HUNGAROLÓGIAI ALAPKÖNYVTÁR

1.

A Hungarológiai alapkönyvtár című könyvjegyzék célja az, hogy mintául szolgáljon olyan kézikönyvtárak felállításához, illetve fejlesztéséhez, melyek valamely hungarológiai célkitűzésű intézménnyel kapcsolatosak, vagy ezután létesülnek annak érdekében, hogy a magyarságtudomány iránt érdeklődő olvasók és kutatók tájékozódhassanak a hungarológiai szakirodalom ágazataiban, valamint - a tájékozódás megalapozásaként - megismerkedhessenek a Magyarország múltjára és jelenére vonatkozó alapvető kézikönyvekkel.

Ennek megfelelően bibliográfiánk a magyar nyelvtudomány, irodalomtudomány és néprajz válogatott, de a lényeges információk vonatkozásában teljességre törekvő szakirodalmát adja közre (beleértve magukat a szépirodalmi műveket is, mint az irodalomtudomány anyagát), bevezetésként pedig az általános kézikönyveket, és a hungarológiai vizsgálatok megalapozása szempontjából lényeges tudományterületek (földrajz, demográfia, statisztika, jog, szociológia, történelem, művészetek) alapvető kézikönyveit. Különös gondot fordít ezek közül a magyar történelemre, ezen belül is a művelődéstörténetre, mint ami a specifikusan hungarológiai szakterületek műveléséhez elengedhetetlenül szükséges. A bibliográfiát valamennyi érintett szakterület legfontosabb folyóiratainak jegyzéke zárja le.

A gyűjtés záró éve 1984 volt, de kiegészítettük a jegyzéket az 1985. év szempontunkból fontos kiadványaival is. A jegyzékbe felvett művek megjelenési évére - ennek megfelelően beszerezhetőségükre - egyébként nem voltunk tekintettel. Minthogy egy-egy tudományszakból valamennyi alapvető kézikönyv, ma is érvényes szintézis vagy monográfia szerepeltetése elengedhetetlennek látszott, természetszerűleg kerültek be a jegyzékbe 1945 előtt megjelent, sőt - ha nem is nagy számban - múlt századi, ma már csak nehezen beszerezhető kiadványok is. Úgy tűnik azonban, hogy reprográfiai úton ezek a kiadványok könnyen pótolhatók; emellett a legfőbb kézikönyvek egymás után jelennek meg reprint kiadásokban Magyarországon és külföldön egyaránt.

Kötetünk természetesen felöleli a tárgyához tartozó, Magyarország határain kívül megjelent - magyar és nem magyar nyelvű - alapvető irodalmat is. Figyelmet fordítottunk a Magyarországon idegen nyelven - vagy idegen nyelven is - megjelent kézikönyvekre, monográfiákra is; ezeket a művek jellegétől függően vagy külön leírtuk, vagy a magyar nyelvű kiadás mellett utaltunk rájuk. Magától értetődik, hogy a különböző nyelvi területeken létesülő könyvtárak a nem magyar nyelvű műveket olvasóik várható igényeinek megfelelően fogják kiválogatni. Épp így elképzelhető, hogy az egyes könyvtárak - figyelembe véve olvasóik érdeklődésének irányát - egyes szakterületek kötetünkben megadott anyagát csak bizonyos válogatással, vagy éppen azt kibővítve szerzik majd meg.

Gyűjtésünk során törekedtünk arra, hogy a használó követhesse a több kiadásban megjelent művek útját, de valamennyi kiadás leírása természetesen felesleges lett volna. Az átdolgozott vagy bővített kiadásoktól eltekintve a könyvtárak szempontjából valamennyi kiadás egyenértékű, és nyilván a beszerzés lehetőségei szabják majd meg, melyik kiadás kerül fel a könyvtárak polcaira.

Meg kell itt végül jegyeznünk, hogy gyűjtésünk egyik lényeges szempontja az anyag túlságos felduzzadásának elkerülése volt. Ezt tükrözi pl. az írói névsor, melyből az irodalom mai művelői - néhány kiemelkedő kivételtől eltekintve - kimaradtak; vagy az a körülmény, hogy a történelem szakban - annak bevezető jellege folytán a forráskiadványok közléséről teljességgel lemondtunk. Anyagunkat elégségesnek érezzük azonban egyfelől ahhoz, hogy a tájékozódáson túlmenően is alapul szolgáljon cikkek, előadások, kisebb tanulmányok megírásához; másfelől ahhoz, hogy a kutató tudomást szerezzen a tárgyára vonatkozó teljes szakirodalomról, hogy ezt könyvtárközi kölcsönzés útján (címe: Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtárközi Kölcsönzés. H-l 827 Budapest) kölcsönként vagy kópiában megszerezhesse.

