Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 1995. 3.
http://tmt.omikk.bme.hu/

A Magyar Elektronikus Könyvtárról

Az Internet helyzete, az információs robbanás

Noha a "hálózatok hálózata" , az Internet már évtizedes múltra tekint vissza, az elmúlt szűk 1-2 évben igazi információrobbanás ment végbe a hálózaton. Jelenleg már terrabyte-okról beszélnek, amikor a hálózaton található információ mennyiségét próbálják meg behatárolni. Az Interneten található információ jelenleg évenként megduplázódik.

" - a szakértők immár 10-12 terrabájtra teszik az egyre növekvő számú file-archivumokban (anonymous FTP) elérhető "szabad- forgalmú" anyag nagyságát;" (1)

Az Internet, az alapját képező kommunikációs szabvány (TCP/IP) segítségével viharos sebességgel hódította meg a világot. Mind szélesebb körökben használják a UNIX technológiát, amely minden külön program nélkül képes elektronikus levelet küldeni/fogadni, bejelentkezni egy távoli számítógépbe, vagy közvetlenül letölteni onnan egy állományt. A Microsoft "birodalom" a legújabb szoftvertermékeit már ellátta a megfelelő kommunikációs képességekkel is.

A világ jelentős részében kapcsolódnak össze a számítógépek és a használóik képesek egymással üzeneteket váltani, számos információforráshoz közvetlenül hozzáférni. Az Internet eredetéből következően fő felhasználója a felsőoktatási és kutatási szféra. Ennek következtében a rajta található információk túlnyomó része nyilvános, bár éppen napjainkban kezdik felfedezni ezt a területet a kereskedelmi adatbázisszolgáltatók is. A telekommunikációs fejlesztéseket a legtöbb országban állami programok támogatják és a felsőoktatási, költségvetési szféra nagy része számára a használat költségeit központi projektekből finanszírozzák. A közelmúlt robbanásszerű fejlődésének eredményeként óvatos becsléssel jelenleg 20 millió körülire tehető az Internet felhasználók száma. (Bár ezt még e cikk megírásának időpontjában is csak óvatosan merem leírni, nem is számolva a megjelenés átfutásának időtartamával.)

Online adatbázisok, távolról elérhető könyvtári katalógusok már korábban is léteztek, amelyek különböző hálózatokon elérhetőek voltak. Az Internet igazi újítása ezen a területen, hogy a közös kommunikációs szabványnak köszönhetően mind nagyobb körben teszi elérhetővé a hozzá kapcsolódó információs szolgáltatásokat. Egy Interneten található adatbázishoz ma már a világ legtöbb országából el lehet jutni. Egy ilyen adatbázis reálisan már globális érdeklődéssel számolhat. Ennek következtében a más hálózatokon található adatbázisokat is igyekeznek az Internettel összekapcsolni. Igy például az angliai könyvtári katalógusok többsége, amelyek korábban csak a JANET-en (az angol felsőoktatási hálózat) keresztül voltak elérhetőek, mára már többségében közvetlenül hívhatóak az Internetről.

Az adatbázisok és a könyvtári katalógusok alapvetően bibliográfiai információi mellett azonban az Interneten jellemző módon számtalan elsődleges elektronikus információ is megtalálható. Szoftverek, képek, hanganyagok és teljes szövegek is szép számmal találhatóak a különböző számítógépeken. Addig azonban amíg egy hagyományos adatbázisban található rekordok egységesek, különböző osztályozási eljárásokkal rendezetten visszakereshetőek, addig az eredeti információforrások többségére az Interneten ez sajnos nemigen mondható el. A hagyományos szakadatbázisok többsége bibliográfiai jellegű. Ezek a régi könyvtári bibliográfiák elektronikus megfelelői, amelyekben nyomtatott irodalomról található bibliográfiai egységek között lehet egyszerre több ismérv szerint, Boole algebrai kifejezésekkel keresni. A hatékony visszakeresést lényegében az eredeti dokumentum-bibliográfiai leírás kettősség biztosítja.

Az Internet elektronikus dokumentumai azonban alapvetően feltáratlanok, híján mindenféle bibliográfiai leírással. Százával és ezrével találhatóak az értékes dokumentumok, amelyek azonban sokszor "ömlesztett" állapotban, vagy jószerivel egyszerű rendben sorakoznak az elektronikus könyvespolcokon.

