Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (3K) - 2005. március 15.
http://www.ki.oszk.hu/3k/

1. Mi és miért történt tíz évvel ezelőtt? Kik, milyen megfontolásból, milyen célkitűzéssel és milyen motivációk alapján hozták létre a MEK-et?

10 évvel ezelőtt a hazai könyvtárak az Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Programnak köszönhetően már jelentős részében elérték és használták az Internet hálózatot. A könyvtári szervezetek, a vezetés többsége leginkább az integrált könyvtári rendszerek bevezetésére koncentrált, de könyvtárosok kis csapata már elkezdte felfedezni, meghódítani az Internet számunkra ismeretlen területeit, szolgáltatásait.

Az első élményeink arról szóltak, hogy ezen a határtalannak tűnő virtuális óceánon nemcsak programok, de szövegek, értékes szöveges dokumentumok is vannak. Ezek azonban javarészt angol nyelvűek, a nagy többségük semmiféle leíró információval nem rendelkezik és ezek teljesen szétszórtan, egy folyamatosan változó, születő, megszűnő virtuális térben vannak.

Drótos László kollégám, aki az úttörők között is úttörőnek számított, már 1989-ben létrehozta az azóta is töretlenül népszerű és szakmai körökben közismert KATALIST levelező listát. Itt tette közzé azt a javaslatát, gondolatát 1993. őszén egy Magyar Elektronikus Könyvtárnak nevezendő internetes tartalomszolgáltatás létrehozásáról. Az azóta is változatlan alapelv lényege az volt, hogy gyűjtsük össze, minőségellenőrzés után leíró információkkal ellátva egy könyvtári szolgáltatás keretében ingyenesen szolgáltassuk a tudomány, az oktatás és a kultúra területén születő, magyar vagy magyar vonatkozású dokumentumokat. Motivációnk lényege az volt, hogy egy nyilvános elektronikus közkönyvtárat hozzunk létre az olvasók minél nagyobb megelégedésére. Az 1994. tavaszi Networkshop konferencián hirdettük meg a MEK programját. Számos könyvtáros, egyetemi informatikus csatlakozott hozzánk és egy levelezőlista segítségével kidolgoztuk a MEK alapszabályait, megterveztük az alapjait. Kokas Károly szegedi könyvtáros kollégánk elérte, hogy az IIF 1994. őszétől támogassa az ötletünket és biztosítsa a MEK kiépítését, szolgáltatását technikai infrastruktúrával. Az IIF központi számítógépén az előzetes tervek alapján minimális emberi erőforrással 1994. telén leraktuk a MEK alapjait és néhány hónap múlva elindítottuk a szolgáltatást. A gyűjtemény első tételeit a Miskolci Egyetem Könyvtárában valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárában már kialakított kísérleti gyűjtemény képezte.

A MEK célját tekintve egy kísérletező műhelynek tekintette (és lényegében a mai napig is tekinti) magát, amelyben a modern elektronikus könyvtárosság technikáit, módszertanát kísérletezzük ki, próbáljuk meg újraértelmezni a könyvtárosságot a 20. század végi, 21. század eleji információs társadalmi robbanásban.

2. A MEK immáron jó ideje az OSZK-ban működik. Ez egyszerűen elhelyezés, helyszín kérdése-e vagy van valami mélyebb értelme annak, hogy a MEK a nemzeti könyvtár bázisán működik?

Ha el akarnám hárítani a kérdést, akkor azt mondanám, erről Monok Istvánt kellene megkérdezni, aki alig az első kinevezése után, már 1999. júniusában megszólított bennünket azzal, hogy folytassuk a MEK építését, fejlesztését az OSZK-ban (bár ebben kétségtelenül vitathatatlan érdeme van ugyancsak Kokas Károly barátunknak, aki szürke eminenciásként folyamatosan egyengette, segítette a háttérből a MEK útját.)

Azt tudni kell, hogy az NIIF technikai támogatásán kívül a könyvtári szférától intézményes segítséget nemigen kaptunk. Kivételként talán a Szegedi Egyetemi Könyvtár említendő, amely a saját nevében több ízben is sikerrel pályázott a MEK technikai, tartalmi továbbfejlesztésére a NKÖM-nél, NKA-nál. A hiányzó szervezeti háttér kialakítására 1998-ban elkezdtünk megszervezni egy egyesületet, amely 1999. novemberében meg is alakult. Az OSZK meghívása váratlanul ért bennünket. Mi is úgy gondoltuk azonban - és azóta ez a véleményünk csak megerősödött -, hogy egy MEK jellegű szolgáltatásnak hazai viszonyok között ideális helye van az OSZK-ban. Hatókörünk országos, sőt globális volt. Szerettük volna az elektronikus könyvtárosság felé ösztönözni, mozdítani a könyvtáros szakmát. A MEK gyűjtőmunkája az OSZK hátterével jelentősen fejlődött. Gyarapodó intézményi partnereink, kiadók, tudományos kutatóintézetek, egyetemi tanszékek, sőt a határon túli magyar szervezetek számára jelentőséggel bírt, hogy a MEK együttműködési szerződéseit már az OSZK főigazgatója írta alá. Ugyanakkor azt tapasztaltuk és gondoljuk, hogy az OSZK számára is hasznos volt, katalizátorként hatott a jelenlétünk.

Az OSZK a 90-es években sajnos jelentős informatikai hátránnyal bírt nemcsak nemzetközi, de hazai összehasonlításban is. Ez csak egyrészt vonatkozott a technikai infrastruktúrára, másrészt (ami meghatározóbb) nagyon alacsony szintű volt az informatikai kultúra is. Kiderült, hogy az Internet nemcsak technikai, de kulturális értékeket is hordoz magában (pl. szolgáltatás-orientációt, nyíltságot, interaktivitást).