2.

A címanyag elrendezése során fentieknek megfelelően négy fő csoportot alakítottunk ki: bevezető rész, nyelvtudomány, irodalomtudomány, néprajz, s ehhez csatlakozik a folyóiratok közös jegyzéke. A hungarológia három fő területén belül - amennyire ez különbözőségük folytán lehetséges volt - igyekeztünk a szakrendet összehangolni: az alapvető segédkönyvek és összefoglalások után az anyag - az egyes szakok természetének megfelelően - forrásszövegek és feldolgozások elkülönítésével került elrendezésre; a szakok végén a tudománytörténeti feldolgozások és a vegyes tartalmú gyűjteményes kötetek foglalnak helyet. Az írók szerinti rész az írók betűrendjében halad, az irodalmi művek és a vonatkozó szakirodalom alfejezeteivel.

Az egyes szakrendeken belül kialakított fejezeteket a decimális osztályozás formális szabályai szerint tagoltuk. A fejezetek számozása minden szakterületen újra kezdődik; az olykor elengedhetetlen utalás (hiszen könyvtárjegyzékről lévén szó, minden művet csak egyszer szerepeltethettünk) mindig a szakterületen belül értendő.

A fejezetek anyagának rendezési elve - az irodalmi bibliográfiákban már megszokott módon - a megjelenés időrendje (kivéve a tanulmánykötet-fejezeteket, ahol a szerzői betűrend alkalmazása látszott célszerűbbnek). A több kiadásban megjelent művek - jellegük, megszerezhetőségük szempontjainak figyelembevételével - vagy az első, vagy az utolsó kiadás événél kaptak helyet.

A könyvjegyzék használója számára azt javasoljuk, hogy a vizsgálni kívánt tárgykörre vonatkozó (általában nem nagy) fejezet teljes áttekintésén kívül a tárgykört magába foglaló átfogóbb fejezeteket is tekintse át; sok esetben ugyanis valamely kérdéskör legújabb és legteljesebb feldolgozását egy összefoglaló kézikönyvben vagy monográfiában találhatja meg. Különösen áll ez az írók személyi anyagára: számos jelentős szerzőről nem készült modern monográfia, de a kézikönyvek részletesen foglalkoznak működésükkel, és megadják a rájuk vonatkozó, folyóiratokban megjelent szakirodalmat is.

Jegyzékünk szakrendje egyben a létesülő könyvtárak felállításának javasok rendje. Javasoljuk azonban, hogy a felállított könyvtár mellett, a használat megkönnyítésére - esetleg a jegyzék címleírásainak felhasználásával - összesített betűrendes katalógus létesüljön.

3.

Kötetünk címleírásai a bibliográfiai leírásokban szokásos adatokat tartalmazzák: szerző, cím, műfaj, közreműködők, a kiadás sorszáma (ha nem első kiadás), a kötetszám (többkötetes műveknél), a megjelenés helye, a megjelenés éve, kiadó, lapszám, sorozati cím. Gondolatjel választja el az új kiadás adatait (csak a változott adatok közlésével), a reprint kiadásra vonatkozó adatokat, illetve annak megjelölését: kritikai volt-e a kiadás. A kiadóvállalat nevét - ha az semmitmondó volt - néhány esetben elhagytuk. Épp így nem törekedtünk a többkötetes művek valamennyi lapszámának megadására, ha a kötetszám megadása elegendőnek látszott.

A címleírás alatt foglal helyet a sorozati cím alatt leírt sorozatok köteteinek (illetve egyes köteteinek) a sorozat címleírásában nem szereplő adatokat tartalmazó leírása.

A címleíráshoz nem tartozó megjegyzéseket a leírás után külön sorban közöltük.

A szerző és a közreműködő nevét, valamint az évszámot - utóbbit ott, ahol a rendezés alapjául szolgált - tipográfiai eszközökkel emeltük ki.

4.

Az összegyűjtött anyag áttekintésével és értékes kiegészítésekkel segítették munkánkat

Czigány Lóránt (London)
Deréky Pál (Bécs)
Petro Lizanec (Ungvár)
Klára Majtyinszkaja (Moszkva)
Rédei Károly (Bécs)
Tamás Attila (Bécs).

A könyvjegyzék elkészítését a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság vezetősége határozta el, kiadását a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak köszönhetjük.