Magyartanítás 1999/2.

Magyar irodalom a Világhálón

Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.iif.hu)

Az Internet egyik szinte teljes egészében a magyartanároknak szóló területe a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Hányan álmodozunk arról, hogy végre legyen egy olyan könyvtár, amelyikben minden megvan, és mindig hozzá is lehet férni, a könyveket soha nem lopják el, nem vesznek el, nem felejti el senki visszavinni a dokumentumokat. A mai könyvtári viszonyainknak szinte minden problémáját megoldhatja az internetes könyvtár. A Magyar Elektronikus Könyvtárral végre született egy olyan könyvtárunk, amelyik házhoz jön (ti. számítógéppel elérhető), és a szövegeket szabadon felhasználhatjuk tanítási célokra is.

A Magyar Elektronikus Könyvtár honlapját (www.mek.iif.hu) felkeresve még nem is kell rögtön elkezdeni a könyvtárazást, hanem érdemes néhány percet szentelni a képeknek. Megtekinthetjük tizennégy szép magyar könyvtár képét, és a gyönyörködés mellett a képre kattintva eljuthatunk a bemutatott könyvtár honlapjához, ahol a legfontosabb információkat megtudhatjuk. Játékos bevezetés lehet a könyvtári kultúrába a MEK honlapja, hiszen itt minden olyan ismeret megtalálható, ami a könyvtárakkal összefügg. Megtaníthatjuk a számítógépes katalóguskezelést, ami azért is fontos, mert már alig van olyan nagy könyvtár, ahol ne lenne számítógépes katalógusrendszer. A honlap látogatója rájöhet, hogy a könyvtár nemcsak kölcsönzésre használható. Itt minden információ egy helyen hozzáférhető mindenki számára, viszont ezek között az információk között elvész az, akinek nincs meg a kellő háttérismerete, akinek nincs meg a kellő szelekciós készsége, aki nem látja át a könyvtárak rendszerét. A MEK-ben mindez megtanulható, és ráadásul el sem kell menni, nem kell a szorongó diáknak a könyvtárost kérdezgetnie, egyszerűen böngésznie, kutakodnia kell a számítógép előtt. Az egész internetes kultúrának a kutakodás, a megfelelő háttérismeretekre alapozó szelektálás a lényege.

A MEK általános leírásában a következőket olvashatjuk:

MIT KÍNÁL A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR AZ OLVASÓKNAK?

- Egy helyen, témák szerint rendszerezve megtalálható benne az Interneten és más számítógépes adathordozókon publikált magyar szak- és szépirodalom legjava. Több mint 2400 dokumentum: könyvek, verseskötetek, tanulmányok, oktatási segédletek, konferenciaanyagok, szótárak, térképek stb. A klasszikus és modern szépirodalom a gyűjteménynek mintegy felét teszi ki, a szakirodalmi rész pedig a műszaki, a társadalom- és a természettudományok szinte valamennyi területét lefedi.

- A MEK-ben archivált dokumentumokat könyvtárosok válogatják, katalogizálják és szükség esetén javítják, illetve korrektúrázzák is a szövegeket.

- A gyűjteményben számos olyan mű van, amelyeket kizárólag csak a MEK szolgáltat, mert tulajdonosaik kifejezetten a könyvtárnak ajánlották fel őket, vagy mert az eredeti megjelenési helyükön már nem elérhetők.

- A dokumentumok a lehető legegyszerűbb és könnyen letölthető formátumban vannak, s a könyvtár olvasói többféle, gyors és jól áttekinthető kezelőfelület közül választhatnak.

- A MEK saját állományának építése mellett egy ún. "virtuális könyvtárban" gyűjti a magyar könyvtárak, az elektronikus szövegarchívumok és újságok, a levelezőlisták és az internetes keresőrendszerek elérési címeit is; továbbá virtuális kiállításokat rendez tudományos és irodalmi témákban; valamint on-line tájékoztató szolgálatot tart fenn, ahol bármilyen információ kérhető a könyvtárosoktól.

- A MEK valamennyi szolgáltatása nyilvános és ingyenes minden Internet-használónak, a világ bármely részéről.