Egy adatbázist dokumentációs intézmények, könyvtárak építenek, ami jól körülhatárolt gyűjtőkört, egységes rekordszerkezetet, kidolgozott formai és tartalmi feltárást jelent. Az adatbázisok, online katalógusok használata jellemző módon egyedi. Egy keresési folyamatot általában egy adatbázisban végeznek a felhasználók. Még nem igazán elterjedtek az osztott katalógusok és a kereskedelmi adatbázisszolgáltatók sem régen nyújtják az egyszerre több adatbázisban való keresés lehetőségét. (OneSearch)

Az Interneten azonban bármelyik felhasználónak lehetősége van egyben szolgáltatóvá is válnia. Az új, elterjedőben lévő kliens-szerver szoftverek nyilvánosan letölthetőek a hálózatról és némi szakértelemmel rövid idő alatt felállítható egy információ szolgáltatásra képes szerver. A kliens-szerver technológia lényegéből következően ezek a szolgáltatások a felhasználók számára már egységesen jelennek meg. A Gopher menü-struktúrákba vagy a WWW hipertext lapjaira bárhol az Interneten szolgáltatott dokumentum vagy információforrás beszerkeszthető.

A navigáció, a visszakeresés problémája és eszközei

A hálózattal foglalkozó szakemberek és az újdonsült felhasználók meghatározó élménye az Internet információs dzsungele, az egyre kezelhetetlenebbé váló információ. Szinte naponta jelennek meg az új szolgáltatások, online könyvtári katalógusok, adatbázisok, Gopher- és WWW szerverek. Az Internet felhasználóinak meggyőződése ugyan, hogy szinte minden kérdésükre már van megfelelő információ, de egyre nehezebben megválaszolható a HOL kérdése. A navigáció szinte külön tudománnyá vált ebben a különös virtuális térben, amelyet főként lelkes, a hálózattól "megérintett" könyvtárosok, informatikusok próbálnak megszeliditeni.

Csak több százra tehető már a nyilvánosan elérhető könyvtári katalógusok száma is. A legtöbb - 600 fölött - az Egyesült Államokban található, de lassan Dél-Amerikától kezdve Távol- Keleten át Közép-Kelet Európában is számos könyvtár tette már elérhetővé katalógusának egy részét online. Ugyanez érvényes a nyilvánosan használható adatbázisokra is. Már külön adatbázisa van ezeknek a szolgáltatásoknak is (HYTELNET), amely azonban legfeljebb csak formai katalogizálásra törekszik, a tartalmi osztályozást feladatát már nem vállalta fel.

A fent említett kliens-szerver szoftvereket éppen a navigáció, a tematikus tájékozódás megkönnyítésére hozták létre. Lényeges eltérésük a hagyományos adatbázisokhoz képest, hogy a felhasználó számára egységes felületen különböző forrásokból származó információt tudnak elérni. Igy egyszerű szerkezeteket használva próbálják rendezni az információk hatalmas tömegét.

Az egyik legelterjedtebb ilyen szoftver, a Gopher hierarchikus menüstruktúrába rendezi a különböző Gopher szolgáltatók információit. Az eredetileg teljes szöveges információ kezelésére kifejlesztett program, képes többek között kép- és hanganyagok, szoftverek közvetítésére, ezenkívül kapcsolatot tud teremteni távoli adatbázisokhoz is.

A másik, egyre elterjedőben lévő ilyen alkalmazás a World Wide Web, vagy röviden a WWW. Ez a rendszer egy világméretű hipertext hálóba szervezi a különböző elektronikus anyagokat, szolgáltatásokat. Nagy előnye, hogy különböző Internet szolgáltatásokat képes integrálni a hipertext anyagokba. (WWW, Gopher, anonymous FTP, Usenet News, WAIS)

Az alapproblémát azonban igazán egyik szoftver sem képes megoldani, a hatékony visszakeresés lehetőségét. A tengernyi információ közötti alapvető keresési mechanizmus jelenleg a "böngészés". Különböző megoldásokkal próbálja az Internet ezt a problémát megoldani. Több helyen elektronikus könyvtárak felállításával próbálják tematikusan rendezni a különböző információ forrásokat (lásd pl. a Library of Congress elektronikus könyvtárát URL: gopher://marvel.loc.gov/11/global). A másik oldalon a meglévő integrált könyvtári rendszereket próbálják meg felkészíteni, a hálózati dokumentumok, források katalogizálására. (Ilyen megoldással kísérleteznek pl. a Budapesti Műszaki Egyetem ALEPH rendszerében). A kísérletek arra utalnak, hogy az információs káoszból kivezető út mindenképpen a hálózati információforrások valamiféle rendszerezése, osztályozása és a böngészve-keresés kiegészítése adatbázis-alapú kereséssel.

