Természet Világa, 2005. május
www.termeszetvilaga.hu

Elektronikus könyvtárak a cyberspace-ben^[1]

Drótos László - Moldován István
OSZK MEK Osztály

Ha szétnézünk a szinte fénysebességgel táguló Internet-galaxisban - mondjuk a Google^[2] nevű "távcsővel" - valamilyen szak- vagy szépirodalmat keresve, akkor a találati listák első néhány oldalát végiglapozva megfigyelhetjük, hogy milyen gyakran tűnnek fel mindig ugyanazok a címek, milyen sokszor vezetnek ugyanoda a hivatkozások. A web-oldalak milliárdjai között az ilyen, mindenhonnan jól látszó, "legfényesebb" objektumok többnyire hatalmas tudományos és kulturális szolgáltató központok, melyek között egyre több az elektronikus könyvtár. Ezek a nagy gravitációs erejükkel nemcsak a hálózaton keresgélőket vonzzák, hanem a Deep Weben^[3] levő "sötét anyag" egy részét is összegyűjtik és láthatóvá teszik.

Az Internet kétségkívül fantasztikus információforrás, és több előnye van például a hagyományos könyvtárakhoz képest: nincs záróra, se várakozási idő, és a kölcsönzött könyveket sem kell visszavinni. Ráadásul a hasonló témájú dokumentumok egymáshoz vannak kapcsolva: ha egyre valahogy rábukkantunk, akkor a hivatkozásokat követve rendszerint szinte végtelen számú továbbit találhatunk. Aki azonban nem csak szórakozásra és felületes tájékozódásra akarja használni az Internetet, hanem tanulni, tanítani, kutatni vagy művelődni akar a segítségével, előbb-utóbb szembesül a rendszer hátrányaival is: arányaiban elég kevés az igazán értékes és részletekbe menő tartalom (különösen magyarul); leggyorsabban az áltudomány és a dilettáns irodalom burjánzik rajta; a dokumentumok gyakran töredékesek, hibásak vagy egyszerűen csak "csúnyák": nehezen olvashatók, nyomtathatók; és sokszor még a legfontosabb információforrások is eltűnnek egyik napról a másikra, ami nemcsak bosszantó, hanem hosszabb távon lehetetlenné teszi a rájuk való hivatkozást.

A fenti problémákon tudnak segíteni az elektronikus könyvtárak, melyek ugyanolyan gyűjtő, rendszerező, szolgáltató és tájékoztató szerepet töltenek be a digitális dokumentumok világában, mint ahogy ezt a "való világ"-beli megfelelőik teszik a papír-alapú kiadványok esetében. Lényegesebb eltérés leginkább csak abban van, hogy az e-könyvtárak sok esetben maguk állítják elő - digitalizálással - a gyűjteményük egyes darabjait, vagy legalábbis bizonyos szerkesztői, kiadói feladatokat is felvállalnak, hogy a különböző forrásokból érkező "digitális kéziratokból" szolgáltatásra alkalmas "elektronikus kiadásokat" állítsanak elő.

Amerikai felmérések^[4] azt mutatják, hogy mind a diákok, mind pedig az oktatók és a tudományos kutatással foglalkozók is kezdik egyenrangú módon és egyenlő arányban használni a hagyományos és a számítógépes információforrásokat, s ezzel párhuzamosan megnő az utóbbiak megbízhatósága és könnyű használhatósága iránti igény. Vagyis egy olyan új kereslet jelentkezik - most már Magyarországon is - melyet leginkább a hálózatokon egyre több helyen szervező elektronikus könyvtárak elégíthetnek ki. Vagy még inkább ezeknek az elektronikus könyvtáraknak a közös szabványokon és együttműködéseken alapuló hálózata...

Az alábbiakban a Magyar Elektronikus Könyvtár példáján mutatjuk be, hogy hogyan működnek és várhatóan milyenek lesznek ezek a "gravitációs központok" a digitális univerzumban.