Az ezzel való szembenézés, az erre való reagálás, az információs társadalomhoz való felzárkózás szemléleti váltása - a számos fájdalmas konfliktussal kísérve - a mai napig tart. Mi abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy a MEK ebben a szemléleti váltásban is pozitívan hatott vissza a befogadó nemzeti könyvtárra. (Persze ennek a megítélése is a megítélő értékrendszertől függően lehet pozitív és negatív.) Mindenesetre az 1999-ben elindított egyik innovatív kezdeményezésünk, a MIT-HOL online tájékoztató szolgálat szervezését, koordinálását átvette és LibInfo néven azóta is nagy sikerrel üzemelteti az OSZK. A mi szervezésünk kapcsán lett tagja a nemzeti könyvtár az ország Európai Uniós csatlakozás küszöbén a nemzetközi MINERVA projektnek.

Én úgy szoktam mondani, az OSZK "adoptálta" a MEK-et. A közelmúltban kezdtünk intenzíven foglalkozni, kutatni más nemzeti könyvtárak informatikai fejlesztéseivel mind a digitalizálás mind a digitális megőrzés területén. Sok helyen találtunk kutató-fejlesztő, a jelen elektronikus környezetben új utakat kereső, új szolgáltatásokat fejlesztő tevékenységeket. Sajnos még mindig jelentős lemaradásunk van a nemzetközi összehasonlításban, csak remélem, hogy tevékenységünk segít valamelyest ennek ledolgozásában.

3. Az elektronikus könyvtárügy nem magyar találmány. Milyen példák, modellek, inspirációk nyomvonalán alakult ki a MEK?

A MEK-ben többféle külföldi modell megtalálható, sokszor, tévesen egyikkel vagy másikkal azonosítják a tevékenységünket. Az az érdekesség, hogy a tevékenységünk tényleg komplex, többféle mintát is egyesít.

A MEK egyik "ősmintája" talán a Project Gutenberg volt. Ennek lényege, hogy önkéntes digitalizálók rögzítik a mai napig az emberiség klasszikus szövegeit és a projekt ezt ingyen, mindenki számára hozzáférhetővé teszi. Ez a profil a mai napig megtalálható a MEK-ben, megfelelő szűrés, ellenőrzés után lehetőséget, értelmet adunk az Internetet használó öntevékeny emberek munkájának, akik számára fontos egy-egy klasszikus írók munkájának digitalizálása, közkinccsé tétele.

Egy másik minta, modell tulajdonképpen az Interneten is később alakult ki, a nyílt archívumok intézményével (Open Archives Initiative), mint a MEK elkezdte. Ezeknek az a lényege, hogy - főként egy-egy intézményen, egyetemen belül - lehetőséget biztosít kutatók, oktatók műveinek a szerzők általi közzétételére. Ez a kezdeményezés elsősorban a tudományos publikációk nyilvános hozzáférését támogatja. Magyarországon az egyetemeken kevésbé jöttek létre ilyen nyílt hozzáférésű archívumok, ahol felkerültek jegyzetek, oktatási, tudományos publikációk, többségében ott sem követik a nemzetközi szabványokat. A MEK ismertebbé válásával és növekedésével ez a jelleg is egyre erőteljesebbé vált a gyűjteményfejlesztésben. Egyre több egyetemi oktató, kutató küldi el a MEK számára elektronikus publikációját a nagyobb nyilvánosság reményében.

A harmadik fontos minta, amely szintén a MEK fejlődése során került a látókörünkbe, a digitális megőrzés (digital preserving) intézménye. A közelmúltban egyre több országban ismerték fel, hogy a gyarapodó és egyre nagyobb arányban jelen lévő digitális információk archiválása, hosszú távú megőrzése jelentős probléma. Jónéhány nemzeti könyvtár (pl. Ausztrália, Norvégia, Kanada) indított olyan projektet, amelynek lényege, a hálózaton elektronikus formában meglévő kiadványok valamilyen szempont szerinti gyűjtése, megőrzése. A MEK mindennapi tevékenységében ez a modell is jelen van. Egyre több intézménnyel, egyetemmel, kutatóintézettel van kölcsönös együttműködési megállapodásunk, amelynek alapján megkapjuk az online (sőt alkalmanként az elektronikusan nem is) publikált kiadványaikat megőrzés és nyilvános terjesztés céllal. Ezenkívül folyamatosan igyekszünk archiválni az Interneten megtalálható hasznos, értékes dokumentumokat, amelyek bizonytalan ideig találhatóak eredeti helyükön. Számos ilyen archivált dokumentumunk eredeti forrása már eltűnt. Ugyancsak megtalálhatóak a MEK gyűjteményében CD-ROM termékek tartalma, átalakítva online szolgáltatásra. A bizonytalan ideig használható CD-ROM-ok tartalmának alkalmi mentését szintén fontosnak tartjuk, erőforrásaink függvényében törekszünk is rájuk.

A MEK kísérletező műhelyében erőforrásaink függvényében az összegyűjtött elektronikus dokumentumokat nemcsak passzívan elhelyezzük, tároljuk, de olyan egységes formátum(ok)ra igyekszünk ezeket átalakítani, amelyek biztosít(hat)ják ezen kiadványok hosszú távú megőrzését.

A külföldi példák nyomán, azokat komplexen felhasználva, a hazai viszonyokra alkalmazva egy sajátosan egyedi szolgáltatást alakítottunk ki. A MEK-ben sokkal fontosabbnak tartjuk az összegyűjtött kiadványok nyilvános, online szolgáltatását, mint a jól elzárt, helyi megőrzését. Ugyancsak kevés külföldi példa van arra, hogy a nyomtatott kiadványok elektronikus változatainak feldolgozásával (a szerzők, kiadók együttműködésével) lényegében számos mű online szolgáltatását biztosítjuk, egyfajta elektronikus kiadást is felvállalva.

4. Az eredeti felállás mennyiben és miben módosult az elmúlt évtizedben? A módosulásokra milyen instanciák gyakoroltak befolyást (külföldi példák, hazai szükségletek, intézményi elképzelések)?

