E-könyv olvasók blog | Professzore | 2010.10.10. 12:00
http://ekonyvolvaso.blog.hu/2010/10/10/mek_15_konyv

Szeptember 27-én váratlan levelet kaptam Moldován Istvántól, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület ügyvezető elnökétől. Afelől érdeklődött, vajon van-e kedvem és időm meglátogatni egy sajtótájékoztatót. Botcsinálta újságíróként kapva kaptam az alkalmon, és bár a budapesti közlekedés kegyetlensége okán pont dr. Horváth Sándor Domonkos, a Magyer Elektronikus Könyvtár Egyesület elnöke nyitóbeszédének utolsó mondataira értem oda, a jelek szerint a lényegről azért nem maradtam le.

Az Országos Széchenyi könyvtár "földszinti" (valójában 5. emeleti) előadótermében megrendezett sajtótájékoztató témája az a megvalósult kezdeményezés, amelyet nagyjából egy évvel korábban indítottak el a könyvtár 15 éves fennállásának méltó megünneplését célozva.

15 szerző ajánlotta fel nyomtatásban már megjelent könyvét abból a célból, hogy a könyvtár kortárs gyűjteményét gyarapítsák vele. A köszöntőkben számunkra, olvasók számára is felettébb érdekes gondolatok hangzottak el.

az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos igazgatója példásan megírt beszédében elsősorban arra utalt, hogy az elektronikus tartalomszolgáltatás, élén a MEK-kel, az elmúlt 10 évben nem pusztán a határon belüli, hanem a határon túli magyarok, magyarul értők és olvasók olvasás iránti igényét is kielégítette, ezzel segítve az egyetemes művelődés eszméjét. Egyúttal a határok eltűnésével a tudományos (szórakoztató) globalizáció jegyében újjá alakul a tudás egyetemessége. Hangsúlyozta, hogy a technika adott, jelen állás szerint elsősorban a tartalom terén van hiányosság - márpedig ezzel az elvárással, az e-könyv térnyerésével mindenkinek, szerzőknek, kiadóknak is szembesülniük kell. Felhívta a figyelmet a MEK archívumában elérhető sok ezer hangoskönyvre, amely az olvasás élményét a vakok és gyengén látók számára is elérhetővé teszi.

Beszédének záró gondolatai között hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az interneten megjelenő tartalom, annak formájától és jellegétől függetlenül szükségszerűen szűrendő, hogy az önjelölt szerzők műveinek dömpingje ne vezessen se a kultúra felhígulásához, se áltudományos félrevezetéshez, mindezáltal a tudatlanságnak kiszolgáltatva az információra, vagy a szórakozásra vágyó embereket. Ennek jegyében alkotott új betűszót a MEK rövidítés kifejtésére: Minőség, Egyenlőség, Közösség.

dr. Kokas Károly

a MEK Egyesület elnökségi tagja a könyvtárak 3000 éves monopóliumának válságáról, az átalakulás szükségességéről beszélt. Az internet - mint új médium - az információ áramlásának, elérésének olyan eszköze, amely a könyvtárak szerepét alapjaiban írja át, új szolgáltatásokra, új lehetőségek kihasználására, vagyis megújulásra van szükség. Ebbe természetesen beletartozik a régi tartalmak digitalizálása, ahogy az újonnan létrejövő tartalmak elektronikus formában való terjesztése is. Ehhez azonban mind a szerzőknek, mind a kiadóknak, mind a könyvtáraknak [szerintem a tartalomszolgáltatóknak] szorosabb, nyitottságon alapuló együttműködésre kell törekedniük.

Beszédének második felében bemutatta a programban szereplő 15 szerzőt - köztük az idén nyáron tragikus hirtelenséggel elhunyt Bödök Zsigmondot -, továbbá röviden a felajánlott műveket.

