kérdés, kit mennyire áldozhat föl művész a közérdekért. A lányának netán rettenetes, a köznek súlyos tanítás a szembenézés, szókimondás. Reggel négykor rádióinterjú hetvenéves tánczenésszel, a kisasszony könnyedén rákérdez, erre a szakmára ugye rendszerint rámegy a család. Feleség, gyerekek, unokáim, barátok. (Lehet, hogy rokonok is vannak.)
Persze ehhez minek a Németh könyvet olvasni.

Gábor, áldalak. Ezek a nyilak 6-7 óra munka volt.  Most ezen a tapasztalaton fölbuzdulva, megcsináltam az F. NAPLÓ-ban is, ugyanilyen rendszerű a fotós könyv is.  50 percig tartott.
d.

2009. augusztus 6. csütörtök, Kékkút

Negyed ötkor Kékkútra, jobb az üres országút. Bár nem volt üres. Fél hétkor már aludni is tértem. Csak előtte körletrend, hogy az élettér-; az asztalom ne legyen csupasz és meztelen. Energiával igyekszem utálni ezt a nyaralót, de ahogy irodadobozom a kapuszárny-asztalra kerül, ez nehézségekbe ütközik.
Aztán délig alvás.

Kaptam: www.norc.hu - Bp.(is) minden háza fotón látható, jó. Az APEH csinálta, hogy tényleg panorámás-e a lakás.

Bárdos?/Bárdi/Gugyerák vicce Mancikáról: Esze semmi, fogd meg jól.

Gábor a CD-n kapott 24 kötet Kazinczy levelezést első fordulóban már 6 hiján átnézte. Mai levele:

Deske! Ilyeneket küldtek a Mesternek, és némelyik meg is jelent:

                                                Midőn ajkad rubin-parázsain
                                                Hő érzeményid hangra olvadának;
                                                ’S Klavirod összezengő hangzatának
                                                A menny felé lebegtek árjain…  /Zádor Gy./
És persze a csodált Mester ámul a vers olvasásakor./A "költő" akadémikus lett./
G.

Évtizede, egy kecskeméti antikvárium. Öregúr nehézkes mozdulatokkal rakosgatja a pultra, vaskos régi könyvek. Távozta után a boltosnő megjegyzi, a tanár úr, hó végeken szokott jönni, adogatja el könyvtárát. Belémnyilalt. Érthető, hogy kamaszfejjel először a sztoicizmus felé fordultam, Seneca. Orvosi váróterem, ez is régi történet. Görnyedt apróka vénember, nyáron nagykabátban, vastag könyv fölé görnyedve, apró cetlikre jegyez. Mi lehet ez, Biblia? Már utcasarokról visszafordulva vettem a bátorságot leülni mellé. Öregotthonban él, műfordító volt. És most Arany-összesből jegyzetel szófordulatokat, kimeríthetetlenül tanulságos. Lehet győzni?!

Láttam a Capa-kiállítást, háromféle prospektust is adtak hozzá. Délután, a terraszon volt időm rá. És egy cikk: A Milicista halála készítésének körülményei. Szütscsel is beszélgettünk róla-, sokakat izgat a legenda, kételkednek a fotó hitelességében. A napokban írtam is, hogy festőkollega állította, látta a werkfotóit, hogy ez beállítás. Whelan, egy angol fotómúzeológus több évet szánt kutatásra: a fotó hiteles. A személy beazonosítva, Garcia Borrell, 1936. szepetember 5-én, ott halt meg, katonai nyilvántartás. Bűnügyi szakértő: valóban álló helyzetből esik el, és halott, mert a bal kézfej nem nyílik, hogy az esést felfogja. De miért állt egyhelyben, és miért ilyen tökéletes a beállítás? Capa nála szokatlan módon kerülte, hogy a fotó keletkezéséről beszéljen, nem írt a kép keletkezéséről, egyszer viszont említette, hogy az eset azóta is nyomasztja. Whelan így rekonstruálja (Capa ottani többi fotóját is átnézve) a helyzetet. A fotó szieszta idején készülhetett, amit mind a két fél tiszteletben tartott. Vannak fotók, ahol a katonák pihennek, ünnepelnek, és valószínűleg pózolnak a kamerának. A katona fölállhatott, hogy lefotózzák. Ezért ilyen tökéletes a beállítása. Capa bűntudata pedig érthető. A világ egyik leghíresebb fotója.
Párja a Doisneau (és nem Cartier-Bresson) fotó, a Városház csókja körüli bonyodalmak.
Ja, és egy infó, Szüts ez neked, röhögni: Capa tulképp. író szerett volna lenni.

2009. augusztus 7. péntek, Kékkút

Délelőtt a tapolcai Tesco irdatlan labirintusában, Kata húsért állt sorba, mért nem eszünk konzervet, telefonon kerestek Nagykanizsáról. Ismeretlen úr, hogy Vadas Ernő, a város szülötte 110 éves, megünneplik, utcát neveznek el róla, és fölgyűjtik az adatait. Ami vajmi kevés, viszont a google által a honlapomon találtak egy idézetet tőle, amit rögtön föltettek az internetre bevezető mottónak. 16 éves voltam, ismertem a fotóit, vittem a Linhof táskáját, nyári MTI diákmunkás; beszélgettünk: Ha az ember egy jó fotót csinál egy évben, az már egy jó év.

