70. 2.                                                                             253

Kérvény ösztöndíj ügyében

 

Illedelmesebben kifejezve azt, hogy igen jól jönne a pénz: megpályázom a Stúdió ösztöndíját.

Váli Dezső vagyok.

Célszerű valamit magamról, mert nem ismer senki sem. 1942-ben születtem. Mindig is festőnek készültem, ezért az Iparművészeti Főiskolára jelentkeztem. Ott megtanultam mindent, amit lehetett, majd még két évig tanult szakmámban belsőépítész tervezőként dolgoztam rövidített munkaidőben rövidebb pénzért. Ezalatt festettem meg 70. januári Eötvös Klubban kiállított anyagomat. (A megnyitó beszédet Bálint Endre tartotta, és erre büszke vagyok.) Néhány hónapja végleg megváltam munkahelyemtől. Most szabadon úszom a világban, feleségem fizetéséből és alkalmi munkáimból élünk, és végre jut időm - sok év után - napvilágnál festeni!

 

70. 3.                                                                             254

A 3 évre szóló Derkovits-ösztöndjpályázat mellékleteként

Önéletrajz

 

Családi körülményeim

1942-ben születtem Budán. Édesanyám sz. Behyna Magda kormánykitüntetéses tanítónő. Édesapám, Váli Dezső banktisztviselő 1945-ben, a háborúban meghalt. Húgom V. Erzsébet, tanítónő. 1968-ban nősültem, feleségem sz. Jávor Kata néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa. Fönt lakunk a Gellérthegyen, műtermet pedig édesanyámnál sikerült ideiglenesen berendeznem.

 

Iskolaéveim

Középiskola: 1956-60 Bp. József Attila gimn. 1958-60 evezősversenyző voltam az MTK-ban. 1958-ban felvettek a KISZ-szervezetbe. Nagyszerű iskolának számítom két év fizikai munkámat a Főiskola előtt (nyomdai segédmunkás voltam és könyvesbolti eladó), valamint nagy számú kóborlásaimat (részben autóstoppal) körben az országban és Bulgáriában, Romániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban. 1962-67-ben elvégeztem a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész tanszakát. Diplomamunkám saját kérésemre a Városligetbe telepítendő Kelet-ázsiai Múzeum építészeti és berendezési terve volt, jónak minősíttetett. Oklevelem száma 12/1966-67.

 

Munkahelyeim

Főiskola után tervezőként elhelyezkedtem a Lakótervnél, ahol a Hotel Duna Intercontinental tervező csoportjában kaptam - természetesen nem önálló - munkát.

68. 4. Átmentem a Közért Karbantartó Vállalathoz, ahol önállóan megterveztem 5 belvárosi üzletet (antikvárium, édességbolt stb.) Itt rövidített munkaidőt vállaltam (kisebb fizetéséért), s így már délután is (nemcsak éjjel) tudtam festeni.

69. 10-től szabadfoglalkozású festő vagyok, feleségem fizetéséből és alkalmi grafikai munkáimból élünk. 70. 2. óta a Magyar Hirdetőben jegyzett grafikus vagyok.

 

Hivatásom

17 éves koromtól festek. Iparművészeti Főiskolára akkori mesterem tanácsolt, mert művészképzés módszerét festő számára is a lehető leghasznosabbnak tartotta. Teljes mértékben igaza volt, és néhány nagyszerű emberrel ismerkedtem meg tanáraim közül.

Diploma után, 1967-ben (akkor még belsőépítésznek jegyezve) fölvettek a M. N. Művészeti Alapba. Kiállításaim (grafika és olaj): Rákosligeti Művelődési Ház (közös); 70. január Bp. V. Eötvös Klub (önálló). 1969-től tagja vagyok a Fiatal Művészek Stúdiójának. Pénzkeresési periódusaimat igyekszem koncentrálni, s így most fél év óta harmadszor megyek alkotóházba (Mártély, Nagymaros és Zsennye).

 

70. 3. 17. - 4. 15.                                                            261

Zsennye, alkotóház.

A szomszéd hölgy kopogott, rajszöget kért kölcsön. Látta egy fej-stúdiumomat a padlón, megjegyezte, hogy ilyet Pesten is lehet csinálni. Kinézett az ablakon és festőinek tartotta a látványt. Aztán elindultam a parkba rajzolni. A lépcsőnél visszafordultam, fáradt vagyok - tényleg, esetleg majd a szobából. Aztán nekiláttam fehér papírra - az volt legfölül - ceruzával. Túl sok volt a fa, untam a vonalakat, tömörebb anyag kellene. A diófa pácért viszont nincs kedvem lemenni az ebédlőbe. Palettámon észrevettem a festéket, tegnap fölös mennyiségű világosszöldet kevertem ki valamihez. A papír éppen fehér, akkor evvel lehet továbbdolgozni, folytassuk olajjal. A második fát kezdve az ecset más színt kezdett húzni. Fölázott a palettán a félszáradt kobaltkék időközben. Hát akkor fessük tovább a dolgot több árnyalattal - és befejeztem az ecsetrajzot, jó lett.

Szabad-e így képet festeni? Hányszor egy évben?

 

Majd Pesten megtudni:

- hogyan kerül a vízjegy a papírba?

- miért járnak a lányok a presszóban kettesével WC-re?

 

És alázatosan várom a postást délelőttönként.

 

És az utazás már hazafelé:

A helyi vonatok bája az összeszokott társaság. Lányok tereferéje, fölcsattanó nevetés, ha a fiú megszólal. Van kártya is.

Most testes asszony tömött cekkerrel fölgyürkőzik a magas lépcsőn. Izgatott, körülnéz a kupéban, szemmel láthatóan szeretné valakinek rögtön elmesélni, hogy ez hogy sikerült neki - szabad ez a hely - figyeljen csak kedveském.

Hálisten Katával csak távollétében vitatkozom. Mire összekerülünk, már tudom, mit hogy kell.

 

1970 Kata levelek/13                                                     2155

Katrinca, azt kérdezted a Szüret utca sarkán, mért akarok hirtelen gyereket. Nem válaszoltam, mondtad, írjam le.

Azért élek, hogy egyszer majd néhány jó képet csináljak. Hangzatos, de kegyetlenül szomorú perspektíva - pedig így van.

Hétköznapjaim halott percek, semmitérők. Eleget hallgatok ahhoz, hogy legyen időm rutin válaszokat előre kitalálni, - az emberek nem nagyon érdekelnek.

De ha egyszer CSALÁD leszünk - Teljesen igazad van, hogy racionálisabban lehet gazdálkodni, ha van egy hűtőszekrény. És én félek, kiskutyám.

És én nem akarok mosógépet, pedig szükség lesz rá, ha lesz gyerekünk, de én gyereket se akarok, én félek az új melegvíz mosdócsaptól is.

Véremmel érzem, miért jelentett ez művészeknek mindig olyan problémát.

Nem akarok gyerek nyaraltatásról gondoskodni, és figyelemmel kísérni, hogy megy a földrajz. Érzem a barlangjába húzódó sebzett állat gesztusát, ahogy az öreg festőismerősünk elvonul családja elől. Talán megteheti, de lányai életre megsínylik, hogy félig lettek csak felnevelve.

És nem akarok nagyobb lakásra gyűjteni, és rajtad kívül nem tudom, hogy viselném el huzamosabban mondjuk egy Mami -Margit-Erzsébet-gyerekeink közösségét. Hogy mennyire megfeszülten élek Pesten - ilyenkor érzem. Mély fotelben ülök, hol ceruzához, hol könyvhöz nyúlva, semmi nem sürget. Szabadidőmben otthon is megtehetném - elvben.

Féltelek téged elsősorban, gyerekeinket, - magamtól, adja Isten, hogy ne így legyen, ahogy félem. Lehet, hogy boldog apa leszek.

És - tudom, hogy mindehhez nincs jogom. És jobban szeretlek, semhogy gyerektelenségre ítéljelek.

De: életléggömbömet annyira féltem, hogy - magam akarom felszúrni, hogy szétpukkandjon. Ezért mondtam, hogy csináljunk gyereket. Döntöttem. (?) Nincs jogom fölrúgni a Rendet - de félek.

Érted, kiscsillag?!

Fanyar mosollyal és őszintén integetek:

Deske

 

másnap reggel

És miért írom le most ezeket? Tegnap egyvégtében elolvastam Gelléri A. E. Egy önérzet történetét. (Csodálatos könyv.)

Fejbe rúgott az igazsága (vagy áligazsága), amit Endre mond a gyerekáldásról) (68-68. oldal). Megjegyzem, volt két gyereke - később, akiket imádott.

Csodálkozva mondtad egy éve tán, Sárkány följött, hogy mennyire csak a magam dolgairól és annak környékéről beszélek. - Ez mindig így lesz. -

Rengeteg dolog nem érdekel, minden, amiből nem tudok hasznot húzni. (Ezt meg lehetne udvariasabban is fogalmazni.)

Magamban tarthatnám ezeket,

mint máskor, de te tudd

dolgaim nagyrészét. Hejhó!

 

70. 6.                                                                             275

Péter Béla Zsófi képnéz

- önmagam sarkába lépek, egy körön belül mozgok B

- nem veszek tudomást a világról, ahol szenvednek és Apollókat lőnek föl Z

- egy évig nem kellene festenem Z

- akkor is festenék-e, ha mint építész ilyen kötetlen életet élhetnek? Z

- ezt ezerszer elmondták P

- nem jó képeket kell festeni, újat kell mondani P

- a világ az új építészetben szintetizált művészi kifejezésmód felé halad P

- nem kellene senkire hallgatnom Z

- idehívsz minket, hogy megnyugtasd magad: nagyon szép P

- halálosan kellemes dolog lehet kis formákkal tökölődni P

- ha most mindent elégetnél és valami egész más formában, műfajban kezdenéd megpróbálni kifejezni magad... P, B

- nekiállnék, egy év múlva én is csinálnék ilyet, egy textiles lány képigény nélkül ennél szebbet csinál... Z

-  kívül állsz az életen, sosem aggódtál még valakiért halálosan, téged csak a képek érdekelnek Z

Hát ez igaz. 71. 5.

 

- azt hiszed, a folytonos mennyiségi fejlődésből egyszer minőség lesz P

- egyre javítgatod a szöget és a kalapácsot, de sohasem ütsz vele B

 

70. 7.                                                                             278

Bálint képnéz

A Zsófi emléke II-vel kezdődő kb. 8 db 50x70-es képem:

- jó, egységes, de nem erőszakolt fokon

- a többi: Zsennye, Nagymaros képek stb. teljesen más mentalitás. Ha erre rááll az ember, hogy ti. a valóság élményeit közvetlenül engedje eluralkodni magán, rendszeresen ilyen képeket fessen (én): most van egy megfelelő fokon egységes képsorozatom, kezdem érezni a jelenleg elfogadható és megfelelő szögtartományomat, tehát igen óvatosan kezdem szűkíteni. Ilyen javaslatnak eddig tudatosan ellenálltam.

(rá 1 hónappal: nagy élvezettel átfest a Zsennye II-t)

 

70. 7.                                                                             278

Ny-európai út előkészület

Útravalók:

RUHA: hálózsák, éjszemüveg, farmer, 2 nejlonzokni, magas szárú? cipő, 2 alsónadr./váltás, fürdés, pizsama, 1 garbó v. síing, 1 pulóver + 1 pul./pizsama, hideg, póting/ orkán-övvel, sapka, zsebkendő, pizsamanadrág?

RAJZ: kismappa v. füzet, 2 kiscsipesz, tus nejlonzacskóval, tollszár, filc bunkóban, rongy 5B, 2B, golyóstoll, szék

EGYÉB: bicska, igazolv., pénz, spárga, jegyzetfüz., könyv

MOSDÁS: fogkefe, lapospohár, fogkrém, szappan, szivacs, törülk. nejlonzacskóban, WC pap. (zsebkendőnek)

ÉLELEM: só, terítő kenyérhez (takarni), hagymafejek, citrom (víz helyett), teakészlet foglalatos csatlakozóval

VARRÓKÉSZLET: biztosítótű, tű feketével, vekker, körömvágó, dianéző,

ORVOSSÁG: koffein, nyugtató, kalmopyrin, vitamin

 

70. 8.                                                                             278

Ami ebben a nyugati út előkészületben a legérdekesebb: tőmondataim kitalálása:

- a barokk nem érdekel

- reneszánsz építészet alig

- trecento festészet elsősorban

- katedrálist mindig sokat látni

- tengerpartokat szeretnék látni

- hegyre nőtt városok totálképe érdekel

- képtárak fontosak, de keményen szelektálva

- Róma nemigen érdekel, de megnézem 3 napig,  érdemes-e egyszer hosszabban is -

 

 

70. 8.                                                                             279

A (letelőben lévő) első szabad év mérlege

- másfél hónap művésztelepeken: Nagymaros, Zsennye

- erdélyi út, most jön egy Ny-európai, ennek alapos előkészítése

- első önálló kiáll.

- két egyéb kiáll., talán most nov.-ben a grafika anyagom kiállítása

- 3600 Ft átlag havonta ebben az évben, benne van a 9 ezer forintos (2 db) stúdió ösztöndíj, és néhány képem eladása

- elég sok szabad idő, s így rohanásgörcsöm oldódása

- nem nagyon sok kép, de nagy előrelépés - fontosak

- megbízhatónak tűnő jövedelemforrások kiépülése

- rendszeres reggeli és ált. esti séta bevezetése

- 1 hónap rajzstúdium Zsennyén

- alkalmazott grafika műhelyem fölszerelése: fotólabor, betűkészlet, színespapírkészlet

- képeim, grafikáim rendbetétele (szelektálás, opuszozás)

- egyéb dolgaim rendbetétele, emlékeim, fotók, levelek nagy szelektálása

   viszont:

- nem akció állapotban nem érzem jól magam

- nem művelődöm eleget, keveset olvasok

- természettel, utcával nem javult a kapcsolatom, szobában élek csak

- emberek alig érdekelnek közvetlenül, beszélnivaló már alig kerül ki belőlem

- félek, hogy eszem berozsdál, nem kell úgy használnom, mint tervezésnél

- állandó félelmem, bizonytalanságom, hogy időmet nem optimálisan használom

- nem vagyok még olyan bölcs, hogy boldoggá tegyen e lét, ami sokkal vérszegényebb, mint amit belül látok - a tudat, hogy minden rendben van -, hogy süt a nap és van hegy meg Duna, meg este vacsora

(talán egyszer belátom, hogy pedig ez a boldogság /földi mása/)

 

70. 9.                                                                             279

Milyen egyszerű!

A műteremben értelmesen töltött órák aránya lényegesen javulna, ha egy többórás olvasásra is kényelmes fotelfélét beállítanék! Persze hogy nem olvastam a munkaszéken, sem a priccsen -!

70. 9. 16. - 10. 30.                                                337/B

NYUGAT-EURÓPAI ÚT

(110 múzeum és kiállítás)

Bécs-Velence-Padova-Ferrara-Ravenna-Firenze-Arezzo-Perugia-Assisi-Spoleto-Róma-Siena-Pisa-Genova-Nizza-St.Paul Vence-Monaco-Cagnes sur Mer-Cagnes-Biot-Antibes-Vallauris-Cannes-Marseille-Arles-Avignon-Párizs-Chartres-Amiens-London-Párizs-Ronchamp-Bázel-Bern-Zürich-Bécs-Bp.

 

70. 11. 12.                                                                   345A

Művelődési Minisztérium

Képzőművészeti Főosztály

tárgy: műteremigénylés

 

Bejelentem kérelmemet műteremre vagy műteremlakásra. Tekintve feleségem munkakörét (etnográfus a M. Tud. Akad. Néprajzi Kutató Intézetében) - lakóhely tekintetében Budapesthez vagyunk kötve.

Feleségemmel egy egyszobás lakásban élünk, bár még gyerek nincs, de ott dolgozni nem lehet, ezért munkára egy kis szobát bérelek.

Tehetségesnek tartom magam és sok feladatot látok magam előtt. Ezek közül jó néhányban (nagyméretű táblakép, pannó) a munkahely hiánya akadályoz.

 

70. 12.                                                                         345B

Szövegváltozatok a Keresztút grafikasorozatomhoz

 

  1. a gyűlölet ítéletével szemben csendben megállt

  2. veszi keresztjét és elindul: így legyen; akarom

  3. először törik meg az út - elesik

  4. villanásra minden eltűnik, ők egymás arcába néznek; Anyuskám!

  - Fiacskám!

  5. útjaik találkoznak, Simon segít vinni a terhet

  6. egy kicsiny asszony, Veronika, pillanatra a történelem útjába áll

  7. másodszor esik el, jaj, én esendő!

  8. asszonyok karéja, magatokat sirassátok!

  9. harmadszor; ha fölálltam - megkezdődik

10. ruhátlan-egyedül a kíváncsiak fala előtt

11. irtózatos ritmus a testen - felszögelik

12. halállal megépült Mű: az új szövetség

13. szomorú éj, csendes árnyak; botorkálás a halottal

14. az út vége, harmadnapra újra nyíló sírkamra

      és munkásbiblia-hangvétellel:

  1. most bezzeg hallgat a Nagyokos!

  2. nem érdekel, ő akarta, csinálja

  3. persze, most nem megy neki

  4. mutterjának se lehet farsang

  5. átmeneti megoldást javasoltunk

  6. ... és az a kis csaj melléállt!

  7. megint selejt?!

  8. ... még ő magyaráz! ...

  9. tán abbahagyja magától...

10. nyilvánosság előtt szóbahoztuk

11. jól beolvastunk neki...

12. kinyírtuk

13. haverjai épp csak pislogni mertek...

14. ez itt nem játssza többé a nagyokost!

 

71. 1.                                                                             347

A jelenségtől (megnyomom a kapucsengőt) villanás idő alatt végigfutok az elvont élményig (mondjuk Az idő - an sich), ez a gondolkodásmód nekem munkaeszköz is, alkat dolga is.

71. 1.                                                                                               349

A meszelt falra az ágyam fölé tussal kiírtam ezeket.

vermeer

ó messina!

klee/bern

klee/4-es busz

giorgione

nagy istván

nagy balogh

uccello

charden

vári közti 64

skarabeusz

van eyck

van rijn

szerelmem, utrillo!

braque

kékszakállú

lorenzetti

bonnard

rothko

fülöp és veszprém

spoleto

perugia

th. mann

egerek és emberek

krakkó

gdansk

varsó

csensztohova

picasso

matisse

p. d. francesca

holbein

dürer

hyde

frau münster zürich

chartres

amiens munkásnegyed

champs élysées

zárthelyi 4F-ből

zsennye

nizzai repülőtér

cannes, antibes

biot, vallauris

vance és matisse

foundation & maeght

clouet

brassai

- én lelkiismeretesen fontoskodó Váli Dezső 69.5.-

langrimmer

mtk

ametiszt

viktoria and albert

adria

műteremház a vár alatt

a tél

pilisszentlászló

holdvilágárok

skiff

ezt még egyszer megtorlom az emberiségen

égi és földi

a keresztút grafikám

körtér éjjel

akkád és asszír

és az a kis csaj melléállt

riviéra

autoszerviz 69

szrogh

apec

szan románo

concorde

csík, gyimes

brassó

bukarest

szófia, neszebár

avignon

fulgur

velence arezzo

london

69. okt.

59. ápr.

place d'italie

porte d'italie

67. III. = 1 éves

nagymaros

prágai templomok

fóka

tihany és egry

angyali üdvözlet

a világ szélén

bép/stat

strindberg: egyedül

maeterlinck: a csend

steinbeck

telkibánya

pirit

poliakoff

homo contemplator

und marmorbilder stehen und sehen mich an

liptószentmiklós

seneca

párizs

az első kút

siena

siena

cluny

a germánok északon törzsekben éltek és hideg volt nekik nagyon

kicsilány

mihály u. 14/b.

RR

nápolyi-sárga világos

ronchamp

corbusier

autóstop wegry

10.500 km

18.000 (ft!)

hegyeshalom

M. I. F.

hattyúdal: zeneműbolt

és egy fehér elefánt

british/mexikói

dávid csillag

vagina-szimbólum

jeruzsálem

hanem a csönd, melyet vele éltél keresztül

zugliget

a cső

japán kert

a japán zászló rajza

padova

firenze

az alpoktól délre

hó

etruszk

anzsu liliom

(még valahol Franciaországban jutott eszembe, hogy emlékeztetőnek föl kell írni jó nagy betűkkel némely dolgot, ebből lett)

71. 1.                                                                                      351

Mondhatja-e az ember azt, hogy minden rendben van, ha a legfontosabb rendben van?

 

Nem vagyok fontos, csak ha festek.

 

Bölcs puha vattában kukoricagránát.

 

Kata: lábszagod van, vagy legalábbis lábszag lett a szobában.

 

71. 2.                                                                             352

Felül tudok talán kerekedni? Még az e havi pénzt sem sikerült megkeresnem, adósságok - és nem fáj a fejem miatta.

 

A feltűnő szelídség a veszettség jele (a rókánál).

 

71. 2.                                                                             353

Műteremlátogatás Illés Árpádnál.

-Akármit mondhatsz, úgyis csak a dicséretet hiszem el- - ilyesmit mondott Gyarmathy is a múltkor. -Na még a vendégkönyvembe, még a fotóalbumot hozom, ez a kosár itt eredeti afrikai ...-

 

71. 2.                                                                             354

Első szabad év mérlege:

          havi átlag kb.        3420

 

      autoker. kiállítás        1300

              dia grafika        3500

           Tankönyv 1.        2500

                   TK. II.       17000

              Ipari vásár          600

   TK./Mamitól apró          700

               képeladás        2500

     ösztöndíj/Stúdió        9000

Vörösmartynak graf.         300

                      ÁKV          700

         Muraynak kb.        2900

                                  =41000

                    kiadás

        rezsi/havi 2-vel       23000

               nyugati út       10000

                fotolabor        4000

         festék, eszköz        1000

                       apró        2000

dugpénz gr. ügyben        1000

                                  =41000

71. 3.                                       356

Pályázati kérelem a Derkovits művészeti ösztöndíjra

 

Nagyon jól érzem magam ebben a társadalomban. Figyelmemet ugyan meg kell osztanom hivatásom és a pénzkeresés (alkalmi reklámgrafika) között, mégis mindennapos örömöm, hogy foglalkozhatom avval, amihez tehetségem és kedvem van.

 

Ezt munkámmal meg akarom és meg fogom hálálni. Nagyon sokat dolgozom.

 

71. 3.                                                                             359

A műcsarnoki Új művek kiállítás után:

200 millió kép. 180 millió absztrakt. Mint a túlhangos beat. Halálosan ügyesek ezek a mesterek, ezek már nem is képek, hanem Faktúrák. A színeket viszont kevesen tudják. Ezek után: méret tényleg a méternél kezdődik. Ilyen barokk között csak csodálatosan egyszerűen, tisztán érdemes - és lehet megszólalni. (Itt Anna Margit képének van igaza.)

 

71. 3.                                                                             363

Ihlet: amikor több vagyok magamnál.

 

Játszótéren.

Ingridke, egyedül játsszál!

Ingrid, ne rúgd a homokot, homokos leszel, hallod?

 

71. 4.                                                                             363

KECSKEMÉTI ALKOTÓHÁZ 71. április

Ap. csel.: Hangos sírásra fakadtak, és Pál nyakába borulva csókolgatták őt... irigylem, érzelmi szeretet

---

nagy keresztút:

egyre büdösebb, piszkosabb és fáradtabb vagyok

s a kép egyre szebb

---

a szemétládának mindegy, mivel van tele.

mire szoktak gondolni

a jó és rendes emberek napközben?

---

A varázshegyet olvasom.

---

megijedtem a pizsamámtól a fogason-

---

a csengő jelzés esetén megnyomás alá esik

---

Pestre ruccantam stoppal festékért, villamoson döcögök.

Alig várlak, most mit csinálsz éppen, Hans Castorp?

---

Kéne csinálni egy vörös-narancs-fehér-fekete képet, + ég. umbra?

Egy orosz ikon egzaktságával.

---

Kertben pokrócon kislány anyjának mesél:

-egy ilyen ekkora halacska, az anyukája az ölében vitte, nagyon döglött volt...- Aztán hancúroznak, egymást csiklandozzák.

---

P. azt mondja: a siker regenerál, nem a pihenés.

---

Hát. Jól kipihentem, kialudtam magam, festettem három jó képet, megismertem két kisgyereket, meg Molnár Péteréket, elolvastam A Varázshegyet és a Novellákat. Önmagunk méltósággal elviseléséről beszélt, leírtam az avignoni szerelmesek történetét, megnéztem a vecsési kamarakiállításomat stoppal.

