Nonstop könyvtárak határok nélkül
Digitális olvasnivalók ezernél is több szerver kínálatában

A gyereknek holnapra át kellene rágnia magát a kötelező olvasmányon, de még nem is látta a könyvet, a könyvtár pedig már zárva van. Mit tehet ilyenkor egy bölcs szülő? A felkészültebbek rutinból rögtönöznek egy gyors szóbeli tartalomismertetőt mondjuk az Antigonéról, ám akinek ez nem megy, az se keseredjen el: üljön oda a számítógéphez, billentyűzze be valamelyik digitális könyvtár internet-címét, és már olvashat is a későn észbe kapó nebuló.

Tószegi Zsuzsa, a Neumann János Digitális Könyvtár (NJDK) vezetője szerint a digitális, vagyis számítógépen keresztül hozzáférhető könyvtárak legfőbb előnye, hogy tértől és időtől (szinte) függetlenül, vagyis éjjel-nappal, a világ bármely pontjáról megközelíthetőek, és ez az az érték, amiért megéri költeni a hagyományos könyvtárak kínálatának digitalizálására. Költeni ugyanis muszáj: egy szerzői ív - amelyből egy átlagos könyv 25-öt tartalmaz - "felhordása" korrektúrával, elfogadható, tízezrelékes hibaaránnyal 8-10 ezer forintba kerül, ami kötetenként 200-250 ezer forintot jelent (ennyiért egy kortárs szerző szívesen meg is írja - akár rögtön számítógépes formában - a könyvet).

- Az interneten rengeteg dokumentum található, magát a világhálót mégsem tekintjük elektronikus könyvtárnak. Ehhez egy lényeges feltétel teljesülése szükséges: a keresett anyaghoz egy lépcsőben, tehát a katalógusból egy címre kattintva lehessen hozzájutni - fogalmaz Tószegi Zsuzsa. (Az interneten más a keresés logikája: az ember először egy böngészőprogram segítségével szűri a mérhetetlen információtömeget, és a böngésző által felkínált címekből válogat, de a kattintáskor még nem tudhatja biztosan, hogy a Háború és békét vagy pedig csak a művet elemző tanulmányt fogja-e letölteni.) Éppen ez a különbség a magyarázat arra a kérdésre, hogy az internet korában szükség van-e egyáltalán könyvtárakra. A gyorsan szaporodó digitális könyvtárakat látva a válasz egyértelmű: az olvasók továbbra is igénylik a bibliotékák szolgáltatásait.

A többes szám első látásra nem tűnik indokoltnak, hiszen például a magyar olvasók igényeit elvileg akár egyetlen - teljes választékot nyújtó - netkönyvtár is ki tudná elégíteni. A szakember szerint azonban sehol a világon nem tud egyetlen intézmény megbirkózni ezzel a feladattal.

- Igaz, az olvasókat nem is igazán érdekli, hogy honnan kapják meg a kért dokumentumot, a lényeg, hogy megkapják - jegyzi meg Tószegi Zsuzsa. Szerinte már léteznek olyan szoftverek, amelyek megkeresik nekünk a művet a különféle könyvtárakban - így az "egylépcsős" elv nem sérül -, és az olvasók egy-két éven belül rutinszerűen használhatják az automata könyvkereső szolgáltatást.

Aki már ma magyar nyelvű digitális olvasnivalóra vágyik, máris ezernél több szerver kínálatából válogathat - bár a magyar nyelvű kulturális örökségnek még így is legfeljebb egy százaléka olvasható a világhálón. Sokan saját kedvenc olvasmányaikat digitalizálják - jogdíjproblémákkal mit sem törődve -, és felteszik őket a hálózatra (nemrég egy bejelentés nyomán egy nagy egyetem szerverét kellett megtisztítani a jó szándékú, ám mégis jogsértő publikációktól). Valódi digitális könyvtárnak nevezhető intézmény viszont néhány kisebb mellett csupán kettő nagyobb akad: a naponta 700-1000 vendéget fogadó, a kortárs írók teljes életművét közlő Digitális Irodalmi Akadémiát (www.irodalmiakademia.hu) "működtető" Neumann János, illetve az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kebelén belül működő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Utóbbi - Moldován István osztályvezető szerint - 1994-ben "hagyományos" könyvtárosok hobbi-jellegű civil kezdeményezéseként indult. - Akkoriban már rengeteg angol nyelvű dokumentum volt a világhálón, magyarul viszont alig lehetett oktatási, tudományos vagy kulturális témájú anyagokat olvasni - emlékezik a kezdetekre az alapító. A vállalkozás számára az IIF (Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program) biztosította a szervert, a könyvtár ma is a tudományos élet számára hálózati hozzáférést biztosító program központi szerverén működik. Tavaly új főigazgató került az intézmény élére, és ő terelte be az addig "alulról építkező" MEK-et az OSZK falai közé.

- A MEK pillanatnyilag 3400 dokumentumot kínál - említi Moldován István. Ez a szám legfeljebb egy kisebb vidéki könyvtár választékának felel meg (ha pedig figyelembe vesszük, hogy egy dokumentum lehet a Biblia, de akár egyetlen vers is, akkor legfeljebb egy magánkönyvtárénak). Ugyanakkor tény, hogy a virtuális könyvgyűjteménynek havonta 20-25 ezer látogatója van - harmadrészt külföldről -, amire a valódi könyvtárak többsége is büszke lenne.

A digitális könyvtárak növekedésének legnagyobb akadálya kétségkívül a pénzhiány, mivel a digitalizálás mellett a jogdíjak rendezése is költséges mulatság. A MEK a nemrég módosított szerzői jogi törvény felhatalmazásával élve átalánydíjas megállapodást kötött a közös jogkezelővel, vagyis az Artisjussal, így nem kell minden szerzővel, örökössel külön-külön alkudozni. A NJDK viszont inkább a 70 évnél régebben elhunyt és így jogdíjmentesen közölhető szerzőkre koncentrál. A két intézmény a www.neumann-haz.hu, illetve a www.mek.iif.hu címen várja az érdeklődőket.

Hargitai Miklós