|
|
|
|
|
 |
2. RÉSZ - MENEDZSELÉSI ÚTMUTATÓK Finanszírozás és pénzügyi lehetőségek Összefoglalás Terjedelem Az útmutató a könyvtár önkormányzati vagy központi kormányzati költségvetési forrásokon felüli finanszírozási forrásaival foglalkozik. Figyelmet kell fordítani szponzor keresésre, bevétel előteremtésére, és speciális projektekhez források megpályázására. Stratégiai kérdések A közkönyvtárak pénzügyeikben nagyrészt az önkormányzat vagy a központi kormány juttatásaitól függnek. A legtöbb országban a költségvetési források az utóbbi években viszonylag lassan nőnek, egy olyan időszakban, amikor a szolgáltatások szerepe megváltozott és továbbra is változóban van az új eszközök, az Internet és a szélesebb körű információs szolgáltatások megjelenésével. Sok közkönyvtárnak nehézséget okoz ezeknek a megnövekedett kiadásoknak a fedezése a törvényben szabályozott forrásokból alap- ill. hagyományos feladataik elfogadhatatlan feláldozása nélkül. A könyvtárnak ezért el kell döntenie, hogy keres-e külön finanszírozást, milyen forrásokkal próbálkozzék, és mennyi erőfeszítést áldozzon a keresésre. GYAKORLATI JAVASLATOK Különféle utak járhatók a könyvtárak számára a költségvetési, vagy háttér finanszírozás kiegészítésére az európai országokban hatályos eltérő szabályozási rendszerek függvényében. A könyvtárak sok esetben növelhetik jövedelmüket, ha a szolgáltatásokért pénzt kérnek, és ha olyan szervezetektől pályáznak forrásokért, amelyek projektek kivitelezésére vonatkozó versenytárgyalások kiírására buzdítanak. A könyvtárak különféle stratégiákat alkalmaznak próbálkozásaikban az ilyenfajta finanszírozásra beleértve partnerség létesítését, valamint teljes munkaidőben dolgozó tisztviselő kijelölését, akinek az a feladata, hogy forrásokat keressen és segítsen a tenderek készítésében. Jövőbeni tervek Nem világos annak az irányzatnak, hogy a könyvtárak függőbbé váljanak a külső forrásoktól, a hosszabb távú hatása. Jó állomány nyilvántartással, tapasztalt személyzettel, megalapozott, működő partnerséggel rendelkező szervezetek valószínűleg megtartják nyereségességüket. Az egyensúlyhiányokat valószínűleg speciális programokkal kell helyreállítani, hogy képessé tegyék a gyengébb pályázókat a "felzárkóztatás"-ra. Mindamellett egy önkormányzat és a helyi könyvtár versengése a másik sikerével nagy kényszerítő erő lehet saját költségvetési forrásainak felszabadításában is. Az a kockázat, hogy a kormányok és önkormányzatok megpróbálják visszavonni azoktól a könyvtáraktól a költségvetési támogatást, amelyek nagy pénzösszegeket nyertek a szponzoroktól olyan dolog, amelyet állandóan figyelemmel kell kísérni. Vizsgálatra lehet szükség ezeknek a következményeknek a felmérésére az idők folyamán Terjedelem Az útmutatóban szereplő témák: STRATÉGIAI KÉRDÉSEK Ez az útmutató a közkönyvtár finanszírozási forrásaival foglalkozik beleértve a kormányzati (állami szektor), a könyvtár által megtermelt (illetmények, tagdíjak) és a külső forrásokat (kiutalások, adományok, pályázatok). Ezeket a finanszírozási forrásokat az alábbiakkal összefüggésben tekintjük át:
A közkönyvtárak még nagyban függenek az állami szektor (a helyi önkormányzat és a központi kormány) finanszírozásától, de a rendszer fokozatosan változik. Az adózásból származó állami finanszírozás többnyire statikus, amíg a finanszírozás pályázására vagy a nem hagyományos szolgáltatások megfizettetésére sok lehetőség áll fenn. Ugyanakkor a közkönyvtárak állásfoglalásra vannak késztetve, hogy felmérjék létjogosultságukat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat, lásd a teljesítmény-t. A közkönyvtárak intézményi, ill. háttér finanszírozásának növekedése Európában 1991 és 1999 között csak 16% volt. (Lásd a LibEcon-t). Ugyanabban az időszakban.