HAZAJÖTTEM.

 

71. 4.                                                                             366

Este, Avignonban (amúgy iskolásan leírva)

 

Meleg október első napjai, búcsú Riviera kisasszonytól. Most már Párizs, Párizs felé -

A délután közepén értem Avignonba. E városra mindössze egy napot szántam. Tudtam előre dolgomat: először is megkeresni azt a mágikus őskori kődarabkát, ami egy varázsló vagy talán egy harcos fejét ábrázolja, a múzeum után pedig a körfallal védett középkori várost kacskaringóival, s majd holnap délelőtt tisztelgés a nagy öregúrnál; a pápai vár meglátogatása.

A kődarabka egy hosszú folyosó végén trónolt, falfülkében, zöld bársonyon, erősen megvilágítva. Kicsi volt, hatalmas, méltóságteljes és lenyűgöző. Mint a tökéletes láttán mindig; elszomorodva tűnődtem rajta - (mit ér e mellett bármi is) - és Miro, Klee és Moore ugyanezt gondolták mellettem álldogálva.

Csengettek, elzavartak és alkonyodott. A szobrocskát magammal vittem, és nem is igen láttam a kereskedőházakat, íveket és ablakokat - pedig igyekeztem. Eleredt az eső, és ez jó volt, lehetett kapu alatt ácsorogni. Egy öregasszony vonszolta magát a sötétedő szűk utcácska közepén. Keservesen, szélesen támaszkodott két fura botjára (a járdán nem fért volna el velük) - a nagyobb biztonság kedvéért háromágúvá válva értek földet.

A néni mögött lépésben egy új Renault ballagott. Arra gondoltam, talán használhatóbbak lennének ezek a mankó-botok kis kerekekkel ellátva -. Hamar beláttam, ez csacsiság, akkor már inkább úgy kéne, hogy először is egy fém harántmerevítő, és ... vajon milyen körülmények között jut vacsorához egy ilyen asszony?

Az eső éppen csendesedett, továbbindultam. Az utcácskák kihaltak, már minden szürke volt. A leheletem meglátszik, így hát nem lehet igaz, hogy csak hat fok alatt van ilyen ... igaz, hogy fázom, de az is igaz, hogy a tornacipőm átázott.

Kopott, mindigottvolt lépcső kerül elém, templomhoz vezet. (Vajon miért építhették az utcaszintnél méterrel magasabbra?) Az előtetőnél búcsúzik tőlem az eső, belépek.

Belépek, de hova? Erre-arra egy-egy gyertya, amúgy koromsötét, s bent tombol, dörög, lobog és repül egy diadalmas Bach-fúga, a d-moll... ijesztő.

Óvatosan megindulok előre. A zene a főhajó túlsó végéből szól. Mintegy buzdításért visszanézek; arra a kapu nyílása dereng s két mocccanatlan folt bontja meg a padok sziluettjét - két fej körvonala, így hát nem vagyok egyedül.

Mint annyi más értelmetlen feladat, ez is vonz - a zenét földeríteni - lassan lépdelek tovább, csendben. Elérem a szentélyt leválasztó áldoztatórácsot, ez megállít, s oldalra terel tovább. Ez már igazi frontvonal a győzedelmes orgona csatazajával, a --d-moll- - minden ereje - irtózatos erejű a falak, a sötét csendjének és a zene hangosságának kontrasztja. A hang forrását még mindig nem találom, de egyszer csak a rács tövében, lent megmozdul valami. Fölrezzenek, ijedtség - mit tagadjam iszonyú ijedtség egy pillanatra, hisz én olykor a szélgörgette csomagolópapírban is alakot látok éjjel, hazafelé.

Kapkodó igyekezettel próbálom megfejteni az alig láthatót - ó, csak egy ember. Egy lány. A térdeplőlépcsőn ül-kuksol összegörnyedve, hátát egy pillérnek támasztja. Hosszú haja van - biztosan szőke - karjával átfogja lábait, homloka a térdén nyugszik. Nicsak, egy lány. Ő is kábult a zenétől.

- Zajtalanul és illedelmesen továbbmegyek. Hogy is volt? ... az előbb megemelte a fejét, attól vettem észre. De hisz nem is az új vendégre - rám - nézett, hanem előre, a rácson át egy falfülke felé, ott egy kis fény dereng.

És akkor megértettem. A fülkét majd' kitöltő orgonapult mögül egy fiú feje látszik időnként, vállig érő haja a zenével mozdul, tiszta és átszellemült arc, nagyon szép. Most felénk - felé - pillant, a semmibe, mert a fény nála van, és a zene is. Hiszen a lánynak játszik!

Eltűntem, elosontam a sötétben, ők ottmaradtak ketten egymásnak, Sebastian Bach vigyázott rájuk.

Késő éjjelig sétáltam még a meg-megeredő esőben, s igyekeztem a pocsolyákat kikerülni (bár a tornacipőm már csuromvizes volt).

Másnap aztán megnéztem a várat is. Szép, nagy vár.

Ebből lett az A/71/12 "Avignoni szerelmesek" 140x100 cm. Képvázlat - B/71/4, 5, 6 magyarázatokkal

 

71. 5.                                                                             368

Kiállításgrafikára összeverődött festők a BNV-n. Mint a kutyák, egymás fenekét szagolgatják:

- én nem szeretem Szász Endrét

- én nem állítok ki a közös műcsarnoki tárlatokon, és te?

- a bálinti szimbolika áll hozzám közel ...

 

Beat hangversenybe belecseppenve a Kisstadionban:

Nosztalgiával és melankolikusan nézem a világot és a lányok fenekét az üveg mögül.

 

71. 5.                                                                             369

Képzőművészeti Lektorátus

Budapest

T. Lektorátus!

 

Szeretnék olaj táblaképeimből 72 áprilisában kiállítást rendezni a Dorottya utcai teremben. Az anyag - nagy részében franciaországi utam -következménye- - keretezve, műtermemben együtt áll.

Eddigi szerepléseim:

69. 10. Rákosliget (közös)

70. 1.   Eötvös-klub (táblakép)

70. 4.   Stúdió 70.

70. 12. Eötvös klub (graf.)

71. 4.   Vecsés, kamarakiáll. (közös)

 

Az első tájékozódásuk megkönnyítése kedvéért mellékelem vázlatomat.

 

71. 5.                                                                             370

Klee-idézet, küldték nekem:

Azelőtt a látható tárgyakat ábrázolták, azokat, amelyeket szívesen szemléltek, vagy látni szerettek volna. Ma a látható tárgyak belső valóságát ábrázolják, és ezzel kifejezik azt is, hogy a látható a mindenségnek csak egyfajta megnyilatkozása. A rejtett igazságok számosabbak. A tárgyak tágabb és sokrétűbb értelmezést nyernek. Ez az értelmezés azonban gyakran ellentmond látszólag a tegnapi racionális tapasztalatoknak. A művészek a véletlen lényegi megragadására törekednek. A művészet és a teremtés hasonlatosak.

 

Házasságunk az abszolút 0 ponton. Nem tudunk adni egymásnak, igaz, nem is romboljuk egymást. Nehéz, nem baj. Őrizni a semmit, átvészelni. Fegyelmezettség és fölösnek tűnő munka kell. A Bergson-féle minőségileg új idő a remény. Elég sok mindennek ő az oka, de nem hibás semmiben.

 

Gabi: -Amikor feleségem a kocsiból kiszállva a kerekek alá a hegyfelőli oldalra tette be a gurulást akadályozó ékeket, beláttam:  bizonyos különbségeinket tényként kell kezelni.-

 

71. 6.

Váli Dezső

         szobanövény

         fafúvós

         nemzetközi CACIB-díjas ipari létesítmény

 

71. 6.                                                                             371

Swier. Robi képnéz.

Nov. végén látott: a fehér expresszív harcoló formákkal foglalkoztam, az a hang tetszett neki. Az újak közül a Barna keresztút, a Zsófi képe, Sziena: nem érti, miért merevedtem vissza, fojtódtam le és fordultam a bálinti epigonizmus felé. Tetszik: a fehér keresztút, Üzenet az ősöktől, a hajnal madár: ez az őszintébb hangom (Német G., Kecske pontosan ugyanezt mondták tegnap).

Véleményem erről: a kép: a kemény és az expresszívebb hangot is magaménak (őszintének) érzem, nem is akarok, nem is tudok választani.

Ő: a nagyon megművelt képre azért van szükséged, hogy általa tevékenységvágyad kielégülhessen.

Én: valóban, pontosan így van. Az újabb, neked tetsző képeim gyorsan készültek és egyáltalán nem elégítettek ki, ezért hiányérzetem maradt és nem örülök nekik.

Ő: ez rendben van, de a gyors képeid a jobbak, tehát válaszd szét a két tevékenységet: fess kedvedre faktúrákat (fehér keresztút, finn ikon háttere), és aztán fess rájuk egyszer képet. Legjobb megoldásaid úgyis így születtek: vászon- vagy a fönt lévő felület faktúrájára épültek a képek.

Én: ez nagyon jó ötlet, mint Bonnard, aki a telefestett nagyvászonból utólag vágott: a komponálás műveletét időben leválasztotta a többitől, s ezáltal (gondolom) egy gátlástól fölszabadította magát. Ilyenféleképp hatna, gondolom, rám is ez a módszered.

Ő: a nagy szürke keresztútban is zavaróak a bálinti kockák, a veronika kocka új, jó, az avignoni kép tetszik, a fölső csík kiesik. A 66 szeptembere/A/71/16/: tetszik.

 

71. 6.                                                                             372

húsleves táptalajon tenyésztve

testén festékjelöléssel, békésen

időnként mikroszkóp alatt

majd viszatérve a húslevesbe

jó, jó, kép készül

s közben

kétnaponként fölvetve és megoldva

meddő gondjaim és legyinteni

elsétálgatunk

elolvasgatunk

nézelődünk, rohangálunk

üldögélünk a szobánkban és vakaródzunk

falon átnéző tekintettel

 

hát ennyi az egész?

semmi az egész? csak az EGÉSZ semmi?!

kézlegyintés: kultúremberek vagyunk -

 

71. 7. 28.

levél E.-nek.                                                                    374

könyörgés

 

adj, Uram, nyugalmat,

hogy amin nem tudok változtatni,

elfogadjam

 

Adj, Uram, bátorságot,

hogy amin

változtatni tudok,

megváltoztassam.

 

Adj, Uram, bölcsességet,

hogy egyiket a másiktól

meg tudjam

különböztetni

        (német ima)

 

71. 8.                                                                             375

Helyes, hogy temetőt nem szoktam látogatni, sírokat?

 

71. 8.                                                                             377

Tegnap váratlanul azt kérdezték, mit tennék korlátlan anyagiakkal: a több síelést tudtam kitalálni.

 

NAGYMAROS                                                              378

művésztelep, 1 hónap

egyedül már, Kata elutazott

lassúbb, komoly, súlyos a szoba

figyelek, dolgozom

pedig jó volt

---

napiparancs mindenkorra:

beállítást rajzolni

rádió, csak ha figyelem

időnként 10 fekvőtámasz

Katát nem bántani, ő jó

(mint ezt maga is tanúsítja)

---

Ez a gondnok olyan undorítóan kelletlen szívességtevés dolgában, mint én.

 

71. 11.                                                                            383

Idős festőnő, képet mutat, giccs határán. Nem volt szívem véleményemet elmondani. Kórházszaga volt.

 

Bontóok-e, hogy házasságkötésem előtt (s azóta is), viszonyom volt Paul Kleevel?

 

71. 11.                                                                            384

veled sétáltam álmomban, Zsófia

bár ennek semmi értelme nincs

nagy kertben, falak között

próbáltalak meggyőzni

szemközt a domboldalon

gyerekek meg állatok vonultak

befelé a városba

te épp egy zsinóron

húzható játéknak örültél

én próbáltalak utánozni ebben

még valami utazásról is szó volt köztünk

sajnos semmi többre nem emlékszem

 

72. 1.                                                                             389

A/71/10: Nagy keresztút végleges szövege:

1. a gyűlölet ítélőszéke: halál!

2. fölveszi a terhet: így akarom

3. elesik a kereszt súlya alatt

4. találkoznak: anyuskám! fiacskám!

5. már nem bírja egyedül a terhet

6. a szeretet bátorsága: Veronika

7. másodszor esik el a kereszttel

8. asszonyok, magatokat sirassátok!

9. a harmadik elbukás erőpróbája

10. szemben a tömeggel, ruhátlanul

11. és végül: a felszögelés kínja

12. halál és győzelem a hegytetőn

13. éjszakai botorkálás a halottal

14. harmadnapra újra nyíló sírkamra

 

72. 2.                                                                           388B

(kiállításkatalógusunk)

-utak-

Dombrovszky István

Haynal Kornél

Valkó László

Farsang Sándor

Kováts Albert

Váli Dezső

Galántai György

Szemethy Imre

kiállítása az ELTE Művészettörténeti Tanszékének rendezésében Eötvös-Galéria.

72. II. 21 - 72. III. 12.

nyitva: naponta 16-20 h-ig

 

1942-ben születtem, háború idején, és talán ezért is muszáj napi 10 órát aludnom. A fennmaradó időt viszont kihasználom. Legintenzívebben úgy, ha műtermem sarkában üldögélve a padlót nézem órákig.

Jártam sok iskolába és sokat tudok. Ezért a zúduló információk egyre kevésbé érdekelnek. Előre tudom, ki a gyilkos.

Tudom:

- az emberek azért szeretnek és halnak meg, mert muszáj nekik

- képet azért nem néznek, mert nem tudják, hogy az nem jó, hanem fontos

- tudom, hogy századunk egyáltalán nem különleges, viszont csinálás-betegségben szenvedünk, merthogy mindig -kevés az idő-

- tudom, a világ 40 hibaszázalékkal szuperál, s ez (leginkább villamoson elleshető) sűrű panaszkodásban csapódik ki

- tudom, hogy Oidipusz végül azt mondta: minden jól van - és igaza volt.

Amit még sajnos! nem tudok: hogy az élet, és az emberek fontosabbak a munkámnál. Végül a szakmámról:

bár mindenkit sajnálok, aki nem teszi (és helyette mindenféle más dolgokkal foglalkozik):

FESTENI NEM JÓ, festeni keserves mulatság, én mondom:

VÁLI  DEZSŐ

 

72. 1.                                                                             390

-koncept art- és legtöbb mai társa: tartalmizmus - eltévelyedés.

 

72. 1.

Na és milyen lesz a műtermem?

1. Az egyik falon képek lesznek és azok fontosak lesznek.

2. A plafon alatt erős kampók lesznek.

3. Lesz idegen kép is Kálmántól meg mástól is.

4. Lesz nagy asztal az ablak alatt, azon lesznek nyitott könyvek képekkel, meg színes üvegcserepek egy csoportban, aztán külön hely a grafikának, ott az asztal U alakú lesz, hogy ne kelljen mindenért fölállni. Onnét elérhető lesz a rádió is.

5. Aztán szép tiszta fal előtt lesz az állvány, de a kész képet a szoba másik felében másik állványon, mondjuk zsúfolt háttér előtt is meg kell nézni.

6. Nyugalmas helye lesz a kottaállványnak, és lesz hely körülötte sok kottát nyitva tartani, hogy el ne felejtsem azokat is.

7. Lesz az asztalnak egy üres része, amit készenléti helynek fogok hívni, meg lesz helye a tarisznyának is.

8. Meg egész olcsón lehet nyersvászonból hajtogathatós paravánt csinálni (hosszút!) és az jó.

9. Lesz kényelmes szék, talán kettő is.

10. Jó lenne egy nagy tükör, azt a vendégek is szeretik.

11. A hálóhely környékén kuckófélét lehet csinálni. Reggel onnét az állványon lévő képre lehet látni.

12. Szép kövek, például ametiszt.

13. És lombokra lehet látni, ahogy mozognak az ablak előtt.

14. Ha kutya lenne, nem rágná szét a jobb képeket is?

15. De azért a tér lényegében üres lenne, ahol lehet mozogni

- ezek régi szobáim lennének körülbelül, csak egyszerre.

meglehetősen fontos! 76. 10.

72. 3.                                                399

KECSKEMÉT alkotóház 72. március

 

Absztrahálni jár belém a lélek.

 

Kecskemét nekem: dekoncentrációs tábor.

 

Mi volt ez a Kecskemét?

- Megnyugtatóan bebizonyosodott, hogy a legreménytelenebb, gyötrőbb gondolatokat, napokat is meg lehet unni.

- Egy hosszú könyv (Mann) és az alt furulya (eljutottam napi jó 3 óra gyakorlással a daloktól Bachig) - jót tett.

- Az biztos, hogy műtermemből - ha lesz - kényszer nélkül nem lesz kedvem-lelkierőm kimozdulni. Kutya kell.

 

72. 4.                                                                             402

Magyar Nemzet-hirdetésem:

Másfélszobás, komf. gellérthegyi lakásomat elcserélném hasonlóra lent a városban. Kert, panoráma a vár felé. Hatszázhatvanegy-nullanyolcvan.

130-an jelentkeztek.

Hármascsere, sikerült. Diener Dénes özvegye a 110. cserelakást elfogadta. 72. 10.

 

72. 5.

Sugárnál:

1. Dorottya sokkal jobb, mint Műcsarnok.

2. Alaptól rendszeresen előleget fölvenni, ne maradjak adósság nélkül, hogy forogjon a nevem.

3. Ugyanezért Képcsarnokba egy évig kéthavonta egy nagyon jó, megvehetetlen képet küldeni.

4. Nők Lapja-cikkeket írjam alá, a szerkesztői állást is fogadjam el, ami van, azt kell csinálni.

5. Műtermet újságpapírral kell tapétázni:

         meleg,

         hangtompítás,

         selymes szép fehér tört fény

         átalakítható, felújítható hamar, olcsón

         atmoszférája van!

6. A Művészetben hiába is jelenne meg rólam valami, ki olvassa, ellenben ha a Nők Lapja -

 

72. 5.                                                                           403A

Fejjel előre rohannék minden lánynak -

 

Emlékeimből: ahogy besüt a nap a templomba a reggel hetes misén, vasárnap, evezés előtt.

 

Előbb az ízesítő nélküli teára, majd a csapból jövő meleg vízre szoktam rá - ez a leggyorsabb.

(ma is. 92. 8.)

 

                                                                                      414

Stúdió Vezetősége

Budapest

 

Kérem a Vezetőséget, hogy számomra ösztöndíjat juttatni szíveskedjék.

Indoklás: Jócskán kutyaszorítóba kerültem anyagilag, mert ráfizetéssel lakást cserélek, ahol a műteremnek nincs fűtése, és a gázt is be kell vezetni. Ebben a helyzetben az ösztöndíj lehetővé tenné, hogy jusson időm festésre.

 

72. 7. 8.                                                                          415

Miniszterhelyettes Úr!

 

Kérem segítsen onnét fölülről, mert én itthon csak a körmömet rágom idegességemben, s ami a nagyobb baj, semmit nem tudok dolgozni, pedig a jövő évi nagy kiállításomra kellene készülnöm.

Egy előzetes műteremlakáscsere-hozzájárulást kellene Önnek aláírni, de a papír több mint két hónapja nem jutott el Önhöz. Hetente 2-3-szor érdeklődöm a Képzőművészeti Főosztályon dr. Pusztai Gabriellánál, aki mindig buzdít, hogy a dolognak várhatóan nem lesz akadálya, hiszen jogosult vagyok - majd érdeklődjem újra pár nap múlva.

Lehetséges, hogy ez a várakozási idő jogos és méltányos. Csak legalább megbízható határidőt kapnánk a válaszhoz. Cserepartnerem már újabb lakáshirdetés föladásán gondolkodik, és az egyéb következmények is: gázfűtésengedélyt már aligha kapjuk meg a fűtési szezonra stb. stb.

A teljes kiszolgáltatottság helyzete, csak udvariasan bólogatok és köszöngetek mindannyiszor a telefonba... Mi vár ránk még a lakás kiutalásánál...

Nagyon kérem, segítsen, ha lehet:

Váli Dezső

 

72. 8. 4.                                                                          417

Miskolc Libresszo

 

Sáros László fotókiállítása, megnyitja és a vitát vezette Makovecz I. építész.

A fotók: paraszti, kispolgári, cigány enteriőrrészletek: csipketerítő, Jézus szíve-giccs, kettős ágy, halmozott ízléstelenség, néhol a szegénységgel párosulva.

 

Hozzászólásokból:

S. Nagy Kata: Miért akarja a szellemi arisztokrácia évenként változó ízlésének dogmáit rákényszeríteni a többiekre, amikor van önálló esztétikai igényük, és meg is valósítják azt?

(Én: Más a divat és más az ízléstelenség. Itt nem más típusú szépről van szó, hanem a szép alacsony fokáról. Az emberek a szépet jobban megismerve teljes életük vonatkozásában gazdagodnának, és őszintébbek lennének.)

Makovecz stb. hozzászólásai: A belsőépítész tervezők Nyugatot majmolják, ezt a valóságot nem veszik figyelembe. Ma a legtöbb épülő lakás 90! m2 körül van, pallér tervezi.

(Én: Nem nyugatmajmolás, hanem a korszerűbb technikai, funkcionális ötletek eltanulása, és haladunk előre, csak lassan. A mai bútorok okosabbak a 10 évvel ezelőttieknél.)

 

72. 8.                                                                             419

Szépművészeti Múzeum

dr. Garas Klára ig.

 

Kedves Igazgatónő, megbeszélésünk szerint leírom (röviden), mi mindent nem tartok jónak az új Egyiptom-kiállításban.

Amin (nyilván) nem lehet segíteni:

- A vitrinek rondák, nehézkesek, csúnya lábforma, aluszerkezet is korszerűtlen. Összarányaik sem szépek, zavaró egymáshoz viszonyított méretarányuk is.

- A két most épített harántfal egyikét, az ablak felőli oldalról kellett volna szerintem indítani, így nem hatna az egész tér egyetlen hosszú folyosónak.

- A mennyezet hálódíszítése idétlen és zavaró, ide nem illő.

Amin idővel lehetne segíteni:

- Tulajdonképpen (lehetőleg beépített, belsővilágítású) folyamatos vitrinrendszer kellett volna ide, kellemetlen, ahogy most a vitrinek hézagosan állnak, néha elég távol egymástól. Viszont némelyik túlzsúfolt. Tehát: lehetne idővel (más lehetőség híján) még néhány ilyen vitrint építtetni, és rendbe-sorba állítani őket (mint a nagymama szekrényén állnak az almák). - Viszonylag folytonos sort alkothatnának.

- A színek kérdése. Fehér mennyezet, sárga fal, vöröses padozat, hozzá a natúr fa vitrinek és a lehetetlen - zöld - függöny, a színízlés valamilyen csodálatos fokú hiányáról tanúskodik. Később esetleg a függönyök kerülhetnének valamilyen más terembe, s a következő festésnél a falaknak szerencsésebb szín kellene. (Nem tudom hirtelen megmondani, milyen.)

- A tárgyrögzítés néhol tervezés nélküli asztalosmunkának hat (a koporsófedelek távolságtartó léce, a köveket fogó kampók, stb.), nehézkes, formátlan. Plexi vagy fém szerkezet kívánkozna, legalább a legkirívóbb helyeken. Terv alapján kis műhelyben, házilag, három forintból megoldható - lenne.

Amin most lehetne segíteni - és ezeket tartom a legfontosabbaknak:

- A legelső teremrész kellemetlenül sivár (a lépcsőkig), mint egy fogorvosi váróterem. Nem volna valami 2 méter körüli szobor vagy valami oda? Vagy legalább dísznövénygrupp... esetleg egy teremőr álldogáljon ott (ha más nem jut).

Most jönne a két legfontosabb dolog:

- Nagyon szerencsétlen volt a vitrinek alsó és hátsó felületét natúr színben hagyni. Nem kell semmiféle végzettség ehhez, észrevenni: a tárgyak nagy része középtónusú, se sötét, se világos, és ilyenformán beleolvad az amúgy is zavaró rajzolatú fa háttérbe. Hogy is mondjam; nem lélegzenek, unatkoznak. Ettől hat porosnak az egész anyag. Hogyan hatnának ezek a kövek sötétkék bársony előtt?! Színben meg kellene tervezni (finom változatossággal): a tárgyak mögé (általában) sötét színű drapéria kellene. És ha drága a bársony, megteszi a 27 Ft-os durva lenvászon (egyszer használtam ilyet, mélylilára festettem). Lehet, hogy ez fakul, fárad, de evvel együtt még mindig élőbbnek hatna az anyag. Folyamatosan is át lehetne erre térni. Először például egy-két szebb darabot ily módon kiemelni.