A MEK nem sokkal a magyar Internet "ősrobbanása" után keletkezett, 1994-ben kezdtek el kialakulni a szegedi és miskolci egyetemek, valamint a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szerverein a gyűjteménynek azok a csírái, melyekből egy évvel később az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program^[5] segítségének köszönhetően megindult az első központi szolgáltatás, a mek.iif.hu címen. A fejlesztés 1999-ben új lendületet kapott, amikor létrejött egy közhasznú egyesület^[6] valamint egy önálló osztály az Országos Széchényi Könyvtáron^[7] belül a munka támogatása és koordinálása céljából. Néhány éve már a mek.oszk.hu^[8] címen működik a MEK második, továbbfejlesztett verziója, itt most mintegy 2,500 katalogizált dokumentum van, ezek összességében több tízezer művet tartalmaznak. A könyvtár jelenleg már napi 15-20 ezer látogatót fogad virtuális falai között, a világ minden tájáról.

A gyűjtőköre kiterjed minden magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású digitális dokumentumra, mely tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható. Napi 3-4 új könyvből álló gyarapodása csak kis részben származik saját digitalizálásból, többségében a kiadóktól vagy a szerzőktől kapott, illetve az Internetről átvett, vagy mások által számítógépre vitt dokumentumokat gyűjt. Az állománynak mintegy fele a szépirodalom, a többi különböző szakterületek publikációi, illetve nagyméretű kézikönyvek. Utóbbi csoportban találjuk például a 19. század végén kiadott 16 kötetes Pallas Lexikont^[9], a Magyar Életrajzi Lexikont^[10], vagy a közelmúlt történelmét és tudománytörténetét, valamint hazánk természeti és gazdasági földrajzát bemutató 5. részes Magyarország a XX. században^[11] c. kiadványt. A természettudományi "polcon" pedig többek között ott van a Magyarország barlangjai^[12], valamint Herman Ottó és Chernel István hazánk madárvilágát bemutató két könyve^[13]. Korabeli dokumentumokat tartalmaz a csak elektronikusan kiadott Eötvös Loránd munkái és méltatása^[14] c. összeállítás és a Természettudományi Közlöny illetve a Természet világa régi évfolyamaiból is válogató Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok^[15] címet viselő virtuális kiállítás.

Az elektronikus könyvtárnak külön folyóirat-olvasóterme is van: az epa.oszk.hu szerveren található Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis nyilvántartja a magyar Interneten megjelenő hírportálokat, napi- és hetilapokat, magazinokat és tudományos folyóiratokat, és ahol erre engedélyt kap, fizikailag is archiválja őket a szolgáltató gépén, hogy hosszabb távon is garantálni lehessen ezek elérhetőségét, hivatkozhatóságát. Az olyan klasszikus kulturális folyóiratok mellett, mint amilyen a Nyugat^[16], a gyűjteményben szaklapok is találhatók: többek közt például a Fizikai Szemle^[17] és az Ökotáj^[18] korábbi évfolyamai is.

A digitális könyveket és folyóiratokat az emberek másként olvassák és más célokra is használják, mint a nyomtatottakat. Ezért a MEK könyvtárosai - ahol ez egyszerűen megoldható - egységesítik a dokumentumok kódolását a gyűjtemény teljes szövegének kereshetősége érdekében, képernyőn is jól olvasható külalakot állítanak be, és olyan alternatív formátumokra konvertálják a könyveket, melyek ideálisak a különböző felhasználási formákhoz: online böngészés, e-book készülékeken való olvasás, keresés, idézet kimásolás, nyomtatás, felolvastatás a számítógéppel stb. Utóbbi, vagyis a látássérültek és egyéb, fogyatékkal élők kiszolgálása különösen fontos feladat, nekik egy külön, vakon vagy egér nélkül is könnyen használható kezelőfelület áll rendelkezésre a vmek.oszk.hu címen, és a Világhalló^[19] szolgáltatás segítségével a könyvek nagy része meg is hallgatható. A gépi felolvasás mellett 2004 végén megkezdődött a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által digitalizált, emberek által felolvasott hangoskönyvek gyűjtése is a MEK-ben.

