FigyelőNet
2006/5. - február 2.
http://www.fn.hu/index.php?id=67&cid=116455

Simon S. András

Betáraznak
Könyvtárak digitalizálása

Egyre többen követik a Google példáját, és kezdenek könyvtárakat digitalizálni. A Magyar Elektronikus Könyvtárra viszont az idén várhatóan egy fillér sem jut.

Komoly jogi problémába ütközött az amerikai Google: miután 2004 végén elindította könyvdigitalizálási programját, számos szerző és kiadó tiltakozott saját jogvédett művének felhasználása ellen. Az internetes keresőcég így tavaly augusztusban kénytelen volt felfüggeszteni a szerzői jog védelmét élvező művek feldolgozását. A Google üzleti törekvése egyébként logikus: az internetes információk exponenciális növekedésével a keresés a leginkább eladható termékek közé került, és ha kereshetők a hírek, a képek, a boltok vagy a térképek, akkor miért nem azok a könyvek?

A jelenleg is béta verzióban, azaz tesztüzemben működő Google Books számos nagy könyvtár, egyebek közt a New York Public Library és a University of Oxford gyűjteményét kezdte feldolgozni. A vitás kérdések miatt a jogvédett könyvekből csupán részleteket közöl, a felhasználó számára azonban további segítséget nyújt azzal, hogy eligazít, melyik boltban vagy könyvtárban található meg a kérdéses mű.

Az ötlet persze túl jó volt ahhoz, hogy mások ne próbálkozzanak meg hasonlóval. Megalakult a nyomtatott, de nem jogvédett művek ingyenes internetes megjelenítését vállaló Open Content Alliance, amelynek tagja más cégek mellett az Internet Archive, a Microsofthoz tartozó MSN, az Adobe szoftvercég és a Yahoo! internetes kereső és portál. Ez az októberben indult digitális tudástár eleve kikerüli a jogi problémákat, csak szerzői joggal nem védett műveket digitalizál. Ám a szövetség weboldalán könyvek még nem találhatóak, és egyelőre az Internet Archive által jegyzett, úgynevezett Open Library is csak 15 könyvet tud felmutatni. A tervek azonban nagyszabásúak: digitalizálásra vár a University of California archívumának 18 ezer könyve, s a tervek szerint ezek egy része még hangoskönyvként is letölthető lesz.

Míg a Google digitalizálási módszere nem nyilvános, az Open Content Alliance esetében lehet tudni, hogy a nyílt forráskódú Scribe szoftvert használják. Jelenleg tíz szkennerrel dolgoznak, ezek mindegyike egy óra alatt két 300 oldalas könyvet tud digitalizálni. A költségek becsült értéke 10 cent oldalanként, beleértve a munkaerő-ráfordításokat is.

A "nagy digitális könyvtárról" azonban nem csak az óceán túlpartján álmodnak, az Európai Bizottság nemrég jelentette be, hogy digitalizálni kívánja Európa kulturális örökségét. Nem csupán könyveket, de kéziratokat, fényképeket és filmeket is.

Az uniós terv beindulása a Magyar Elektronikus Könyvtárnak (http://mek.oszk.hu) is lökést adhat. "Jelenleg az Internet Szolgáltatók Tanácsa által felajánlott összegből folytatjuk a Hungarológiai Alapkönyvtár digitalizálását, ami jól illeszkedhet az Európai Bizottság elképzeléseibe" - tájékoztat Moldován István, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetője. Ez fontos lehet a jelenleg 3391 katalogizált művet tartalmazó magyar digitális könyvtár számára, mivel a Figyelő úgy értesült, hogy a projekt finanszírozása teljesen bizonytalanná vált. Elképzelhető, hogy az idén egyetlen fillér állami támogatást sem kap a MEK, ezenkívül pedig csupán adófelajánlásokból és pályázatokból kellene eltartania magát. "Gondolkodunk azon, hogy esetleg a PayPal (egy speciális internetes fizetési forma) bevezetésével az olvasók is önkéntes felajánlásokat tehessenek, a könyvtár ingyenességét viszont mindenáron megőrizzük" - mondja az osztályvezető. Sokan ma is önkéntes munkájukkal segítenek, a szépirodalmi művek nagy része így nyerte el digitális formáját. "A könyvtár-alapítási hullám kiváltója az lehet, hogy az internet fejlődésével egyre inkább felértékelődik az értékes tartalom" - kínál egy lehetséges magyarázatot Moldován István. A magyarok érdeklődése egyre nő a MEK szolgáltatásai iránt. Egy év alatt kétszeresére emelkedett az internetes látogatók száma, januárban több napon keresztül 30 ezernél is több olvasó látogatott el a virtuális bibliotékába.