- A másik dolog: a világítás: 150 F cső üzemel, ha 40 wattosak, az összesen 6000 watt, nagyon magasan vannak, a helyiség rossz arányát evvel kihangsúlyozva. A vitrinekbe ebből már alig jut fény. Érdemes például a karabeuszokat ebből a szempontból megnézni. Ezek a tárgyak erős fényben kezdenének élni!

Két megoldás kínálkozik: az F csövek 4/5-e is elég volna, ha a világító-fényképes dobozok felső éléig lelógnának. Nem nagy munka. Világítás mérnökkel pontos árat, igényt ki lehetne számítani. Vagy: a fotós dobozok aljából hajlítható karú falikarok lógnának le, bennük 1-1 db 75 W-os Tungsraflex (foncsorozott szúrófényű) izzóval. Magyarul: a vitrinek helyi világítást kapnának, tárgyra irányított fényt. A mennyezeti világítást le kéne kapcsolni.

Ezekkel a megoldásokkal több előny járna:

- olcsóbb üzem,

- a tárgyak megfelelő bemutatása,

- magas teremből alacsony terem válna,

- a világítás fölötti légtér, miután sötét, valamelyest barlangszerű hangulatot adna. Ezért volt nagyon kedves az előző kiállításhelyiség nekem. Sötét térben kis, megcsillanó tárgyak...

Ajánlatomat tartom, vázlattervet vagy akár részletes tervet is szívesen - szívességből - elkészítek ez ügyben, vagy megfelelő tervezővel beszélek stb. Ilyenfajta kérdésekről más alkalommal is szívesen szólok. És ha ezekből egy töredék megvalósulna ... már az is valami.

Üdvözlettel

Váli Dezső

72. 8. 22.

Ha valami történne, kérem jelezni.

 

 

Varga Edit egyiptológus válasza: ... a világítás valóban gyenge, a többi megjegyzés az ízlés, tetszik-nem tetszik egyénileg változó érzete körül mozog. Az Ön által javasolt megoldásokat nem kívánom végrehajtani. A megvalósult kiállítást jónak, harmonikus arányúnak, ízlésesnek, élményt adónak tartom... Külföldi kollégák gratuláltak...

 

72. 8.                                                                             421

Méreihez ment tanítványa:

 

- Professzor úr, elrontottam az életemet.

- Nem megy az, édes fiam, olyan gyorsan!

 

72. 8.                                                                             421

Műterem-lakás sétám 3 éve mindennap, most elmarad, meg kéne írni.

 

Este, hazafelé:

 

a kutyasétáltató esőköpenyjavító dinasztia

a garázs autómosóval

ciripelés fogad és tántorgok

régimódi lakásban néha az öreg hölgy sárga lámpernyő

az egyetem párkányán üldögélő párok a sötétben

az egyetem egyik kisszobája éjjel is világít

könyvespolcra látni

az egyetem porta melletti -korrepetáló- szobája

a lánykollégium emeletes ágyakkal

meghitté igyekvő sarkokkal

este motorozó srácok

utcahajlat, a körmenetnek épített kerítésfülke

a 8.40-es busz utolért

Vayer dr.-nál ég a villany

a három dühös puli rutinszerűen megijeszt

Serleg utcába éles szögben föl, a lámpaoszlop mellett

álmos fehér Mercedes

kék kapu

a tetőráépítés áll egy éve, most kiderül: ismerősé

a követségi ház ki van világítva

mellettei házban orosz népdalt zongoráztak

egy festőművész sötétbarna szobájába belátni

a lépcső, tetején élénkzöld, és a fenyő

kék fénnyel megvilágítva

a farkaskutya utóbbi években alig mozdul

lent még volt a koporsószerű vászongarázs

fönt a Somlóin új garázssor épül

a fekete hajú lány a Vasarely-plakátos szobában

a hazakísért lányok még öt percig a párkányra ülve

susognak

Fináczyéknál állami kocsi is áll, föl kéne menni egyszer

hozzájuk

szemben a végzetes 45-ös szám, óriási gesztenyefák,

két sor növény, kis zömök villa elrejtve,

íves erkélyráccsal

egy lassan épülő ház miatt az úttestre kell térni, bent az

éjjeliőr csupasz körte mellett

az akvárium-csodavilla is lassan épül, a fölső emeletre

már beköltöztek, mármint a nagyszobába, kisbaba is

van

egy földút fölfelé, amitől a Gellérthegy forgalmának

átszerveződését remélem, most is csöveket fektetnek rajta.

Somlói út 47., kukák az útszélen

hirtelen kilátás a balatoni műút felé,

vasárnap este tűzfolyam, Osztapenkó környéke

a megkerült villa, mióta rám szóltak, hogy ne járjak át

a munkásszállás kopár lámpái: így élnek most öt évig,

és szombaton hazalátogatnak.

Mikor ideköltöztem, még kerti házikó állt itt

a ház kapujából látszik Kata fénye, otthon van-e.

 

Reggel lefelé

 

a komor bulldog az út közepére oldalog

az széttúrt Lejtő út, szépen épülő kaszárnyával

leszállás az ösvényen, csak ha jeges, akkor csúszik

a sűrű bokrokat három éve ki akarom irtani

egyszer Katának itt hagytam levelet

régen ezeken a szabálytalan lépcsőkön mindig futottam.

reggeli torna volt munka előtt

választás, melyik úton menjek

A Bauhaus-villa

széles ívben rátérve a Ménesi útra - a fenyők és a

fasor a balra eltűnő út látványa

az ipari tanulók vasszekrényei és lila irkapapírjai

a Szerelem film forgatási helye a kimozdult kapufélfával

a Mészáros Ági-féle villa, Bodrogi a kis Fiattal

a doktor úr villája réztáblával

túloldalt a tornaóra az iskolaudvaron

a Karinthy villa, sok-sok könyv, új garázs, fölszaladó

sűrű kert

a kisközértben két háromszögsajtot és három kiflit veszek

Pajzsnál a műteremfüggöny mindig behúzva

öreg kocsija a ház előtt

megint el kell dönteni, melyik oldalon tovább

a napfény szembe süt reggel

fazsindelyes kapuépítmény, itt egyszer csókolóztunk

egy éjjel

a szép szocreál homlokzat fölfutó kövezett úttal,

két oszlopával

szemben egyetlen kék pad a járda beugró sarkában

a kápolna ablakai nyitva, fölötte a furcsa faburkolat,

most eltávolították

 

Szüret u. keresztezés, melyik oldalon tovább

fölső oldal a park mellett. Sokáig állt a ház falánál

egy óriási kívánatos asztallap

jobboldalt: a pázsit, a visszaszorult felvonulási terület

lelátás a Villányi útra, ott emeletráépítés van

az új egyetem építését végignéztem, egyszer kavicsgyűjtés

a régi egyetem, Balogh tanár úrral egyszer találkoztam

mindig ki akartam deríteni, lehet-e lángost kapni

szemben: kis óvodásokkal bámuljuk egymást

Balog utca, balra kanyarodunk

brazil Mercédes viszi a gyereket

az éve lesüllyedt járdából kiáll egy csapcsonk

mindig félek, hogy a papucsommal belebotlom

a katonai szakiskola, szombat éjjel tánczene szól

Táncos Ildikó fogszakorvos

balról egy folyondárral benőtt villa

a kápolna garázs, mögötte katonák rakodnak

a fák alatt a járdaszélen kis kocsik parkolnak

a második óvoda, új mászókával, gyerekcsoportok

a Ménesi út itt meredeken lebukik

én: a Himfy lépcsőn, leereszkedés a hétköznapba

balról a bölcsőde kertje, sudár lány óvónőkkel

a szobrász kertjében évek alatt semmi nem mozdul,

reggel soha nem dolgozik

öreg Citroënje kerekét sárgára festette

soha nem találtam rá alkalmas időpontot, hogy megszólítsam

aztán egy katalógusból kiderült egyszer, kicsoda

 

a piros Karmann-ghia kocsi

a gyönyörű 40-es modern ház, aminek a bejárata

mindig F.-L. Wrightra emlékeztet

balról egy kapu, ahol 57 táján egyszer egy lányra

vártam, de nem jött

ma is onnét lép ki egy úriemberrel, fekete kalapban

jobbról az utolsó zárt óvoda, ez valamikor TBC-s óvoda volt,

kicsit riasztó

a sarkon jól haladnak az építkezéssel, nagyon komoly

az alapozás, biztos magas ház lesz

egy moziplakát tábla még, néha ismerős neveket találok

megcsap a közlekedés nyüzsgése, sok ember, már nem

lehet csak úgy lelépni a járdáról

az újságos, aki a hónom alá szorított mappákból vagy

10 évre visszamenően ismeri életemet, int,

vagy egy éve köszönőviszonyban vagyunk, hogy én

is írok lapba

a szokott 5.20-as reggeli tejeskávéval 3 éve, amit

tulajdonképpen nem kedvelek, és a lekvárosbukta

nem kell-e valamit a Váli utcai asztalos ismerőseimmel

megbeszélnem?

Sorállás a kasszánál. Nehéz fizetni, valami mindig

van a kezemben, amit gyűrhetek vagy csavarhatok

tükrös etető, lányok a hajukat igazgatják reggeli közben

a poharakat egymásba rakom körülöttem, hátha más is

eltanulja

a maiban sok lekvár volt

....

 

 

72. 9.                                                                           424A

nincs semmi lejegyezve

- lakást cseréltem -

 

és van műtermem.

 

72. 10.                                                                            426

Szeretem a macskát. Neki is van szíve meg veséje, ül az ágyon, attól nagyobb a csend. Meg ketyeg a falióra. Akkor tudok komponálni.

Ottó Ferenc meséli

 

72. 12.

Miért olyan pirosak ezek a képeim?

- másfél éve féláron kaptam kadmiumvörös festékeket

- egy éve panaszkodott egy kolléga, hogy szeretne kadmiumvörössel festeni, de el kell tartania a családját (nyaralója, autója van) (a kadmiumvörös drága festék)

- papírkollázsaim hatására

Hogyan keletkezett ez a kollázs-szériám:

- 12 éve kollázzsal kezdtem ezt a szakmát, azóta otthonos

- 10 éve Sugár nagyon szépeket csinált

- 2 éve Galántai azt mondta, gondolkodása görcsössé válik, ha időnként grafikával nem lazítja a festést

- próbáltam csendéletet rajzolni, de nem ízlett

- nyáron hagyatékból nagyszámú magazint vettem, eredendően a lakás tapétázásához

- Maminak volt ideje és kedve ezekből nekem színeket kivágni

- sok félretett rajzlapmaradékomat egyforma méretűvé összevágtam, mert szeretem az egyforma méretű kartonokat. Elkezdtem ezekre rajzolni, de nem volt az igazi, ekkora rajzok a rajztömbbe valók

- ősszel a lakáscsere miatt nem tudtam dolgozni. Festés előtt gyors döntésben rutinírozni akartam magam.

- végül: keresek új színegyensúlyokat, s most képeim a kollázsok nyomán valóban ki is színesedtek.

 

72. 12. 29.                                                                      427

Eddig egyáltalán nem fűtöttem a műtermet, mióta ez a lehetőség eszembe jutott (olcsóbb és edzem magam). 8 fokban dolgozom, leülni nem lehet, állva megfelelő, ha nem álmosodom el. Jó, Kata szobájába járok olvasni, ha nem kényszerű a fázás, akkor nem kapcsolódik szükségszerűen a kellemetlen fogalmával.

 

72. 12.                                                                            427

Hete új hobbim a lábmosás. Mindennap.

 

73. 1.                                                                             431

Sugár festésmódszeréből ami számomra hasznos:

1/ Meghatározott, körvonalazott feladat és lehetőleg munkaidő.

2/ A -nem rossz- képeket nem átfesteni lehetőleg fél évig legalább, hogy később tisztább szemmel találjam meg az utat (a júliusi másfél órás képek eredeti felületéből szinte semmi nem maradt).

Egy rossz halál: ha plexibe öntenének.

 

Az egyetlen megfelelő lakásberendezés én vagyok (ha dolgozom), (akkor szép a szoba.)

 

73. 1. 27.                                                                        432

A föl nem használt ép szögeket föl kell szedni a padlóról.

 

73. 1.                                                                             433

Szilágyi P. itt:

- Veszélyes játék ez a 8 fokos műterem, nem tudhatom, valamennyi szervem alkalmas-e edzésre. Van, aki bírja, van, aki nem, egy élsportoló mögött 200 tönkrement egészségű ember van. Fűteni drága dolog, de -. Könnyen lehet, hogy egy szokványosan 50-60 év körül jelentkező betegség előrejön 10-20 évvel, gyógyíthatatlanul. Példákat kortársaim közül tud mondani. Legalább 15 fokot javasol padlón mérve - (elfogadom, holnaptól így lesz).

Az avignoni szerelmesek A/71/12: jó, érdemes lenne a kép keletkezését kiállításon bemutatni.

Nagy keresztút hibája: 2 kocka kivételével csak a kegyetlen körülményeket mutatom, a krisztusi lény, az ember hiányzik (igaz).

A nagy mérettel vigyázni kell, két helyen egyensúlyhibát lát, ezt kicsi képen könnyebb gyakorolni, ez mesterség kérdése, meg kell tanulni.

Hogy én mit festek, merthogy

Leonardo a humán emberideált festette,

Raffael: ami körülöttem van, nagyon jó, szép (giccses életfelfogás, függetlenül eredményétől),

Szőnyi: szép a táj, jók az emberek, de 30 lépésről, engem hagyjatok békén,

Aba Novákot a lacikonyha érdekelte biztosan egy vásárból, a meleg szaftos hús - az élet közepe

impresszionisták: egy szóval: életöröm,

Botticelli a szép, de nem kiemelten, hanem teljes környezetével, minden részlettel,

én: ezt az ember nem köteles tudni, különösen előre nem (ha kifejezhetném, minek lefesteni), talán:

némi bizonytalanságérzet itt a földön, nosztalgia és emberekkel való igazi kapcsolat iránt, a befogadhatatlan léptékű dolgok (tér, idő, a nagy érzések stb.) respektusa, - vágy egy tökéletesebb, talán szellemi világ után.

83. 2.                                                                             435

A -Párizson keresztül--ben (1957) Jean Gabin festőművészt játszik, a német megszállás idején egy kocsmában éjjel egy vagánnyal ismerkedik össze, aki hússal üzletel. Különösebb ok nélkül segít neki éjszakai útján két bőrönd húst átcipelni a kihalt városon. Éjfél felé egy légiriadó elől behúzódnak a zugkereskedő lakására, ahol a hallgatózó háziasszony nagy ijedtére Gabin tárcsázik, majd németül kezd a kagylóba beszélni.

Egy verssort mond el minden bevezetés nélkül; s hozzáteszi: ugye szép - és leteszi a kagylót. Egy barátját hívta. Mindig vágytam volna ilyen barátra. -

- Ja igen, a Jules és Jim is. -

 

73. 2.

Boccaccio Dante-tanulmánya szerint egy szöveg két tartalmat hordoz: egyet az együgyűek s egy titkos tartalmat az írástudók számára.

 

73. 2. Körlevelem:

Annak ürügyén, hogy lett műtermem (meg van itt egy panno is) meghívom

Galántai Györgyöt

Kováts Albertet

Csáji Attilát

Swierkiewicz Robit

Karátson Gábort

Orvos Andrást

Donáth Pétert

Beke Lászlót

febr. 15. csütörtök 1/2 8-ra. v.d.

(Csáji nem jelzett, Donáth beteg, Swier. vidéken volt.)

 

73. 2.                                                                             438

Miskolcra egy kiállításra meg vissza délután.

Gyűlöletes ez a négy keretléc közé fogott, mindig félkész világ, nem szívesen megyek haza, bár a mai - jó.

Hanem a tavaszi erdő, aztán a szántott táblák, hosszú, sík villanyvezetékek, kis fejkendős öregek, amint a csatlakozó busz ajtaja köré zsúfolódnak, és felhős, tisztaszínű ég.

- de hát evvel nemigen tudok mit kezdeni -

Először fontolgatom komolyan, örökbe kéne fogadni KÉT gyereket, régen inkább féltettem munkámat, nagyon sok elcsúszott szakmabeli hivatkozik családi gondokra. (Sugár Gyuszi: gyerek helyett jó a kutya, de rendszertelen életmóddal azt sem lehet.) Éjjel Zsófi két angyali kislányával álmodtam.

 

73. 3.                                                                             438

Ha nem akarok kiszorulni a műteremből, át kell végleg térni a farostra és a szabvány méretekre.

-Cézanne élete-

-apám lángeszű férfiú volt, 25.000 frank járadékot hagyott rám-

-csak gazember lehet, aki többet költ napi 50 centimes-nál- (Tanguy apó)

-az erősek titka, hogy szünet nélkül fegyelmezik magukat-

 Manet: -Renoir a festészet területére tévedt derék ember-

 

73. 5.                                                                           441A

Magyar Képzőművészek Szövetsége

Bp. V. Vörösmarty tér

 

Kérem fölvételemet a Képzőművész Szövetség festő szakosztályába. Munkámat megérettnek tartom erre.

Anyagomat önálló kiállításon egyelőre nem tudom bemutatni, nagy képméreteim miatt megvárom a Dorottya utcai helyiséget (eredetileg 73-ra ígérték.) Műtermemben vagy diapozitíven mindent meg tudok mutatni.

Váli Dezső

 

73. 6.                                                                             443

Mallarmé: a versíráshoz nem gondolatok kellenek, hanem szavak.

 

73. 6.                                                                             444

M: Mit? Degas, igen, persze, mellékesen lovakat és táncosnőket festett, de ő a térrel foglalkozott, nézz rá.

 

Barbárságom számított mértéke szerint: a könyv hátoldalára teszem a meggymagokat.

 

szerelmesvers (?)

megszoktalak -

 

73                                                                                2158

Kata levelek/14

Bálint rávicsorog azokra, akik csak -két platánfa közé tévedt padot” látják természetnek, a Vajda szénrajzot nem. (Vigyáznom kell a romantikával.) Igen, szükség van a haragra.

És a fel nem használt ép szögeket föl kell szedni a padlóról!

 

73. 7.                                                                             444

Múlt havi próbálkozás, érdemes lenne tovább, jónak indult.

8             kel

9-10         lazító képzőműv. játék, rajz

10-11       fest

               ebéd

2-4          alvás

4-8          olvasni, vagy valami, park, emberek, város!

8-9          nyelvet tanulni (csináltam)

               vacsora, keveset enni!

1/2 10-10 a szokásos vári séta

1/2 11      bizony feküdni

 

73. 8.                                                                             447

Erdélyi út (Ugóval)

 

Kezdetben a hálózsák, amit két napig csináltam, sokkal fontosabb volt az egész útnál. Jól megcsináltam. Három réteg habszivacs, selyembélés, fejpárnás kapucni, cipzár, fóliaburkolat. Meg egy tengerészsapka műanyagból.

Két állomással túlmentünk, csonka kezű cigány kezet nyújt és pénzt kér, föl a hegyoldalba, vizes fűben hálózsákot először használ. Meleg, aztán talpfákon baktatva, beszélgetve. Villamosításhoz oszlopokat állítanak, elfogadják, hogy a csűrben aludnánk, szalmán 5-től másnap 9-ig. Éjjel fölébredve, hogy fázunk: pulóver és hosszúnadrág, zsákra fóliazsák: reggelre párás belülről, nagyon meleg.

Kő, meredek, föl, fenyves, első eszterna, vályúforrás, hegyi kaszálón furulya, rajz, gerincen tovább, erdőben kolompoló marhák, sötét patakon le vagy 14 km, babkonzervet temetőben gallytűzön, haza, egyedül, sötétben, Zerkula Jani bácsi hegedült a házban.

 

73. 8.                                                                             449

Budapesti Rendőrfőkapitányság

Útlevél Alosztály

tárgy: turistaútlevél-kérelem

Fellebbezés

Jó pap holtig fellebbez (én ugyan festő vagyok), tehát:

 

II. 17195/73. levelükben turistaútlevél-kérelmemet elutasították. Merthogy húgom kintmaradt két éve. Teljesen igazuk van, kinnmaradt. De hát én ugyan mit csináljak ez ügyben?

Hogy én nem maradok kint, ezt Önök is tudják, ezt nem hozhatom föl érvül. Három éve is visszajöttem, meg bolond is lennék, most lett Buda egyik legszebb műteremlakása az enyém. Meg amúgy is nagyon jó kis ország ez. Írásba adom. (És én itthon leszek jó festő.)

Tulajdonképpen feleségem miatt lenne jó ez az egész. (Ő megkapta.) Mindig rágta a fülemet, s tényleg most lenne pénzünk először együtt utazni. Meg kell is rá vigyázni, mindig mindent elveszít.

Meg hát - múltkori utamon 110 múzeumot és kiállítást néztem meg (nem tréfálok), s most ezt szeretném kiegészíteni még...

Nagyon kérem lehetőség szerinti gyors döntésüket (bármi is legyen), mert feleségem igen utazna, s már munkahelye felé is ezt jelezte.

megkaptam az útlevelet.

 

73. 9.                                                                             451

Egyik zsebemben tömjén, a másikban technokol rapid. Számban gombostű, kezemben sztaniolpapír. A létra tetején állok.

Borzadjatok kritikusok, a kerethez festem hozzá a képet.

 

Hát hogy van ez a kutyaügy?

- több éve szeretnék

- most állok a lehetőséghez legközelebb - kiállítás, információk

- nagytestű kellene: újfundlandi v. bernáthegyi

- ki tudnám fizetni, szobában tartható, mert lusta, műterem elég

- kosztolása megoldható éttermi maradékkal (majdnem ingyen), megszerveznék nekem, a tenyésztőnő a közelben lakik

- a napi eddigi séta és reggeli futás által a kötöttségi fokát ismerem, vállalnám (+ kosztért járni?) 2-3 naponként, piac is közel, fridzsider van

- 15 éves kötöttség - de legfeljebb eladom

- külföldre, művésztelepre nem, vagy nehezen

- de a szegénységet vállaltam, okkal és a szabadságot - van-e szükség rá, jó-e ez nekem

de: a meglévőt az ember éli, nem értékeli, hibáit viszont észreveszi (műterem)

igaz, észrevétlenül is: jó

nem így legszebb-e kapcsolatunk: vágyom rá?

Azt hiszem, igen.

A tudatos leszűkítésem helyes irány, és maradjon facér időm, energiám és pénzem is.

De: nagyon szeretnék egy kutyát, és: nemigen fogok venni. Esetleg 10 év ?!

 

 

73. 9.                                                                             453

Nagyobb farostra festeni, és utólag vágni, mint Bonnard!

 

Vigyázat, egy kollektív kiállításon nem a jó, ha nem a más tűnik fel. Beküldésnél szempont.

 

Fél napja van kutya. Az élet máris komolytalanabb és derűsebb.

 

Valamit várok. Ez új. Ha az eb megnő, hosszú utakat teszünk együtt.

tényleg. 74.5.

 

Tévedésből Kata karjához óvatosan nyúltam: tegnap oltást kapott a kutya.

 

Legszimpatikusabbak ezek az öreg, puha papok, akikből nem akarat vagy ész sugárzik, csak szeretet.

 

73. 11.                                                                            453

Kutya első hónapja után:

- ma jó estém van, szépen kakilt

- ha az embernek nincs elég gondja, helyes ha csinál magának

- kedvetlenül indulok (indulunk), s alig akarjuk a sétát befejezni (gyakori)

- mint minden új, első heteimet teljesen lefoglalta, csak hozzávetőlegesen is megszervezni a kutyás életet

- az anyai aggódás legprimitívebb, ész nélküli formája: nem beteg-e, hisz most kedvetlen?! sőt! diéta ellenére egyszer ostoba szeretetből túletettem (csodálatos)

- senki ismerőssel nem probléma a beszélgetés, kutya kedvéért többen hívnak, jönnek, utcán sokan szóba állnak. Vadóc kamaszok szemérmes mosollyal babusgatják. Meg persze a lányok. Meg a nénik.

 

 

74. 2.                                                                             454

Váratlanul és magától értődően önzetlen vagyok vele. A kutya élete tőlem függ. Az apaság újabb szférája az érintés melege, a testközelség öröme.

 

74. 1. 27.                                                                        455

BÁLINT ENDRE

Kedves Bandi!

 

Senkivel nem tartottam tartósan haragot, és remélem, nem is fogok, nem tartom felnőtt emberhez méltó állapotnak.

Én téged becsüllek és tisztellek is, rendkívül szeretem képeidet (legjobban a Szomorú történetet) és (talán kicsit túl) sokat is tanultam tőled.