A dokumentumok elektronikus kiadvánnyá, lehetőleg minél több célra alkalmas kiadvánnyá való alakítása mellett a könyvtárosok még egy fontos feladatot elvégeznek: ellátják metaadatokkal a könyveket és folyóiratokat. A bibliográfiai információk hiánya az egyik legnagyobb gond a jelenlegi Interneten, ez az oka annak, hogy olyan nehéz például téma vagy szerző szerint keresni a web-en, hiszen a teljes szövegű keresőkbe beírt szavak az oldalakon belül bárhol, bármilyen összefüggésben előfordulhatnak, így hiába érkezik tizedmásodpercek alatt a találati lista, ha biztosak akarunk lenni benne, hogy a fontos web-lapok többségét felkutattuk, az több órás keresgélést és válogatást igényel. A könyvtárakban ezt a kérdést sokkal elegánsabban oldják meg: a katalogizálással foglalkozó szakemberek részletesen leírják a műveket minden lényeges szempont szerint, így azonnal és pontosan megválaszolható egy olyan kérdés, hogy "vannak-e angolra fordított Arany János balladák a gyűjteményben?" vagy hogy "a 16. században milyen művek íródtak a magyarországi bányászatról?". Ugyanezt, a hagyományos könyvtárakban jól bevált megoldást használják például a WebKat.hu^[20] adatbázisnál is, ahol már több mint 200 ezer magyar online dokumentumot láttak el ilyen bibliográfiai adatokkal. A MEK és az EPA esetében saját leírás készül minden archivált tételről, közel százféle adatmező segítségével. Ezek a kiadványok borítólapján a "KATALÓGUSCÉDULA" feliratra kattintva tekinthetők meg, különböző, emberek és gépek által olvasható formátumokban, de a fontosabbak a borítólapok - a böngésző Nézet/Forrás menüpontjával megnézhető - fejlécébe is belekerülnek, illetve hozzá vannak csomagolva a dokumentumok letöltésre szánt változataihoz is. A metaadatoknak köszönhetően az elektronikus könyvek nemcsak a MEK saját katalógusában^[21] kereshetők vissza, hanem több nagy hazai könyves és könyvtári adatbázisban is; valamint a nemzetközi Dublin Core szabványra alapozott OAI-rendszerekkel^[22] is lekérdezhető a gyűjtemény, így például a digitális kultúra nyilvántartását végző Nemzeti Digitális Adattárból^[23] és a NKÖM tavaly elindított Kultúra.hu^[24] portáljáról is. Ezek a metaadatgyűjtő rendszerek természetesen akkor lesznek igazán hasznosak, ha minél több online dokumentumot ellátnak ilyen kísérő információkkal a szolgáltatóik, ennek megkönnyítésére készítette el a MEK Egyesület tavaly az eleMEK^[25] nevű, ingyenes e-könyvtári rendszerét, mellyel bárki katalogizálhatja a saját gyűjteményét.

A könyvtáraknak egy további fontos szervezeti egysége a tájékoztató szolgálat. Ilyet a legtöbb elektronikus könyvtár is biztosít: legalább egy e-mail címet megadnak, ahol az eredmény nélkül keresgélő látogató segítséget kérhet. Ez a MEK esetében az info@mek.oszk.hu postafiók, de nehezebb kérdések megválaszolására egy önálló, mintegy 150 szakemberből álló "tájékoztató főosztály" is rendelkezésre áll. A korábban MIT-HOL, jelenleg LIBINFO^[26] néven futó szolgáltatástól bármilyen információ- vagy szakirodalom-keresés kérhető, a válaszok elektronikus levélben érkeznek néhány órán, vagy - legrosszabb esetben - 1-2 napon belül. A természetesen szintén ingyenes szolgáltatás egyre népszerűbb, elsősorban a diákok körében, akik szakdolgozathoz és egyéb iskolai feladatokhoz kérnek segítséget az "Internet-könyvtárostól".

A MEK és az EPA mellett van még néhány nagy dokumentum-gyűjtemény a magyar hálózaton, ezekről a konyvtar.lap.hu illetve a e-konyvtar.lap.hu oldalon tájékozódhatunk. A legfontosabb a Neumann János Digitális Könyvtár Bibliotheca Hungarica Internetiana^[27] c. gyűjteménye, ahol a szépirodalmi és humán szakirodalmi művek mellett az utóbbi időben egyre több természettudományos munka is megjelenik, például az élettudományok és a földtudományok területéről. Ugyancsak a Neumann-ház üzemelteti most már a legnevesebb kortárs írók és költők életművét feldolgozó Digitális Irodalmi Akadémia^[28] szolgáltatást, ami egy világviszonylatban is egyedülálló vállalkozás a jellegét és a megvalósítását tekintve. Kisebb digitális dokumentumgyűjteményeket számos könyvtár és egyéb intézmény honlapján találunk, melyek többnyire valamilyen témára vagy dokumentumtípusra specializálódtak. A legtöbb esetben az elektronikus könyvtárak fentiekben felsorolt jellemzői hiányoznak ezeknél, de egy részük remélhetőleg kiindulópontját, magját jelenti egy-egy jövőbeli komolyabb "égitestnek" a formálódó magyar információs galaxisban.