2009. augusztus 8. szombat, Kékkút

Végre beállt a rend, minden elintézve, lehet nyugodtan nyaralni, vagyis a Váli - monográfia teljeskörű renoválása megtörtént a neten, reggel öt és kilenc között, beleértve a Gábor Féle Előrehátra Nyilakat. 50 fájl kipofozva. A könyvet 97-ben adták ki, a honlap indulásakor, azonnal, 2000-ben, sekélyes tudással csináltam, mit sem sejtve.

2009. augusztus 9. vasárnap, Kékkút

Már strandoltunk is. Nagyon ügyesen tudok vigyázni az árnyékban a parton hagyott ruhákra. Megírtam a könyv bevezető mondatait.

2009. augusztus 10. hétfő, Kékkút

Találkozás 1982-vel.
A kékkúti egyik felszomszéd,
a szobrász Veszprémi, akkor kért meg rá,
festenék a szobájába egy kék kutat.
Az ágya melletti szekrénykére.
A keretet talán ő adhatta.
A képecskét azóta nem láttam,
nem vagyok sűrűn vendégeskedő fajta.

Most fotó, kapott számot is, mért ne:
"Kékkút - A/82/55".
Más megközelítésben ugyanez;
nem volt szívem kidobni a fotót: F/2009/103

Strand/2.: Kezdetben János kérdőjelezett,
később Robi fejcsóválva cöcögött,
Zürich udvariasan bizonytalankodott;
Szüts és Szabó T. Anna
pedig úgy látszik,
nem voltak mailközelben.
Átírtam a könyv bevezetőjét.
És megvan.
Tíz mondatot SOKKAL nehezebb megírni,
mint egy tanulmányt.

Elolvastam a Capa önregényt: Elmosódva. Forgatókönyvnek szánta, megrendelésre, önmagáról. Nagyon igyekszik magából fontos embert csinálni, holott az. A Capa név is reklámtrükk, hogy hollywoodinak higyjék. Nem egy férjtípus. Fantasztikus figura, whisky és brandy szakember. Nekem élmény a Margit körút túlsó oldala, neki némely kisebb gyalogsági roham unalmas. Mindenütt ott van, évek, világos hogy ez az életeleme. Nagyon jól olvastatja magát, jól szórakoztam, hiába, a fiúk szeretnek háborúsdizni. Hetvenezer negatívkocka, de még mindig találnak.
Egy adat: a D-day partraszállás első hulláma egyetlen fotósa, száznál több fotó, a világon egyedülálló, de a laboráns izgalmában túl forróra állította a filmszárítót, a negatívok elolvadtak, talán hat kivételével, de azokon is megfolyt az emulzió. Ezért elmosódottak a képek. A partraszállásnál előző este a gumimaketten mérlegelte, melyik tereptárgy, bokor! lesz számára alkalmas fedezék.
capa-01.jpg   
capa-02.jpg

Deske!
Bartzafalvi Szabó Dávid professzor, Patakon a fizika és matematika tanszék vezetője 1816-ban elküldi Gr. Dessewffy Józsefnek az örökmozgó / akkor "forgony"/ leírását. Pénzt kér a munka folytatására. Az okos gróf rögtön válaszol: a tudomány állása szerint ez lehetetlen, mármint a forgony. Dessewffy mindkét levél másolatát elküldi a Mesternek, mint univerzális szaktekintélynek. Kazinczy reagálásáról nem találtam adatot. Aranyos az A/82/55 kép: kékkúti Kék kút. G.

2009. augusztus 11. kedd, Kékkút

Gábor, leírás nincs?
d.

A szerkezetet nem részletezi, csak az előnyöket: <<Ki dolgoztam még 1809dik esztendőben a Theoriáját egy ollyan machinának, mely maga magától vészen magának mind kezdő, mind folyva-tartó ’s egyszersmind változhatatlan sebességű mozgást; úgy hogy csak a materia, melybűl készíttetik, légyen századokon által tartós, ’s mentt egészen ha lehet, a dörzsölés által esni szokott kopástúl : a machina mind, sőtt örökétig változhatatlan hathatozású mozgásban marad...
A vizi malmok, még diaetaliter is meg fognak szűntetni, mihellyt a forgony lábra kap; ’s majd a tornyokba sem kell az utánn feljárogálni az órát fel húzni>>

Hallgató koromban a mechanika prof ezzel a mondattal fejezte be az utolsó óráját: "Aztán nekem nehogy valamelyikük feltalálja a perpétuum mobilét, mert megfordulok a síromban"
G.

Pedig nyilván nem lehetetlen valamely kozmoszból nyert energiával, nem?! 
d.

Az nem örökmozgó, hanem a a kozmosz /pl. Nap/ energiájától mozgó gép. Én inkább valami ingó herkentyűre gondolok, ilyet az órások szoktak a kirakatba tenni. Mindegyiknek van valami trükkje, mint a sakkozógépnek. A téma azért érdekes, mert
- ebben is benne van Kazinczy,
- a francia műveltségű, gazdag gróf tudja a választ.
G.                          