Az eredeti felállás, fő célkitűzésünk alapjaiban nem módosult, sőt a külföldi példák mind szélesebbkörű megismerésével megerősödött. A MEK a kezdetektől sem a digitalizálásra koncentrált, hanem a már meglévő elektronikus dokumentumok szelektív megőrzésére és szolgáltatására. Az elmúlt néhány évben az USA-tól az Európai Unión át egészen Ausztráliáig számos projekt, szervezet jött létre, amelyek digitális dokumentumok veszélyeztetettségére, a digitális örökség hosszútávú megőrzés fontosságára hívják fel a figyelmet. A MEK nem csak a nyomtatva nem-megjelent, kizárólag digitális formában, online terjesztett dokumentumokra koncentrál, hanem tartalom-orientáltan és szolgáltatás-orientáltan az akár nyomtatva megjelent vagy csak online digitális tartalom megőrzésére és szolgáltatására.

Az évek során a rendelkezésre álló erőforrások bővülésével azonban egyre nagyobb figyelmet fordítottunk az összegyűjtött dokumentumok szövegminőségére. Évek óta a szépirodalmi műveket korrektúráztatjuk, a nyomtatott kiadások alapján. A könyvtár jellegéből következően természetesen a nyomtatott kiadásokat nem tudjuk megválogatni, azok tartalmi, szerkesztési hibáit nem tudjuk javítani. Érdekes módon a MEK-kel szemben mind a két oldalról megfogalmazódtak kritikák, részben azért, mert a korai dokumentumaink elütési, szkennelési hibákkal bírtak (a rögzített nyomdahibákat nem rótták fel hibaként), részben azért mert az összegyűjtött elektronikus dokumentumokhoz egyáltalán hozzányúlunk, javíttatjuk, a hosszútávú megőrzés érdekében különböző formátumokba konvertáljuk. A munka során egyre inkább tudatosodott, hogy mind a digitalizálás, mind a digitális megőrzés, konverziók során nem feltétlenül egy új kiadás (annak hagyományos értelmében), de mégis az eredeti forráshoz képest egyfajta új dokumentum jön létre.

A MEK gyarapítási mechanizmusa a kezdetekkor főként az online nyilvánosan elérhető, a gyűjtőkörbe illő dokumentumok összegyűjtésére koncentrált. Az idő során, érezhető szükséget kielégítve kapott a MEK egy 'nyílt archívum jelleg'-et, egyre több szépíró, szakirodalmi szerző juttatta el nyomtatva megjelent vagy kéziratát elektronikus formában a MEK számára. Ugyancsak egyre nagyobb szerepet kaptak aktív gyarapítási tevékenységünk során az egyes kiadókkal való együttműködések. Számos együttműködést kötöttünk nyomtatott kiadókkal, tudományos kutatóintézetekkel, egyetemi tanszékekkel, sőt az EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis) beindulásával folyóirat szerkesztőségekkel elektronikus kiadványaik archiválására és szolgáltatására. Szépen alakulnak kapcsolataink a határon túli magyar szervezetekkel is.

A szükségletek által indított változtatások számlájára írható a MEK új szolgáltatása, az EPA elindítása is. Ezzel egy külön gyűjteményt hoztunk létre, amely egy önálló dokumentumtípussal az egyre gyarapodó elektronikus időszaki kiadványokkal foglalkozik. A közelmúltban jelentek meg a kínálatunkban a hangzó anyagok is, elsősorban a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségével együttműködve annak hangoskönyveinek digitális változatai. Érezhetően nagy igény, kereslet mutatkozik ezekkel a hangzó anyagokkal szemben, különösen az MP3 lejátszók terjedésével. Részint külföldi példák, részint jelentkező hazai igények során merült fel a gondolata, hogy kísérleti jelleggel el kellene kezdeni válogatva a magyar kulturális honlapok archiválását is (erre jó példát nyújt az ausztrál nemzeti könyvtár PANDORA projektje). Néhány honlapon már elkezdtük ennek az archiválásnak is a kikísérletezését (pl. Vészi Endre honlapja, Váli Dezső festőművész deske.hu honlapja), de ennek az archiválásnak a megkezdése még meggondolást, tervezést, fejlesztést igényel.

Végezetül megemlítendő, hogy az eredeti szolgáltatáshoz képest a 2003. nyarán elindított új MEK sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a hazai és a nemzetközi szabványoknak, a metaadatok kezelésének.

A könyvtári szabványoknak megfelelően rögzített metaadataink nemcsak HUNMARC-ban vagy USMARC-ban, de az Internet elterjedt szabványának megfelelően Dublin Core-ban, XML formában is átadhatóvá váltak. Magyarországon a MEK alkalmazta elsőként a Dublin Core-t valamint a közös lekérdezést biztosító Open Archive Intitiative (OAI) által kidolgozott lekérdezési szabványt (OAI-PMH). Ennek köszönhetően a MEK dokumentumairól a saját katalógusán kívül metaadatokkal lehet találkozni a MOKKA-ban, az NDA közös katalógusában de a NKÖM tavaly elindított Kultura.hu portál közös keresőjében is.

5. A magyar könyvtárosok - állítólag - jól ismerik és használják a MEK outputjait, szolgáltatásait. Nem lenne azonban baj, ha egyszer - reményeink szerint éppen most - a MEK amúgy "istenigazából" bemutatkozna! Elmondaná, ki ő, és mit csinál, outputjai mire használhatók!

A MEK (tovább)fejlesztése, gyarapítása, műhelymunkája mellett amennyire erőnkből tellett, igyekeztünk figyelmet fordítani munkánk, szolgáltatásaink, újdonságaink bemutatására is. A különböző hazai konferenciákon (pl. Networkshop, DAT) rendszeresen szerepelünk előadásokkal; hosszabb szakcikkekkel ritkábban, de rövidebb hírekkel, újdonságokkal sűrűbben jelentkezünk a hazai könyvtári és informatikai sajtó hasábjain és természetesen az Interneten saját hírlevélben (MEK Hírek) és néhány könyvtári levelező listán rendszeresen adunk hírt újdonságainkról. 2001. őszén az OSZK-ban egy külön rendezvényt szerveztünk, hogy bemutassunk magunkat, tevékenységünket, sajnos igen mérsékelt érdeklődés mellett. Sokszor hívtak azonban bennünket egy-egy ismertető előadásra a közkönyvtári szférából, számos megyei, városi könyvtár rendezvényén tartottunk már előadást, legutóbb éppen Békéscsabán. Kollégáimmal együtt rendszeresen résztveszünk különböző szaktanfolyamokon is (legsűrűbben az INKA tanfolyamain), ahol szintén bemutatjuk szolgáltatásainkat. Szintén számos esetben hívtak már különböző televízió műsorokba vagy a rádióba. A Petőfi Rádió Modem idők vagy a Kossuth Rádió Digitális műsorában már szinte törzsvendégnek számítunk. A MEK Irattárában évek óta gyűjtjük a sajtóban rólunk megjelent cikkeket, valamint az általunk tartott előadásaink anyagait. Sőt, ugyancsak itt olvashatóak az OSZK-ban évről évre készülő éves beszámolóink vagy a MEK Egyesület honlapján az éves közhasznúsági beszámolóink, amelyben részletesen igyekszünk számot adni egy-egy éves tevékenységünkről.