Szövegarchivumok, e-text projektek

A hálózaton lévő információ források egyik érdekes típusát a különböző elektronikus szövegarchívumok adják. Számos kutatóhelyen, egyetemen kezdtek projekteket teljes szövegű dokumentumok gyűjtésére. Ezek között néhány a klasszikus szépirodalommal foglalkozik, mint például a Projekt Gutenberg, az Oxford Text Archívum vagy az Alex (A Catalogue of Electronic Texts on the Internet). Ezekben alkalmanként több száz elektronikus dokumentum található, részben nyomtatott kiadványok elektronikus megfelelői, részben már eredetileg is elektronikus formában terjesztett dokumentumok. Álljon itt példaként csak néhány elektronikus könyv a Wiretap (wiretap.Spies.COM) archívum gyűjteményéből:

* Charles Darwin: The Voyage of the Beagle.
* David Hume: An Enquiry Concerning Human Understanding.
* Edgar Allan Poe: The Cask of Amontillado.
* Edgar Allan Poe: The Pit and the Pendulum.
* Edgar Allan Poe: The Tell-Tale Heart.
* Francis Bacon: The New Atlantis.
* Hippocrates: Hippocratic Oath and Law.
* John Adams: Presidential Inaugural Address.
* John Stuart Mill: On Liberty.
* Mark Twain: A Connecticut Yankee in King Arthur's Court.
* Plato: The Republic (Jowett Translation).
* Sir Thomas More: Utopia.
* Tommaso Campanella: The City of the Sun.
* Virgil: Aeneid (Dryden Translation).
* Bible: Elberfelder Ubersetzung Bibel/
* Bible: Holy Bible/

A nagyobb szövegarchivumok jellemző módon a már nyomtatásban megjelent klasszikus szépirodalmat és filozófiai műveket rögzítik elektronikusan. Ezek mellett olyan szakmai profilú szövegarchivumot is találhatunk, amelyekben nyomtatásban meg nem jelent tanulmányok, cikkek, working paper-ek vannak (Pl. az Economics Working Paper Archivum a Washington Egyetem Közgazdaságtan tanszékén - gopher://econwpa.wustl.edu)

Az említett szövegarchivumok egyelőre sokkal inkább egy könyvtár szabadpolcaira hasonlítanak, katalógus nélkül. Legfeljebb szerző vagy cím szerint listázzák a dokumentumokat, amelyeknek alkalmanként az egyedi azonosítása is nehézségbe ütközik.

Figyelemreméltó vállalkozás az angliai hoston található Alex (URL: gopher://rsl.ox.ac.uk/11/lib-corn/hunter) gyűjteménye. Ez az archivum több mint 700 Interneten található könyvet és rövidebb szöveget katalogizál szerző, cím, dátum, nyelv, host és téma szerint. Az archívum érdekessége, hogy nem töltenek le külön minden anyagot, hanem más szövegarchívumban található dokumentumokat is katalogizálnak.

A MEK létrejötte, a MEK.RFC

Az Internet terjedésével 1993. folyamán Magyarországon is számos helyen indultak meg Internet szolgáltatások. Mára szinte az összes nagyvárosban lévő tudományegyetemen valamint jó néhány főiskolában, kutatóintézetben működik már Gopher szerver. 1994. újdonságaként az egyre másra szaporodó WWW szerverek említhetőek. Néhány egyetemen több szerver is található tanszékek, karok sőt kollégiumok kezelésében. Örvendetes, hogy a nagyvárosaink mellett már pl. Veszprémben, Gödöllőn, Nyíregyházán is jól fejlett Internet szolgáltatások működnek. Hazai szervereink többsége azonban lényegében tájékoztató és forrásközvetitő jellegű. A szolgáltatások többsége az adott intézmény információs rendszere (CWIS Campus Wide Information System), egyetemi telefonkönyvek, tantervek, könyvtári szolgáltatások. Ezenkívül közérdekű helyi vagy regionális információk, utcanévjegyzékek, moziműsorok, kulturális rendezvények, menetrendek szerepelnek a kínálatban.