                                                                     
Gábor, viszonzásul. Kata lehozta ide Friedell művelődéstörténét. Művelt már sose leszek, nem is kell; beleolvastam. <<Amikor Bajorországban meg akarták építeni az első vasútvonalat, az erlangeni egyetem orvosi tanszéke szakvéleményben közölte, hogy a nyilvános gőzvagonokkal való személyszállítás engedélyezhetetlen: a gyors mozgás óhatatlanul agykárosodást idéz elő, sőt már az elsuhanó szerelvény puszta látványa is kiválthat ilyet.>>

2009. augusztus 13. csütörtök, Kékkút

Mike fiam Ámerikában három hétre, elvitték.
Lerajzoltam neki, hogy a Metropolitan Múzeumban
hol találja az a bizonyos Balthus-képet.
Tán, ha egyáltalán, ezért mennék ki még egyszer New Yorkba.
És megkértem, hozna emlékül onnét
ezt és csak ezt: egy múzeumi belépő jelvényt.
Ruhára kell kitűzni, egy napig érvényes,
délután visszajöhetsz vele, minden nap más színű.

A technika csodája, nem tudom megszokni,
tegnap skypon beszéltünk is, chateltünk,
és rögtön egy képet is átküldött.

Ideje múzeumra kevés volt;
ezért megjegyzendő, sok fotót csinált, japán turista voltam.

Valahogy túl sötét volt a címoldalam, vagyis meguntam.
Andris segítségével kis programmódosítás, egészoldalas képet tudok.
Örülök neki.

Miután Szüts blogján (szm.hu / aug. 9.) szakmailag helyettem is élesen elhatárolódott a Tapolca-Diszeli Giccskiállítás rendezői kocepciójától, ernyedt kellemes nyári felhőtlenségben élveztem boldogan ugyanazt. Mennyi ötlet. Sőt. Gondolat. És pajkosság. Végre valami üde minőségtelenség, amit különben a tulaj-rendező Ákos sosem szégyellt. Nézzük csak mindjárt itt ezt az alkonyi vitorlást. Be szeretnék vitorlamestere lenni. Dráma az égen, béke a szívekben. És nincs is messze a part für álle felle. Hazamennek, megvacsorálnak. giccs-12.

Ez a szocialista ciróka-maróka sajnos szerintem hiteles. Az a negyven év. Mikor fogjuk kiheverni, ha egyáltalán, ó, ó. giccs-13.

Nemes Gábor moszkai tudósítónk mostanában egy eldugott távolkeleti katonai őrszobába is bekukkantott, két kép volt a falon. Bólintott, és a másikra, a Lenin-portréra kérdezett rá. giccs-11.

Nézzék meg, ennek a kiseszkimónak és környékének micsoda vonalritmust ajándékozott létrehozója. És a keret hogy harminizál. giccs-10.

Kazovszkij Lena első vásárlója, én, ezt mindig elmondom, tán 1969-ben, ez a kép döbbenetesen hasonló ahhoz. S. Nagy Katánál, neki ajándékoztam, talán még megvan. Az anilin festékkel volt. giccs-09.

A szfinx, az anyaság apoteózisa, lefordítva a festészet nyelvére, impozáns. giccs-08.

Erre a képre csakugyan illik a kiállításcím, mindenemberboldogakarlenni, beleértve a pontosan megfestett (megnéztem) Jaguár gépkocsit. Tehát férfifestő. giccs-07

Hogy hulla is van, csak most, a képernyőn fedeztem föl. Nagyon szeretem ezeket a színeket, a kerete is nagyon jó. giccs-06.

Ó, asszonyi odaadás, mily bizakodva fogja jegyese nyakát, holott épp a végzetes semmibe ugratnak. Direkt? giccs-05.

Sokáig rejtély volt előttem, miért mennek a lányok párosával vécére. Hát mert ott végre nyugodtan! giccs-04.

Ha Pesten lennék, megkeresném a Das Grosse Buch der Malerei-ben ennek a képnek a mintáját, jócskán fölizgatott mindig. Valami gróf szeretője. A kompozíció ugyanaz, a modell nem. Efféle könyveket, nem sokan tudtak erről, 1962-ben forintért meg lehetet rendelni Nyugat-Németországból az Idegennyelvű Könyvesboltban. S tekintve, hogy én a szomszéd antikváriumban voltam eladó-tanuló. Fél év alatt meghozták, borzalmas 500 forintért. giccs-03

Túl a banán emlegetésének pajkos ötletén. Nagyszerű az ügyetlenség, ahogy azt a szerencsétlen ősmagyar gyümölcsöt pont a legalkalmatlanbb helyre pingálja. giccs-02

Tanára, ha volt, mindig hajtogatta, zárt kompozíció!, zárt kompozíció! Megfogadta. Ha körbe is megfesti, érdektelen. giccs-01.

Ez viszont tényleg baromi jól megkomponált csoportkép. Néprajzos nejem láttán fölkiáltott, hiszen ezeknek rengeteg idejük volt. Mire gondolhatott. giccs-14

2009. augusztus 14. péntek, Kékkút

Kedves Asszonyom,  

jogos az ingerültsége, hogy nem informáltuk, temetés ügyben nem szokásos a bizonytalankodás és a késlekedés. Margit néni még nincs eltemetve. Én júli. egytől nem vagyok Pesten. Késleltette a dolgot, hogy a kath. egyház véleményét meg kellett tudnunk, mert az ő szeretett Bakony-erdejében szerettük volna eltemetni. Közben fiam, aki intézte volna, külföldön. Amint Pestre érek, átveszem a feladatot, Bakony helyett Pilis.  