Múltkor 10 napon belül ötödször változtattál utolsó pillanatban találkozási időpontot, ezt semmibevevésemnek tekintettem, fölháborodtam rajta, s ezt meglehetősen durván meg is mondtam neked.

A durvaságot őszintén sajnálom, a forma formálatlan volt. Ha szerencsém van, előbb-utóbb visszaköszönsz. És kérlek, Katára ne haragudj (ő egy feleség).

Ölel:

Deske

(74. 5. válaszolt, így aztán rendbejött)

 

hétköznapjaim a 74-es békeévben: -                                 457

74/2.

Kedves Lakótárs!

Önálló festménykiállításomra készülök. Ez a munka most a keretkészítésnél tart és még tart jó darabig. Ez elkerülhetetlenül sok fűrészeléssel-szögeléssel jár. Önök alattam laknak, ez bizonyára lehallatszik. Amennyiben ez Önöket zavarja, kérem, egy válaszlevelet levélládámba dobni szíveskedjenek időpont-megjelöléssel, amikor nincsenek általában itthon. Az időponthoz majd igyekszem alkalmazkodni.

74. 2. 3.

köszönöm:

Váli Dezső

(Előzőleg panaszkodtak rám, most levél: bármikor, este 10h-ig). 74. 5.

 

 

II. ker. Tanács VB.

II. Igazgatási Osztály

tárgy: fellebbezés 252/74 szabs. sz.

 

Kedves Szilágyi Béláné, meg kell fellebbeznem határozatát, mert az az érzésem, nem követtem el hibát, hanem (a szabályok ismeretében) az értelemszerűen egyetlen lehetséges megoldást választottam. Könnyen lehetséges, hogy a szolgálatos rendőr (nevét nem volt hajlandó elárulni) hiányosan tájékoztatta Önt.

Tehát:

A ház kapuján kilépve kutyámat odavezettem vizelni az út széli fa alá (amit hirdetőhenger vesz körül). Elég sokáig tartott, míg ezt betanítottam neki, hogy csak itt szabad...)

Namármost, szerintem ez az optimális megoldás, ugyanis:

- kölyökkutya, tehát épp hogy kibírja le a hatodik emeletről, messzire nem vihetem,

- úttest szélére nem vihetem, mert beláthatatlan kanyar van és itt a külső sávban is van forgalom. (Kipróbáltam, és nemcsak a kutyára, hanem a sofőrre nézve is balesetveszélyes helyzet.)

- A fa alatt darabka föld, vasráccsal, a vizelet különösen a mai csapadékszegény világban hamar eltűnik....

Namármost, mit tehet az ember (és a kutya)?

Kérem ügyem szíves felülvizsgálását:

Váli Dezső

 

74. 4. 2.

(Nem válaszoltak, tehát nem fizettem eddig. 74. 5. 25.)

 

74. 4.                                                                             458

Hétköznapjaim a 74-es békeévben -

címzett: Ortutay Gyula

Nyílt levél a Kis Magyar Néprajz rádiósorozat szerzőihez.

 

Kedves barátaim!

Nagyon fontos dolgot csináltok. A közfigyelem ugyan ráterelődött a népi kultúránkra, sokszor azonban csak -rézmozsár- szinten. Sok a zűrzavar a fejekben. S ez ügyben értelmes szó nagyon sok helyre csak általatok, a rádión jut el.

Meggyőződésem, hogy ezt a munkát jobban el tudnátok látni. Túl tömény az az 5 perc. Ezért befogadhatóbb lenne nem a körülményes írott, hanem a beszélt nyelvhez jobban közelítő fogalmazás (rövidebb mondatok, színesebb kifejezések).

Hanem a legfontosabb, ami már holnaptól megváltoztatható lenne: Kérlek és kérlek titeket, ne magatok olvassátok föl az előadásokat! A múltkor, azt hiszem Rádiólexikon műsorban egy hihetetlenül unalmas fejtegetést hallottam: mégis odafigyeltem, nagyon jó színész olvasta be.

A beszéd külön szakma, válogatott emberek tanulják évekig, s nem szégyen, hogy erre közületek jó néhány soha nem lesz alkalmas. És bizonyára le tudtok mondani az anyagi haszonról, hisz evvel műsorotok 340%-kal jobbá válik - válna...

(Ortutay meggyőződése érvényesült: jobb a tudós saját hangja, mint annak idején Babits is...)

74. 5-6.

Nyugat-európai út, 160 múzeum és kiállítás. (A Belügytől - kérvényre - két hónapot kaptam, de egy hónap után rohantam haza.)

Salzburg-Zürich-Bázel-Párizs-Namur-Liege-Leoven-Brüsszel-Gent-Brügge-Zeebrügge-Antwerpen-Eindhoven-Amszterdam-Utrecht-Otterlo-Hamburg-Hirtshals-komppal át Norvégiába: Kristiansand - autóstoppal: Byglandfjord, Telemark Oslóig - Stockholm-Koppenhága-Duisburg-Köln-Frankfurt-München-Salsburg-Bp.

(gyakorlatilag csak képtárakat néztem.)

 

74. 7.                                                                             475

Olvasom 1970-es párizsi naplómat. A világ legszebb képe ott, az a Bonnard. És most nem volt türelmem megnézni (elszomorodtam)... Véletlenül volt ez ilyen fekete út, vagy annyit romlottam 4 év alatt?

 

74. 11.                                                                         477A

Fényes Adolf termi kiállításom tervezett megnyitó szövege (74. 2.)

Hölgyeim és uraim!

Assy von Matterhorn barátom és munkatársam, foglalkozására nézve: bernáthegyi kutyám itt ül mellettem. Erősen be van rekedve, megnyitó beszédét ezért én közvetítem.

-Hogy ennek a kiállításnak mi az értelme, föl nem foghatom. Jogi felelősségem tudatában állítom, hogy ezek a képek büdösek, és tökéletesen ízetlenek, többször is kipróbáltam. Sőt a kereteket sem érdemes rágcsálni. Ilyen módon engem ez az egész nem érdekel. Ha önök másképp vélekednek, lelkük rajta. Ennek előrebocsájtásával üdvözlöm az itt megjelent közönséget, kérem, nézzék meg a képeket.-

(végül: Németh Lajos nyitotta)

 

74. 11. 11.                                                                  477/A

Fiatal Művészek Klubja

Bp.

 

Bejelentem tagfelvételi kérelmemet.

Sz. 1942. Budapest

Mama: Behyna Magdolna

1967-ben diploma: Iparművészeti Főiskola

1969 óta szabadfoglalkozású festőművész vagyok

Kiállítások 1969 óta: pályázatok, bemutatók évi 15-20; 74. nov. Fényes Adolf terem, önálló táblakép kiáll.

Tagja vagyok: Fiatal Képzőművészek Stúdiója, Alap, Képzőművészeti Szövetség festő szakosztálya

Miért akarok belépni: a küldött programok egyre jobbak, bár nagyon kevés az időm ilyesmire, de

üdvözlettel:

                                                                           Váli Dezső

(katalógus)  478A

VÁLI DEZSŐ FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA

FÉNYES ADOLF TEREM

BUDAPEST

1974. NOVEMBER 22 - DECEMBER 15-IG

 

1942. Budapesten, kölyökkoromban ásványok (a Nemzeti Múzeum óriási ametisztjei), később az evezés, heti hat edzés, dunaszag.

Érettségi előtt néhány kollázs, nagy-nagy izgalommal. Megtaláltam. Mégis: Iparművészetin belsőépítész szak, mert jó nemcsak a szellemi, de az anyagi szerkezeteket is érteni (a gótika áhítata és a gótika statikája), remek iskola volt. Két év tervezőiroda, 1969. október: szabadfoglalkozású, diplomát a fiókba. Kiállítások, bemutatók, pályázatok évi 15-20: nagyon sokat dolgozom.

Előbb stúdió, mostanában szövetségi tag is.

Körülnéztem: főiskolás-nyarak, akkor még autóstoppal az ország, aztán Európa legtöbb képtárát.

Pénz: reklámgrafika, ösztöndíjak, fotózás, egy cikksorozat.

Könyvek: Seneca, Déry, Strindberg, Thomas Mann újra meg újra.

Pihenésnek egy kevéssé izgága bernáthegyi.

Tanítottak: egy leány, Szrogh Gy., Jánossy Gy., P. D. Francesca, Vermeer, Messina, Klee.

Gyűjtök: még könyvet sem, az a 20-30 is cserélődik, bútoraimat fenyőlécből eszkábáltam, remélem soha nem fogok többet kívánni.

Nem elfelejteni: nagyanyám halálos betegen is mosolygott (ritkán látogattam).

Mit mondjak még? Homo contemplator - tűnődő ember szeretnék lenni.

Váli Dezső

 

VIGILIA 1975/2                                                          478/B

[...]A külvilág jelenségeinek ábrázolásáról lemondó, a tematikus kötöttségektől önmagukat függetlenítő festők egyike a harminckét éves Váli Dezső, akinek kiállítása decemberben zárult a Fényes Adolf teremben. A rendkívül egységes anyaggal jelentkező művész - aki az Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait - azokat az avantgarde művészeket tekinti példaképeinek (Klee, Mark Rothko, Szenes Árpád, Kolos-Vary, Bálint Endre stb.), akiknek munkásságában a logika, a ráció mellett nagy szerepe van az emóciónak is. Munkái (-Nagy keresztút-, -Kondor Béla emlékére-, -Nyugtalan ifjúkor-, -Egy novícia tiszteletére- stb.) a mai magyar absztrakt festészet lírai ága érzékeny koloritú, tiszta szándékú, érett képviselőjének mutatják Válit, akinek - úgy tűnik - nagyon határozott és rendezett a belső világa... -Homo contemplator-, tűnődő, meditáló ember szeretne lenni - írja katalógusa előszavában. Máris az... Még lényegesebb azonban, hogy talentumos, elhívatott festő...

Dévényi Iván

 

74. 12. 13.                                                                  478/D

Magyar Nemzet: Három tárlat

[...]Váli kontemplációja egyelőre nem nagyon lép túl a mesterség szabta határokon. Gondolkodásával nem igyekszik új utakat törni, inkább a már meglévő vízuális -szókészlet- új ritmusú alkalmazásában keres választ saját gondjaira. Úgy tűnik fel, a lehetőségekhez igyekszik alakítani vágyait, ahelyett, hogy a lehetőségeket igyekeznék tervei szolgálatára fogni. Kétségtelen, ez már nem kontemplatív feladat, de ha már úgyis megszegte a -szabályokat-, miért ne léphetne tovább?[...]

h. = (Horváth György)

 

Magyar Hírlap 1974. 12. 4.                                          478/E

Váli Dezső a Fényes Adolf teremben ismeretlen világokról hoz hírt, s rejtelmes idegen életekről vall a látogatóknak.

[...]Váli Dezső a tehetséges, magukat megmutatni kívánó, és szerencsés esetekben magamagát ki is fejező művészek közé tartozik. Szemmel láthatóan Bálint Endre művészete hatott rá legerőteljesebben, ebből indult ki (Nagy keresztút), igazán azonban akkor találja meg magát, amikor nem megfoghatatlan érzelmeit konkretizálja, hanem ellenkezően, amikor a természet valóságának emlékképét absztrahálja.

Bojár Iván

 

74. 12. 3.                                                                        479

Most a fotózás érdekel (lehet, hogy belső tántorgásaim is ezért vannak, mert a festést tudat alatt nem nélkülözhetem, még így két hónapra sem).

Fotózás bakugrásokkal, elszakadva mindenféle eredeti októl, céltól.

Első lépés volt: egy gép és ráállás a reprózásra, reflektorok. Minden. Hamarosan színesben is, múltkoriban hazahoztam egy diatekercsemet az ofotértből: új festményeim, színesben, hibátlan tekercs volt, elszomorodtam. Többé itt már nincs mit játszani. - Igaz, így most már nem kell Vattaynak jó képeket adnom fotózásért -

Második lépés az a telefon volt, hogy tudok-e szobát fotózni, mert az intézetből lemennénk kocsival három napra. Mondom, mikor? A jövő kedden, addigra tudni fogom. Aztán ez majd havonta megismétlődött. 1000 felvétel 3 nap alatt, több száz kilométer. Sokat tanultam, dicséret.

A harmadik móka a padlóm többhónapos szemetének fotózása volt, aztán ebből többet megfestettem - még folytatni akarom.

 

74. 12. 31.                                                                      482

Megint nagy kidobás. Régóta beteg, közben túl sokat foglalkoztam vackaimmal (kuckóépítés, műteremrendezés, kartotékolásféle). Valahányszor olvasni kezdtem, mindig villanyszerelés lett belőle. Úgy látszik, csak így tudok előrelépni, ha időnként rászánom magam (kissé mélabúsan) összes zsebeim kiürítésére és elbúcsúzom.

Sok minden nevetséges így, ha a halál oldaláról is nézem az életet.

 

74. 12.                                                                            483

Valamit nagyon keresnék, és nem találom, nagyon várok valamit. A nyáron végigloholtam Európát, boldogan - ha elhagyhattam egy-egy várost, alig érdekelt valami. Nem nagyon látok semmit most sem. Ez a kis csodalány - L. - ő imád élni. Ha eltanulhatnám!

 

75. 1.                                                                             484

Elrémisztő gondolat kísért néhány hete, hogy igazándiból fotóriporternek születtem.

 

Nem tudom, mit fogok festeni holnap, az idén. Zavarodottság; szeptember óta nem festettem. Tényleg tanítani kellene valahol.

 

És a napi-naplóm jegyzését legfőképp azért hagytam abba, mert mi jogon tartom értékesebbnek perceimet a többi emberénél, ahol nem marad ilyen emlék?! (Önbizalmam megcsappant.)

Amúgy hülyeség ez a tárgyaim kidobása, mert téves irányba tereli amúgy jogos magam elleni dühömet.

 

75. 1.                                                                             485

Legkedvesebb tévedéseim:

kutyaügyben,

mikor az utcasarkon megállok elgondolkozva - egyedül -, hogy itt valami teendőm van,

amikor bevettem Assy gyógyszerét,

amikor moslékkeverésnél megindul a nyálelválasztásom,

amikor Katával sétálva, utcasarkon rászólok, hogy: áll, áll! (piros lámpánál)

és fotó ügyben

vezércikkben Nixon helyett Nikont olvastam.

 

75. 2.                                                                             486

Egyszerűen és teljesen szerelmes vagyok a fényképezésbe. Már a züllés fokán. És elsősorban a technikai része, a fogdosás öröme, talán anyámhoz fogom az egész apparátot letétbe helyezni. Egészen csöndes hónapok kellenének. Olyan fokon nyugtalan vagyok, ami már játékomat is rombolja.

 

                                                                                      493

Ha a festmények minőségét osztályozni kellene, alighanem így:

- a világ legfontosabb képei (mondjuk Európából nézve)

- a század legfontosabb képei

- múzeumba való

- lakás kulturált díszítésére

- és ami erre is alkalmatlan

 

1975 Kata levelek/16                                                     2160

Halle-Schkopau művésztelepről

.....

Még ágyban írok, véletlen felébredtem. Illetve nem véletlen.

Az első két nap lényegében értekezletekkel telt (fogadások). Ennek hangvétele nekünk kicsit szokatlan. Nálunktól egyértelműbben belehelyezik az ilyen művésztelep munkáját a társadalmi, politikai környezetbe, és barátságunk ideológiai alapjai - a magyar, a német és a szovjet nép testvéri barátsága - is kifejezésre jut. Egyébként is nagy ünnep van készülőben, május 8-ika, méghozzá a 30-ik, tudod, ugyanaz, ami nálunk az ápr. 4.

A vállalat szociálpolitikai vezetősége fogadott a többi szocialista országból érkezett kollegákkal együtt minket a gyár impozáns, földíszített kultúrházának egyik különtermében. A gyár igazgatósága is képviseltette magát.

Úgy tűnt, a művészek közül senki nem szánja rá magát a válaszbeszédre, ezért tört németségemmel, ámbár hibátlan berlini dialektusban én emelkedtem szólásra. Az alábbiakban közlöm beszédem teljes (magyarra fordított) szövegét.

-Kedves vendéglátóink, kedves kollegák. Mi igen örülünk, hogy ide eljöhettünk, és sok köszönet az önök meghívásáért (improvizáltam). Mi biztosan nagyon jól fogunk tudni itt dolgozni. A mi barátságunknak szilárd alapja van. Amikor az orrszarvú kislány először kezd el azon gondolkozni, hogy ki legyen az ő élete párja, így gondolkozik: legyen épp olyan mint én, hogy mi tudjunk beszélgetni egymással, hogy mi megértsük egymást. Áhá, akkor ennek egy orrszarvúnak kell lenne (Aha, es soll ein Nasehorn sein). De aztán azt mondja, ez nem jó, ha éppen olyan mint én, akkor ez egyáltalán nem érdekes. Megvan! Akkor ennek egy orrszarvú - fiúnak kell lenni. Hát mi is így vagyunk; egy kicsit egyformák és egy kicsit mások. Ez a közös érdeklődésünknek és barátságunknak alapja. Köszönöm.-

(Ezt a végén mondtam, azért, hogy vége van.)

Halletól 12 km-re egy 20 000 fős vegyigyár vendégházában. A gyár óránként 18 tonna port (? 1991. 8.) enged ki a kéményeiből.

.....

Naponta a kapun 8.15-kor lépünk be. Hogy hány órakor (együtt vagy külön) van lehetőség a gyár területét elhagyni, még nem alakult ki teljesen. Kérésünkre (kérésemre) egy külön helyiséget kapunk, majd ma mutatják meg, ahol elkülönülve a gyár hőenergetikai munkáskollektívájától és a gépek környezetétől, a leszűrt élményeket alkalmunk lesz nyugodtan földolgozni. Azt mondják, a versenylovak örömükben és türelmetlenségükben már a startboxban toporognak. Én is. Talán ma már festhetek. A gyár tényleg döbbenetes élmény. Nem tudom voltál-e a Csepel Vas- és Fémművekben. Utcák beláthatatlan labirintusa, illetve pontosan derékszögűek, a hosszantiakban vasúti sínek, szerelvények. A végük eltűnik a fehér porban, gőzben és füstben. Egyszerűen nem látni. Dübörgés, csikorgás, különféle erős gáz, ammóniák, vegyi anyag szúrós szaga. Bent olykor igen meleg. Becsülöm az embereket, akik itt dolgoznak. Napi 250 vagon szenet használnak el a kazánok.

....

Német festő fogadásán (a merseburgi várpalotában) furulyán magyar népdalokat adtam elő. Hármat. Mindenki elhallgatott. Azt mondták, ez egy kultúrprogram. Mondtam, hogy nem. Azt én nem. Mikor aztán mindenki beszélgetni kezdett zümmögve, akkor már magamnak (zavartalanul) tovább furulyáztam. Ma már festeni fogok.

....

Lassan kialakul a munkarendem, a téma további megmunkálása: helyszíni rajzok alapján tusgrafikák, egyre elvonatkoztatottabbak. Most itt tartok. (Kornélnak igaza volt, hogy az élmény senkinek nem árt meg, ha natúra után rajzol). Tényleg, azt hittem, majd hozom magammal a pesti témáimat. De.

....

Kiscsillag, lóhalálában vegyél nekem egy közgyűrűt, AMIVEL A PENTACON SIXHEZ VALÓ 180 MM-ES TELEOBJEKTÍVET EXACTÁHOZ LEHET HASZNÁLNI. Ha nem lehet már kapni ugyanis, akkor itt kell megvennem. Ez egy ÉRTÉKES HIÁNYCIKK. (Vettem egy Pentacon six gépet az összes kapott pénzemből a legelején.) Sőt.

Örülök, hogy a pénzemmel ilyen felelőtlen voltam. A tolmácsnak majd otthon vissza kell adni.

A magyar kollega nyugodt fiatal DÖBRÖGI URAM arc (Bakallár) kedélyes, jó. Sok cserkészkolbászt és májkrémkonzervet hozott.

....

Szóval egyedül vagy, irtózatos sistergés (széngőzcsináló kazánok ezek), néha vörös láng, dübörgés, néhol majdnem elviselhetetlen meleg, az előtted járó lépteiből mintha Szahara sűrű szürke port ver föl, és mélyen meglátszik a nyoma.

Ha kint a gyárudvaron megyünk, a por színe gyakran változik, és a szagok is. Robbanás, tűzveszély, szerencsétlenség esetén kijelölt gyülekezőhelyek, pótgyülekezőhelyek, ha az eredetit már nem lehet elérni. Gázálarca mindenkinek van.

 

1975. Kata levelek/17                                                    2162

Friss meleg lekvárospalacsintát

vacsoráztam. Ildikó

csinálta. Könnyű tésztája

volt. Mondtam is neki:

micsoda könnyű tésztája van

ennek a palacsintának.

Azt mondta, várj, ez is

kész, edd meg ezt is. Erre én:

de már hármat megettem.

Erre ő: ne kéresd magad,

edd csak meg. Erre én:

nagyon szeretem a palacsintát.

Erre ő: no akkor csak

edd meg.

(Megettem.)

(De előtte megcukroztam.)

Erre ő: Jé, te még meg

is cukrozod?

Erre én: igen, én így

szeretem.

Ő: nahát a Lali meg

nem szereti a kristálycukrot

 és így tovább...

 

 

75. 6.                                                                             494

Távirat S. Nagy Katának, mert búsul itthon egy hónap Spanyol után

 

-Magyarország ennyi:

utak Pannóniában

Híd télen

ritkás tölgyerdő

Jónás imája

eszmélő századforduló

tihanyi öböl

esti fáradtság

meg néhány jó barát

                   Deske-

 

75. 9.                                                                             500

Fölmerül a kérdés, mért nem megy nekem a rendszeres lábmosás. A lényeg a következő: valahogy nem jön össze a dolog. Reggel, mert akkor sietek, stb.

 

Hát, ilyen még nem volt, egy hónapon belül 3 önálló, egy közös, egy fotókiállításommal, két pályázattal foglalkozom. Benne az árban.

 

Vidám akarok lenni.

 

Vársétány, diákcsoport, tanító bácsi: -Szemben előttünk a Körszálló, építészeti nevezetessége, hogy kör alakú.-

 

                                                                                      506

NAGYMAROSI MŰVÉSZTELEP 75. 10. 16 - 11. 20

Én itt nézdegélek fölül, lent meg visz a lábam, ni. Mókás.

 

Levél L.-nek

Sürgősen tudatnom kell veled a következőket. Egy amerikai autóversenyző fejre állt és súlyos kómába esett. Az orvosok szerint valószínűen károsodtak az agysejtjei, mindenesetre talán megmenthető avval, ha eszméletlensége idején állandóan beszélnek hozzá. Menyasszonya leült mellé a kórházba és elkezdte: megesküszünk, veszünk egy házat, letelepszünk, letelepszünk, veszünk egy házat... 17 napon át. Akkor a beteg fölnyitotta a szemét és megszólalt: fogd be már a szád...

 

Nincs mit írni, az ideális életformát élem. Fél hét kelés, mise, áldozom, kis séta, reggeli, festek, este 2 km futás, angol, enyhe koplalás.

Nincs: olvasás (helyette most nyelv), fotó, rádió, pici tévé

 

Gondolom, boldog vagyok.

Deske

                                                                                                                                               518

Romváry Ferenc osztályvezető

Pécs, Janus Pannonius Múzeum

 

Kedves Uram!

Szeretném egy mostanában festett olaj táblaképemet a Múzeumnak (Modern Képtárnak) ajándékozni. Kérem, szíveskedjék jelezni, elfogadnák-e. Amennyiben igen, szállításáról gondoskodni kellene. (Mérete 136 x90, faroston, széles kerettel.) Amennyiben a kép kiválasztásában részt venne, szívesen látom. (Tavalyi Fényes Adolf termi kiállításomon vagy 20 ekkora képet állítottam ki.)

75. 12. 6.

Üdvözlettel:

Váli Dezső

 

75. 12.                                                                            520

Másfél hete kutya izomlázam, kínzom a lábizmaimat, falhoz támaszkodva ülés szék nélkül 25 mp-ről fölment 190-re. Lépcsőn lefelé a hat emelet lábujjhegyen guggolva és kutyaséta közben a hegyre is guggolva megyek hajnalban a mellékutcákban. Síeléshez jó lesz.

 

75. 12.

Dávid Kata után Szabó Júliának is tetszettek a képeim; -megtiszteltetésnek veszi- és örömmel elvállalja a rólam szóló könyvecske megírását. Ez jó. A sorozatban eddig a legfiatalabb 40 felé jár (Deim Pál).