Az IIF 1993. őszi Gopher pályázata után született meg az ötlet, hogy a hazai Internet szolgáltatók együttműködésével ki kellene alakítani egy közös, rendezett "elektronikus könyvtárat". Az indíték az volt, hogy mielőtt a hazai hálózaton is létrejön az elektronikus információk kezelhetetlen halmaza, közös szabályokat kellene kidolgozni az elektronikus dokumentumok gyűjtésére, tárolására, kezelésére. 1994. tavaszán a keszthelyi NETWORKSHOP'94 konferencián körvonalazódott, hogy a közös szabályokat kellene megfogalmazni egy ún. ajánlásban, amelyet az IIF is támogatna. Az ilyen ajánlások (RFC: Request for Comments) elterjedtek az Interneten. Nem kötelező érvényűek - az Internet "demokratizmusa" ezt nem is teszi lehetővé - de betartásuk kölcsönös előnyöket biztosit a felhasználók számára. Az ajánlás kidolgozására a konferencia után egy elektronikus listát (MEK-L*TULIBB.KKT.BME.HU) hoztak létre a Budapesti Műszaki Egyetemen. A mindenki számára nyilvános elektronikus levelező listán azután sokan kifejtették a véleményüket, ötletekkel, felvetésekkel segítették az Ajánlás létrejöttét. Az ötletek összegyűjtését és az Ajánlás megfogalmazását Drótos László a Miskolci Egyetem könyvtárosa vállalta magára, akitől a Magyar Elektronikus Könyvtár eredeti ötlete és fogalma származott. 1994. őszére összeállt az Ajánlás első verziója, amely november 1-től egy IIF project vállalt föl. (Az Ajánlás teljes szövege megtalálható a cikk mellékletében) A MEK tényleges beindítása során valószínűleg még számos, eddig szabályozatlan probléma fog felmerülni, ezért az Ajánlást folyamatosan aktualizálni kell az új kérdések figyelembevételével.

A MEK Ajánlás

A Magyar Elektronikus Könyvtár (a továbbiakban MEK) célkitűzése minden olyan magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású elektronikus dokumentum gyűjtése, amelyek nyilvános terjesztése nem tiltott.

Nem könnyű azonban az elektronikus információk világában az elektronikus dokumentum fogalmát körülhatárolni. A MEK a gyüjtőköre kiindulásakor egyelőre a szöveges, dokumentumértékű számítógépes anyagokra terjedne ki. Ebbe egyformán beleértendőek a nyomtatott dokumentumok elektronikus megfelelői és az eredeti (nyomtatott formában nem publikált), elektronikus szövegek is. Mindazonáltal a MEK nem vállalja fel nyomtatott dokumentumok elektronikus rögzítését, inkább a már meglévő számítógépes dokumentumok összegyűjtését tűzi ki célul. Elsődlegesen tudományos, oktatási és irodalmi jellegű anyagokra tartoznak a gyűjtőkörbe. Szeretné elősegíteni az olyan értékes szakmai anyagok szélesebb nyilvánossághoz való eljutását, amelyek nyomtatásban való terjesztése nehezen megoldható pl. egyetemeken készült working paper-ek.

Fontos látni, hogy a MEK lényegében nem egy központi, teljes szöveges adatbázis - bár később akár ilyen formát is ölthet. Az Internet kliens-szerver információ-szolgáltató programjai segítségével egy elosztottan működő, de egységesen kereshető "elektronikus könyvtár" a cél. Már most is számos megfelelő dokumentum, található a hazai Gopher-, WWW szervereken és anonymous FTP hostokon. A későbbiekben, megfelelő mennyiségű anyag esetén a MEK egyéb számítógépes formában, mágneslemezen, CD-ROM-on is terjeszthető lesz. Az elképzelés szerint a MEK központi "katalógusa" az IIF mostanában átadott új, központi számítógépén lesz. (helka.iif.hu). Ez azt jelenti, hogy a különböző hazai szolgáltatógépeken lévő MEK dokumentumokról itt lesz egy teljes nyilvántartás - egyelőre Gopher menüstrukturában.

A könyvtár jelleget mindenekelőtt a dokumentumok szabályozott formai és tartalmi feltárása jelenti, amely a hatékony visszakeresést teszi majd lehetővé. Az eljárás lényege, hogy a szerzők beleegyezésével a dokumentumok elejére egy egyszerű bibliográfiai leírás kerüljön. A mezőazonositóval ellátott sorok a későbbiekben egy indexált, Boole algebrai kifejezésekre lehetőséget nyújtó keresés alapján képeznék. A formai jegyek mellett szabad tárgyszavazás könnyítené meg a tartalmi visszakeresést. A Gopherek hierarchikus menüit felhasználva a MEK-ben található dokumentumok egy egyszerű szakrendbe is csoportosítva lesznek.