Tetszik és irígylem, régóta szeretnék térdelve imádkozni (kispárnán). Mindszenty hercegprímás írja, ő az ÁVH börtönben is-, holott ez tiltva volt; rendszeresen büntették ezért, hogy az neki ártalmas.
Csak nálam ez a pozitúra, póz valahogy nem lenne teljesen igaz.

Ezt sose tudtam, illetve mindig elfelejtem, mitől katolikus egyházunk. Szent Cirill püspök:
Katolikus, vagyis egyetemes;
mert a föld innnenső határól a túlsóig -,
mert hiány nélkül tanítja az égi és a földi dolgokról szóló hitigazságokat,
mert mindenkit, uralkodót és alattvalót -
mert egyetemesen orvosol minden bűnt -
mert birtokol minden erényt, karizmát.

Ilyet még nem csináltam. Megettem reggel két tablettát, ami egy dupla feketének felel meg. És most várom, hogy mi lesz. Talán tehetség. Az nekem nagy segítség lenne a nyaraláshoz.
De tényleg. Nincsenek verhetetlen előnyben az ilyen szerrel élők?!

Deske, a giccs-03-hoz: Boucher, On Sofa
Géza

Dél. Hatott a koffein, bár nem pontosan a célzott irányban. Írni készültem. Kata váratlanul soppingolni akart a pénteki tapolcai ócskapiacon, ettől kurva ideges lettem. Undorom a bevásárlásoktól csak fokozódik, ha- satöbbi. Aztán megláttam egy rekeszes ládikót. Abba biztosan lehetne tenni valamit. Rekeszeket látva biológiailag elgyengülök. Majdnem megvettem.
Menet közben elromlott az ablaktörlő motorja, nem lehetett leállítani. Félre állva, leemeltem a gumis karokat, legalább ne súrolja folyamatosan az üveget. Kérdezősködés. - Igen, van a Sanyi, a város túlsó végén, kérdezze a MOL kútnál. Sanyi derékig egy motorházban, kedd délután érne rá. Megtenné-e, hogy kiiktatná a szerkezetet. Azt kézséggel. Figyelem, az autó minden dobozfedelében jól olvashatóan a műszaki adatok, hogy ott bévül melyik micsoda. Megkereste a villanymotor biztosítékát. Laposfogóval ki. Tegyünk egy próbát. Jó. De hiszen ez jól működik. Az ablaktörlőt az indexkarral akartam volna állítgatni. Bizakodom, csak a koffein hatása.

Annyi szépet és jót mondtak róla, tegnap belevágtam. Eddig tartózkodtam naptól, balatontól**, kerttől és lehetőleg a földszinti helységektől. De bizonyára nekik van igazuk. Tegnap négytízkor kiültem kisszéken a napra, a veranda szélére, szemben a bodzabokorral. Indítottam a vekkert, karórám a háromperces teaidőt méri. Jobb lábszáramon elindult fölfelé egy hangya. Eszembe jutott az a szó, hogy harmadíziglen. Más nem történt. Azután felöltöztem. Addigra Kata is lejött. Érdeklődött, ki akarta szúrni a szememet kis délről maradt zöldséglevessel. De én tudtam, van gyulai kolbász. Aztán dinnyét is ettünk. Lassan vége a nyárnak.

** neked nagybetű.

2009. augusztus 15. szombat, Kékkút

Miki 27 lett, mail Ámerikába. Apám meg ma 109.

Isten tartson tenyerén, most és mindörökké, ámen!

K+ D

Deske, hát ez az: a kiseszkimó giccs-10. például inkább remekmű-gyanús. Ne má a lecsóba a tejszínhabot...
m

De nyáron...?!
d.

[Számomra ugyanis a giccs igazságok halmaza, míg a műalkotás igazságok rendje. Eléggé mindegy, legfeljebb a giccsből 31 egységet hasznosítok, Vermeerből 2300-at.]

Kedves Dezső! Mindössze két megjegyzés. Hát az a fenti KÉKKÚTI KÚT - bármikor készült is, elég szörnyű.
Mivel a napokban hivatkoztál Egon Fridellre, két részletet nagyon ajánlok Neked, de bárkinek is! (Nekem a hatkötetes változat van meg):
1. Eckhart mester (I. kötet / 192-194 o.)
2. Isten és lélek, A szent semmittevés (II. kötet / 196-198 o.)
Jó barátsággal üdvözöl:

Ma viszont strandoltunk, ötven autó, meg emberek: zsufi. Kivéve ahol én ültem. Árnyékban!, és húsz méteres körzetben senki. A hat konténer-kuka mellett. Hát, igaz, szaga, az volt. És kiolvastam a Jámbor Brown atyát, nem először. Butácska, nyakatekert történetek, zavaros tájleírások tölteléknek. De egy szelid pap nagyon szépen megrajzolva.
Kedves látvány volt, még egy fotó.

Kedves Dezső, valahogy az új nyitóképpel nem tudok megbarátkozni, számomra nem Önhöz való. Bocsánat a tolakodásért. Voltaképpen nem giccs a szó szoros értelmében, de ha nem ismerve Önt, egy ilyen képet látok nyitóképként, akkor a tartalomban látható képek láttán meghökkennék. Olyan, mintha egy modern formavilágú dobozba tenne bele egy empire tárgyat és úgy adná oda. A képpel egyébként különösebb bajom nincs, de mivel semmit nem érzek, amikor ránézek, inkább rossz választásnak gondolom. A legrosszabb, amikor nem érzek semmit.
B.