A fentiekből látható, hogy igyekszünk folyamatosan jelen lenni, láthatóak lenni mind a szűkebb szakmai, mind a szélesebb médiában. A részletesebb bemutatkozás igénye mögött talán az a jelenség található, hogy éppen az OSZK-ban kevésbé ismerik munkánkat, szolgáltatásainkat. Kétségtelenül a MEK "istenigazából" való megismerése csak az Interneten történhet, aktív hálózati használat mellett. Teljes körű bemutatkozásra a jelen cikk keretei természetesen nem igazából adnak lehetőséget. A MEK-et igazából az Interneten lehet jól bemutatni és megismerni.

Röviden azonban talán azt kellene kiemelnünk, hogy a számítógépek és az Internet mind szélesebbkörű elterjedésével alapvetően megváltozott az írott tudáshoz, szélesebb körben az információkhoz való hozzáférés és azok felhasználásának a technikája. A digitális formában a lakószobából, éjjel-nappal elérhető információk (pl. szövegek, hangok, képek) lényegesen különböző információ-keresési és felhasználási magatartásokat alakítottak ki, különösképpen a fiatalabb generációk körében. Ennek hatásaként és következtében tapasztaljuk, hogy a válogatott, megbízható minőségben, hatékonyabban visszakereshető digitális szövegek iránt nagyságrenddel nagyobb az igény, mint ugyanezek hagyományos, papíralapú változatai iránt. A MEK-et jelenleg már naponta 10-15 ezer ember keresi fel, legfeljebb szombaton-vasárnap csökken a látogatók száma.

Az elektronikusan elérhető dokumentumainkat elérik, olvashatják azok az adott esetben több ezer kilométerre élő magyarul beszélő olvasóink, akik a könyvek, folyóiratok nyomtatott változataihoz nem vagy alig férnek hozzá pl. Ausztráliában, Dél- vagy Észak-Amerikában esetleg Svédországban. A digitálisan rögzített szövegeket megfelelő programokkal fel tudják olvastatni vak vagy gyengén látó olvasóink is.

A elektronikus könyvtár lényegét az Interneten, kiadóknál, szerzőknél már elektronikus formában megtalálható dokumentumok összegyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása jelenti. Jelentős tényező a mai napig, hogy olyan, Internetet aktívan használók számára, akik nemcsak fogyasztani szeretnék az információkat, de valami hasznosat, értelmeset is csinálni, azok számára is lehetőséget adunk adott keretek között. A MEK szépirodalmi gyarapodásának többségét önkéntes digitalizálók küldik. Az összegyűjtött dokumentumok jelentős részét szövegellenőrzés után formailag egységesítjük és különböző formátumokba konvertáljuk. Az elektronikus könyvtárosság keretei között lényegében nemcsak ösztönözzük, de magunk is gyakoroljuk az elektronikus kiadás új, sok kérdéssel, próbálkozással járó munkáját.

A mai olvasók figyelembevétele mellett munkánk egyben az elektronikus tartalmak hosszútávú megőrzését is szolgálja. A kísérletező, műhelyjelleg talán a legjellemzőbb munkánkra. Hiszen az elektronikus dokumentumok kezelésével, katalogizálásával, szolgáltatásával, megőrzésével kapcsolatban szinte nap mint nap új probléma, feladat elé kerülünk, amelyeket a körülményeink között megpróbálunk megoldani és minél szélesebb körben terjeszteni.

6. A 3K 2003. szeptemberi számában olvashattunk a 2002-2003-as MEK-fejlesztésekről. Ez a cikk azonban csak egy adott összeg felhasználásáról számolt be. A fejlesztések szélesebb skálájáról hallhatnánk valamit?

2003. jelentős év volt az életünkben, nyáron indítottuk el nyilvánosan a MEK új változatát, egy megújult elektronikus könyvtár keretében. A régi állomány válogatott, javított, egységesített költöztetése még a mai napig is zajlik, amellett, hogy azóta a folyamatos gyarapodást már az új könyvtárunkban érkeztetjük. Egy nehéz, hosszú tervezési és fejlesztési munkát fejeztünk be, pontosabban akkor jutottunk el a nyilvánossá tételhez, hiszen kisebb-nagyobb fejlesztések azóta is zajlanak. Ha a 2003-as évet nehéznek és átlagon felülinek gondoltuk, erre 2004. még rácáfolt. Számos - az IHM és az NIIF által támogatott - fejlesztéssel indultunk el 2003-ban, amelyeknek nagyobb munkái, befejezései 2004-re húzódtak át. Ezek részletes bemutatására itt szintén nem merek vállalkozni. Most készültem el a 2004 évi osztálybeszámolónkkal, amely már megtalálható a korábbi évek beszámolói mellett a MEK Irattárában. Fontosnak tartjuk, hogy munkáinkról, fejlesztéseinkről a legszélesebb nyilvánosság számára is beszámoljunk. Jelen cikkben ezért csak néhány fontosabb fejlesztésünkről írnék pár mondatot.

