Kurír, 1997. április 18. 13. oldal

GONDOLATOK az elektronikus könyvtárban

/Az általános műveltség lassan azt jelenti, tudjuk, mit hol kell keresni. Ugyanis hatalmas az információáradat. A Gutenberg-galaxisnak persze nincs vége, sőt inkább növekszik, persze sokak szerint az elektronikus irodalomé meg az Interneté a Jövő. Ám az információs világsztrádán egyre nehezebb eligazodni. Sok az útkereszteződés, és kevés a jelzőtábla, így az utas még térképpel sem tájékozódik könnyen a rengeteg anyag között. Egy könyvtárban, katalógusok és más útmutatók segítségével már sokkal egyszerűbb a keresés. Többek között ezért is kezdték fel-, pontosabban kiépíteni - külföldi példára a Magyar Elektronikus Könyvtárat./

ITTHON 1993-ban kezdte szervezni a Magyar Elektronikus Könyvtárat (MEK) Moldován István a Budapesti Közgazdaságtudományi, és Drótos László, a Miskolci Egyetem könyvtárosa. Egy olyan gyűjteményt szerettek volna létrehozni - egyelőre csak kísérletként -, amely hagyományos könyvtári feladatokat is ellát, vagyis a szövegeket többféleképpen szerző, cím vagy akár egy szó megadásával - lehet keresni. A MEK azóta profi könyvgyűjteményként működik, több mint 1200 dokumentum olvasható már monitoron a Bibliától a néhány soros versekig. Az Interneten három címen:

http://www.mek.iif.hu

gopher://gopher.mek.iif.hu

ftp://ftp.iif.hu/pub/mek/porta

térítésmentesen lehet válogatni a gyűjteményben.

Legnehezebb feladat a szervezés volt, hiszen össze kellett gyűjteni az elektronikus formában megtalálható, magyar nyelvű, oktatással, kutatással, kultúrával foglalkozó műveket, amelyeknek terjesztése nem akadályozott. Az Internet hálójában rengeteg olvasható, csak tudni kell, hol érdemes keresni. Szerencsére egyre többen, programozók, egyetemi oktatók, diákok segítettek a két könyvtárosnak, mindenki lelkesedésből, ingyenesen dolgozott és dolgozik most is. 1994 novemberében az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program is támogatni kezdte a MEK-et, az IIF hatalmas központi számítógépét ajánlotta fel használatra.

SZÖVEGEK többféleképpen kerülnek a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményébe. Egyrészt az Interneten található folyóiratokból, felvitt tanulmányokból, regényekből. Korábban már megjelent CD-ROM-ok tartalmát is olvashatjuk már számítógépen, az Arcanum kiadónak köszönhetően a Biblia például így került a MEK-be, s ősszel 17 magyar költő összes verse olvasható lesz elektronikusan. Az Interpopulart Könyvkiadó a Nemzeti Alaptanterv alapján állított össze diákoknak egy listát, amelyen a kötelező olvasmányok szerepelnek. Eredetileg elektronikus formában szerették volna kiadni a műveket, végül a lemezeket a MEK-nek adták át, így került a rendszerbe például a Bán bán, Az aranyember, az Egri csillagok és A gavallérok.

Megtörténik - bár korábban nem vállaltak rögzítést -, hogy csak nyomtatott formában létező művek is bekerülnek a gyűjteménybe. Egy műegyetemista testvérpár hetekig gépelte be Petőfi Sándor verseit. Svájcból és az Egyesült Államokból is jelentkeztek, hogy szívesen vállalnának rögzítést. Egy írószövetségi felhívásnak köszönhetően pedig az irodalmárok maguk küldik el régi és új műveiket. Sok alkotás a pénzhiány miatt csak itt olvasható, könyv alakban nem. Spiró György Honderű című drámája például még nem kapható, ám a MEK-ben már olvasható. Tőkei Ferenc akadémikus, aki idős korában tanulta meg, hogyan is kell kezelni a számítógépet, kínai fordításait adta oda a könyvtárnak, például a Tao-te kinget és Szun-ce A hadviselés törvényei című munkáját.

Néhány kotta is "kölcsönözhető" a Magyar Elektronikus Könyvtárból, például barokk kórusművek; a Hadtudományi Levéltár pár értékes kincse is megtekinthető monitoron, sőt van itt régi Magyarország-térkép egy vancouveri gyűjteményből.

KÜLFÖLDÖN már a hetvenes években alapítottak úgynevezett elektronikus könyvtárakat. Egy amerikai professzor, bizonyos Michael S. Hart a Project Gutenberg keretében 10 ezer könyvet szeretett volna mindenki számára hozzáférhetővé tenni; méghozzá ingyen. Manapság az Interneten is - az előfizetési díjat leszámítva - bérmentesen olvasható szépirodalom, tudományos értekezés, ponyvaregény. Néhány lexikon is tanulmányozható, de például az Encyclopedia Britannicát csak külön pénzért láthatja az ember.

Angliában nemrégiben indítottak elektronikus folyóiratot, az amerikai kongresszus is megszavazott 600 ezer dollárt a történelmi dokumentumok elektronizálására, Olaszországban pedig Dante-műveket vittek számítógépes rendszerbe. Ám ezek inkább csak szakszövegek, igazi elektronikus könyvtárat például most létesítenek Franciaországban. A nemzeti könyv- gyűjteményt digitalizálják.

AZ ÍRÓ, nyomda, könyvesbolt, olvasó útvonalon jutottak el a kötetek eddig az emberekhez, ezentúl egyszerűbb az útirány: író, Magyar Elektronikus Könyvtár és olvasó. Könnyebb így az itthoniaknak, még könnyebb a külföldön élő magyaroknak, akik alig-alig találkoznak hazai irodalommal. Remélhetőleg nemsokára angolul is olvasható magyar szépirodalom a MEK-ben, vagyis még többen ismerhetik meg például Ady Endre vagy József Attila verseit.

A SZERZŐI JOGGAL elég sok a probléma. 1994-ig az író halálát követő ötvenedik év után járt le a jog, most már hetven esztendőnek kell eltelnie. Így például az 1943-ban elhunyt Rejtő Jenő művei már nem védettek - elképzelhető, nemsokára be is kerülnek a MEK-rendszerbe -, viszont Szerb Antal, aki 1945-ben hunyt el, alkotásai igen. Ugyanezért nem olvashatók Illyés Gyula és Németh László alkotásai.

Mielőtt kortárs író művét viszik fel az elektronikus könyvtárba, mindig kikérik az engedélyét (amit legtöbbször meg is kapnak). A művész ugyanis mondhatja: ugyan haszna senkinek nem lesz abból, hogy könyvét terjesztik; viszont neki kára származhat, ha kevesebben veszik meg a kötetét. Ám az ügy még így sem egyszerű, hiszen kinek adja az író a szöveget? A Magyar Elektronikus Könyvtárnak? Ilyen jogi szerv nem létezik. Akkor meg kinek?

A könyvtárosok szerint sokat segítene, ha például a Művelődési és Közoktatási Minisztérium legalább a jogdíjakhoz járulna hozzá bizonyos összeggel.

Szentpéteri András