Nagyon köszönöm! Persze én elolvadtam ezektől a rózsaszínektől, buherált kecskeméti fotóm... Cserélem.
d.

2009. augusztus 16. vasárnap, Kékkút

Levél a másik informatikus fiúnak.

Kedves Bánk, maga baromira tehetséges, de sajna magán nem fog a golyó, visszapattan a nyíl, pénz nem érdekli, a buzogány kettétörik, a támadó megszégyenülten kullog haza...
Nem fejezné be azt az icipici elmaradt részt, hogy a fotóknál is följöjjenek a TULAJDONOS szerint megnézendők?
d.

2009. augusztus 18. kedd, Kékkút

Lassan vége. Lefényképeztem az aranykoszorús szomszéd Erzsi nénit, aki soha senkiről nem mond rosszat. Kata rendszeresen jár hozzá. A kitüntetés azért, mert nem győzi hová dugni tavalyi, tavalyelőtti lekvárjait, a menye hordja neki, de neki nemigen kell. Segítettünk rajta.

Én soha többé nem megyek nyaralni. Borzalom. Mi történt velem. Tegnap reggel János tréfája az új honlap-főoldalamról, nem csinálsz róla könyvet?! Te jó ég, hiszen nem megnézhetőek a régiek, ez a tizenhetedik. Illetve persze igen, csak nem egymásután. És ezek tulképp grafikák, oda valók. Másfél nap! Másfél nap munka. A szakértő-együttérzők számára: egyetlen adat módosítás, ami Pesten azonnal, itt mobilon keresztül 10-11 sec. Nem tudom, hányszáz volt. Egy táblázatmentés 4 perc 44 sec, mértem, hogy kibírjam.
A TERVEZŐGRAFIKÁNÁL csináltam neki fejezetet, de annak a programja rosszul volt megírva. Hogy lehet kijátszani. Másfél nap. Tegnap a strandon is. Várakozások a mentésre. Otthon ez egy óra. Na, jó, három.
Közben persze semmi más nem érdekelt, pedig még mi mindent kellett csinálni. Autózni. Tobleronet enni. Fogat mosni.
Kata meg a diófa törzsén írtja a hangyákat. Már hatvanat a kétmillióból.
De holnap már haza!
Bár most már minek.

Deske, örülök, hogy segíthettem... János

Tényleg segített.

2009. augusztus 19. szerda, Kékkút vége

Bocs, nem jobb a második változat? Az a rohadt fekete-fehér elegancia. Persze a halhatatlan Vancsó Zoltán (1972-) jár a fejemben, jézusmária, hogy az milyen tehetséges:

strandon-01.jpg    strandon-03.jpg

Kedves Zoltán, ma ezt írtam a honlapomra [...] Egyszerűbb, ha direktbe megkérdezem, melyik fotót tartsam meg?
üdv: VD

Búcsúzóul az Egry-múzeumba. Rítus.
Üveg alatt utolsó festéktubusai, mutatom.
Múzumi leltári számmal.
A nagyon ingadozó minőségű
Borsos egyik legjobb szobra, róla.
Ehhez hasonló minőségű tőle számomra a Szabó Lőrinc,
a Balatoni halász és az önportré,
ha jól emlékszem évtizedek távolából.
Néhány jó kép is került ide,
üveg mögött csak ez volt fotózható, kedvelem.
Meg az önarcképe, jó újra látni.

Az emeleti teremben Miro, színes grafikák.
Mirósak, átfutottam.
Neki a századfordulós
borongós olaj tájképei az igazaiak,
úgy értem 1990 körül, a barcelonai múzeumban.

2009. augusztus 20. csütörtök, Buda

Uszodából hazafelé, tökély.
Minden együtt.
Egyedül,
kirándulás,
napsütés,
bicikli,
blöki.

Csatangolások Charleyval.
[lakókocsiban kutyájával]
Steinbeck.

Különben ez gyenge könyve volt.

Megismétlem itt tegnapi levelemet:

Kedves [Vancsó] Zoltán, ma ezt írtam a honlapomra [...] Egyszerűbb, ha direktbe megkérdezem, melyik fotót tartsam meg?
üdv: VD

Kedves Dezső,

mindig zavarba jövök megtisztelő elismeréseitől - bár bevallom, nagyon jól esnek! Gratulálok a homokozós jelenethez, valóban nincs messze a képeim világától. Ennél a fotónál talán szerencsésebb a fekete-fehér verzió, hiszen a színek nem sokat adnak hozzá a képhez (talán inkább elvesznek belőle!). Egyébként számomra is meglepő módon mostanában egyre több fotómat tartom meg színesben. A legeslegújabb anyagom nagy része színesben működik csak igazán. Jövő őszre tervezek is egy kiállítást/albumot ezekből, de előtte még a Szándéktalan fény című sorozat lesz látható valahol/valamikor. Viszont a teljes anyag végiglapozható itt: http://www.blurb.com/bookstore/detail/767519

Sok szeretettel üdvözlöm,

vz.