2004. év egyik legnagyobb fejlesztése volt a Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási programjának elkezdése. Az előző évben megtervezett program elkezdésére kaptunk IHM támogatást (ugyanabból a csomagból támogatták többek között az OSZK rekatalogizálási programját is). A program keretében közel 60.000 oldalnyi szöveggel és több mint 10.000 digitális képpel gyarapítottuk az állományunkat. Szakértők segítségével néhány társadalomtudomány legátfogóbb kézikönyveit digitalizáltattuk, mint pl. a Magyar Néprajz 8 kötetét vagy A magyar irodalom történet klasszikusnak számító köteteit. Ugyancsak Internetre került az Enciklopédia Humana Egyesület nagysikerű CD sorozata is, amely Magyarország történetét mutatja be a honfoglalástól a XX. századig. A program keretében jelentős technológiai fejlesztések is történtek. Ezeknek a sokkötetes, bonyolult szerkezetű szakkönyvek megfelelő internetes szolgáltatásához az XML technológiát használtuk, így először tudtuk megőrizni és használhatóvá tenni a különböző mutatórendszereket.

Egy másik fontos fejlesztésünk az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum (EPA) teljes körű elindítása volt. A gyorsan népszerűvé vált EPA a MEK-hez képest összetettebb, bonyolultabb rendszer, több feladatot is magára vállalt. Az adatbázisban egyrészt elkezdtük teljes körre törekedve nyilvántartani a magyar elektronikus időszaki kiadványokat, mind az online, mind a könyvtárak által digitalizált - esetenként csak helyben használható - periodikumokat. Másrészt válogatva, egy egységes szerkezetben kifejlesztettünk egy folyóirat archívumot, amelyben azóta több mint 70, hazai és határon túli szakfolyóiratot, kulturális folyóiratot, hírlevelet archiváltunk, tettünk kereshetővé.

A MEK Egyesület által nyert pályázat támogatott egy másik fontos fejlesztést, amely a MEK ún. akadálymentesítését végezte el. Mostanság sokat hallani a médiában a közintézmények akadálymentesítéséről, fogyatékosok, egyéb speciális felhasználók általi megközelíthetőségéről. Sajnos jóval kevésbé ment át a köztudatba, hogy ezt az elvárást ne csak a fizikai épületekre, de a köz-online szolgáltatásokra és érvényesnek gondolják. A VMEK fejlesztésünk révén a MEK olyan alternatív felhasználói felületet kapott, amely nemcsak a vak, de csökkentlátó, vagy egyéb koordinációs zavarral rendelkező (pl. egeret nem kezelő) felhasználók számára is elérhetővé tette szolgáltatásainkat.

Egy másik, MEK Egyesület által nyert pályázatból sikerült kifejlesztetni a MEK 2.0 tapasztalatai alapján egy nyílt forráskódú elektronikus könyvtári rendszert, az eleMEK-et. A Java alapú alkalmazás kimondottan elektronikus dokumentumok katalogizálására és szolgáltatására készült. Többféle szabványos rekordformátumban (MARC, Dublin Core, XML) ki lehet belőle exportálni adatokat. Bízunk benne, hogy ezzel az ingyenes programmal elősegíthetjük minél több kisebb-nagyobb helyi gyűjtemény, elektronikus könyvtár létrehozását és a dokumentumok szabványos metaadatokkal való ellátását.

7. Idén január 26-án fogadta el - a minisztérium után - az Országos Könyvtári Kuratórium az OSZK stratégiai tervét. Miként szerepel ebben a tervben a MEK, milyen feladatokat ró ez a terv a MEK-re?

A stratégiai tervben vállalt feladataink egy része a digitális archívumaink állománybővítésére vonatkozik. Ebben kiemelt szerepet foglal el a Hungarológiai Alapkönyvtár digitalizálásának folytatása. Bár kétségtelen ennek szűk keresztmetszete a finanszírozás és sajnos jelenleg semmi lehetőséget nem látunk újabb források mozgósítására. Továbbra is fontosnak tartjuk a különböző kiadókkal, kiadói intézményekkel a kétoldalú együttműködések fejlesztését. Ezekben kiemelt szerepet szánunk a határon túli magyar szervezeteknek.

A MEK osztály keretében néhány kollégánk már többnyire az OSZK állományán alapuló képdigitalizációs projekteken dolgozik. Rengeteg digitalizált képi dokumentum található már a nemzeti könyvtárban, amelyek többsége egyelőre sajnos láthatatlan az érdeklődők számára. Fontosnak tartjuk ezek mielőbbi szolgáltatásba vonását, alkalmas szolgáltatási, szakértői rendszerek kidolgozását.

Stratégiai feladatként vállaltuk továbbá a MEK és az EPA adatbázisok rekordjainak konvertálását az OSZK AMICUS integrált rendszerébe. Így a növekvő digitális gyűjtemény megjelenhet közvetlenül a könyvtár katalógusában is (megjegyzés: a LibriVision közös lekérdező felületén a MEK már jó ideje kereshető).

Bővíteni szeretnénk a MEK állományát más médiatípusokkal. Ennek a feladatnak a teljesítése is elkezdődött az év elején felkerült hangoskönyvek révén.

Az állománygyarapításon kívül továbbra is fontosnak tartjuk a MEK kísérletező, újító szerepének folytatását. Számos fejlesztési munkát terveztünk, indítottunk. Pl. munkatársaim most dolgoznak az EPA adatbázis lekérdezhetőségén az NDA közös keresőjében. Idén szeretnénk a nyilvánosság előtt is megnyitni egy tavalyi fejlesztési projektünk eredményét: az irodalmi tématérképet és a tématérképbe ágyazott Köztauruszt.

Fontosnak tartjuk továbbfejleszteni kapcsolatainkat határon túli magyar szervezetekkel a Kárpát-medencében és azon túl a magyar kultúra és tudomány minél szélesebb körű összegyűjtése, szolgáltatása érdekében.

8. A 3K több alkalommal beszámolt a MEK-kel kapcsolatos rendezvényekről, ankétokról, összejövetelekről, valamint olyanokról is, amelyek nem a MEK körül szerveződtek, de amelyeken a MEK jól láthatóan szerepelt (pl. MINERVA Plus-projekt találkozó, az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete szolnoki konferenciája stb.). Mit tudhatnánk meg ezekről a találkozókról, mik ezeknek a tétjei, a hozadékai?