 

                                                                                   523/E

Népszabadság 1976. 1. 16.

KATALÓGUS NÉLKÜL

Váli Dezső kiállítása a Stúdió Galériában

 

[...]Váli Dezső régebbi képei ahhoz a generációkat átívelő szentendrei művészethez igazodtak, amely egyszer már Vajda Lajossal és Ámos Imrével megteremtette napjainkig érvényes jelképrendszerét, Barcsay Jenővel és Bálint Endrével pedig egyszer már végleges harmóniává érlelte a jelképek artisztikumát. Maradt még ugyan a harmadik nemzedéknek is éppen elég formai probléma,képsíkba beúszó ősi alakzat, ikonos szerkezet, óarany színezés; de a követőknek kellett megbirkózniuk a modern magyar festészet ragyogó félmúltjának óriásaival is. A küzdelemben sokuk pedig nemcsak alulmaradt, hanem kikerülve a szembesítést, mindjárt fegyverhordozóként kezdték, és úgy is folytatták pályájukat. B. E.- azaz Bálint Endre - itt már járt valaha - írta egyik régi műve alá Váli. Újabban ezért indult másfelé, ahová nem követik annyian. A misztikára fogékony múltba révedésnél fontosabb lett számára egy tiszta, jelentőstől függetlenített dekorativitás; az összegubancolt vonalak és szélesen terpeszkedő, vékonyan festett, nagy síkok izgató egymásmellettisége; a fekete és a fehér végleges ellentéteihez közelmerészkedő színek tört harmóniája. Sok mindenről lemondott így: érzelmek, emlékek ábrázolhatóságáról, hangulatokról és ősi jelképekről. De Éjjel, ég, víz című képében a pontozott meg sima felületekkel, a puha meg erőszakos körvonalakkal olyan új látvány összhangot nyert, amellyel - ha akar - véget vethet a töprengés korszakának.

P. Szűcs Julianna

 

76. 2.                                                                             526

Fiatal Művészek Stúdiója

Vezetőség

 

Folyamodom Stúdió-ösztöndíjért.

Indokolom:

Az elmúlt háron hónapban három önálló kiállításom volt. Mindenféle anyagi haszon nélkül. Most készülök szabolcs-szatmári vádorkiállításomra.

Tavaly szeptember eleje óta, eltekintve a megjelent Élet és Irodalom-rajzaimtól, semmiféle pénzkereseti lehetőséghez nem jutottam.

Váli Dezső

 

76. 2.                                                                             528

Az utókor számára tisztázandó (sürgősen), miért fürdök én legfeljebb kéthavonta egyszer?

- pedig nagyon szeretek:

elfelejtem,

nem szívesen mászom ki a meleg vízből,

háromnegyedórát biztosan eltart,

annyit pedig sajnálok rá,

ja, és utálok kádat mosni.

 

76. 2. ZSENNYE, ALKOTÓHÁZ

8 napja itt, még két nap. Már mennék haza műtermet átrendezni, tehát kipihentem magam.

Naplót nem írtam, mivel gondolatom nem volt, szabadidőm sem.

 

76. 3.                                                                             530

DERKOVITS-ÖSZTÖNDÍJHOZ

Továbbképzési programom röviden:

Ideológiai:

Néhány hete egy ankéton megkérdeztem Aczél Györgytől, hogy mivel vallásos vagyok - a marxizmusból jóval képzettebb vagyok, mint vallásom tanaiban: inkább ott lenne pótolnivalóm; - hogyan is értelmezzem jelen esetben ezt a továbbképzési programot.

Azt felelte: ebben az esetben értelmezzem a feladatot úgy, hogy a társművészetekben való jártasságomat fejlesztem, és általában műveltségemet.

Ez valóban összevág feladataimmal:

a mai színházkultúra alig érdekelt, s ebben teljesen tájékozatlan vagyok,

kortárs magyar költők,

valamint filozófiatörténet, szeretném Kierkegaardot és Hegelt nemcsak idézetekből megismerni,

most elkezdtem itthon intenzíven nyelveket tanulni.

Szakmai:

Őszi interjújában Szász Endrének ebben biztosan igaza volt: Illik a szakmát fölényesen tudni.

Hát ettől messze vagyok. El is kezdtem akkor csendélet-stúdiumokat festeni. Jól haladok. Sok modell utáni munkára lenne szükségem, rendes évközi szakmai tevékenységem mellett erre valahogy időt és energiát kell szánni. Ebben az ösztöndíj igen nagy segítséget nyújtana.

76. 3.

 

76. 3.                                                                             533

          MIT SZERETEK

 

          - egy bögre teát meginni,

          - a Józsefbe beleolvasni,

          - főiskolás éveimről mesélni, ha véletlen

          - fényképezni, de már a fotótáskát vinni is,

          - persze, most a kuckóban angolt tanulni,

          - hazaérkezni és a kutya üdvözöl,

          - na ja, aludni, aludni és még egy kicsit.

 

76. 4.                                                                             535

Kedves Matyi. Örülök, hogy megkérdezted, mi a véleményünk lelkigyakorlatodról: ez döntött. Az emberben mindig van valami kártékony áltapintat.

Meghökkentően rossznak találtam. A harmadikra már nem mentem el.

De először a jót.

- Első nap végén 3 világos, nagyon hasznos tanácsot adtál napközbeni viselkedésre e három nap alatt.

- Jól artikulálsz.

- Második napot rövid különös imával fejezted be, ez fontos. A lélek áthangolódása, a mindnyájunkban élő lelki-nehézkedési erő (tömegtehetetlenség), - valamint az ösztönös formaérzék kedvéért mindenképpen érdemesnek tartom az ilyen elmélkedést imával is kezdeni (egy közös Miatyánk, - nem hosszabb).

No, most össze kéne szednem magam, hogy értelmesen - sorrendiség nélkül, tehát:

- Bár nem olyan fontos, de nem szép a nyelvezeted. A mindennapi élet fél-szleng szavainak (mondjuk -rizikó-) ilyen helyen csak megfelelő hangulati közegben van létjogosultságuk. Csak amikor épp ez kell, ez értelmez valamit, egyébként zörög.

- II. nap. A -transzcendens- fogalmára építve. Nem értek hozzá, és gyanúm, hogy rosszul értelmezed ezt a szót. Ez nem önzetlenséget, más felé fordulást stb. jelent, hanem azt hiszem belső mozgást az Abszolút irányába, s amennyire lehetséges, annak befogadására.

- I. nap. Bármennyire képszerű, jól megfogható volt a tejeszacskó hasonlat (amire a beszéd épült), de valahogy butuska és főleg félrevezető. Utólag próbáltam magamban tisztázni, de beszéd közben nem volt világos - bármilyen furcsa -, nem értettem, mit értesz -külső--n, burkon. Talán a láthatót, vagyis a magatartást. Ennek azonban ellentmondtak bizonyos mondásaid. Szóltál őszinte és hamis gesztusokról (Pilátusnál). Na már most a hamis gesztus belülről nézve szándékolt, vagyis őszintén vetíti ki a belsőt, nem?

- I. nap. Egy öreg munkás végén odaszólt nekem: rosszul mondja, mert Szt. Péter a kakasszóra azonnal megbánta szavait, nem maradt -közömbös- a következő úton.

- I. nap. Témád a következő volt:

1./ Miért nyugodt Krisztus, miközben elítélik?

2./ Hogyan viselkedik környezete?

Ez a téma nem érdekes ilyen szinten, vagy nem tudtad azzá tenni. Ez rövid kiindulásnak alkalmas mélyebb gondolatok bevezetéseképpen.

Tovább:

- Ezen a téren nem állsz rosszul, de elmondom, mert mindig mindenkinek elmondom, aki nyilvánosan beszél, mert nagyon fontosnak tartom:

A hallgatónak mindig világosan tudnia kell, melyik részét hallja épp a beszédnek. Tehát: Péter magatartását elemzed. Krisztusról és Pilátusról hallottak előtte. Akkor érezniük kell, hogy gondolatilag és időben is a beszéd kb. 2/3-ánál tartasz, hisz az egész beszéd (elején jelzed) 5-6 ember elemzése lesz, s te a harmadiknál tartasz. Ez a pontozottság és világos tagoltság az utólagos fölidézést is nagyon megkönnyíti. Eszköze a beszéd elején (s kedvem szerint a végén is) rövid összefoglalás.

Végül összességében, a konkrétumoktól elvonatkoztatva.

Első nap közepén még elnéző voltam: Matyi nagyon szentferences - egyszerűre fogja magát. Később ezt már felszínes vulgarizálásnak tartottam.

Nem hiszem, beleértve a nagyszámú nyugdíjas nénikét is, hogy valakinek ez lenne a jó. Emelkedettebben távozik (ha harmadát nem is értette), ha megmozgatták a fejét. Evvel nem azt akarom mondani, hogy csak az -intellektuális- beszéd lehet mély.

Ünnepi alkalommal, meghívott előadótól persze sokat várunk. Nyilván nagyon készültél. Két dolog lehet: vagy ilyenre kevéssé vagy alkalmas (és akkor több segédeszközt kell igénybe venni, akár előre megmutatni valakinek, vagy a szinte szószerinti előre megírás, vagy alázatos átvétele, adaptálása a legjobbaknak, egészen Szt. Ágostonig), vagy nagyon félrenavigáltál hibásan értelemezett -egyszerűség- koncepcióból, ez esetben könnyebb adolgod.

Gondolom, ennyire régen csaptak fejbe, mint én most. Jószándékkal tettem.

76. 4. 15.

Szeretettel

Deske

(válasza: nagyon melegen megköszönte)

 

 

76. 5.                                                                             541

MTA MŰ VÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT

Budapest

 

Felajánlom munkatársuk által már kiválasztott 101 db magyarországi zsidó temető és zsinagóga fotóm másolatát Kutatóintézetük számára 40 Ft/db árban, 18 x 24 cm méretben.

Váli Dezső

Átvették, kifizették. 76.6.

 

76. 8.                                                                             558

Borsos Miklós kiállításáról

a vendégkönyvből

a jószándékú barmok:

- A kiállítás igen színvonalas és értékes. Örülök, hogy megtekinthettem.

- A -születés- című szobor előtt újra átéltem anyaságom gyönyörű érzését. Köszönöm.

- Most láttuk harmadszor. De még jövünk.

- Please, write me a letter! I love the kings. I loved Mr. Borsos arts. Thank you.

 

76. 8.

K. szeretné, ha örökbe fogadnánk gyereket. Nevetséges, de így mérem: Kleenek is volt, Vermeernek 11. Nem lehet akadály.

 

VASZKÓ ERZSÉBETNEK                                            561

Kedves Erzsébet!

Elkészítettem az ígért lemezeket. (Számoljon vele, hogy kissé szívó alap lesz ez a wallkyd.)

Ellenértékeképpen a következőt kérem: az elkövetkező két héten belül két alkalommal egy-egy órát fessen. Akkor is, ha teljesen reménytelennek látszik nekikezdeni.

A hónap közepén indulunk Görögországba. Addig már aligha találkozunk. Jó munkát és jó életet kívánok:

76. 9. 8.

Váli Dezső

 

76. 10.                                                                            571

Magam részéről is hamarosan el kell döntenem: örökbefogadás vagy nem. Most (is) látom, mennyire alkalmatlan az ember sorsának lényegi irányítására. Szokványos esetben ezt a spermák döntik el és szigorú egyházi szabályok. De így?! Honnét tudom, mi jó nekem? Azt igen, Katának mi -. (A házassággal is így van, a pályaválasztással is: a jelölt döntésre még alkalmatlan.)

 

10. 9.                                                                             575

Ma abbahagytam a vakarózást (20 éves ügy).

(időnként keserves, tartom)

Váratlanul megvették az Ember és a ház képemet a Galériában, a kétmillióson. Ezt a képet a görög út előtt pár nappal kezdtem, előrelátásból, ne álljon olyan árván majd a műterem, legyen mit folytatni. Figyelmetlenül, megszakításokkal festettem később is, s nálam szokatlanul, ritmustalanul fejeztem be. Inkább csak abbahagytam, na, elég festék van már rajta. A kép nagyon jó lett. Nem vettem észre. Utána sem.

 

76. 11. 9.                                                                        577

Reggel megnéztünk másfél éves gondozott gyerekeket. Elmúlt a félelmem. Nagyon fontos.

 

Ha gyerek lesz, megszűnnek infantilis önös problémáim.

 

76. 11. 16.                                                                      581

Kísérőlevél a kutya örökbefogadóinak

 

Assy Matterhorn Barri

Ismeri a következő szavakat

jó-jó (dicséret, nyugtatás)

nem-nem (mindenféle tiltás)

le (le kell feküdni)

Általában minden szót párszor ismételni kell, nem azonnal reagál.

ide-ide (hívás)

vár (4-6 percig fekve gazda nélkül, pl. üzlet előtt mindig ott lehetett hagyni, nem is volt kikötve)

add (ami a szájában van)

mit csinálsz? (ez volt a legsúlyosabb szidása, nagyon szégyenkezett is. Az enyhébb változat: ejnye-ejnye volt. Használtuk a -rossz kutyá--t is)

-fúj-, -helyedre-, feküdj, futás! játsszál- (kutyákkal)

 

Étkezés

Egyszer kapott naponta két órakor kb. 3-3 1/2 liternyi kaját a lábosába. Ha hagyott sokat belőle, akkor az esti séta után odavezettük, s rendszerint még evett.

Inni mindig volt neki víz, de soha nem ivott, csak étkezés és a napi három séta után.

Mi egy étterem, pontosabban egy diákmenza ételmaradékát hordtuk neki a déli sétával egybekötve naponta, vagyis emberételt evett (mákostészta, tarhonya, stb.) Egy tésztatörő alkalmatossággal a krumplit összenyomtuk neki.

Mindent megevett, ha legalább a tetején kevés hús vagy sajt (reszelve) volt, evvel a két szaggal be lehet csapni, mert egyébként nem kapott mindig igazán kedvére valót.

Napi egy, illetve két étkezésen kívül soha semmi kosztot nem kapott. Ha mi étkeztünk, és a szagra túl közel jött, csak merően ránéztem, és ő szégyenkezve elfordult. Édességgel sem kínáltuk soha, kézből semmit nem evett. Idegentől eleve nem volt szabad semmit elfogadni, de ezt úgy hiszem, csak 80%-ban tartotta be.

Egy kivétel, a reggeli vízadag helyett a vízbe egy tojássárgát beletettünk, egy nagy kanál kristálycukrot és kicsit fölvertük, ezt nagyon szerette.

 

Egészségügy

Ha erősen csipás több napig: Tetran szemkenőcs bevált, fél borsónyit az alsó szemhéja belső oldalán ujjbeggyel elkentem.

Ha egy helyen elkezdi rágni magát és pirosodik a bőr: Flucinar kenőcs bevált. Ilyen kirágástól vagy háromszor volt kiskorában ekcémája. Ekkor Sandostent kapott 2x1-et 10 napig és Prednisolont 1x1-et 10 napig és egy fehér rázókeveréket, ami leszárította a sebet. Utána a foltot mi néhányszor csukamájolajjal bekentük, ettől nagyon gyorsan megnőtt a szőre (minden receptet átadtam).

Végbél-zsírzómirigyét állatorvos 4-5 havonta ki szokta nyomni, a kutyának előtte keserűmandula szaga van és rágja magát (legutóbb a múlt héten nyomták ki, most).

Pároztatva nem volt, mi nem is akartuk később sem. Egy ismerős vizslának első pároztatása után kezdődtek rendszeresen az álterhességei, ez elriasztott - van, aki épp az ellenkezőjét állítja és tapasztalja.

Idén júniusban kapott szopornyica és májgyulladás ellen oltást.

Bolha ellen (bőre nagyon érzékeny) mi Shell benzinkutaknál kapható bolhanyakörvet használtunk, ha nem lehetett kapni: állatorvosi javaslatra Nuvan féregirtó sprayt használtunk hetente egyszer.

Házipatikánk állt a következőkből: Tetran szemkenőcs, Flucinar, Szulfaguanidin tabl. gyomorrontásra, Nuvan spray.

 

Élete itthon

Szobában tartottuk, két hónapos kora óta velünk van. Itthon dolgozom, gyakran feleségem is, úgyhogy megszokta, hogy mindig van egy gazdi a közelében. A helye egy nagy asztal alatt volt, rongyszőnyegen, de egy öreg pokróccal leterítve, mi az egyik ágyra is fölengedtük. Tudta, hogy a többi ágyra fölmenni nem szabad. A nap nagy részét délelőtt és délután is átalussza. Nem törleszkedő, csak olykor, néhány méterről szerette figyelemmel kísérni, mit csinálunk. A séták előtt türelmetlen volt, ezt fölüléssel jelezte. Ha szeretetet kért, a fenekét tartotta oda, hogy ütögessük, vakargassuk, vagy hanyat vágta magát, hogy a hasát vakarjuk és rúgkapált.

Ha különösen elégedett a vakarással, morgott. Ez nála mindig az öröm jele volt. Sohasem ugatott, nagyon ritkán, akkor is rá lehetett szólni, ha épp zavaró volt. Minden vendégnek egyformán örült, fejét a térdekhez odabökte. Semmiféle őrző-védő vagy házőrző hajlam nincs benne, tőle ugyan kirabolhattak volna minket. Apportírozni is csak kedvenc labdáját szokta, ezt se mindig. Ahogy elmúlt a kölyökkora, nem volt szabad semmi tárgyunkhoz nyúlnia, vagy pláne rágni. Nem is volt ilyen baj vele. Azt a nagy rongyot, amivel esős vagy havas mancsait és hasaalját séta után letörültem, azt szabad volt rázogatnia, és sokat huzakodtunk is rajta. Ez egyik legkedvesebb játéka volt. Ahol szívesen látták, vendégségbe mindig vittük magunkkal.

 

Sétáink

Kölyökkorában még négyszer, most háromszor sétálunk. Reggel 7-kor háromnegyed órát, 2-kor 10 percet, csak megpisilt, s egyben elhoztuk az ebédjét, s este 8-kor fél órát  - egy órát. Mindenféle kutyával barátságos volt, volt, hogy megharapták, még csak nem is igen védekezett, inkább elszaladt, nem nagyon értette az egészet. Játszott, kergetőzött mindig kutyákkal is, de főleg velem szeretett később. Kiskorában, mint minden nagytestű kutyának, neki is gyenge volt a hátsó lába, s így hozzászoktattam, hogy föltartott öntözőcsődarabra ugorjon. Az nem sérti föl a száját. Ezt a fölugrálást annyira megszerette, hogy minden sétán program volt. 20-40-et ágaskodott, ugrott. Ha elkapta, akkor keményen tartva huzakodtunk vele. Nekem is rendszeres reggeli torna volt. Utcán is sokszor úgy vezettem, hogy a slaug-darab másik végét erősen tartotta.

Dobáltunk is neki labdát, gesztenyét, faágat - így futtattuk meg.

Dolgát elvégezni szigorúan csak a járda mellett volt szabad, pórázrántással jelezte. Járdán, nagy közlekedésben is nyugodt volt, sőt útjainkat annyira ismerte, és én meg annyira ismertem a jellemét, hogy póráz nélkül jártunk. Ha előreszaladt, a járda szélén megállt. De inkább a 2-3 lépés lemaradozás volt a jellemző rá. Ha üzlet elé kikötött kutyához -nem-nem- vezényszóval nem engedtem oda , szomorúan és engedelmesen elbaktatott mellette. Ha volt időm, minden vadidegen kutyához is odaengedtem, soha nem volt belőle baj, legfeljebb az elején kicsit féltek tőle, míg meg nem szagolták.

Utcán, erdőben, kirándulásainkon semmit, soha nem volt szabad fölvennie, egy kivétellel: nagy faágakat, olykor métereseket boldogan hurcolt, vagy odahozott, hogy rángassuk már ugyan egy kicsit. Így szoktunk együtt rohangálni is, szabályosan lehetett vele fogócskázni is. Azt kellett mindig megfogni, akinél a slaug vagy a faág volt.

Villamoson, buszon sokat utazott, ott se kellett kikötni. Határozott szóval lefektettem a peronon, ott lehetett hagyni. Ha autóban utaztunk (hátul), én szálltam be elsőnek, magamra terítettem egy rossz terítőt, majd hívtam, s lefektettem, az ölemben a feje volt. Állatorvostól nagyon félt, de szájkosár oda se kellett soha. Utcán nem kötelező rajta, nem is kell, bár több rendőr, aki nem ismerte pontosan a fajtáját, rám szólt, mindig meg kellett magyaráznom.

Sétákon, kimelegedve, erősen nyáladzik, néha itthon is, minket nem zavart, egy ronggyal letöröltük.

Mint írtam, ha vizes volt, séta után megtöröltük, vedlési időben tavasszal és ősszel súrolókefével sokat pucoltuk, de ilyenkor a lakásban így is sok volt a kutyaszőr. A bőrének lehetőleg egyáltalán nem szabad vizet kapnia, erre érzékeny is, esőben röviden sétáltunk, füröszteni soha, csak nyáron a Dunában, azt nagyon szerette.

Miután mindig a lakásban volt, eddig ilyenfajta ösztöne nem alakulhatott ki soha: egy ismerősöméknél a kertben fél délután pocsolyában feküdt, mert nem érzi, hogy az neki ártalmas. Séták után aludt, álmában morgott, rúgkapált.

 

 

ÚJ GAZDÁHOZ a következő kérésünk lenne:

- Kertben is biztosan jól fogja magát érezni, de szabadba vagy részben szabadba szoktatni csak majd tavasztól lehet. A téli szőre most kezd nőni csak, fűtött lakáshoz szokott (fapadlóhoz!).

- Egészen kis korától folyamatosan emberközelben élt, ezt igényli is, a becézést, vakargatást, s az emberközelséget. Ha hosszan egyedül maradna, szomorúra fordulna az élete.

- A fizikai erőnlétet napi futással, sétával, birkózással biztosítottuk. Ha ez csökken is a kert miatt, csak fokozatosan, mert magától nem sokat mozog, nem szokta meg.

Ismerőseink vannak Debrecenben, ők úgyis fogják látni a kutyát olykor, mi azt hiszem, nem fogjuk meglátogatni. Csak a szívünk fájna, s aztán nehéz a búcsúzás.

 

Ha probléma van, nyugodtan lehet telefonálni, írni:

Váli Dezső, 1027 Bp. Mártírok útja 64/b. VI. 3. Tel.: 357 897.

A kutyának és Önöknek is őszintén kívánom, hogy sok örömük teljék egymásban.

 

76. 2.                                                                             584

Nekem nem társaság kell, hanem 2x4-es faléc, lehetőleg kötegelve.

 

77. 1.                                                                             591

Képzőművészeti Lektorátus

Budapest

 

Szeretnék táblaképeimből kiállítást rendezi a Műcsarnok jobb oldali teremsorában 1978. negyedik negyedévben. Eddigi munkásságom javát s új nagyméretű képeimet akarom bemutatni. Esetleg grafikát is. 11 önálló kiállításom volt, besorolásom szempontjából itt megemlítendő: 1974 Fényes Adolf terem.

 

77. 2.                                                                             596

NAGYMAROSI MŰVÉSZTELEP

136 x 90 = 1,224  m2 egy képem és 4,4 kiló

 

Találtam valamit, ami tökéletesen kielégíti égető vágyamat, hogy a fejemet vakarjam: ragasztószert kapirgálok ujjaimról olvasás közben.

 

Tegnapelőtt megpróbáltam kezeimet rövid pórázon a szék karfájához kötni (angol fordítás közben). Talán ez vakarózás ellen

 

A patikusnő az előttem állóhoz:

- Miért sír?

- Meghalt a férjem.

A nő bólintott és lepecsételte a receptet.

Ennyi az egész.

 

 

Az újságpapírok, papírfecnik zavartalanul gyűlnek (itt is) műtermem padlóján, szükségem van rájuk:

- rajzolom őket (pár éve fotóztam is, s abból festettem),

- intimebbé, barátságosabbá teszik a szobát,

- és világosabbá is.

Ha takarítok, olykor megpróbálom természetes leülepedésüket imitálni - újra elhelyezni őket a földön természetes rendetlenségükben. És a teljes sikertelenség olyan feltűnő, hogy mindannyiszor nevetnem kell. Melyből kiderült, hogy a papírok halálos pontos, utánozhatatlan matematikai rendbe rendeződnek természetes módjukban. Néhány rendező elv:

- a szoba légmozgás viszonyai,

- járóutaim,

- festőállvány helye (fölhasználási területük, mert a festéket szoktam velük visszaszedni többek között)

- hogy jobbkezes vagyok

- hogy mekkora képen dolgozom

- a légellenállás (a kisebb darabok másként viselkednek, - nem csak a gravitáció dönti el, hová érnek földet)

- hogy mennyire megy a kép (ha lendülettel dolgozom, gyakran összegyűrve dobom el őket) stb.