Délután biciklivel Margitsziget, Mikszáth Fekete város. A Duna fölött műrepülők, egyet le is fényképeztem, bár éppen elment. A tömegnek alkalmi újságokat osztogattak, rajta Szent István koronázási palásttal, országalmával, lóháton, a hátoldalon egy rózsaszínű kisasszony mosolyog, bugyiban. Szívesen megettem volna egy sültkolbászt, de sorbanálltak érte. Majd jövőre. Szerencsére az újjáformált TEREVEZŐGRAFIKÁBAN találtam öt hibát.

2009. augusztus 21. péntek, Buda

Mikszáth szerint:

Budavár elestével letört a félhold ereje. A keresztények ujjongtak örömükben. Szamarak voltak. Hiszen ennek az országnak, minden országok között a legszerencsétlenebbnek, egyedüli támasza az ellensége volt.
Mikor a törököt kikergették Budáról, akkor ijedtek meg eleink: - Mi lesz most már belőlünk a török nélkül. Eddig csak azért bánt csínján a magyarokkal Bécs, mert megvolt a lehetőség a török kaftányjába kapaszodnunk, aki mindig kész volt kellemetlenséget okozni a németnek, valahányszor akarták. Hej, bizony a török olyan szükséges volt a politikánkban, mint háztartásban a só.
Fekete város. p.83

Az öt linkhiba kijavítva.
Akkor ma délelőtt a kötelesség. A/09/39
És:
A/09/52

A/09/46

2009. augusztus 22. szombat, Buda

Boldogult Sugár Guszi mesterem és barátom tanította, fordítsd a képet fél évre a falnak, megjavul. Közben és utána is keservesen sikertelennek éltem meg az idei nyári munkahónapot, avval, hogy ilyennek is kell lennie. Mennyi elkerülhetetlen önáltatás és hullámvasút. Sajátos rekord az 1990-es Kecskemét volt, 22 darab méteres képpel, amiből hetet hagytam meg, de négy múzeumban. Tegnap este szelektálva, az új képeket fotóztam; közte remekmű is, elvegyülve a kollegákkal. (Nem mondom meg, melyik. Marketingfogás.) Ha csak ez, egyetlenként, idén -, ahogy a mostanában idézett Vadas Ernő, ha az ember egy jó képet csinál egy évben, az már egy jó év. 87 szeptember óta 1066-szor festettem meg ugyanazt, hogy közte legyen egy.

Lendülettel címek is, aztán a netre, adatbázisba. Mutatom.

Takaros műterem - A/09/35
Magyar műterem - A/09/37
Műterem, fontos hely - A/09/39
Jókedvű műterem - A/09/43
Szembenéző műterem - A/09/44
Szigorú műterem - A/09/45
Kis műterem - A/09/46
Tökéletes műterem - A/09/48
Műterem billenő állvánnyal - A/09/49
Tiszta műterem - A/09/50
Műterem, elhatározás - A/09/52
Műterem, sóhaj - A/09/53

Kezdek keretezni.

Aztán mégsem. Újabb három kép a terítéken. Előre hátra az állvány előtt, közben megpihenve, üldögélve a láda tetején. Megnéztem, milyen látvány vagyok így, hullafáradtan és fekete-fehérben. F/2009/108. A reggeli futás (kocogás): vánszorgás. Legfőbb gond mégis az, hogyan ne keverjem össze a javítandó, a javított, és a már le is fotózott képek csoportját. Tavaly véletlen így továbbfestettem egy kész munkát.

2009. augusztus 23. vasárnap

Deske, most olvaslak, szerintem ez a Boucher a minta, vagy legalábbis az ős, ha vannak későbbiek is. Vagy tévedek?
[Várady] Szabolcs

Bocs, most látom, valaki (Géza) már megelőzött.
Szabolcs

Mikor lesz végre, hogy nem izgat föl ez kép. 67 vagyok.

d.

Kenneth Clark "Az akt" című könyvében ezt írja róla: "A vágy üdeségét ritkán fejezte ki valami finomabban, mint a Miss O'Murphy kerek, fiatal tagjai, amint leplezetlen megelégedéssel elnyúlnak pamlagának párnáin. Boucher fortélyosan eléri, hogy éppoly szégyenkezés nélkül teljék örömünk benne, mint ahogy neki telik öröme önmagában. Egyetlen hamis hang, és máris ott találnánk magunkat feszengve a bűn világában."
Vagy te nem így vagy vele?
Egyébként Réz Pali egyszer megkérdezte Vas Istvánt, hogy mikor ér véget az emberben a nemi vágy. "Honnan tudnám?" - felelte méltatlankodva a nyolcvanéves Vas.
sz.

Csókoltatom Clarkot. Nem vagyok különösebben büszke rá, 41 éve vagyunk házasok, nem csaltam meg a feleségemet. Egyszer majdnem. Csak azok az évszakok nehezek, amikor lányok is vannak az utcán.
d.

Az végül is nem sok, mindössze négy. És milyen rossz lenne, ha nem lennének. Mármint lányok az utcán.
sz.

De ennyien??!!! Ne csináljunk Dunántúlból klauzurát?
d.

Ha népszavazást kezdeményezel, rám ne számíts.
sz.

DIKTATÚRA. VASGÁRDA
d.

Az jó lesz, legalább a Holmit is betiltják, és nem kell annyi válaszlevelet írnom... Most viszont kell még sajnos, úgyhogy szia.
sz.