Az Ajánlás kitér az elfogadható file-tipusokra is. Az elsődlegesen preferált file-forma, amely közvetlenül a legszélesebb felhasználói kör számára olvasható, a sima ASCII forma. Ebben a formában - természetesen - hatékonyan csak a főként "tiszta" szöveget tartalmazó dokumentumok közvetíthetőek, amelyek konvertálása során nem vész el lényegi információ. Az MEK tervezése során azonban nem hagyták figyelmen kivül a szerkesztett, formázott dokumentumokat is, amelyekben fontos információtartalommal bírnak a szöveget kisérő képletek, ábrák, képek stb. Az ilyen "komplex" dokumentumok esetén a MEK csak áttételes szolgáltatásra vállalkozik. Ez azt jelenti, hogy a kliensek segítségével nem olvashatóak közvetlenül az adott dokumentumok, hanem a file-ok letöltése után egy megfelelő segédprogrammal lehet kezelhetővé tenni az állományokat. Egyrészt elfogadottak az olyan eszközfüggetlen formátumnyelvvel készült dokumentumok mint pl. a PostScript vagy a Tex. Ezek ugyan még kevéssé ismertek hazai körökben, de éppen az elektronikus dokumentumok hálózaton keresztüli szolgáltatása növelheti meg nálunk is használatukat. Lényegük, hogy megfelelő, nyilvános segédprogramok használatával a felhasználó tetszőleges eszközökkel megjelenítheti vagy kinyomtathatja a dokumentumot. Ezenkívül magas szintű formázási utasításokat, speciális karaktereket, képleteket képesek tárolni. Az említett formátumok mellett elfogadhatóak bizonyos általánosan használt szöveg- és kiadványszerkesztő formátumok is (pl. WinWord, MSWord, Ventura). A jövőre gondolva bekerült az elfogadható file-formátumok körébe az ún HTML forma is (3), amely a WWW-k által használt dokumentumok általános formanyelve. A bináris jeleket tartalmazó formázott file-ok vagy/és egy optimális nagyságot meghaladó anyagok tömörített formában is tárolásra kerülhetnek, ugyancsak általánosan használt és ismert tömörítési eljárásokkal. A binárisan rögzitett dokumentumok kezeléséhez szükséges nyilvános segédprogramok megtalálhatóak lesznek a MEK keretében belül (pl. ARJ, PKUNZIP, GHOSTSCRIPT)

Ékezetek

A MEK tervezése kapcsán természetesen nem maradhatott figyelmen kivül a magyar nyelvű szövegek ékezetes kezelése is. Az ASCII formában tárolt ékezetes szövegek az ISO 8859 (Latin 2) szabvány szerint tartalmaznák az ékezetes karaktereket. Már példamutató fejlesztések történtek a hazai Gopher szolgáltatók többségénél, amelyek alapján a felhasználók a saját eszközeiknek megfelelő módon tudják ékezethelyesen letölteni a magyar nyelvű dokumentumokat. A Latin 2-es szabvány mellett konverziós programokkal szükség szerint ISO 852, ISO 437 (CWI) vagy ún. repülőékezetes formára konvertálják a dokumentumokat.

A MEK-ben való részvétel nyitott mindenki számára. Az építést és fejlesztést önkéntesen vállalkozó "elektronikus könyvtárosok" végzik majd. Azok az intézmények amelyek saját Internet szerverrel rendelkeznek önállóan is elkezdhetik az elektronikus dokumentumok gyűjtését és az Ajánlásnak megfelelő feldolgozását. A MEK-L listán lehet bejelenteni a gyűjteményeket, amelyeket azután a MEK központi menüi is tartalmazni fognak. Ugyanitt lehet jelentkezni egy adott szakterület dokumentumainak a kezelésére is. Néhány szakterületre akadt már jelentkező, de a területek többsége még "gazdátlan".

Ahol nincs Internet, vagy megfelelő Internet szolgáltató szerver azok a megfelelő "begyűjtőhelyekre" eljuttatva a dokumentumokat szintén részt vehetnek a MEK építésében.