A MEK lényege nem az eddig összegyűjtött digitális dokumentumok összessége. Sokkal inkább az elektronikus dokumentumok gyűjtésével, megőrzésével, a könyvtár jövőjével foglalkozó műhely jelleget gondoljunk sajátunknak. Sokkal fontosabbnak gondoljuk tevékenységünk során a számtalan kapcsolatot, a tapasztalatok szétsugárzását. Ennek fontos helyei, eszközei a különböző rendezvények. Így az osztályunk munkatársai vállalták fel a könyvtárban a MINERVA projekt koordinálását és szerveztünk meg ennek keretében egy kétnapos digitalizálási műhelykonferenciát. Ide illik, hogy a legtöbb munkatársam részt vesz különböző könyvtár-informatikai tanfolyamokon mint oktató, így is igyekszünk továbbadni tapasztalatainkat. Ezeknek a rendezvényeknek a célja, hogy a könyvtárosok minél szélesebb rétegei számára bemutassuk a jövő könyvárának egy lehetséges modelljét, terjesszük az elektronikus könyvtárosság szakmai ismereteit, segítsünk a könyvtáros szakmának megújulni az információs társadalomban. E rendezvények lehetőséget teremtenek az adott témával foglalkozók személyes megismerkedésének, tapasztalatcserének. Virtuális, csak e-mail-ben létező kapcsolatainkat szeretjük személyesre váltani, ha van erre lehetőség. Sokkal könnyebben tudunk levelezni, kommunikálni olyasvalakivel, akivel már van személyes kapcsolat. A MEK munkatársai abban bíznak, hogy ebben a gyorsan változó világban egyfajta katalizátor szerepet tudnak betölteni a könyvtári szakmában, többek között ezeken a rendezvényeken is keresztül.

9. A MEK kapcsolatrendszere a szolgáltatások terén is sokrétűnek tűnik (LibInfo, hungarológia stb.). Vannak-e kiemelt témák, van-e határa ennek a széleskörűségnek?

Idei kiemelt témánk közé tartozik a MEK és az EPA adatbázisának integrálása az Amicusba. Egy konkrét könyvtári célfeladat támogatja ezt a fejlesztést, amelynek révén a MEK-ben és az EPA-ban archivált elektronikus dokumentumok rekordjai az Amicus adatbázis is rendszeresen bekerülnek és ott is kereshetőek lesznek.

Ugyancsak kiemelt témának gondolom dokumentumaink megőrzésével kapcsolatos fejlesztéseket. Egyre több, nagyobb nemzetközi kezdeményezéssel találkozunk, amelyeknek célja a jelentősen növekvő számú digitális dokumentumok hosszútávú megőrzésének biztosítása. Ennek érdekében két bizottságban is részt veszünk, dolgozunk az országos és a nemzeti könyvtári szintű lehetőségeken. Ugyanakkor saját műhelyünkben is folyamatosan keressük a digitális dokumentumok különböző konverziós eljárásait a hosszú távú használat érdekében.

Fontosnak tartjuk a tavalyi egyesületi pályázat segítségével kifejlesztett eleMEK elektronikus könyvtári rendszer tovább fejlesztését és terjesztését.

Ennek a széleskörűségnek gyakorlati határa az idő és az emberi erő. Gyakorlatilag két archívumot építünk, gyarapítunk rendszeresen, leképezve ezzel egy könyvtár majd minden munkafolyamatát a gyarapítástól a feldolgozáson át a szolgáltatásig, tájékoztatásig. A napi munka mellett igyekszünk terjeszteni a tapasztalatainkat, törekszem rá, hogy minél több munkatársam jelenjen meg konferenciákon, publikáljon, alkalmanként mi is szervezünk rendezvényeket a MEK Egyesület keretében. Mindezek mellett még adatokat szolgáltatunk nemzetközi felmérésekhez, valamint egyre több időt igyekszünk fordítani nemzetközi szervezésekkel, hazai koordinálással. Kollégáim foglalkoznak a könyvtáron belüli digitalizálás koordinálásával, de egy minisztériumi bizottságban országos hatókörű megoldásokon is dolgozunk.

Sajnos állandósult a túlterheltség, minden munkatársam egyszerre számos üggyel foglalkozik, miközben a könyvtáron belül kevés elismerést, annál több kritikát kapunk.

10. Nem tudjuk, kényes kérdés-e, ha felvetjük, mi a közös és mi az eltérő a Neumann-ház munkálkodása és a MEK-é között?

A MEK alapvetően a már digitálisan meglévő elektronikus dokumentumok összegyűjtését tűzte ki célul, egyre inkább figyelmet fordítva azok minőségére, hosszútávú megőrizhetőségére. Az idők folyamán ez az alapvető profil nem változott, legfeljebb kiegészült egyéb típusú dokumentumtípusokkal (elektronikus folyóiratok, hangdokumentumok), egyéb tevékenységekkel.

A Neumann-ház fő profilja alapvetően egy tudományos igényű digitalizáló műhely. Sokáig a klasszikus magyar irodalomra koncentráltak, bár a közelmúltban ők is elkezdtek szakirodalommal foglalkozni. Míg a MEK jobban megőrizte a könyvtár jelleget (pl. aktívan gyűjt, részletes bibliográfiai leírásokat készít, tájékoztat, olvasnivalókat ajánl), addig a Neumann házat főként egy elektronikus kiadóként jellemezhetjük. Különböző webes szolgáltatásokat fejlesztenek, digitalizálnak, a Digitális Irodalmi Akadémia keretében irodalmárok segítségével önálló elektronikus kiadásokat készítenek.

Közös a munkánkban, hogy mindkét intézmény a 90-es évek elején, közepén már elkezdett foglalkozni a könyvtárosság jövőjével, kereste az új utakat. A digitalizálástól a webes tartalomfejlesztésen át az elektronikus könyv- és folyóirat megőrzéséig széles a paletta, mi mindennel foglalkozhat a jövő könyvtára. Azt gondolom, mindketten ezeket az utakat igyekszünk bejárni, kikísérletezve egy-egy lehetséges út buktatóit.

11. A MEK - szerintünk igen helyesen - szinte személytelen intézmény. Szeretnénk azonban tudni, kik állnak e rokonszenves személytelenség mögött. Milyen a stábja, a "személyi állománya" a EK-nek?