Zárszavában néhány technikai részletet közölt a MEK működésének érdekességeiből. Elsőként említve, hogy az eddig megszokottakon túl hamarosan elkezdik az anyagok ePub formátumban való közlését is. A MEK honlapjának statisztikái alapján a központi szerver napi 25-30 ezres, a tükörszerverek forgalmát is beleértve összesen mintegy 60-70 ezer találatot kap. Végül azzal búcsúzott, hogy egy, illetve két, illetve... Szóval szokjunk oda, mert a 16 éves évfordulóra 16, a rákövetkezőre 17 új kortárs könyvet szeretnének bemutatni. Így legyen!

A sajtótájékoztató második részében két szerző, Zimányi Vera és Szilágyi Szabolcs mondott néhány gondolatot az elektronikus könyvek, illetve általában a gondolatok, a tartalom közlési módjának fejlődéséről. Beszédeikből címszavakban idézek néhány gondolatot.

Zimányi Vera

Történettudományi kutatóként hovatovább felfoghatatlannak minősítette azt a változást, amelyet egyrészt a tudományos kutatómunka gyakorlati oldalában, másrészt a technológiai vívmányok tekintetében hozott az elmúlt 50-60 év. A II. világháborút követő dokumentummentési akciók, az 50-60-as évek rövid külföldi, leginkább a kézzel (és ritkán géppel) való forrásmásolásától mára eljutottunk ahhoz, hogy egy diák az interneten 10 perc alatt meg tudja találni egy kutatási téma teljes bibliográfiáját, amelyet, mint mondta, nagy előszeretettel idéznek a dolgozataik végén (nyilván anélkül, hogy ezeket mind végigolvasták volna). Mindez természetesen nem korlátozódik a tudomány, illetve a kutatás területére, mivel lényegében mindenki számára hozzáférhető.

Szilágyi Szabolcs

A Varsóban élő, magát emigráns villanyírónak nevező szerző 2008-ban, egy havi teljes nyugdíjának megfelelő összegből vette meg az első e-könyv-olvasó eszközét, egy Sony eReader-t. A kezdetek kezdetén 64 könyvet tett rá fel és olvasott mindig, amikor alkalma nyílt rá, buszon, orvosnál vagy az unokájának esténként. Mivel Lengyelországban az elektronikus adatszolgáltatásnak ez a formája gyakorlatilag nem létezik, óriási jótéteményként aposztrofálta a MEK működését. Záró gondolatában az írókhoz szólt, kiemelte a publikálás fontosságát, bizonyos esetekben akár direktben is, ahogy mondta "írja le egyszerű szavakkal" a történelmet, amelyet megélt.

Végül ismét Moldován István vette át a szót, a MEK múltjával, jövőjével és jelenével kapcsolatban osztott meg néhány gondolatot. A MEK célja, hogy digitális formában gyártsanak és tegyenek elérhetővé anyagokat. Munkájukat az Egyesülethez érkező támogatásokból, így például az internetszolgáltatók hozzájárulásából fedezik.

Mindannyian ismerjük a sajnálatos tényt, hogy kis hazánkban felettébb kevés legális forrás van magyar nyelvű olvasnivaló megszerzésére. A MEK kivételes igyekezete ennek az áldatlan helyzetnek a megoldására több, mint dicséretes, ezen belül is kifejezetten nagyszerű, hogy a minőségi kortárs irodalom felé is nyitottak. Sőt, határozott terv a további fejlesztés is.

Szintúgy felemelőnek tartom, hogy a többé-kevésbé irreleváns DjVu mellett, de inkább helyett az ePub mellett tették le a voksukat. A jövő a jelek szerint nagyon erről, és nem másról szól. Ha ez megfelelő minőséget fog takarni, esetleg a később megjelenő e-könyv-olvasó modellekhez külön katalógusalkalmazást is fejlesztenek majd (esetleg icipicit fizetősen), hatalmasat léphetünk előre egy szebb, új világ felé.

Addig pedig olvashatunk tovább, ha mást nem, e 15 művet.