1969.07.18.   html-2013/c11708.htm         C.11708

18. szerda délután  kb. 6. levél Katának, Angliába /babysitter 2 hónapig

Csillag! Ez az utolsó híradásom a kontinensről -- Gyüssz, nem?! Mire hazajössz, remélem éppen befejezem álláskeresés ügyeimet, bár sikertelenül, de valamelyest mégis megnyugodva. Be kell rendezkedni a tényeket figyelembe véve az eljövendő időre. Újsághirdetéseimre össz. 1 levél jött: "Kedves kolléga, ha foglalkozik autóbaba készítéssel, akkor..."

Tegnap egy tudományos ülésszak utolsó előadásait hallgattam az Iparművészeti Főiskolán, és megint megbódított az a sok okosság; - feltétlen mozgatni szeretném agyam redőit. És, bár nagyon jó óráig nyugágyban ülni és ringatózni a gondolatok között-, de nem elég. Akkor nem, ha még sokkal többet akarnék kihozni magamból. (Ebben a korban áll le a legtöbb ember.) Ezek az építészek (a legjobbak) a világ fontos dolgait a legmagasabb szinten összefogva ismerik-, értékelni, rendbe rakni, okolni, sorolni képesek. Nagyon, nagyon sokat kell csinálni és gondolkozni, hogy valami legyen az emberből. (A valami nem posztot jelent, hanem potenciát, "ma chance"-ot; erőt. Hiszen én értem magam, hogy csak ilyen fejekkel érintkezem szívesen, és csapolom őket. De kevesen vannak, nehezen hozzáférhetőek, és ez sem elég. Természetesen.

A Gilgamest kezdtem olvasni. A közepén. Teljesen korszerű -, mézes-vajas kenyeret fogok enni, úgy mondták hizlal. Kövér leszek. Igazi D!

Most jött egy muki az ÁB-től, évi biztosítás 180 Ft. Alig hitte el, hogy csak 3-ika után kapja. Átkozottul kiszámítva vagyonom, túlléptem a keretet, ugyanis nem annyira könnyelműségből, mint inkább véletlen adódó lehetőségeket (belevágva) kihasználva.
1/2 8, most megy le a nap, csodálatos!
szia: Deske