Valamennyire azért a virtuális közegben is van lehetőség a szolgáltatás mögött álló emberek megismerésére: a honlapunkon lévő MEK osztály linkre kattintva majd minden munkatársam fényképe is megtalálható. A különböző rendezvényeken személyesen is bemutatkoztunk már számos esetben. A "stábot", munkatársaimat nem tudom röviden bemutatni anélkül, hogy pár szót a MEK sajátos fejlődéséről, változásáról ne ejtsek.

A MEK mint önálló osztály 1999. szeptember 1-én jött létre az OSZK-ban. Fő feladata a MEK, mint tartalomszolgáltatás, elektronikus könyvtár fejlesztése, üzemeltetése volt. A MEK osztály szinte évről évre új munkatárssal gyarapodott, azonban az elmúlt évek során számos új tevékenységgel is egészült ki az alapfeladat. Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy a MEK osztály már korántsem csak a MEK tartalomszolgáltatásával foglalkozik.

A "klasszikus" MEK-kel lényegében 3 ember, Drótos László, Góczán Andrea és 2005. február 1-től Elter András foglalkozik az osztályon. Laci volt a fő rendszertervezője, megálmodója az új könyvtárnak. Ő a szigorú főszerkesztője is a szolgáltatásnak, minden könyvet ő ellenőriz, szükség esetén egységesre formáz, konvertál.

Ezen kívül az elektronikus könyvtár hosszú távú koncepciója, a MEK küldetésnyilatkozatában foglalt elképzeléseket is leginkább az ő gondolatai határozzák meg. Személyesen ugyan ritkán látjuk, de elektronikus levelekben éjjel-nappal, sőt hétvégeket, ünnepeket, akár vasárnap reggel is jelen van.

Andrea a MEK katalogizálója. A látszólag egyszerű munkafolyamat részeként meglehetősen komplex feladata van. Az ellenőrzött, készre szerkesztett dokumentumokat ő kapja meg. Ő készíti el mind a formai, mind a tartalmi feltárást. Fülszövegeket, tartalomjegyzékeket szerkeszt, egységes borítólapot gyárt, címlapokat szkennel és ő tölti fel átnevezve, tömörítve a végső helyükre a dokumentumainkat. Ezenkívül Andrea tartja a kapcsolatot a külső korrektorainkkal, tartja nyilván a kiadott, visszaküldött könyveket. Kiváló szervező, rendezvényeinket, egyéb szervezési munkáinkat tőle megszokott dinamizmussal végzi.

Elter András új kollégánk. Az itt eltöltött 1-2 hónapban jól beilleszkedett a csapatunkba. Főként a MEK-be érkező dokumentumok konvertálásával, szerkesztésével lett megbízva, amelyet kiadványszerkesztő ismereteivel nagyszerűen és szorgalmasan old meg.

A MEK osztály tavaly elindított szolgáltatásának, az EPA-nak két ember a motorja, Renkecz Anita és Csáki Zoltán. Anita, mint volt hírlapos kolléga, tervezte meg javarészt az EPA adatszerkezetét, nyilvántartási, kezelési rendszerét. Ő az EPA fő katalogizálója is, bár ebben már Zoltán is részt vesz. Mindketten, megosztva foglalkoznak egy-egy folyóirat archívum archiválásával, átvételével, szükség esetén konvertálásával. Ugyancsak megosztották egymás között a kurrens folyóiratok érkeztetését, hiszen itt nem elég egyszer foglalkozni egy dokumentummal, adott esetben havonta ellenőrizni kell, jelent-e meg új száma egy elektronikus folyóiratnak. Szerteágazó munkájukról, feladataikról éppen a februári TMT-ben jelent meg egy kitűnő cikk Anitától, aki a gyakorlati munkák mellett az e-folyóiratok nemzetközi irodalmával, elméletével is intenzíven foglalkozik.

Zoltán az EPA mellett egy tavaly elkezdett projekten, két könyvtári jellegű tématérkép alkalmazáson dolgozik folyamatosan. Az irodalmi tématérkép kialakításba 3 irodalmi szakreferens is részt vett a Tájékoztatási osztályról, a tezaurusz tématérkép átalakításán Ungváry Rudolf segítette a munkánkat. Mindkét szolgáltatást élesben idén tavasszal tervezzük elindítani.

A MEK és az EPA OSZK-beli munkatársai mellett azonban feltétlenül meg kell említeni többek között Vitéz Ildikót és fiát, Gábort. Ildikó a MEK születése óta foglalkozik a MEK programfejlesztésével.

Az új MEK és az EPA sokkal komolyabb programozási háttérrel rendelkezik, mint a klasszikus IIF-es MEK, ez mind az ő munkájának köszönhető. Fia, Gábor szervereink gondos és szigorú rendszergazdája. Egyre több munkája van azáltal, hogy nemcsak az OSZK-ban lévő két szerverünkkel, de az NIIF-nél lévő IPv6-os valamint a 3 határon túli tükörszerverünkkel is egyidejűleg foglalkoznia kell, aktualizálnia a programokat, ügyelni a rendszerek biztonságára. A Demeter tervezett szolgáltatásához, a speciális technikai igények miatt, még virtuálisan "ketté is vágta" a közelmúltban egyik benti szerverünket, így egy fizikai gépen, gyakorlatilag két önálló szerver számítógép üzemel, dupla fenntartást igényelve.

Ugyancsak stabilan évek óta külső bedolgozónk Schivampl Ildikó és Szabolcsi József. Ildikó a speciális kiadványszerkesztő formátumok mestere, külső megbízással ő képes szinte bármilyen digitális dokumentumból online szolgáltatható, egységes formátumot készíteni, konvertálni. József - az OSZK-ban elsőként - polgári szolgálatát töltötte nálunk, majd továbbra is kisebb-nagyobb munkákkal áll a rendelkezésünkre. Ha nagyobb szövegállományt kell feldolgozni, szolgáltatásra átalakítani, akkor hozzá fordulunk, sokoldalú programozáshoz, elektronikus szerkesztéshez értő fiatalember. Ő készítette többek között a Minerva projekt nemzetközi felmérésének az online űrlapját és összesítését. Mindkét külső kollégánk megismerte és a MEK számára elkezdte alkalmazni az XML technológiát. József erre alapozva éppen a közelmúltban kezdte el sorozatban konvertálni a MEK-ben található regényeket, szépirodalmi műveket a kézi számítógépeknél, e-book-olvasóknál használt LIT (MS Reader) formátumra.