Egy szoba berendezésével (és még sok mással) ugyanez a helyzet. Csak lakva - élve lehet berendezni.

Anyám szerint nagybátyám csak nagy bajban látogatott meg valaha is minket, akkor viszont mindig lehetett rá számítani. Legutóbb 56-ban egy hátizsák konzervet hozott.

(egy emberfajta ez is)

 

Festésnél kizárólag technikai problémáim vannak (semmi szellemi, gondolati).

A különbség ennyi: a közepes ábrázoló kép is gondolatot ébreszt, egy közepes nonfiguratív kép legfeljebb dekoráció a falon, nem ér semmit sem.

 

Mit is vettem abból a 31-32 ezerből, amit hirtelen hozzám vágtak képeimért?

2 pizsama, kesztyű, trénercipő 700

TV, rádió                           8000 kb.

Maminak (+ a rádióm)        1000

Katának talán                     1500

fölélni, OTP-be                  9200

szerszámgép, fúró              4600

nagylátószögű obj.+ kis vaku 3000

nagy angol szótár végre        500

                                       29600

Na, akkor nem csesztem el, jól van.

 

Első 3 nap vekkerre keltem, azóta magamtól fél hétkor.

 

Tulajdonképpen minden erkölcsi sikert learattam, ami egyáltalán 34 évesen -

könyvet írnak rólam,

megkaptam - ha igaz - a Derkovits-díjat,

kaptam már nagydíjat,

szerepeltem a Stúdiókiállítás főhelyén, természetesnek veszem, hogy képemet mindig reprodukálják katalógusukban,

a Szövetség a legelső néhány fiatal között vett föl,

lett műteremlakásom,

és főleg: szerepelt a nevem egy keresztrejtvényben.

 

Mit költöttem itt (ma vasárnap, utolsó teljes nap)

üveg lé, sütemény                  15

közl.: vonat, vill.                   220

vendégek: kosztféle, mozijuk  90

házt. sz., gyógyszer               40

T dugó                                  20

biblia, most jelent meg          300

mozi                                      35

pesti utak kosztja                   55

posta, egy távirat                   35

(ez eddig 810, ha jól számolom)

festőszer, képszállítás          695

Megspórolható lett volna (elsősorban nem magamon): talán 50 forint.

Hát, nem örömmel megyek haza. Jó volt itt. Sok jó munka, meg az angol. A reggeli séta, csend.

Búcsúzom, Nagymaros, kedves -

-

-

77. 2.                                                                             609

Micsoda marhaság! Ő semmit se tud adni nekem, nemcsak azért, mert én nem adok neki semmit, hanem mert én nem figyelek rá, nem is hallom meg. Semmit nem adok neki egyébként, még pénzt sem. Mért nem tudom jobban csinálni. Csak egy kicsivel.

Sose fogom elvinni egy presszóba?

 

Kata levelek/18                                                              2163

1977/2 szerda este. Nagymarosról.

 

Ha ezen mérhető, tényleg elfoglalt ember vagyok. Úgy emlékszem, vasárnap óta naponta fogalmazok egy levélvázlatot (mert annyi minden történik, hogy naponta változik), s aztán nincs megfelelő nyugodt idő hozzá.

Kedd fél kilenckor indultam Marosra, remegett a lábam az izgalomtól (végig, mert előtte pár nappal halkan megmondták, hogy az ottani gondnok másnak akarja kiadni a nagyszobát, amire eddig vártam. Pedig nincs hozzá joga.) Szerepelt az ügyben még egy méltánytalan módon önző grafikusnő is. Voltak variációk, hogy ragaszkodom hozzá, Pestre telefonálok stb., de látva a helyzetet, viszonylag békésen belenyugodtam a cserébe, ez a szoba kisebb is, de talán világosabb és főleg teljesen a Dunára néz (az a másik volt az egyetlen szoba, ami nem nézett igazán sehová). Megalkudtam a sorssal, ezúttal már teljes lelki békében, hogy itt nem lehet a nagy képet megfesteni. (90x136-os lemezeket hoztam, rajta egy gyors rajzvázlattal, lealapozva:) (Állati nehéz csomag volt.) Délig átrendeztem a szobát (másik 3 ágy közül választhatsz majd, vagy - ott az enyém...), foteleket szekrénytetőre stb. Elég nehezen indult, de sikerült jó elosztásúvá és főleg kellemessé tenni (hihetetlen ostoba bútorok vannak itt, csúnyák).

Voltam a Gárdonyiban (állami gondozottak bébiotthona 91. 8.) Rögtön odaadták a kertbe sétálni. Föl volt öltöztetve. Kicsit meg volt szeppenve, de békésen ballagott (kézen fogva) lefelé. Vittem Mami labdáját, nagy nehezen elértem, hogy párszor maga elé ejtette (néztük, hogy pattan), meg egyszer belerúgott, hogy a macinak visszaadja. Aztán gyalogoltunk erre-arra, mindig egy kicsit, igyekeztem alkalmazkodni változó figyelméhez (ti. hogy Mami mondta, hogy ő még csak rövid ideig képes valamivel foglalkozni). Kezébe adtam egy tégladarabkát: hideg. Mutattam a jeget, tologattam egyik lábát rajta: csúszik. Ütögettem a kerítés rácsait, mind más hangot ad, néztük a távoli hegyeket, teherautózörej, napfény, meleg, kihúztam a jobb cipzárját (kesztyű nem volt), kicsit merev-szertartásosan végig abban tartotta a jobb kezét. A ballal meg egymást fogtuk, néha megdörzsölgettem. Nézte. A levetkőzés női lendülettel történt, de szerintem egyszerűen azért, mert rutin cselekedet. Aztán kértem építőkockát, abból villámgyorsan épített egy tornyot, földűlt, megjavította. Itt nem az én ölemben ült, hanem kisszéken, az asztalhoz tolva. Zsebkendőmbe 2x belefújta az orrát. Egyszer oldódott föl egy percre teljesen, amikor hátulról végigcsiklandoztam a két oldalát két kézzel. Vigyorgott és a lelkesedéstől teljesen leguggolt, összegörnyedt, úgy, hogy egyensúlyi helyzetének megoldását énrám bízta. (Nekem támaszkodott.) Egyébként semmivel sem volt oldottabb, mint eddig.

Igen nagy félelmem az örökbefogadástól abban a pillanatban nyomtalanul elmúlt, amikor egy kémlelőablakon át először megmutatták, Isten ajándéka volt ez a fordulat.

 

91. 8.

Legyen: Eszter? Juti? (Judit?) Nekem ezek jók. (Ha.)

Beszéltem a gyerekorvosnővel arról még egyszer, hogy megmondjuk-e neki vagy ne, azt hiszem, most minden szempontot a megfelelő súlyával szerepeltetve mérlegeltem, és az -igen- érvei és módja is megnyugtatóan világosak előttem. Majd szóban.

Hát idejöhetnél esténként Don Makarémó! Innét az egyetlen asztalilámpával megvilágított íróasztalkám mögül fölhunyorogva a visegrádi országút lámpáit látom, alattuk hosszú fénycsík, ahogy a Dunában tükröződik.

Megemlítendő még, hogy 4 órai kemény munkával megcsináltam egy igen remek hosszabbítózsinórt, beépített spulnival.

Te most tulajdonképpen gyógyulsz, vagy csak úgy?! Él még a könyvtároslegény, aki vetít?

(Zsófi most elolvasta a róla szóló részt: közölhető. 17 éves most. 1991. 8.)

 

Ja még. A városmajori plébánossal voltam a templom készülő üvegablakját -megkorrigálni-. Már ki volt égetve, semmit nem lehet javítani, mondtam a mesternek is, hogy pocsék. A plébános nem irányította megfelelően a munkát és egy csibész nyugdíjas mérnök rajzolta meg az egészet egy kis múzeumi színvázlat után (ami megmaradt az eredetiből), dilettáns módon 20 ezerért! (A templom gondoka!)

Most elment egy sötét uszály. Nem írsz?

 

77. 4.                                                                             612

Újra és újra meglepődöm, milyen közömbös a kutyától elválás emléke. S ez a felfedezés (kancsal módon) biztonságot ad: át tudok lépni a dolgokon.

 

77. 4.

Álmom:

Ma éjjel herémből kétoldalt öt-öt lábujjcsonk nőtt ki. Furcsálltam.

 

77. 6.                                                                             619

Kulturális Minisztérium

Képzőművészeti Főosztály

 

Kérem szíves engedélyüket, hogy Derkovits-díjam ellenére idén is részt vehessek a kétmilliós vásárlás beadáson.

Indokolom: egy kétéves kislányt fogadtunk örökbe, várhatóan néhány héten belül hozzánk kerül. Kihasználva a rajtunk átvonuló sortatarozás rumliját, egy gyerekszobát választunk le számára. Feleségem munkahelyén meg fogja ugyan kapni az ilyenkor szokásos, kismamáknak járó 300 forint segélyt, de az a benyomásom, hogy ez nem fog fedezni minden különkiadást.

A beadás számomra szakmai hátránnyal nem jár, én nem szoktam -alkalomra- festeni. (Idén eddig 21 képet fejeztem be, ebből 4 volt csak kisebb másfél méternél.)

Váli Dezső

Második sürgető levelemre válaszoltak pár hónappal később: Nem, de majd valamit megpróbálnak, de most nincs pénzük.

78. tavasz: emlékeztető levelem. Vásároltak 15 000-ért egyet.

 

77. 7.                                                                             621

ZEBEGÉNY

Csak zavart keltek, ha érdeklődést és barátságosságot mutatok hallgatóim felé. Nincs fedezete, lelepleződöm. Belőlem tisztességes közös munka telik ki. Eleget kapnak.

77. 8. 11.                                                                        636

Fiatal Művészek Stúdiója

 

Jelentkezem a Grand Palais kiállításra.

Váli Dezső

 

77. 9.                                                                             640

Ez baj. A fölösleges egzotikus tárgyak gyorsan kicentrifugálódnak a műteremből: nincs helyük.

 

77. 9.                                                                             642

Kedves Asszonyom!

 

Szomszédaink sorában Önt is megkérem, hogy becsengetéseinél az alábbi időpontokat szíveskedjék figyelembe venni:

délelőtt dolgozom (itthon van a munkahelyem),

kora délután a gyerek alszik, később én is.

Köszönöm:

Váli Dezső

 

77. 11.                                                                            650

MTA Művészettörténeti Kutatócsoport

válasz a kérdőívre

 

1. 2. Váli Dezsó, szül. 1942. X. 2. Bp.

 

3. Iparművészeti Főiskola, belsőépítész okl. 1967.

A szakmára (festés) okítottak:

Magyarász Imre rajztanár 1960 körül

Jakuba János főisk. tanár,

Gulyás Gyula főisk. tanár, festők 1962-67-ben.

Sokat segített Sugár Gyula fm. 1960-től máig,

de mesteremnek, aki igazán hatott volna rám, egyiket sem tekintem. Sokkal inkább mesterem Klee, mindenekelőtt. Majd megismerkedtem Bálint Endrével kb. 1969-ben, ő akkoriban erősen hatott képeimre. Valamint láttam 1970-ben Velencében egy Rothko-kiállítást, mai napig nagyon hat rám, olykor képeimben is előjön.

 

4. Sráckoromban semmi külön vonzódásom nem volt valamely szakmához. Annyira nem tudtam, hogy mi legyek, hogy pályaválasztási tanácsadáson többszöri alkalommal végzett alapos képességvizsgálat után magam is elfogadtam a javaslatot, hogy legyek építész, miután gondolkodási szintem megfelelő, valamint esztétikai és műszaki érzékem egyformán jó. Ilyen módon először építészmérnöknek jelentkeztem, hál'Isten a felvételi (fizika) nem sikerült.

Egy év múlva már az Iparművészetire jelentkeztem, de egészen más okból. Akkor már biztosan és egyértelműen festő akartam lenni. De egy akkori festőbarátom tanácsára célszerűnek láttam megkerülni a Képzőművészeti Főiskolát (festészeti gondolkodásmódom egészen más volt, meg aztán valószínűleg nem is vettek volna föl, gyengén rajzoltam. Az Iparműv. Főisk. pedig a lehető legsokoldalúbb és igen magas színvonalú művészképzést adta, máig hálás vagyok neki. Ilyenformán sokkal inkább tekinthetem mestereimnek: Szrogh György építészt, Jánossy György építészt, Szalay Ferenc statikust, Újváry művészettörténészt, nagyon sokat tanultam tőlük, nemcsak szakmailag).

Festeni pontosan 1959. áprilisban kezdtem, 17 évesen. Azonnal fölismertem, hogy megtaláltam, amit keresek, de az első években (1961-ig) ezt megvalósíthatatlan álomnak hittem. Mikor anyám aztán megmutatta hátam mögött dolgaimat szakembereknek, akkor kezdett realizálódni a lehetőség, akkor jelentkeztem a Képzőre, majd egy hét múlva átkérettem a lapomat az Iparra a fent említett okból.

Pontosabban nem is festeni kezdtem, hanem fekete fotóalbumba színes újságpapírból díszítést csinálni fotóim, egyéb emlékeim köré. Aztán az egyik lap önálló kollázzsá sikeredett. Attól kezdve csak azt csináltam, nagy tempóban. Olajfestéket egy év múlva, érettségim hónapjában vettem először.

Még egy adatra emlékszem: 1961-62 körül egy borongós esetén 105 olajképemet (kb. 40 cm-esek, papír alapon) téptem el. Azokban az években nagyon fontos szerepet kapott életemben a megfontolt pusztítás és az üres zsebbel továbbindulás. Egy életre megtanultam.

 

5. Milyen események hatására határozta el, hogy művész lesz?

Amire vissza tudok emlékezni hirtelen:

10-11 éves koromban, s aztán később is rendszeresen eljártam (egyedül) plakát- és fotókiállításokra (Nemzeti Szalon, stb.) 15 éves koromban egy hónapig nézegettem nyaralás alatt a Knaur Abstrakt Lexikont, teljesen lenyűgözve. Akkor annak a könyvnek kedvéért meg akartam tanulni németül. Ma elszomorodva nézem át ugyanazt a könyvet, ha kezembe kerül: pár igazán jó képet, ha találok benne.

15-16 évesen beiratkoztam és másfél évet jártam is Szabadegyetemen művészettörténet szakra (Oroszlán prof., Zádor A. nevére emlékszem), jegyzeteltem is.

A gimnáziumi művészettörténet (negyedikben volt) - csak így tudom megfogalmazni - nagyon otthonos volt számomra, szerettem is.

És ami konkrétan elindított, a fotóalbum 59-ben. Hát igen, jellemző. Az albumnak ezt a címet adtam -Mégis szép az élet?- és olyan emlékeimet ragasztottam, gyűjtöttem bele, amik a fenti címet igazolták... Nagyon tele voltam gondokkal, nem találtam a helyem.

 

6. Utazásai, amik hatással voltak szakmájára.

Főiskolás nyarakon sokat rohangáltam autóstoppal körben az országban, nyugtalanul. Még előtte: 1955-ben teljesen lenyűgözött a zirci kastély könyvtárterme, majd 1959-ben a fertődi Esterházy-kastély; valószínűleg egy életre. Vágyom oda időnként vissza-visszatérni. Ugyanígy, csak később a tihanyi apátság kvadratúrája, a pannonhalmi kvadratúra és altemplom, a tihanyi kolostor folyosó sarokablakából nézve a Balaton, ezek mindig megdöbbentő percek. Vagy akár a Normafától lenézni a téli városra, alkonyatkor, síelés közben. És a Duna és a Duna-szag evezős versenyző koromban, 1958-60.

Külföld, ami fontos (de hát ki tudja, mi igazán fontos?)

1970-es tanulmányutam, naplómban 60 gépoldal, mi mindent láttam múzeumokban: Velence Rothko emlékiállítás, P. D. Francesca Arezzóban, a trecentó Sienában (a trecentót is mesteremnek tekintem), aztán két napig a Klee-archívumban Bernben, aztán látogatás Felix Kleenél (ugyan egy másik alkalommal), Párizs, a Musée Cluny középkori iparművészete, fantasztikus másfél hónap volt.

1974: az összes lehető múzeumok és kiállítások: Francia, Svájc, Hollandia, Belgium, Németország, Norvégia, Svédország, Bécs; két év múlva Görögország (1976).

 

7. Mit érez művészete céljának, véleménye szerint sikerült-e megvalósítania művészetében maga elé kitűzött céljait?

Nincs művészetemnek célja. Csak útja. Ez nálam egyszerűen életmód. Azért festek, mert így látom életemet leghasznosabban eltöltöttnek, valamint minden egyebet még sokkal kevésbé szeretek csinálni.

 

8. Milyen irodalmi, zenei alkotások hatottak művészetére?

Zenei semmiképpen. Bartóktól Armstrongig kevés zenét ismerek és szeretek. Nincs figyelmem se rá, türelmem se. Talán fülem se. Irodalmi érdeklődésem jóval nagyobb, de közvetlenül csak gondolkodásomra hatottak: Epiktétosz, Steinbeck, sokan. Utóbbi években végig Th. Mann.

 

9. Legjelentősebb alkotó magyar és nem magyar a -. sz.-ban:

Kissé erőltetett lenne egy embert megnevezni. Na, nézzük: (nekem:) Klee, a szellemi, intellektuális és emocionális mondanivalója, színérzéke, faktúrái, a lelkiismeretessége, ahogy megmunkálja a felületet. A lírája: (Tor zum verlassenen Garten), a drámája: (Todesengel), a romantikája is a korai közel-keleti ihletésű képein. Tanulságos az is, mennyit dolgozott, óriási opusszám. Meg a humora. Mértékletes (lehet így mondani?) élete. Aztán Braque. Az utolsó, halála előtti expresszív korszaka, amit - bárkivel beszéltem eddig - senki nem ismer. Egyébként életrajzi kötetében is (Thames and Hudson kiadó) csak egy mondat szerepel erről. Ahol vissza(?)tér Van Goghhoz. Irtózatos, megdöbbentő. Bölcs. És gyönyörű, meg édes is. A színei. A lényeglátása. A hihetetlen egyszerűsége. Az ereje. Mindig fölizzít. Talán öt ilyen képét láttam szerteszét. Nem tudom, mennyi lehet.

És a magyarok.

Nagy István, a tájképei döbbenetes időélmények számomra. Ferenczy nyájasabban, de ugyanaz: József, Márciusi est, Október. Derkovits, a gyönyörű lírája (ő ugyan politikának hitte, amit fest), Vajda, az északi tengeri képe, megint csak az időtlenség, a szellemiség - Kondornál is. Sok jó festőnk volt.

 

10. Kiállítások

1969 óta évi 15-20 közös kiállításon, munkabemutatón, stúdiópályázaton veszek részt. Szakmámhoz tartozó munkámnak tekintem, hogy mindenüvé küldjek, ha hívnak, akkor is, ha hatszor egymásután kidobnak. (Hódmezővásárhely. Igaz, tavaly már vásároltak is tőlem). (Szóval, érdemes következetesnek lenni.)

Önálló: fontosabbak:

1970      Eötvös Klub/Károlyi M. utca

   74      Fényes Adolf terem

   75      Fiatal Művészek Klubja

   75      Kassák Művelődési Ház

   75      Stúdió galéria

   75      Nyírbátor-Nagykálló-V.namény

Egyébként összesen 11 volt.

Terv: 80-ra megkaptam a Műcsarnokot. A három jobb oldali termet kértem. Kép van elég...

 

11. Publikációk, a fontosabbak.

Majd ha Szabó Júlia megírja azt a kis könyvecskét munkásságomról a Mai Magyar Képzőművészek sorozatban...

 

12. Fontosabb művei

Nyugtalan ifjúkor 90x136 MNG

Az ember és a ház 70x235 MNG

pannó a Miskolci Képtár felkérésére 548x314, ez kivételesen plextol (általában minden olaj!)

Nagy keresztút 80x364 olaj, itthon

Örök vadászmezők felé 136x90 itthon

Önéletrajz és a Harmincöt év (2 változat) 136x270, olaj, itthon

Hosszú út volt, olaj 136x180, itthon

 

13. Dokumentumok

Egy plakátot és egy katalógust tudok mellékelni. Saját tervezésűek. S majd egyszer lehet számítani a naplómra, ha netán - eddig 600 oldal, gépelve -

 

                                                                                      653

Távollétem miatt írásban megküldött felszólalás a képzőművész-szövetség festőszakosztályának 1977. nov. 18-i szakosztálygyűlésén.

 

Kedves Barátaim!

Ha nem csalódom, tán egy éve, egyik szakosztályülésünkön tett Anna Margit egy javaslatot, egy fontos javaslatot. Az akkori vezetőség ígéretet is tett, hogy foglalkozik a dologgal, de lehetséges, hogy megfeledkezett róla, vagy nem volt rá ideje.

Anna Margit szerint intézményesen törődnünk kellene az idős és egyedülálló kollégákkal oly módon, amint ezt már évtizedek óta a színészek megtették. Szükséges lenne egy idős művészek házának létrehozása a Jászai Mari Színészotthon mintájára.

Kérem a szövetséget, vegye komolyan ezt az ötletet. Egy társadalom és egy kisebb közösség kultúrszintjét nagyon is jól le lehet mérni azon, hogyan foglalkozik a gyerekekkel és az öregjeivel.

Pár napra külföldön vagyok most képeimmel, ezért kérem, a tagság nyilvánossága előtt elhangzott válaszotokat szíveskedjetek egy rövid levél formájában hozzám eljuttatni. Ha az ügyintézésben valamit segíteni tudok, kérem szóljatok.

77. november14.

Baráti üdvözlettel:

Váli Dezső

 

77. 12.                                                                            655

Fényképezem egy ismerős orvoscsaládnak 61 karácsonyára eladott két tusrajzomat. (Azóta nem láttam őket.) Első eladásom volt, másfél év szakmai múlttal. Az asszony meséli (különben a kért 50 Ft helyett képenként 100-at fizetett), a képeladásnál a következő feltételeket szabtam:

1. Paszpartut, keretet én választom.

2. Ha később úgy találnám, hogy a rajzok nem illeszkednek az oeuvre-be; nem képviselnek megfelelően - jogom van őket visszavásárolni.

 

77. 12.                                                                            657

okos vagyok

tehetséges vagyok

szorgalmas vagyok

tisztességes vagyok

van hitem

lényegében gazdag vagyok

egészséges vagyok

és nevetséges vagyok

 

77. 12.                                                                            657

Ha a kép létrehozása nem jutalom önmagában is, esztétikai értéke sinyli meg. Ennek ellenőrzésére  egy alkalommal egy csimpánzt élelemmel próbáltak megvesztegetni, hogy intenzívebb rajzolásra késztessék. Az állat hamar megtanulta, s egyre kevésbé érdekelték a vonalak, mindenféle irkafirka megtette, és mihelyt készen volt, nyújtotta a kezét a jutalomért. Nyomtalanul eltűnt a gondos figyelem, s a legrosszabb fajta kommersz művészet született.

Desmond Morris: A művészet biológiája. -Művészetpszichológia- kötet 311. old.

 

V. változat                                                                   661A

78. 1. Stúdió körlevél tervezetem

 

A Nemzeti Galériában ősszel jubileumi Stúdiókiállítás nyílik. Ez az alkalom lehetőséget adna arra, hogy reprezentatív helyen korosztályunkat is kifejező formában szerepeljünk. A kiállításra több elképzelésünk is van. Felsorolunk 7, részben tematikai, részben rendezési szempontot, ami köré az anyagot csoportosítani lehet.

Váli Dezső, a kiállítás megbízott szervezőjének javaslata: kapnál egy paravánokkal határolt 1,5x3 m oldalhosszúságú boxot, vagy pedig egy 2x2 méteres szabad területet a padlón. Ezt saját műveiddel úgy rendezhetnéd be, ahogyan akarod. Lenne lehetőséged sorozatok bemutatására, erre a méretre és alkalomra készült mű bemutatására, hagyományos kamarakiállításra stb. stb.

 

78. 1.                                                                             663

M. N. Művészeti Alap

Vezetősége

 

Kérem a Segélyezési Bizottságot, hogy részemre 15.000 Ft alkotói előleget biztosítani szíveskedjenek.