2009. augusztus 24.  hétfő  

Vége a boldog nyári napoknak, a henyélésnek. [Ideális nyaralás = ugyanazt csinálni egy másik szobában.vd.]

Most, másfél napban:
01./ zöldkártya csere, 9600.
02./ A/09/39 átfest, fotóz, aztán a netre.
03./ vízóra cserére fölhajtani valakit. -Sürgős? -Csak a Vízműveknek, nem forog az óra.
04./ Két másik kép, meg az A/09/39 megint átfest, fotóz, aztán a netre. Aztán ezt még kétszer, egyer gyengébb.
05./ Konyhai bojlert legnagyobb csodálkozásomra meg tudtam javítani. Rövidre akartam zárni a termosztátot, de nem az volt a baj.
06./ De mindez ideiglenes. Pannónia utcai szervízbe, a telefont ugyanis nem veszik föl.
07./ Mára várok 50 farostlemezt, méretre vágva, csoda, házhoz szállítják.
08./ Szerencsésen egyetlen telefonnal a szokott vidéki cégtől alapozó rendel, protekciós úton: frisset fognak küdeni.
09./ Egy fontos levél megfogalmazása.
10./ Mail jött, a VATERÁN árulják egy 1969-es linómat (B/69/10), 100 ezerét. Ezt beadminisztálni.
11./ Várom három grafikámat, gyenge a fotó, be kell szkennelnem. Talán a könyvbe is bekerül közülük.
12./ A Klubban tegnap javasolták futásnál lábujjhegyen földet érni. Egyelőre bírom.
13./ Tegnap újra a Capa kiállítás, Katával. Egy kollega a múzeumban.
14./ Ámulok, milyen emberi ez a Németh László Lányaim.
15./ Memóriabővítés kell a nagygépen a CS4-hez, telefon.
16./ Ma gyümölcsnap. Kata szerint abba beletartozik egy keménytojás. Legyen.
17. Kölcsönbe a szerszámboltból egy 30 méteres mérőszalag. Holnap lemérem a hdeg-medencét is, amiről az a legenda, hogy húsz méter. Mások ezt tagadják.
18./ A 12 befejezett kép keretezése kész. Szeptember elejére várom az új kereteket.
19./ Ezt nem tudom megállni, futás közben megint lefotóztam a hidat. Nem kellett belenyúlni, gyönyörű. F/2009/109.
20./ Tegnap vettünk egy 30 kilós kerti napernyőtalpat a lányunknak. Egyelőre a csomagtartóban.
21./ Akkor most (11:48) reményfutam a 09/39-nek. Nem sok esélye maradt a túlélésre.

Marabu remekléseket találtam. (Számomra a politikai tartalma érdektelen.)  09-7-11   09-8-3    

Kedves Deske, a tegnapi szövegéhez. Olvasom a HVG-t.
Riporter:
- És hogy tudott helytállni a testi kísértések idején? Voltak, vannak praktikái, vagy egy idő után ez már nem is probléma?
Válasz:
- Az emberben a testiség olyan erős, hogy halálunk után külön kell agyonütni. Vigyázni kell arra is, hogy aki korábban testileg normálisan vétkezett, nehogy homokos legyen, és ezzel rontsa meg a fiatalokat. Ma is van, hogy csak éjfélkor fekszem le, de reggel ötkor már fel is kelek, mert ha az ágyban fetrengek, akkor csak megtalálják a bűnös gondolatok az embert.

A riport Tempfli József 78 éves főpásztorral készült.
F.

2009. augusztus 25. kedd

A mi medencénk sajnos 4 centivel rövidebb,
mint pár éve kétméteres szalaggal mértem; 28,48.
Vígasz, hogy a hideg medence sem 20 méter,
hanem az meg 1,2 méterrel rövidebb, mint a kollegák tudták.

Tehát napi 1,6 méterrel kevesebbet úszom, mint kellene.

Virág Judit aukcióra meghívó, most kaptam.
Ezen mindig elámulok,
és meg is ijedek kissé -figyelmeztetés -,
mikor festő így elromlik.
Fiatal kollega mondja, unom, amit csinálok, új utat keresek.
Lehet, hogy igaza van, de lehet, hogy ajjaj.
Ez a Réth unta, vagy csak modern akart lenni,
a korszellem; szegény.
A belső fegyelme lazult meg?
A manierizmusban egy jó festő jó manierista.
A másik lehetőség, hogy nem tehet róla,
elmúlt a tehetsége, mint Vas Istvánnak
a versíráshoz, mint György Péternek mesélte volt.

Ilyen ámulatos volt, itt mutatom,
és ilyen lett, mutatom.
Például volt neki kezdetben színérzéke. Ökonómiája.

 2009. augusztus 26. szerda

12 évesen, 1954. április elsején fedeztem fel a rendet. Etus néni mindenesünknek, tréfaként, iskolába indulás előtt rendbe raktam a szobámat. Másnap rádupláztam. És azóta egész életemben, reggeltől estig. A táblázatokat is ezért kedvelem, biztonság. Másoknál nehezen tolerálom a rendetlenségeket, szenvedek tőle, például szegény húgom  ilyen. Pedig apáca: tartós fegyelmezetlenség kizárva. Most olvasom Németh Lászlónál, csomagonként veszem a zsilettpengét, ebből soha még kettőnél többet nem használtam föl. És hogy az ősei, meg a családja. Biológiai adottságként kezeli. Ígyekszem majd ennek a farvízén, munka lesz.