Copyright

A hálózatok elektronikus világában meglehetősen nehezen kezelhető a hagyományos szerzői jog, amely a fizikai valójukban megjelent dokumentumok sokszorosítását védi. A MEK ezért csak olyan dokumentumok gyűjtésére vállalkozik, amelyek esetében a szerzői jog már elévült, vagy a szerző hozzájárulását adja a művek szabadon terjesztésének nem-kereskedelmi alapon. A szerzői jog rögzítése végett az Ajánlás egy erre vonatkozó formulát is tartalmaz, amelyet el kell helyezni minden a MEK-be kerülő dokumentum elejére. A szerzői jogra vonatkozó szövegrész magyarul és angolul is elkészült.

A MEK jelenlegi helyzete

Az elképzelések és a tervek után essen néhány szó a már meglévő eredményekről. Figyelembe kell venni, hogy e cikk az 1994. decemberi állapotot rögzíti és az Internetre jellemző módon a megjelenésig még sok minden történhet ezen a területen. November 1-től a kidolgozott Ajánlás egy IIF projekt alapdokumentuma lett. November 8-án - a hazai hálózaton egyedülálló módon| - Göncz Árpád köztársasági elnök a KATALIST elektronikus konferencián hivatalosan is bejelentette az IIF új nagyteljesitményű számítógépének (helka.iif.hu) átadását. Az új SUN gép közel 150 Gigabyte-nyi tárolókapacitásával elsősorban a felsőoktatási és kutatási szféra rendelkezésére fog állni. Az új nagygép kiváló bázisa lehet majd az épülő MEK-nek. Még a hivatalos beindulás, a központi menürendszer és a keresőprogramok kidolgozása előtt néhány szerveren már megjelentek olyan gyűjtemények, amelyek számot tarthatnak a MEK- be való kerülésre.

A Miskolci Egyetem Gopher szerverében (gopher://gold.uni- miskolc.hu:70/11/univ/kvt/mek) a könyvtári menü részeként Drótos László alakított ki egy "elektronikus közkönyvtár"-at, amelyben már számbajöhető elektronikus dokumentumok találhatóak. Ilyenek például a néhány hazai hipertext, mint például a "Hálózati információforrások használata", az "Informatikai jegyzetek" a "RITKASZÓ (angol szóoktató hipertext)" vagy a "Múzeumi rendszergazda tanfolyam segédanyaga" A hipertexteken kivül még számos hálózatról szóló tanulmány, cikk, szakdolgozatok és néhány novella található a hoston.

Egy másik ígéretes ígéretes kezdeményezés a MEK számára az ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjában Tölgyesi János nevéhez fűződik. Kísérletképpen egy, a Csoport által 1993-ban kiadott angol nyelvű tanulmánykötetet helyezett el a Gopher szerverükön. (gopher://comkut.elte.hu) Media in Transition. An East-West Dialogue.eds: Slavko Splichal, Ildiko Kovats Ljubjana - Budapest, 1993 A vállalkozás érdekessége, hogy a tanulmányt a Csoport WWW szerverén keresztül is el lehet érni. Ott találhatóak az Ajánlás szerinti "katalóguscédulák", amelyekre a tervek szerint egy WAIS adatbázisba kerülvén indexelve teljes szövegű és mezőre szűkített keresést tesznek majd lehetővé.

A harmadik példa a Közgazdaságtudományi Egyetem Gopher szerverén (gopher://ursus.bke.hu:70/11/magyar/elibhu/mek) található, ahol a szerző által kialakításra került egy MEK teszt könyvtár. A teszt könyvtárban a tervek szerint hálózatokról szóló magyar nyelvű elektronikus irodalom egyik legteljesebb gyűjteménye lesz. Néhány tanulmány példaként a már meglévő gyűjteményből:

Priscilla Caplan: Az Internet információforrások katalogizálása
Joel A. Cohen: Az elektronikus könyvtár a felsőoktatásban
Walt Crawford: Álmok, eszközök, piaci rések és élvonalak
Drótos László: Az információ felszabadítása
Drótos László - Kokas Károly: Hálózati értelmező szótár
Drótos László: Kalandozás az információs dzsungelben
Hanák Péter: Telework'94
Lee Hauser: A "hasznos hálózat"
Linda Heron: Alkalmazott Internet avagy a megtalált, azután elvesztett, majd visszaszerzett paradicsom
Tölgyesi János: Benyomások első látásra: NCSA Mosaic és a KLTE Mosaic szervere
Koltay Tibor: Elektronikus vitacsoportok
Moldován István: Hálózati információforrások és hatásuk a könyvtárakra
Óvári Mária: Bod Péter és a Magyar Athenas
Óvári Mária: Hipertext alkalmazása a hazai könyvtárakban
Frank Quinn: A könyvtárak szerepe az elektronikus publikálásban
Edward J. Valauskas:Internet bevásárlóközpont

A hálózati irodalom mellett egy kis gyűjtemény található klasszikus magyar szépirodalmi művekből, versekből, novellákból is.