5 éve költöztünk 110  m2-es szolgálati műteremlakásunkba. Eddig kibírtam, hogy az adott (olaj) fűtéssel a műterem kifűthetetlen, télen vacogtam. Most baj van, minthogy kisbaba. Napközben velem van. Mindezt a HKI is belátta olyannyira, hogy a lakás gáz- (konvektor) fűtésre átállításának a kisebbik felét (12.000 Ft) vállalja.

Amennyiben a segélyt megkapnám, egy kisiparos február 2-án el tudná kezdeni a munkát, s 4 nap alatt be is fejezné. Az összes szükséges engedélyt már megszereztem, még a HKI-főmérnöki aláírás szükséges.

A kölcsönre van fedezetem, NDK Buna Werke értesített, hogy vásárol ottani kiállításomon.

Váli Dezső

 

78. 1.                                                                           664B

Kulturális Minisztérium

Képzőművészeti és Közgyűjteményi

Főosztály / Csorba ets.

Ü.i. szám: 59.840/77.

 

Kedves Csorba ets!

Kérvényemre válaszolva a következőt írod (idézem, hogy ne kelljen előkeresni): -Foglalkoztunk azzal a gondolattal is, hogy a Képzőművészeti Főosztály saját vásárlási keretében vásárolna Öntől... ha a következő negyedévben valamilyen megoldást tudunk teremteni műtárgyak vásárlására, kérelmének kedvező elintézésére visszatérünk.-

Köszönöm, hogy érdemben foglakoztatok ügyemmel. A dolog most nagyon aktuális lenne, amennyiben van rá lehetőségetek.

Helyzetem most a következő. Kislányunk miatt azonnal meg kellett oldani az eddig kifűthetetlen lakás és műterem fűtését. Gázfűtést csináltatunk, most szerelik. Erre 10.000 Ft OTP személyi kölcsönt és 10.000 Ft Alap/alkotói előleget kellett fölvennünk.

Vagy 150 képem áll itthon keretezve.

78. január 25.

Váli Dezső

 

78. 2.                                                                             666

Leírtam?, hogy a cigányvajda halálos ágyán magához rendelte fiát és végrendelkezett: Fiam, örökül hagyom rád az egész világot.

 

Le kell írnom, mert hónapok óta most, először ez a perui népdalfeldolgozás: GYÖNYÖRŰ.

 

78. 2.                                                                             668

Szilágyi esztétikatanárom fölkeresett, följött. Elmondta, milyennek láttak évfolyamtársaim a főiskolán:

-Tudták és mondták, hogy nem te vagy a legjobb a szakmában, nem te tudod a legtöbbet, s mégis rád kell figyelni, - egyértelműen vezéregyéniség voltál egy nem akármilyen - legendás - évfolyamban. A többi szakosok is figyeltek rád. Így mondták vissza nekem: rendezett a gondolkodása. Valóban, te pontosan tudtad, mit akarsz, evvel váltál ki.

...

Ez jólesett. Na lám.

 

78. 2.

Holnapután indulok Nagymarosra.

Hű de jó lesz egyedül lenni.

Remélem.

...

Legyünk őszinték.

Biztos.

 

 

78. 2.                                                                           670A

Műcsarnok

Vizy Ottó ets.

 

Kedves Ottó!

A Lektorátus K-389/77. sz. határozatában engedélyezte kiállításomat, melyet a Műcsarnok három jobb oldali termébe kérvényeztem. 1980-ra osztottak be.

Jelzem számodra, hogy kiállítási anyagom készen áll, keretezve, s amennyiben lehetséges, vagy a programban valamilyen változás állna be - szívesen állítanék ki már jövőre - 1979-ben.

Váli Dezső

 

78. 2.                                                                             749

NAGYMAROS 78. 2. 13 - kb. 3. 10.

Megunhatnám önzésemet??! El lehetne kezdeni.

 

78. 2.

Ezt az ellentmondást eddig nem értettem: Miért ragaszkodom ilyen görcsösen, olykor oktalanul a napi munkához

- ha egyszer olyan ritkán ízlik ez egyébként!?

- mert egyetlen (a világnézetem mellett) ami biztonságérzetet ad

- megtettem a dolgom.

....

Most meg kell állni.

Most azonnal meg kell állni.

A szokásos rohanás és bódult tántorgás között.

Elkezdtem rutinszerűen mindahányszor hibátlan művésztelepi rendemet. Egy hete itt. Mise-séta-festés-angol-vacsora-. És most ez a félig kész gondolattalan ostoba kép a szoba közepén.

S az asztalon Kondor: Kereszt II. c. képe.

Mindennel meg kéne állni.

Pár napra legalább.

Másnap.

Vagy nem, hiszen ritkán módszerem a gondolkodva festés, s attól sem lesz jobb a kép általában.

Csak a munka, ijedten kapaszkodom bele.

...

Plakáton mondat: -A vemhesülés és az alomszám egyenértékű a búgatással-. Jó tudni.

....

Igen ám, de Krúdy már 50 éves volt legalább, mikor azt mondta: fáradt vagyok...

....

Tényleg nevetséges vagyok evvel a minden körülmények között fillérre elszámolással. Fölhagyok vele. És el lehet fogadni szívességet is.

 

78. 3.                                                                             751

Kulturális Minisztérium

Képzőművészeti osztály

Csorba Géza

osztályvezetó

 

Köszönöm.

Váli Dezső

 

Tudniillik mégiscsak vásárolt a minisztérium tőlem képet.

78. 4.

 

                                                                                      752

...

Hogy alakulnának a dolgok, ha mindig, mindenki pont 50 éves korában halna meg?

...

Ha egy asszony felajánlja, hogy bestoppolja pulóverem - vajon önmaga, a pulóver, a lyuk avagy én állhatok figyelme középpontjában?

 

78. 3. 2.                                                                          753

Megint egy búbánatos vers (de a vége jóra fordul).

 

hiszen én halott vagyok

(volt, aki tudta)

szigorú, pontos és milyen rosszkedvű halott

 

elfelejtettem ember lenni.

pocsék otthon és pocsék házasság

rajtam is múlik

 

másnap:

mindez talán így túlzás

(túl kerekre fogalmaztam)

de: úrnak lenni dolgaim fölött -

szeretnék ember lenni

akciókedv?!

megmarkolva -

Istenem.

és jókedvvel.

megpróbáljuk?

 

harmadnap:

embernek lenni?

mértékkel.

az albatrosz nem tud pipálni

(Füst úr megpróbálta)

az ő dolga: repülni. igaz - lebegve

so I rather belong to the species of the ducks

ezért kell az aszkézis, legalábbis nekem

(félek, hogy nem érthető a hasonlat.

a kacsafélék óriási izommunkával repülnek.

nagyon jól.)

 

negyednap:

ami még baj: túl sok, ami nem érdekel. és mások dolgai.

pedig egy ajándék félmosoly -

hideg van

 

hatodnapon:

szóval hajlam a búbánatra, nemdebár

hanemhogy nem tudok lelkierőt gyártani, ahhoz lelkierő kéne.

hasznos hónap volt.

tavasz van.

 

lelki kondícióhoz:

(az a rész, ami rajtam múlik)

reggelente misére, legalább

lélekben

házasság: én azért vagyok,

hogy neked jó legyek.

a szegénynek maradni és

erősnek

ASZKÉZIS ÉS DERŰ

 

 

...

Hová fajultam pár nap alatt!

Megettem az összes palacsintát, holott imádom, de böjtölni akartam volna aznap délben. Viszont: nem akartam megbántani a szakácsnőt, aki nekem

...

Azt üzente egy szovjet-üzbég tanácselnök a magyar nőknek -legyenek boldogok, mert ahol a nők boldogok, ott a férfiak sem boldogtalanok-.

Hmmm.

....

...Kell egy kárpitozott karosszéket venni. Az jó.

...

-Nélkülem semmit nem tehettek- mondja az Úr.

...

évi öntisztulásom (menstruáció) - művésztelep

szakmailag az idei ugyan gyengécske volt

de kedv és vágy akkumulálódott bennem, mihez is? hogy bozótvágó késsel csapkodva csináljak utat magamnak, s ne az őserdőbe-belekergetettnek érezzem magam.

s megint megcsókoljuk a pengét

 

Tényleg, szükségem lenne egy bozótvágó késre.

 

NAGYMAROS VÉGE

 

78. 3. 14 -31                                                                756A

PÁRIZSI FÉLHIVATALOS ÚT, szolgálati ablakkal 5600 Ft 7 és fél nap. 2000-t az állam fizetett. 32-en utaztunk a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjai a Grand Palais-ban megnyíló magyar kiállításra - minden kiállító. A kiállítás a 1978 Salon d'Independents keretében nyílt.

...

Musée Cluny: a szent, aki rózsafüzérjébe kapaszkodik. Megtanulni.

...

Visszahatóan: szakmai önbizalmam növelte, hogy úgy döntöttem; a két jobb képemet nem adom el külföldön (Párizsban).

...

És van egy gyönyörű ametisztem, vagy 18 éve számoltam fel ásványgyűjteményemet, most választásomat súlyosan megzavarta, hogy nem a legdrágább volt a legszebb (kb. 300 forint volt).

...

Folies Bergéres

műemlék

összetört elegancia

üres

 

Mindazt, amit életemben meg szeretnék festeni, Bonnard, Morandi, Czimra és Rothko már megcsinálta.

 

 

78. 4. 4.                                                                          760

Megint egy pillanat, amikor semmi más lehetőséget nem találtam tovább lépni, mint megint megválni a múltamtól és környezetemtől, amennyire az lehetséges. Hatnapos munka volt. Hasonló az alkotás folyamatához: kezdéskor nem tudva pontosan, miért, meddig, és hogy hová lyukadok majd ki -

Végül is megváltam:

- tárgyi, írott emlékeimtől (levelek, fényképek a múltból, vissza egész 1957-es fényképnegatívjaimig), kacatgyűjtemény, most Párizsból hozott is;

- műtermet teljesen kiürítettem, mint ha festés előtt -olyan. Minden kép, fotó, szőnyeg, függönydrapériák, térelválasztó farostfalak, 6 folyóméter asztal, rengeteg doboz - tele nyersanyaggal -, pótszék, pótfotel, mifene, könyvespolc - teljesen csupasz.

 

Mert:

 

1. A műtermet 5 év alatt sem tudtam belakni (berendezni), most mint ilyen objektum - megszűnt létezni.

2. Az üresség most őszintébb környezet számomra (mint az esztétikus), kaukázusi ágyterítő helyett lópokróc. (Kata boldog volt, hogy megkapta.)

3. Sok idő, gyűlölt idő volt a folytonos és reménytelen műterem-rendezgetés, -igazgatás. Sok energia is, téblábolás.

4. Alkotóházi - koncentrált munkának valószínűleg a csupasz környezet is elősegítője volt, ott csak dolgozni vagy aludni lehetett.

5. Így az egyetlen, állványon lévő kép nagyobb figyelmet is kap.

6. És valódibb a környezete (nem zavaró, hasonló a múzeumi fehérséghez).

7. Mondták is, zsúfolt a műtermem, ezért olykor túl üresek képeim, és így nem veszem észre.

8. Valamit mindenképpen változtatni akartam, ezt sikerült.

 

Szinte az öszes könyvet is elajándékoztam (Művészet 4 évfolyam, Élet és Tudomány-évfolyamok, repróalbumok: középkor, Picasso/Brassai, Braque, akkád-egyiptomi, középkori indián, -. sz. magyar, meg sok kicsi album, stb.):

- ismerem, tudom őket, még a 72 óta folyamatosan olvasott Thomas Mannt is, át kell lépni rajtuk,

- újat kell keresni,

- s emiatt legalább is a szobám területét el kell hagynom, ez is szempont.

Mi maradt könyvem: Biblia, Strindberg/Önéletrajz IX, Paul Klee, Epiktétosz kézikönyvecskéje, Korunk szellemi körképe, szótárak meg néhány angol.

Sokan örültek mostanában könyveimnek.

- Egy fényképezőgépet is, minek 4, nem igaz?

- Natúrastúdiumaimat, amik tényleg pocsék rosszak voltak,

- Mindehhez tartozik, hogy egy hónapja böjtölök. 3x eszem és sohasem jóllakásig. Tetszik a dolog. Sohasem éheztem. Megdöbbentően nehéz nem fölemelni egy krémest az asztalról. Tanulságos.

- Humor okából ideiglenesen levágtam a szakállam is.

- Most, hogy annyira igénytelen tárgyi környezetem, s nem is akarok semmire költeni - talán önzetlenebb és nagyvonalúbb is leszek?!

- Egyelőre rádiómat is kivittem a fotóba. Csöndet fogok szokni.

Amikhez nem nyúltam:

- képeim

- fotóim (csak egypár pocsékot)

- C. naplóm

- szerszámaim (képkeretépítés, sajnos, meg az itthoni alkalmi ügyek, de lehetőleg egy ideig bútort nem gyártok magamnak)

- minden fölgyűlt kölcsöntárgyat visszaadtam, több fordulóban, pincénket is kipucoltam, több olajkályha ajándékba

Mámor és ijesztő is, a műteremben most tényleg csak olvasni vagy festeni vagy semmit csinálni vagy aludni vagy beszélgetni lehet.

Ismét szembenézve a léttel, az a 19 éves koromban először végrehajtott operáció (első búcsú dolgaimtól) - most is segített.

Még egyszer leírva: most majd talán tudok a műtermemben semmi csinálni-pihenni?

És ha most a lebontást befejeztük, meg kell keresni egy új szellemi érdeklődési területet (ahol valószínűleg sajnos még egy ideig elmegy az idő az angollal, de hát azt be kell fejezni).

Istenem, segíts továbblépni.

Előre kell nézni. Akkor is, ha most ott semmit sem látok.

 

 

78. 3.                                                                             762

Egy önéletrajzba:

Karrierista vagyok, valóban. A tisztesség határain belül. S gondolom, az is maradok.

(Sokan mondják rám, mert bár korántsem lelkesen, de kötelességtudatból és automatikusan mindent megteszek, ami szakmai életemet segíti. Szövetségi tagság, stb. Kívülről talán beláthatatlan is, közben mennyire nem érdekel ez a része a szakmának.)

 

 

78. 4.                                                                             762

Th. Mann: Varázshegy I. 48.

... rendkívüli teljesítményre hajlandónak lenni. Olyan korban, mely a -minek- kérdésre nem tud kielégítő választ adni, ahhoz olyan fokú erkölcsi önállóság...kell, amely ritkán fordul elő és már hősiesnek mondható - vagy pedig robusztus életerő.

 

                                                                                      767

A -Művészet a művészetben- kiállítás katalógusa számára / Váli Dezső

(naplómból)

 

...festeni: maszturbáció

a kép nem kell

fölösleges vagyok,

napi munka átlépni

 

másnap:

mért, a cigarettaipar hasznosabb?

és

”Babilóniában különösen nagy becsben állt

a dísznövénykertészet”

 

harmadnap:

mégis, tudom, emlékszem.

egy-egy fölizzó öröm Rothko vagy Vermeer reprodukcióit

látva, már kisfiúkoromban is.

tanítanak és vezetnek.

megfogható valóság.

 

és nemcsak én.

 

78.4.                                                                              769

Két dologgal kell még találkoznom érettségem későbbi periódusában

- a komolyzenével, amihez talán közel állok, de nincs még türelmem hozzá,

- a Bibliához, amit még unok. Inkább Epiktétosz.

 

78. 5.

Életrajzom:

születtem 1942-ben, és nem vagyok zseni.

 

78. 5. 3.

Fölvágtam fűrészgéppel ma kb. 35 javíthatatlannak tűnő képemet, kb. 900 darab 15x15 cm-es kockára. Talán 76 januárjában válogattam ki a megjavítandó 86-ot, ezek azóta álltak. Elég.

Nem akarok most 35-ször hátranézni.

 

78. 5.                                                                             769

Leginkább valami monoton-bárgyú hímezgetésmunka hiányzik, ami tisztességgel kitöltené két kép közét.

 

78. 5.                                                                             769

szószéktől az ágyig

 

78. 5.                                                                           774A

P(ap) GÁBOR MŰV. TÖRT.

Gábor!

 

Egy hónapokkal ezelőtti vélt vagy valódi sérelemre, amit lehetőség lett volna azonnal elintézni, most avval reagáltál, hogy váratlanul otthagyod Zebegényt.

Hogy csak most reagáltál, ennek lehetséges okai:

1. - a közös munka megzavarása, szándékkal - az utolsó percben,

2. - sértődésed ürügy, hogy egy számodra sokkal előnyösebb munkát elfogadhatsz ugyanerre az időre,

3. - ?

Próbálok hetek óta olyan lehetséges okot keresni, amelyről esetleg nem tudhatok, amely etikailag indokolhatná lépésedet.

A legfontosabbat, - gyerekeid, a gyerekek érdekét - mindenképpen figyelmen kívül hagytad, pedig nagy szükségük lett volna rád. És az egész iskola szellemi légkörét meghatározta jelenléted.

Emberi kötelességemnek tartom megmondani, tisztességtelennek tartom, amit tettél, ahogy tetted.

Váli Deske

 

78. 5.                                                                             777

Gyerekkoromban, talán 953 körül. Egy kedvenc ötletem volt: össze kéne gyűjteni a magyar múzeumokat a Várpalotában. Hát nem megcsinálták nekem?

Másik:

ahogy megláttam az Esterházy-kastélyt Fertődön, a zirci könyvtártermet 54 körül, vagy a soproni múzeum átriumudvarát 59 körül: megvalósult álom; csoda volt, elsősorban térélmények.

 

 

 

78. 6.

78. június 9.

Napi jógázást elkezdtem. Teljes légzés és 15 ászana. 35-40 perc.

befejeztem 1990. 7. 27: LUKÁCS USZODA, 30 perc.

 

Ez a vasárnap is úgy kezdődött, mint a többi. Akkor még nem sejtettük, hogy úgy is fog befejeződni -

 

Elkezdem. Üres szobában:

Új képszárító állványt csináltam. Hallottam egy kiváló módszert az aktív szókincs gyakorlására (egyedül eredeti szöveget magyarra - majd vissza - fordítani),

amúgy: megvették kétmilliós vásárláson egy képemet,

rátértem az időtálló képalapozásra,

fotózás által újra gazdagodik a szoba,

abbahagyom a koplalást,

fél év után bekereteztem az összes diámat (archív)

kezdem kevésbé fáradtnak érezni magam

és nagy köteg falécet vettem

lélekben készülök egy új fotózás-periódusra

- szívesen várom Zebegényt, bár tavaly túlfárasztott

megpróbálom pihentetőbbre

és beláttam: nagyon fontos egy hónapot

beszélgetnem és máshol lennem.

 

78. 7.                                                                             778

Ezt kéne eltanulni, ahogy ez a vizsla halk szusszanással eldől a fűben, a tűző napon.

 

ZEBEGÉNY

Életemben tán először érzem a közös munka egyértelmű előnyét. Szüts Miklóssal közösen vezetjük összevont osztályainkat, kettesben korrigálunk és gondolkodunk. Sokszorosan nagyobb hatásfokkal.

 

78. 8.                                                                             779

Mit várhatok egy házasságtól, ha egyszer tökéletesen magammal vagyok elfoglalva.

 

1. Akit Isten nagyon szeret - megpróbálja.

2. „Krisztus legkedvesebb apostola...”

tehát:

Isten válogat?!

különbséget tesz.

 

Meghatódott öröm. Ez a kislány (3 és 1/2 éves), és már potenciális múzeumlátogató: suttogva beszél, tudja, hogy nem szabad közel menni, háromszor visszakéri magát a létrás képhez, amit újra és újra elmagyaráztat magának.

ki tudja, mit rejt a mosogatóvíz mélye?!

ugyanis már nem látni.

 

Nyilvánvaló, hogy vonatjaink késnek, súlyos felelőssége van Szapolyai Jánosnak és II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek is.

 

78. 8.                                                                             780

Sugár: Ha nagyon akar valamit az ember - érdemes! -, abból bizonyosan lesz valami, bár rendszerint egyáltalán nem az, amit akart...

 

78. 8.                                                                             780

Jánossy elsőéves korunkban beszélt nekünk arról (talán szállodája kapcsán) egy korrektúra közben, hogy

egy épület - egy gondolat

egy gondolatból fejtődik ki

hogy a konyha és a kilincs is hasonló egy végiggondolt házban, minden.

Meghökkenve hallgattam, elhittem, de tudtam, hogy ezt nem tudom még átlátni.

Aztán, amikor diplomamunkát választani lehetett, Veszprémből hazafelé a vonaton kitaláltam az ötletet: kelet-ázsia múzeum, és egyetlen villanás, egy hangulat vagyis látványesszencia tudatosulása, - egy pillanat volt a múzeum lényegi terve. Aztán a vonaton egy óra alatt lényegileg meg is terveztem, lerajzolva. Persze a féléves korrektúra periódus alatt formailag sokat módosult. De amit először megfogtam, maradt, egy sötét puha textillel burkolt folyosót láttam, alacsony és majdnem fekete, a végén egy kis aranyló világító pont egy falfülkében: egy Buddha-szobrocska, itt-ott a vitrin üvegoldalain keresztül ilyen világító „fluoreszkáló” kis foltok vezetik a szemet. A tér áttekinthetetlen, mert sötét és nagy, egy-tér.

 

78. 8.                                                                             780

Végül is megint túlfárasztott ez a Zebegény. Ha esetleg megvennénk ezt a szőlőpincét, ott kellene a nyarat tölteni. Ez a tanítás rutinmunka. A 8 kéthetes kurzus alatt kialakult egy biztos módszer. Már nem kapok annyit, amennyit adok.

 

78. 9.                                                                             781

Pentacon six prospektus. Gyönyörű tartozékokkal. Vágyakozva böngészem. Sajnos mindegyik megvan.

 

Első nap, óvodából.

Te, Deske!

Mi van, Manókirály?

Nagyon vártalak - mondta Zsófia.

 

Szervusz Tomi kutya a képen! mondta Zsófia búcsúzóul a fotónak, mikor hívtam este a kádhoz.

 

78. 9. 6.                                                                          782

Zsófiával Zsennye művésztelepre kettesben.

este gajdol:

-Jézus Krisztus bocsáss meg minket

Nem tudtuk, hogy te vagy az

És köszönjük, hogy anya elment Norvégiába

és minden - unom

És láttuk a lovacskákat

És mindent kérünk téged-

 

78. 9.                                                                             786

MAKOVECZ IMRE

Kedves Imre!

 

Megkaptam kiállításmeghívódat, köszönöm. Nekem Dombóvár kicsit messze van.

Igen érdekelt volna az anyag pedig. A magyar szellemi élet fontos emberének tartalak, sok jó dolgot tudok tőled, és sok dolgod igen irritál. Lehetséges, hogy nem értettem meg őket. Hát ezért.

Ha netán ez a kiállítás közelebb is jönne, kérlek, értesíts!

Baráti üdvözlettel:

Váli Dezső

 

78. 10.                                                                            787

Bosszantó, hogy az előző hatos villamost soha nem sikerül elérnem. Tovább kísérletezem.

78. XII. 21.                                                                 798/B

Belső ünnepem. Az év legsötétebb napja: december 21. Holnaptól hosszabbodnak a nappalok.

 

78. 12.                                                                        799/A

VÉSZITS FERENC / ALAP IGAZGATÓ

Magánlevél / Saját kezébe! (BELSŐ BORÍTÉKON)

 

Kedves Igazgatóm!

Az ügy hivatalos oldala kevéssé érdekel. Magánközleménynek szánom, kizárólag, mert becsüllek, szeretnék tisztázni valamit veled.

A Stúdió kiállítás- és a sajtótájékoztató dolgaimmal kapcsolatos másodlagos információid lényegüket tekintve tévesek. Ha ez egyszer netán elkerülhetetlen lesz, akkor majd részletezem és bizonyítom. (Legjobb tudásom szerint a többiek sem akartak semmiféle disznóságot csinálni.)

A rám bízott munkát elvégeztem (végre lesz idő újra festeni), és mindenért továbbra is vállalom a felelősséget, amit valóban tettem. De nem követtem el felelőtlenséget, és ami ennél sokkal fontosabb: nem voltam inkorrekt. (Nagy megkönnyebbülés  volt, amikor másfél napi nyomozásom után kiderült: hogy te sem.)

Továbbra sem értek mindenben egyet veled, de hát ezt úgyis tudod, és ez nem is baj. Azt hiszem, az én munkám tolni a szekeret, a tied pedig ebben az esetben: vigyázni, föl ne boruljon.

A köztünk lévő kor- és egyéb különbségek ellenére hadd fogalmazzak így: azzal együtt, hogy most nagyot ütöttél a fejemre, igen rokonszenves partner (alkalmankénti ellenfél) voltál-vagy.

Ezt a levelet elsősorban ezért a mondatért írtam.