Mindezekből azt tartom a legfontosabbnak, hogy ami a MEK-ben megvan, az tényleg megvan, azaz állandóan és mindenki számára hozzáférhető. A szövegeket mindenki kimentheti a saját számítógépére, és szabadon használhatja, olvashatja, részekre szedheti, elemezheti. A MEK katalógus- és keresőrendszere segítségével a teljes szövegállományban kereshetünk szerző, cím vagy kulcsszó alapján. Ezeket a szempontokat akár együtt is használhatjuk, megkereshetjük például Ady életművében a legfontosabb kulcsszavakat tartalmazó műveket, és ez csak egyetlen ötlet. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az elektronikus keresőrendszer nem elég áttekinthető, kicsit nehézkes a használata a laikus számára, de egy kis kísérletezgetéssel mindenki rájöhet a működési elvre.

A Magyar Elektronikus Könyvtár a következő tudományterületekről gyűjt: természettudományok, műszaki tudományok, társadalomtudományok, humán területek, kultúra, valamint találhatók még kézikönyvek és egyéb szövegek. A magyartanárhoz közelebb álló, szépirodalmi adatbázisban nagyon sok szerzőtől találhatók művek, a legfontosabb szerzők és művek már most is megtalálhatók, bár az adatbázis folyamatosan bővül. A nagyon hosszú sorból csak néhány példa: Zrínyitől megvan a Szigeti veszedelem és az összes verse, Szerb Antaltól az Utas és holdvilág, de Ady verseit és Jókai regényeinek egy részét is megtalálhatjuk. Felvetődik a kérdés, hogy ki fogja elolvasni A kőszívű ember fiait a számítógép előtt ülve. Nyilván kevesen vállalkoznának erre, de - feltehetően - nem is ez a célja az összeállítóknak, ezek a szövegek a feldolgozás, az elemzés alapjai lehetnek. Hozzá lehet tenni, ki lehet emelni a szövegekből bármit, kiválaszthatunk, kinyomtathatunk részeket, bevihetjük az órára. Egyes fejezeteket saját szempontjaink alapján csoportosíthatunk, és összekapcsolhatunk olyan szövegrészleteket, amelyek nagyon távol vannak egymástól az eredeti szövegben. Óriási előnyük tehát a Magyar Elektronikus Könyvtárban található szövegeknek, hogy "szétszedhetjük" a műveket, szabadon elemezhetjük őket.

A MEK megadja azt a biztonságot, hogy megtalálhatunk mindent egy helyen, mindenki szabadon hozzáférhet írott nemzeti kultúránkhoz nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is. Csak egyetlen komoly hibája van a Magyar Elektronikus Könyvtárnak: az, hogy még nincs fönt a hálózaton a teljes magyar és világirodalom.

Digitális Irodalmi Akadémia

Az Interneten is olvashatók lesznek a legjelesebb kortárs írók, költők művei, hiszen tavaly nyár óta már 39 alkotót választottak a Digitális Irodalmi Akadémia halhatatlan tagjai közé. A honlap várhatóan a Neumann Kht. internetes oldalai között lesz megtalálható, és az első művek előreláthatóan április végén, május elején lesznek olvashatók a Világhálón. A szerkesztők most tartanak a honlap tervezési munkálatainál, és a számítógépre vitt szövegek ellenőrzésénél. A Károlyi-palotabeli Magyar Irodalom Házának ezzel a kezdeményezésével megfelelő díjazás ellenében a legjelesebb irodalmi személyiségeinket próbálják publikációs lehetőséghez juttatni, hiszen a szerzők, illetve az örökösök hozzájárulásával a kiválasztottak műveit közzéteszik az Interneten. Ezzel hírnevet, bevételt és megszólalási lehetőséget szerezhetnek a Kossuth-díjas és a babérkoszorúval kitüntetett íróknak, költőknek. Ezzel a lehetőséggel az Interneten nemcsak hazánkban, hanem az egész világon is olvashatják a műveket. A Nemzeti Kulturális Alap mecenatúrájának köszönhetően szerződést kötnek az irodalom jeles képviselőivel, és a mindenkori minimálbér négyszeresének megfelelő havi összegért valamennyi eddig megjelent, és ezután publikálandó mű rákerül az elektronikus adatbázisra. Az ily módon digitális úton halhatatlanná tett irodalmi társulás a kortársak közül évente egy költőt vagy írót és öt posztumusz halhatatlant választ tagjai sorába.