Arany János: Ágnes asszony
Arany János: Családi kör
Arany János: Híd-avatás
Arany János: Az örök zsidó
Csáth Géza: Fekete csönd
Csáth Géza: A varázsló halála
Csáth Géza: Anyagyilkosság
Csáth Géza: A varázsló kertje
Edgar Allan Poe: Az áruló szív
Edgar Allan Poe: Egy hordó amontillado
Edgar Allan Poe: A holló (Babits M. ford.)
Edgar Allan Poe: A holló (Kosztolányi D. ford.)
Edgar Allan Poe: A holló (Tóth A. ford.)
Edgar Allan Poe: A kísértetes palota
Edgar Allan Poe: Külön
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (18. fejezet)
Petőfi Sándor: János Vitéz
Weöres Sándor: Az éjszaka csodái

A MEK számára továbbá sikerült megszerezni a BKE Politikatudományi Tanszéke által kiadott "Budapest Papers on Democratic Transition" sorozat kiadványainak elektronikus változatát is. A közel 100 tanulmány nemzetközi felhasználókra is számíthat, mivel a magyar nyelvű tanulmányok mellett számos angol nyelvű is található, amelyek Közép-Kelet Európai gazdasági-társadalmi átalakulásával foglalkoznak. Álljon itt ezek közül is néhány példaként:

Ágh Attila: The Social and Political Actors of Democratic Transition
Ágh Attila: Organisational change in the Hungarian Socialist Party
Vass László: Employers' Interest Representations in Hungary European Contexts
Kathleen Montgomery: Interest Group Representation in the Hungarian Parliament
Ágh Attila: After four years: The general situation in Hungary in 1994
Kovács Géza: Employers' Organizations in Hungary and their Cooperation
Ágh Attila: The Europeanization of the Hungarian Business Interest Associations: The BIA Models in Western Europe and the European Union

Végezetül néhány igazi érdekesség a gyűjteményből:

- a Kormány Tudománypolitikai Bizottsága számára készített "Előzetes Rendszerterv: Az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer megvalósítására" című tanulmány teljes szövege, amely nyomtatásban is napvilágot látott a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóiratban,

- Adam Gaffin: Big Dummy című többszáz oldalas Internet kézikönyve Drótos László fordításában "Nagy Internet kalauz mindenkinek" címen fog megjelenni az IIF kiadásában. A könyv teljes szövege ugyancsak megtalálható itt is,

- a MEK mellett 94 őszén az IIF egy külön projektet indított magyar nyelvű Internettel foglalkozó tanulmányok kiadására. A cikk megírásának idején már kettő elkészült ezek közül, amelyek már "leemelhetőek" a MEK teszt könyvtár polcairól.

Drótos László: A hálózat használata az iskolákban Drótos László: Hogyan indítsunk saját BITNET/INTERNET levelezőcsoportot

(Remélhetőleg a cikk olvasásának időpontjában a lista már hosszabb lesz).

Végezetül

A MEK egy valódi Internet vállalkozás. Az IIF hivatalos támogatását élvezi ugyan, de lelkes és önkéntes segítők nélkül csak elképzelés marad és nem tényleges gyakorlat. A technikai feltételek egyre több helyen adottak, a megvalósításhoz azonban egymással együttműködni képes, a vállalkozást támogató szakemberek kellenek. Könyvtárosoknak, számitástechnikusoknak, informatikusoknak együtt kell működniük ebben az új elektronikus világban, azért hogy az információk kezelhetőek, a szolgáltatások felhasználóbarátok legyenek.