A teljes Világhálót tekintve a következő nagy szupernova-robbanás mindenesetre a már említett Google-tól várható, amely 2004 végén bejelentette, hogy több amerikai könyvtár gyűjteményének nagy részét, összességében mintegy 15 millió kötetet digitalizál, tesz kereshetővé és részben letölthetővé az Interneten^[29], alaposan feladva ezzel a leckét a nemzeti digitalizálási programokért felelős döntéshozóknak, többek közt Magyarországon is. Az Országos Széchényi Könyvtár által indított Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási Program^[30], az eddigi legnagyobb szabású, hasonló jellegű hazai vállalkozás, egy éves működés után egyelőre szünetel támogatás hiányában, pedig ez "csak" ezres nagyságrendben célozta meg a legfontosabb magyar vonatkozású alapművek digitalizálását. A jó minőségű elektronikus könyvek és folyóiratok előállítása igen költséges munka, igaz, hogy utána sokszorosan hasznosul, hiszen nincsenek terjesztési költségek és egyetlen példány elég az egész világnak. A szakmai követelményrendszer kidolgozásában és az egyes digitalizálási projektek közötti koordinációban fontos szerepe van az Európai Uniós tagállamok minisztériumai közötti együttműködésnek, melynek Minerva Plus^[31] nevű jelenlegi szakaszába Magyarország is bekapcsolódott. A feladat - a sok száz éves európai kultúra és tudomány írott emlékeinek átmentése, illetve a nyomtatottnál is gyorsabban szaporodó, eleve számítógépen keletkező művek összegyűjtése és archiválása - olyan nagy, hogy csak széles körű összefogással valósítható meg. A Magyar Elektronikus Könyvtár ennek a felismerésnek az alapján törekszik együttműködési kapcsolatok kiépítésére minél több intézménnyel, és ösztönzi helyi digitalizáló műhelyek és e-könyvtárak kialakítását a határon túli magyarlakta területeken is. A szolgáltatás biztonsága és a gyűjtés kiterjesztése érdekében a MEK már 3 határon túli "tükörszervert" üzemeltet (Szlovákia^[32], Erdély^[33], Vajdaság^[34]), amelyeken az elektronikus könyvtár teljes másolata megtalálható. A gépeket üzemeltető magyar szervezetek egyben aktív partnereink is az ott készülő dokumentumok összegyűjtésében. A legfrissebb eredmény ezen a téren az OSzK és az Erdélyi Múzeum-Egyesület^[35] között 2005 februárjában aláírt szerződés Erdély tudományos és kulturális örökségének digitalizálásáról és online kutathatóvá tételéről.

Az elektronikus könyvtárak és a bennük dolgozó könyvtárosok tehát "rendet", "életet" és "intelligenciát" visznek az Interneten kialakult "őskáoszba", megteremtve ezzel a közeljövő tudásalapú társadalmának létfeltételeit; gyors és egyszerű hozzáférést biztosítva a raktárak vagy éppen a web-szerverek mélyére zárt emberi gondolatokhoz.

1. A magyarra többnyire "kibertér"-ként fordított kifejezésben ott rejlik a világűrt is jelentő "space" szó, így tekinthetjük a számítógépek és távközlési eszközök alkotta hálózatot egy új, mesterséges "világegyetemnek" is. ^[VISSZA]

2. A google.com az Internet legnagyobb, legismertebb keresőrendszere, jelenleg 8 milliárd web-lapot tud átnézni tizedmásodpercek alatt. ^[VISSZA]

3. Becslések szerint az Interneten több százszor annyi nyilvános dokumentum és adat érhető el, mint amennyit a keresőgépek - és így az átlagos Internet-használók - látnak. Többségük adatbázisokban, illetve elszigetelt vagy alig látogatott honlapokon lapul, vagy pedig a számítógépek számára értelmezhetetlen formátumokban van (pl. védett vagy kódolt PDF file-ok, Flash-animációs oldalak). ^[VISSZA]

8. Az angol nyelvű felület elérhető a www.elib.hu címről is. Van továbbá egy másolat a most már hazánkban is terjedő új, IPv6-szabványú hálózaton is: mekipv6.niif.hu ^[VISSZA]