2009. augusztus 28. péntek

Fiúnk megjött Ámerikából.
Hosszú út,
úgy adódott nálunk is pihente.

Engem Melocco
szobrára emlékeztetett,
amivel anno dolgunk volt,
II. János Pálnak
adtuk egy példányát.
F/2009/110

2009. augusztus 29. szombat

Múltkor megkínáltam kiflim felével és adtam neki egy ezrest. Hétvégeken szokott a templom környékén álldogálni. Mindíg tiszta ingben. Most elbeszélgettünk.
(Fotó: F/2009/111)

Sofőr voltam egész életemben, teherautók, majd egy igazgató személyi pilótája. Reggel negyed nyolcra kellett érte menni. Haza nem kellett vinni. 56 évesen leszázalékoltak, járok a munkaközvetítőbe, első kérdésük mindig az, hány éves. Nem, a ruhámat magam mosom, egyedül vagyok. Ideiglenes szálláson lakom, hatod magammal évek óta, jó hely. Van, ahol harmincan vannak egy szobában, ott sokat kell tolerálni. Van könyvtár, most Moldovát vettem ki, a környezetszennyezésről írt egy könyvet. Hatvan négyzetméteres lakásom volt, az elment. Az én hibám. Kilencvenhétben meghalt az egyik nővérem, aztán a másik. Már 82-ben elváltam, anyámmal éltem, haláláig ápoltam. Senkim sincs, nem bírtam egyedül a lakásban, különösen a hétvégeken. A lakást elcseréltem kisebbre, aztán vidék, most ez a szálló. Nem iszom, csak dohányzom. A 11-es busz megállónál a padon szoktam üldögélni, ott már ismernek, elbeszélgetek, vannak ismerősök. Hétvégeken szoktam idejönni, a templomhoz. 27 ezer forint a rokkantnyugdíj. Buszsofőrnek 35 év alatt vesznek föl, a parkolóőröknél maffia, ha nem vagy benne, kimarnak. Utcaseprésnél reggel negyvenen állnak sorba, húsz ember kell, azokat veszik föl, akik leadnak ötszázat. Leginkább éjjeliőr szeretnék lenni.

2009. augusztus 31. hétfő

Tegnap délután a Margitszigeten. Kicsit arrébb ülve, mert a szokott padomon egy zömök fiatalember olvasott, majd mobilján érdeklődött, a Róma 9-et olvassa, és nem érti belőle, hogy... Németh László Lányimtól el vagyok bűvölve. Szép napsütéses vasárnap délután. A lányok főleg fehérben, kézenfogva. A kolbászosstand körül nagy csoportosulás. Egy ölebet csókolgatott fiatal gazdája, gondolom saját bébire vágyik már. F/2009/113, F/2009/114

Szia Deske! A gekko érdekes jószág, előbb Barni a kezéből etette. A gyíkfélék családjába tartozik és leopárd-gekko a neve. Ára 7900,- HUF, a terrárium 15 000. A bőre olyan, mint a leopárdé. Szelid, lusta, csak élő, mozgó eledelt /kukacot/ fogyaszt. Barni felajánlotta, segít nekem, ha én is szeretnék egyet. Még gondolkodom: G.

Tökéletes. Éppen avval vagyok elfoglalva, hogy a kompj.nyelvben mivel írják a hosszú ú betűt. A főmenüben a KÉPTÁR meglehetősen semleges elnevezést vissza akarom állítani a zamatosabb, pontosabb MAGÁNMÚZEUM szóra, de a programnyelv ilyen jelekkel ír: hĂttĂ©rinfĂł</option>  Már a második informatikust hívom ez ügyben. És ráadásul nekem megvolt ez a magyar betű lista, de megint túllőttem a célon, és egy fájlrendezésnél deleteltem, sajna.
d.

Deske, most olvasom: Parti Nagy Lajos. Nem tudod mit esznek rajta? : G

Szvetter Noénak
Egyensúlyozunk két lyukas zsebünk közt,
teli polcokról pakoljuk tele
kabátunk, elmarad mögöttünk,
és beledűl az arany semmibe,
lehet belőle, zakó, kiskabát
komputereknek újabb pleisztocénben,
szvetter Noénak, hogy az Ararát
elé ne egyszál krómacélban érjen.

NEM. d

A B. Napló kézirata már korrektúrázva, szerkesztve. Két nap múlva már Mikihez kerül, tipográfia. És egy egyéb, az elintézendők közül:

T. Cég! Önök a gázszolgáltatásukat még nem kezdték meg. Jelzem, hogy szolgáltatásukat nem kívánom igénybe venni, a 2009.6.17-én kötött szerződést fölbontom, annak életbelépése előtt. Erre a szerződést megkötő munkatársuk információja alapján minden megkötöttség nélkül lehetőségem van. Maradok ez eddigi szolgáltatómnál. Jelzem, hogy egyidejűleg erről a Fővárosi Gázművek Zrt-t is értesítem.
Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét.
2009.8.31.
Szívélyes üdvözlettel:

2009. augusztus: 189531 = 3348/hó = 108/nap

oldal teteje

oldal teteje