78. 12. 2.

Baráti üdvözlettel:

Váli Dezső

 

78. 12.                                                                            800

A Stúdiókiállítás előkészítés utolsó napjainak eléggé unalmas története

 

nov. 20. d.e.: Lektorátus + Alap ig.: Vészits + képzőművészek: Sváby, Klimo stb. + Pogány Gábor, valamint a Stúdióból Nagy Gábor, Tölg és én összegyűltünk a kiállítás átvevésére. Én kétszer is elmondom, hogy a Stúdió nem vesz részt a zsűrizésben, csak informátorként van jelen. (Nagy + Tölg egyetértésével). Zsűri átveszi a boxokat, hagyományosan beárazza.

 

dél: Tóth Dezső miniszterhelyettes végignézi az egész kiállítást, majd a teljes létszám + Vészits + Csorba Géza + Bereczky Loránd előtt kijelenti, hogy nem ért a képzőművészethez, és hogy a kiállításon politikai és morális szempontból 6 kifogást talált. A fölsorolás után megmutatja őket a helyszínen, egyiknél Bereczky véleményét megkérdezi, majd elmegy.

 

utána: Vészits összeül a Stúdió ottlévő tagjaival. Előadja, mit javasol megváltoztatásra, a döntést a Stúdióra bízza, minden tételt külön megvitatunk. Utána elmegy.

 

utána: Csak a Stúdió marad, döntünk, hogy Körössényi + Kéri munkáján változtatni kell, Wahorn, Veszely marad.

 

nov. 29. 1/4 11.: Fölérek a Galériába. (Időt pontosan tudom, 10-re beszéltük meg Dévényi Pistával, és fúrt a lelkiismeret, mert sohasem késem egyébként). Kezdjük a dolgainkat megbeszélni.

 

kb. 1/2 11.: Bolgárt telefonhoz hívják. Nagy Gáborral beszél, majd velem is végighallgattatja ugyanazt. N. G. telefonüzenetet közvetít: Vészits levelet kapott Tóth Dezsőtől, melyben utasított minket mind az 5 változtatás végrehajtására + az én boxom lebontására, de engem Vészits megvédett, Nagy Gábor telefonon kéri, hogy ne fújjuk föl a dolgot, felesleges lenne. Leteszem a kagylót, Bolgár közben már integet Pogány + Tölgnek, közöljük velük a hírt. Három perc tanácskozás: Körössényit + Kérit értesíteni kell, Wahornhoz ki kell menni kocsival délután, mert vidéken lakik, hogy akar-e valami mást kitenni (Tölg vállalja a furikázást). Fölmerül alternatívaként, hogy Wahornnak épp a Galéria egy másik osztályán van két zsűrizett grafikája, valaki vállalja, hogy előkeríti Haulish Lenkét, hogy esetleg abból az anyagból egyet ki lehetne tenni. Veszelynek pedig azt határoztuk el megüzenni, hogy adjon be valami mást, majd a díjazó zsűrivel le kell zsűriztetni, amit behoz.

 

nov. 30.: Kora délelőtt. Tölg dúltan telefonál, hogy raportra kell menniük az Alapba Nagy Gabival. Elmondja, hogy járt Wahornnál, az nem akar mást kitenni levett grafikája helyett. Mesélem neki, hogy mint magánember esetleg szeretném miniszteri szinten tisztázni Tóth Dezső szerepét (a törvényes keretek között), mert lépését önkényesnek tartom.

 

dél körül: Dévényi Pista telefonál, hogy most vette Tölg üzenetét, aki Vészits előszobájából beszélt. Tölg üzeni: a zsűrilajstromot azonnal el kell tüntetni (vajon ez az információ hogy jutott el egy fél nap alatt az Alaphoz?). A lajstromot - tette hozzá Dévényi - ő már el is tüntette. Valamint: Veszely Feri mást sem állíthat ki (nem értem, miért kellett őt tovább büntetni). Valamint Tölg üzeni: kéri, nehogy miniszteri kihallgatást kérjek, és hogy most már ne csináljak semmit a kiállítással kapcsolatban. Elmondta, hogy az Alap nem díjaz, engem semmi díjra nem javasolt, a kiállítás nem hosszabbítható meg, és hogy a Tóth Dezső-féle levél rólam is szólt.

 

délután 4: Megnyitó. Pogány Gabi mutatja a sajtótájékoztató-ügyben írt igazoló jelentését, Tölg, Nagy Gabi is ott van. Kiigazítom, hogy a vétó ügyét nem én hoztam föl Tóth Dezső nevével, először ellenkeznek, aztán elbizonytalanodnak. Nagy Gabi mutatja a neki szóló Vészits-levelet, amiben az is ott van, hogy én az elnökség utasítását nem követtem, és hogy a sajtóértekezleten felelőtlen voltam.

 

este: Anyám telefonál, hogy a boxom szövegét bemutatták a TV Híradó I.-ben, föl is olvasták és kommentálták is. Elhatározom, hogy ezentúl nézni fogom a tévét..

 

éjjel: Kezdek rájönni a dolgok lejegyzése közben, hogy Vészits tényleg joggal hihette, hogy keményen becsaptuk.

 

                                                                                   803/4

MŰVÉSZET folyóirat 1979/4

 

Box Humana?

Be kell vallanom, hogy P. Szűcs Juliannával ellentétben, én nem álltam (vagy ültem) be a jubileumi Stúdió-kiállításon Váli Dezső kabinjában, hogy -megfessem- az én képemet, amely minden bizonnyal ugyanolyan rossz lett volna, mint a művész által széfűrészelt. Hogy miért nem tettem? Talán mert hiányzik belőlem a játékosság. Talán mert monogramom szerint (ugyancsak P. Sz. J.-vel és még néhány kritikuskollégámmal ellentétben) erre közvetlenül nem is szólítottak fel. Persze ennek ellenére megtehettem volna, hiszen az alkotásra buzdítás mindenkihez szólt. Ám magamban felmértem: abba a képbe, amelyet hitem és vágyam szerint én -festenék- (természetesen, ha tudnék festeni), és amelyben telhetetlen módon a világot szeretném magam és mások számára újrafelfedezni - mondom -, abba a képbe nem illenek bele az előre méretre szabott elemek. Tudom ez a már-már József Attila-i program, hogy a szemléltethetetlen világegész helyébe szemlélhető műegészet állítsak, vétkes szerénytelenség részemről. A mozaikrakosgatás amúgy is feleslegesnek bizonyult volna, hiszen ha a feláldozott festmény nemcsak a kritikák minősítése szerint volt rossz, részlet--rosszaságaiból- jót összeállítani hiú ábránd. Ha pedig az említett műalkotás műegész, akkor a külső beavatkozás, az összerakosgatás sértő és megbocsáthatatlan cselekedetnek minősült volna.

Így aztán e játéklehetőségről lemondva, nem is érzem magam -megvesztegetettnek-, mint ahogyan éppen P. Szűcs Julianna a Népszabadságban megjelent kritikája bevezetőjében magáról - hitelesnek azért nem tekinthetően - megvallotta. Mindennek ellenére sem hiszem, hogy -létállapotunknak- eme különbözősége lenne az oka, hogy nem éreztem maradéktalan örömöt a Nemzeti Galériában berendezett -játszótér- láttán, korántsem tartom olyan örömteljesnek és felszabadultan játékosnak a fiatal művészek tevékenységét, mint kritikuskollégáim egy része, igaz, ahhoz sincs kedvem, hogy számonkérő hangnemben tűzoltóért, rendőrért kiáltsak, mondván, hogy alapjaiban ingott meg a marxista esztétika, kultúrpolitikai segédlettel is folyik kis hazánkban az eszmei fellazítás, következésképpen társadalmi alapeszményeink kerülnek veszélybe - mint ahogyan azt a Népszava kritikusa, Tasnádi Attila tette. [...]

RIDEG GÁBOR

 

MŰVÉSZET folyóirat 1979/4

 

[...]Egyébként sokan lemondva a művészileg artikulált vizuális közlésről, inkább írásban tudatták a címzettekkel (kritikusok, kultúrpolitikusok, nézők, barátok, stb.) létállapotukat és a velük kapcsolatos véleményüket, nagy lépést téve ezzel is az egyéni mitológiateremtés, pontosabban a magánügy-mítoszteremtés felé (Kéri Imre, Szabados Árpád, Váli Dezső). Váli például díszes keretbe foglalt papírlapon, aláírásával fémjelezve közölte, hogy boxában 20 m2 felfűrészelt -rossz- (ti. a kezdőbetűkkel jelzett kritikusok által korábban annak minősített) képét prezentálja, hogy lehetőséget adjon nekik és másoknak -jobb, sőt jó- művek összeállítására. Nos, nem tudom, hogy az érintettek valamelyike vagy más megpróbálkozott-e az eleve nem sok sikerrel kecsegtető feladattal, de annyi bizonyosnak tűnik számomra: ha Váli művei eddig az alapos műelemzést nélkülözve marasztaltattak is el, ez a geg annál élesebb fényt vet alkotómódszerére, a művészetről vallott felfogására, s egyszersmind kiállításrendezői-szervezői ténykedésére is. Akárhány részre aprítja is föl képeit, nem az összeszerelésen múlik, hogy végül is nem képes a valóság intenzív művészi tükrözésére.[...]

MENYHÁRT LÁSZLÓ

 

78. 12.                                                                       803/27

Részlet a Rádió 168 óra műsorából.

 

Riporter: [...]De milyen élményt lehet átvenni egy olyan boxból, ahol nem szerepel más: húsz négyzetméter korábbi festmény és ez is apró darabokra vágva; azzal az ajánlással született, hogy az összes kritikusnak a kiállítás összes vendégének, csináljanak ebből jobbakat. Ezt tette Váli Dezső.

V. D.: Én erről nagyon okosat nem tudok mondani, ezek csakugyan elrontott képek, körülbelül 35 darab. Elmúlt két évem selejtjéből választottam ki, amivel végleg nem tudtam mit kezdeni. Evvel el lehet játszani, én magam is játszottam vele otthon, miért ne játsszon vele más is. No most, ez elsősorban egy tréfa természetesen, tréfa arra, hogy na, barátaim, hát próbáljátok meg ti, nekem nem sikerült. Hát természetes, hogy ebből így nem lehet jó képeket összeállítani, ezt én is tudom, mindenki tudja, egymásra kacsintunk. De játszani lehet vele, el lehet gondolkodni a lehetőségen. Hogyha én..., hogy a nézőt alkotótársként bevonom a folyamatba, akkor alkalmasint a selejtemet is, a gyengébb munkámat is sokkal inkább átélve, könnyebben közelebb kerülne a néző esetleg ahhoz az okos vagy oktalan dologhoz, amit én ki akarok fejezni.[...]

Én örülök az indulatos véleményeknek. Nem, nem bohóckodásból mondom. Tulajdonképpen a kiállítás része. Száz évvel ezelőtt egy Manet-képbe belevágtak egy esernyőt, ez a tény együttél ma már a Manet-kiállítással. Ehhez Manet odatette a maga dolgát, Párizs városa, amikor a kiállítást rendezte, és a közönség. Ez a három, nem teljes átfedésben, - nem ugyanazt mondják, de ugyanavval foglalkoznak. Itt is vannak nagyon elítélő vélemények, nem baj, azért nem vagyunk ellenségek.

 

79. 2.                                                                         803/28

Népszabadság

 

Mihez lehet közünk?

A felelősségről, egy kiállítás és az utóhangjai nyomán

[...] Tasnádi Attila [...] maga fölé emel két könyvet, két esztétikai antológiát, azokat sem ütközteti tényekkel, csak elősorolja, ellenfeleinek kötelező olvasmányként ajánlja, -mivel egy rövid újságcikk nem vállalhatja magára a posztmodernista mozgalom tüzetes elemzését és kritikáját-. Hogy tanácsát megfogadva miként és miért forgassa minden kritikus, művész, művészeti hivatalnok éppen ezt a két könyvet, milyen konkrét válasz reményében, azt a háromhasábos cikk éppoly kevésbé közölte, mint a saját érveit. Ezért aztán kikerülhetetlenül eszünkbe juttatta a művészet történetének azokat a nem túl eredménydús korszakait, amikor a konkrét művészet konkrét válságaira egy-egy könyvet, kötelező olvasmányt ajánlottak medicina gyanánt - s jó, ha csak ez, és nem az egykönyves emberektől óvó latin mondás hétköznapi bölcsessége jutott az eszünkbe. Azt pedig sajnálatos félrelépésként kell sürgősen elfelejtenünk, hogy a vehemens cikk képtelen végletekbe ragadtatta magát, és fennen követelte (kitől?), hogy vagy a már nem létező kiállítást utasítsák el, vagy az általa választott két könyvet vonják ki a közkönyvtárak polcairól.

Voltak ugyan a cikknek ennél kevesebb humort keltő, kritikusi, zsűrizési és művészeti felelősséget általában összekeverő passzusai, voltak a ki tudja, honnan szerzett erkölcsi-szakmai fölény pózából, ki tudja, honnan tanult (mert mai kulturális életünkben nem megszokott) modorban fogalmazott kitételei is. Olyan témakörben, amelyben egyébként valóban lenne mit vitatni. Ha vitaképes hangon, vitaképes érvekkel szólna a partner [...]

RÓZSAGYULA

 

78.12.10.                                                                   803/29

Népszabadság

 

JÁTSZANI IS ENGEDNEK

Jubileumi Stúdiókiállítás a Nemzeti Galériában

Megvesztegettek. A nézőkkel és kritikustársaimmal együtt felszólított írásban V. D. festőművész: csináljak új képet elrontott és elemeire vágott tábláiból. Jó ideig babráltam a jubileumi Stúdiókiállítás egyik boxában, és létrehoztam néhány tízszer tíz centis darabból egy - állítom - kiváló művet: volt benne sejtelmes domb, éjszaka, sőt még sáfrányfényes hajnal is. Egészen addig gyönyörködtem benne, amíg egy nyolcéves kolléga szét nem dobta az egészet, mert ő meg sivatagi vihart komponált a sarokban, és ahhoz hiányzott a sáfrányszínű kocka, de a sikerélmény így is megmaradt. Mint érdekelt fél, lopva körülnéztem: vajon hogy tetszik a többieknek a -kiállításunk-, ahol - ha időlegesen is - képviselve voltam néhány, csakis személyemre jellemző színakkorddal, tehát művészetemmel? Egyszerű trükk - mondtam később kijózanodva: csak a kritikusi szenvtelenséget kell szenvedéllyé alakítani, a külső figyelmet belső érdekké tenni, és máris legömbölyödnek a fogyatékosságok, kicsúcsosodnak az erények.

Nem  egyszerű a trükk - kellett mégis megállapítanom [...]

P. Szűcs Julianna

79! 4.                                                                         803/32

Fiatal Művészek Stúdiója körlevélből:

 

[...] A Vezetőség értékelve a Stúdió 78 jubileumi kiállítást megállapította, hogy az elmúlt évek legnagyobb visszhangot kiváltó bemutatkozása volt. Mivel a szervezés-rendezés egyszemélyi összefogója Váli Dezső festőművész volt, az ő aktív, alkotó munkája nélkül a kiállítás nem jöhetett volna létre. A Vezetőség anyagi lehetőség híján kizárólag erkölcsi elismerésben tudja részesíteni a művészt. Ezúton mondunk tehát köszönetet Váli Dezsőnek a fáradságot nem kímélő, lelkiismeretes és körültekintő munkájáért, amellyel megalapozta és segítette a Stúdió nevét öregbítő kiállítás megszületését[...]

 

79. 2. kb.                                                                   803/33

Tükör

 

-Játszani is engedd...-

A Fiatal Művészek Stúdiójának kiállítása

[...] A Stúdió korábbi tárlatain mindig akadt -szakmai felfedezés- és -ideológiai botrány-, de többnyire a vakbélgyulladás-komolyság, a csöndes unalom és a zsűri ízlésére kacsintó modor jellemezte az átlagot. A mostanira inkább a mindenáron való sziporkázás a jellemző. A zsűri helyett a fiatalok most mintha az utókorra, vagy legalábbis a napi kritika jeleseire kacsintanának. Váli Dezső baráti-ironikus felhívása R.Gy.-hez, P.SZ.J.-hez és V.J.-hez arasznyi négyzetekre fűrészelt, kb. 20 négyzetméternyi rossz táblaképéből rakjanak össze tetszés szerint jó művet - fölöttébb tanulságos [...]

Ma -virágzik minden virág-. Nem mindegyiknek élvezem az illatát. Van, amelyik szagtalan. Van, amelyik mintha vágott lenne, és rég nem cserélték vázájában a vizet. De ez az állapot még mindig sokkal, sokkal jobb, mint az, amikor az ember orrát egy halom rózsába ütik bele. A kötelezően előírt rózsának ugyanis inkább a tövisét érezzük, mint az illatát.

Sz. A. (SZÉKELYANDRÁS)

 

78. 12.         807/1

Földolgozandó lenne, milyen érzelmi átstruktúrálódást okoz, hogy pl. a tévében gyilkosság vagy szerelmi jelenet közben megkérdezik, kérsz-e cukrot a teába. - Soha nem álmodott tempóban kell gondolatot, érzelmet változtatni.

 

78. 12.                                                                         807/1

A tehetség fogalma, röviden. Gyerekkönyv írója egyik kutyahősét -Téglagyári megálló--nak keresztelte el (Csukás István). (Mást agyonvernének, se tudna ilyet kitalálni.)

 

78. 12.                                                                         807/1

Döbbenet. Idei pénzeim:

20.000   NDK-ból (1. kép)

24.000   IPV vásárl. 4. kép

16.000   2 milliós vás.

36.000   Derko. ösztöndíj

  3.500   Zebegény tanítás

10.000   szolnoki díj

22.000   Kiscelli M. 1 kép

14.000   kétmilliós vás.

15.000   Kult. Min. vásárl.

  2.000   fotózás

Ez eddig 162.000 (szinte csak a szakmából és mindenfajta direkt pénzcsinálási szándék és prostitúció nélkül). (És aláírva 78. 12. szerződés kb. 30.000 Ft munkára, reklámgr.) Vettem: gázfűtés egész lakás: 20.000, présház: 11.500, jön: autó, havi átlag kb. 13.500. Döbbenet.

 

76! 11. 8.                                                                   807/11

Zebegényi Képzőművészeti Szabadiskola prospektusa.

Váli Dezső: KOLLÁZS-MONTÁZS SZAK

 

Az öregedő Braque tengerparton guggolva kavicsokat keresgélt. Eredményét ismerjük.

Játéknak csúfolják. A kollázs, a montázs nem szégyenkezik emiatt. Pedig gyakran pillanat-ötlet sugallja, gyorsan készül könnyen romló anyagokból. Csakugyan játék, mint minden művészet. Kifejezhető vele az egész világ. Megismerhető vele az ÉN.

Erre használjuk mi is. -Ábrázold tépett papírral egy zivataros délután ritmusát.- Nincs kit utánozni.

Munkamenetünk tehát: Témakeresés ceruza- és tusrajzzal: természeti formák, rendszerek. Majd ezt a megtalált és ábrázolt rendet megpróbáljuk emberi (művészi) tartalmat hordozó kompozícióvá érlelni. Ez történhet bármivel: fakéreggel, meggymaggal, mozaikkővel, tépett vagy vágott színes újságpapírral. Nem kész mű a fő célunk.

Szükséges eszközök: rajzszerek, olló és néhány színes folyóirat.

 

77! 8.                                                                   807/12, 13

A ZEBEGÉNYI PROP. FÜZETBE

festő/kollázs szak

Kézbe véve talált hordalékfát, kavicsot vagy egy talált fogalmat (a félelem, a butaság, stb.) eljátszunk vele. Megnézzük minden oldaláról, mit is lehetne vele kezdeni. Mi közünk van hozzá, hogyan épül világa.

Valamit megértünk abból a rendből, ami körülöttünk van.

Második lépésként ezt a megtalált és ábrázolt rendet megpróbáljuk ember (művészi) tartalmat hordozó kompozícióvá érlelni. Nem kész mű a fő célunk. Ezért használunk egyszerű, könnyen kezelhető anyagokat (elsősorban színes újságpapírt, de talált kavicsot, bármit). Így jut idő tévedni és javítani is.

1977-ben pl. a köv. feladatot választotta néhány hallgató:

- a szabadság, s változatainak megfelelő mozgásformák,

- okosság-butaság,

- egy talált fatörzs, mese és jelenetsor a benne élő manókról,

- egy tetőcserép-darabka ritmusrendszere,

- a terhesség fázisainak ábrázolása,

- egy félbevágott dió formavilága

Kollázsban megoldott félórás -röpdolgozataink- témái:

- a terror

- demokrácia-diktatúra

- férfi és nő

- mit lehet kezdeni egy ronda narancsszínű papírlappal.

 

                                                                                   807/2

Zebegényi osztályommal:

- Felhoztunk a Duna-partról egy két és fél méteres uszadékfát.

- Kiállítottuk, majd körbeülve megbeszéltük, hány főbb szempontból lehetne evvel a tárggyal foglalkozni:

1. felület, rétegződés,

2. csomók léte, ritmusa,

3. mint csendélet: vonal, anyaga, ritmusai, üregek, foltok,

4. a víz munkája: kopás, elszíneződés, élősködők,

5. a fa kora miből ítélhető meg,

6. a fa élete és halála és ezek jegyei,

7. a fa halála utáni története eddig, a várható sorsa,

8. színproblémák a./ látvány, b./ tartalmilag (mit jelent),

9. a fa tónusviszonyai,

10. hangulati értékek: nyugalom, nyugtalanság, vibrálás, elmúlás, tehetetlenség (sodródott), közeli, - kedves számunkra - vagy nem,

11. rendszerek: formai, biológiai, esztétikai

12. a fadarab eredeti illeszkedése, a halál módja,

13. asszociációs lehetőségek a formákból kiindulva: áramvonalassága, repülő, madár, halféle, torpedó,

14. érdemes lenne egy mesét írni róla,

15. a fa megtalálásának története, élményköre,

16. frottázs készítése róla (papírt rátéve ceruzával a mintáját átdörzsölni),

17. szobrot lehetne belőle faragni,

18. milyen emlékműnek lenne így alkalmas (esetleg továbbfaragással?),

19. milyen posztamens, milyen környezet, milyen háttér kellene,

20. használati tárgy készíthető belőle: épület, játék, szerszám,

21. emberre ártalmas tárgy készíthető belőle,

22. szimbiózis,

parazitizmus jegyei,

23. sérülésnyomok: meteorológiai-víz-állati-emberi

társadalmi pl.: traktor-útszélesítés

24. a kéreg és a belső viszonya

van, ahol levált,

néhol a belső átveszi a kéreg feladatát!

25. íves és egyenes vonalak,

pl. mértani alapformákkal ábrázolni,

karakteres rádiuszok a görbéknél,

1-5 cm a csomóknál: 5 m a kontúr; 1-2 cm a töréseknél,

26. más anyagokra is hasonlít: homokfal, fém, szivacs, kő erezete,

27. a puha és kemény részek viszonya,

28. karakteres-érdekes pontok a törzsön: férgek, csomók, szennyeződés

29. tömeghatása-térhatása, enteriőrhatása, negatív íves zárású tér,

30. milyen színekből áll össze a látvány; világos okker-sárga-sárgászöld-kék-szürke-vil. barna, fehér-fekete,

karaktere: monokróm, rózsaszínes,

tompa színek,

31. a fény és a tárgy, villanylámpa - szórt fény - ki kéne vinni a napra - akkor viszont a színessége elveszne,

32. természetes komponáltsága, részleteiben is,

33. a jelenlegi állapotot hányféle törvényszerűség hozza létre

34. a fa súlya, súlypontja,

35. kontrasztok: arányaiban, a nyugalma + a görcsök körüli örvénylés, faktúra érdesség + simaság,

36. a csupasz kontúrvonal,

37. lehetőségek szimbólumképzésre: halál stb.,

38. a tárgyból kikövetkeztethető: a környezete, éghajlati viszonyok - domborzat, vízrajz, állatvilág (csigák, szú, harkály, nyúl), növényzeti környezet is, ásvány, kőzet, kémiai analízis, izotópvizsgálat,

39. irodalmi-képzőművészeti emlékek ebből a tárgykörből: Steinbeck: Mohos fa, Jacaranda-fa, Bates, Csontváry, Ferenczy, Barbizoni iskola, Szinnyei, Fából faragott királyfi, Schubert: Hársfa.

- Ez után mindenki kiválasztott egy szempontot s avval gondolatban majd rövid vázlat; rajzos vázlatformájában foglalkozott, földolgozta.