Az eszközök ugyan újak, de a feladat régi. Összegyűjteni, rendezni és szolgáltatni az emberek írásba öntött gondolatait, és megőrizni azokat az utókornak. A könyvtárosok ezt csinálják már több mint ezer éve. Kőtáblákkal kezdték és most a "láthatatlan" byte-okkal kell folytatniuk. Pár évszázada ugyan hozzászoktak a nyomtatott könyvekhez és nem is olyan régóta a nyomtatott folyóiratokhoz. Azonban az elmúlt 15-20 év elteltével, a számítógépek megjelenésével új, elektronikus információhordozók jelentek meg, amelyek más formában, de ugyanazokat az értékeket hordozzák. A ma könyvtárosainak még nehéz elfogadniuk azt a tényt, hogy a hagyományos nyomtatott irodalom mellett már elektronikus könyvek, -folyóiratok, és egyéb elektronikus dokumentumok is léteznek. Egyre inkább számolniuk kell azzal, hogy az információk mind nagyobb tömege jelenik meg elektronikus hordozókon.

Egy dolog azonban lényegesen megváltozott a hálózatok létrejöttével. Az elmúlt korok könyvtárai elkülönült gyűjtemények voltak. Külön könyvtári épületekben, külön gyűjteményeket hoztak létre, amelyek használata, ha elvileg nyilvános is volt, földrajzilag mindenképpen korlátozott. Csak a helyi olvasók juthattak hozzá az ott őrzött dokumentumokhoz. A hálózaton viszont megszűnt a földrajzi távolság, mint hozzáférési akadály, az egyik legfőbb elv (és gyakorlat) a nyilvánosság. És a történelemben először ez a nyilvánosság a hétköznapi gyakorlatban is az egész Földre kiterjed. Az Internet 20- 30 millió felhasználója a világ számtalan országában ugyanazokat a szabványokat használva egyenlő módon tud hozzájutni a különböző információforrásokhoz. A könyvtáraknak, könyvtárosoknak lehetőségük nyílt, sőt egyre inkább kényszerhelyzetté vált az együttműködés.

Az igazi kihívás és kérdés, hogy hogyan lehet a különböző helyen lévő elektronikus dokumentumok nagy tömegét kezelhető, rendezett állománnyá szervezni. Kezdjék-e el a könyvtárak a régi reflex alapján begyűjteni a profiljukba tartozó elektronikus dokumentumokat, vagy a meglévő távoli forrásokra utalva távoli forrásokat is katalogizáljanak. Erre a kérdésre a nagyvilágban is csak most születnek különböző válaszok. Az Amerikai Könyvtári Szövetség egy bizottsága - a MARI - még 1993-ban javaslatokat tett a MARC formátum módosítására, amelynek révén az Internet elektronikus forrásai is katalogizálhatóak lennének. (6.) Csak mostanában indulnak az Interneten azok a projektek, amelyek az elektronikus információk mélyebb feltárását célozzák (pl. CATRIONA Project). A MEK egy ezekhez hasonló vállalkozásnak készül. Reméljük, hogy vállalkozásunkat sikerrel tudjuk folytatni és nemzetközi színvonalú szolgáltatással tudunk az Internet felhasználóinak rendelkezésére állni.

Hivatkozások:

1. Dr. Kokas Károly: Navigáció az Interneten = NETWORKSHOP'94 konferencia előadásanyaga, Keszthely 1994. április 6-8.

2. Drótos-Bakonyi-Kokas: Navigáció az Interneten = IIF Koordinációs Iroda, 1994.

3. Jeff Barry: The HyperText Markup Language (HTML) and the World-Wide Web: Raising ASCII Text to a New Level of Usability, = The Public-Access Computer Systems Review 5, no. 3 (1994): 5-21. p. (To retrieve this article, send the following e-mail message to listserv @uhupvm1.uh.edu: GET PRICEWIL PRV5N3 F=MAIL)

4. Moldován István: A Magyar Elektronikus Könyvtárról = NETWORKSHOP'94 konferencia előadásanyaga, Keszthely 1994. április 6-8.

5. Mary Mallery: Directory of electronic text centers = elektronikus levél a MEK-L listán 1994. augusztus 9-én

6. Priscilla Caplan: "Az Internet információforrások katalogizálása = The Public-Access Computer Systems Review 4, no. 2 (1993): 61-66. (Az eredeti angol nyelvű cikk e-mail levélben lekérhető a LISTSERV@UHUPVM1.UH.EDU cimről a GET CAPLAN PRV4N2 F=MAIL paranccsal. A magyar nyelvű ékezetes verzió URL: gopher://ursus.bke.hu:71//00/elibhu/helyi/hálózat/caplan.doc)

Melléklet: A Magyar Elektronikus Könyvtár 1. számú ajánlás

Moldován István