Pár szóban feltétlenül fontosnak tartom megemlíteni volt kollégánkat, az Arcanum jelenlegi programozóját is, Király Pétert. Péter régen, mint miskolci, utána budapesti levéltáros, majd OSZK-s könyvtáros segítette főként programozással a munkánkat, leginkább ellenszolgáltatás nélkül. Az ő munkáját dicséri a MEK-ben pl. a Pallas Lexikon, az OSZK Köztauruszának keresőszolgáltatása. Az Arcanumban is fennmaradt a munkakapcsolatunk, hiszen a Hungarológiai Alapkönyvtár XML konverziós munkáit leginkább ő végezte el.

Név szerint már nem sorolom fel, de a fenti kollégákon kívül még 5-10 ember segíti rendszeresen a munkánkat a beérkező szépirodalmi munkák korrektúrájával. Ezt a munkát főként vidéki, munkanélküli vagy GYES-en lévő kismamák végzik. Rendszeresen jelentkeznek nálunk nehéz helyzetben lévők ilyen munkára, sajnos az egyre szűkösebb erőforrásaink meghatározzák a finanszírozási kört.

Ugyancsak nem tudom felsorolni azoknak a lelkes fiataloknak, időseknek, networkereknek a körét, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel szöveget rögzítenek és küldenek nekünk. Mozgássérült fiataltól kezdve a Finnországban élő honfitársunkon át nagyon sok helyről kapunk, főként klasszikus magyar irodalmi szövegeket, amelyeket szerzői jogi feltételek tisztázása és alapos ellenőrzés után veszünk fel az állományunkba. A MEK szolgáltatásának ők is fontos, aktív alakítói.

A teljesség kedvéért nem hagyható figyelmen kívül Káldos János kollégám, valamint két fiatal, 4 órás segítője, Török Máté és Reichenbach Krisztián sem. János és kis csapata a MEK osztályon belül gyakorlatilag az OSZK jónéhány képdigitalizációs projektjével foglalkozik. Egy kis műhely segítségével régi könyveket, kéziratokat, röplapokat is digitalizálnak. Rájuk hárul az OSZK rengeteg képként digitalizált állományának feldolgozása. Sajnos ezekből eddig kevés jutott el a szolgáltatásig. De a Corvina honlap is János munkája. Munkájuk eredményeként néhány régi könyvet (pl. Bod Péter, Drakula ősnyomtatványt) pedig már a MEK szolgáltat. Egy tavalyi általuk irányított projekt - amelybe számos más osztályokon lévő OSZK-s kollégát is bevontunk - az Országos Hírlap digitalizálása volt, amely viszont az EPA-ban hozzáférhető. Jánossal dolgozunk együtt az OSZK Digitalizációs Bizottságában, valamint a MINERVA projektben.

Kis csapatunk színességét illusztrálja, hogy az informatikai, digitalizálási munkák mellett János XVI-XVIII. sz-i unitárius egyháztörténeti kutatásokkal is foglalkozik, két másik kollégám pedig aktív zenész. Zoltán a ska stílust játszó elismert Pannonia Allstars SKA Orchestra gitárosa, míg Török Máté a főként verseket megzenésítő Misztrál együttes énekes-zenésze.

12. Ha jól sejtjük, minden kérdésünkre adekvát választ kaptunk. Rugaszkodjunk el ezúttal az "itt és most" factum brutumaitól. Milyen víziója van a EK-nek mert bizonnyal van víziója - az elektronikus könyvtárügy jövőjéről? Milyen, tán nem is utópikus jövőkép vonzásában végzi a mégis csak banauzikus mindennapi munkáját?

A közelmúltban elkészítettük és nemsokára a MEK Irattárában közzétesszük Küldetésnyilatkozatunkat, amelyben megpróbáltuk megfogalmazni eddigi tevékenységeink lényegét, egy jövőképet is beleértve. A jövővel kapcsolatban hadd idézzem Kokas Károlyt, a MEK egyik alapítóját, aki pár évvel ezelőtt tett kijelentését a mai napig aktuálisnak tartom: "Gutenberg után vagyunk 10 évvel". A Net-es, az elektronikus publikálásnak a kezdeti szakaszában vagyunk. Rengeteg dolog most alakul, változik. Ezért is fontos az újra való nyitottság, a rugalmasság, a megfelelő válaszok keresése, amely a MEK-et 10 éve és remélem a jövőben is jellemezni fogja. Ennél konkrétabb jövőképhez hadd idézzem Drótos László sorait, aki a 2004/3-as Könyvtári Figyelőben a MEK 10 évéről írt cikkét az alábbi sorokkal fejezte be. Ennél jobb, átfogóbb képet azt hiszem én sem igen tudnék adni:

"A MEK egyfajta "digitális nemzeti közkönyvtárként" egy reprezentatív jellegű gyűjteményt tud és kíván építeni, elsősorban az alapművekre koncentrálva. E mellé ki kell alakulnia Magyarországon egy olyan, együttműködésen és közös szabványokon, technológiákon alapuló elektronikus könyvtári hálózatnak, amely idővel képes lesz kínálatban, s a szolgáltatások színvonalában és változatosságában hasonló, társadalmilag elismert, hosszú távon is megalapozott, megbízható szolgáltatást nyújtani, mint az évszázadok alatt kiépült hagyományos könyvtári rendszer. Létre kell hozni a szakkönyvtárak, felsőoktatási és iskolai könyvtárak, egyházi és levéltári archívumok, helytörténeti és határontúli gyűjtemények stb. "leképezéseit" az Internet virtuális világában, mert a közgyűjtemények jelenlegi és jövendő használói egyre inkább ott is keresik az olvasni-, kutatni-, tanulni-, szórakoznivalót; nem hagyhatjuk őket magukra ott sem színvonalas és megbízható könyvtári szolgáltatás nélkül."