Megfestetik a digitális irodalmi akadémikusok portréit, összegyűjtik a róluk készült fényképeket és ábrázolásokat, a róluk, illetve a műveikről írott publikációkat, s előkészítik az idegen nyelvű fordítások kiadását is. A Digitális Irodalmi Akadémia alakuló ülésén, tavaly augusztusban kiválasztották az első öt posztumusz tagot Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Pilinszky János, Mándy Iván és Illyés Gyula személyében. Rajtuk kívül a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai a következők:

Ezzel a folyamatosan bővülő publikációgyűjteménnyel az Internet új arcát fordítja a magyartanárok és az irodalom iránt érdeklődők felé, hiszen a Digitális Irodalmi Akadémia tárházában rengeteg szöveg szerepel majd. Ezekhez a szövegekhez bárki hozzáférhet. Úgy lehet a birtokunkban ezeknek az alkotóknak a teljes eddigi életműve, hogy nem a könyvespolcon gyűlnek a kiadványok, hanem rendszerezve egy hatalmas könyvtárban találhatók meg. Ebbe a látszólagos könyvtárba bárki beléphet, mindig mindent megtalál. Ez már önmagában is elég nagy érték az olvasó, böngésző ember számára, de ezt talán még érdekesebbé teszi az, hogy a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai - mint az a fenti névsorból kitűnik - kortársak. Sajnos, mindannyian tudjuk, hogy a kortársak műveihez igen nehéz hozzáférni, kis példányszámban, raktárak mélyén lapulva, esetleg újságokban és folyóiratokban kallódva találhatunk sok szöveget. Az internetes publikálásukkal pedig legalább hozzáférhetünk majd a szövegekhez, valamint a fellelési helyükhöz. Sok-sok időt és keresgélésre fordított fáradságot takaríthatunk meg a digitális könyvtár látogatásával.

Az olvasók, a kollégák, de talán a Digitális Irodalmi Akadémia soraiba választottak között is akadnak olyanok, akik nem ismerik fel a számítógéppel feldolgozható, Interneten közzétett irodalmi alkotások jelentőségét. Az irodalmi műalkotások, a versek, a prózai művek alkotása és befogadása is hagyományosan összekapcsolódik a kézírással, az írógéppel, a papírral, a könyvvel. Az igazi irodalombarátnak az olvasás és a befogadás élményéhez hozzátartozik a könyv formátuma, a papír tapintása, a kötet illata. Ez az Interneten valóban teljesen hiányzik, viszont a lényeg, a mű ugyanúgy olvasható, csak a képernyőről olvassuk. Ha végre elkészül a honlap, akkor esetleg ki is nyomtathatjuk a szövegeket, és ezzel már a papírról olvasás élménye is adva van. Arról nem is beszélve, hogy a diákok is könnyebben rávehetők egy kortárs irodalmi mű olvasgatására, böngészgetésére, ha azt az Internetről kell kikeresni. Az élmény, az izgalom, a gyerekekhez közelálló technikai közeg - tapasztalataim alapján - segíti, gyorsítja az ismeretek befogadását. Ha csak annyit érünk el, hogy a diákok legalább megkeressenek az Interneten, a leendő Digitális Irodalmi Akadémia oldalain egy-egy kortárs irodalmi művet, már az is eredmény. Ha emellett valamilyen kreatív szövegelemzési feladatot is kitalálunk a diákoknak, mondjuk a legérdekesebb, a számukra legszebbnek ítélt, a legrövidebb vagy a leghosszabb műveket kell kikeresniük, akkor örök élmény marad a legtöbbjük számára a számítógépes irodalomóra. A gyerekekhez közel áll a számítástechnika, ezért az a legjobb, ha ezt a magyartanár is kihasználja.

Mindehhez azonban az kell, hogy az ígéreteknek megfelelően májustól végre csakugyan megtalálhassuk a Digitális Irodalmi Akadémia honlapját az Interneten.

Bódi Zoltán