Ez szemlélteti azt a szintet, ahogyan a finanszírozási források emelkednek a közkönyvtárakban szerte Európában. A könyvtáraknak szükségük van állandó szintű költségvetési finanszírozásra, hogy megtervezhessé alapvető kiadásaikat, mint könyvek és egyéb eszközök vásárlása, az épület karbantartása és a személyzeti kiadások. Ezt a finanszírozást rendszerint központi kormányzat folyósítja a helyhatóságon keresztül egy általánosabb működési finanszírozás részeként. Ez általában nincs olyan szabályozásnak alárendelve, amely előírná az összeget vagy arányt, amelyet rá kell fordítani, habár a törvény által szabályozott kötelezettségeket némely országban folyamatosan ellenőrzik vagy auditálják (lásd Auditáló Bizottság-ot). Míg a törvény által előírt, múltban hozzáférhető finanszírozás mértéke a hagyományos szolgáltatásnak felelt meg, a felhasználók igényei és elvárásai változnak. Az utóbbi években új információk és nem könyv-alapú szolgáltatások, mint az Internet hozzáférés bevezetésének költségei hozzáadódnak a költségekhez olyan időszakban, amikor a költségvetési finanszírozás nem változik. Honlap és digitális tartalom kifejlesztésének járulékos költségei tovább növelik a közkönyvtáraktól elvárt szolgáltatások sorát és a vele járó költségeket. A közkönyvtáraknak új programokat és szolgáltatásokat kell kifejleszteniük és megvalósítaniuk, hogy kielégíthessék az általuk támogatott közösségek növekvő igényeit. Ez igaz a szociálpolitikai teendőkre, lásd a szociális vonatkozásokat, oktatást, üzleti életet, hátrányos helyzetű embereket, gyermekeket, pl. életen át tartó tanulás-t, szociális vonatkozás-t stb. és szolgáltatások kifejlesztés-ét egy digitális korszaknak megfelelően, lásd az eszközök felfedezés-ét, digitalizálás-t, multimédiá-t, személyre szabott szolgáltatásokat. A közkönyvtárak növekvő nyomás alatt állnak, hogy innovatív digitális szolgáltatást nyújtsanak és biztosítsák a könyvtári személyzet tudását és szakképzettségét, az ilyen feladatok ellátására. A közkönyvtáraknak a könyvtárakat alapító és a könyvtári szolgáltatásokat meghatározó törvények keretén belül kell működniük. Bizonyos országokban a közkönyvtáraktól a törvény megköveteli, hogy bizonyos "alap" szolgáltatásokat díjmentesen nyújtson a végfelhasználónak. Az alap szolgáltatásoknak nincs általánosan elfogadott, szokásjogi meghatározása. Sok országban a törvényeket a digitális korszak előtt fogalmazták meg. A könyvtáraknak meg kell fontolniuk, hogy költségvetési finanszírozásukat akarják-e növelni, vagy nem az alábbi eszközök valamelyikével vagy valamennyivel:
A LibEcon millenniumi tanulmány illusztrálja a könyvtárak bevételében jelentkező irányzatokat JÓ GYAKORLATI PROGRAMOK A könyvtárak a közönségnek, sőt néha kereskedelmi szervezeteknek nyújtanak olyan szolgáltatásokat, amelyekért díjat számíthatnak fel. Az olyan szolgáltatásokért, mint műszaki információk, vállalati információk nyújtása, bizonyos típusú eszközök kölcsönadása, pl. audió-vizuális eszközök, néha díjat számítanak fel. A törvény nem engedi meg tagsági díj fizettetést pl. az Egyesült Királyságban és Görögországban, de megengedi pl. Németországban, Litvániában, Hollandiában, Szlovákiában és Szlovéniában. Azok az országok, amelyek megengedik a tagsági díjat, megengedik könyvkölcsönzésért is, bár rendszerint vannak kivételek vagy csökkentett díjak az alacsony jövedelműek részére. Ez a bevételi forrás ritkán fedezi annak a szolgáltatásnak költségeit, amelyért a díjat felszámítják, ha minden költséget számításba vesznek. A legtöbb használó nem kívánná megfizetni bizonyos szolgáltatások teljes költségét pl. más könyvtártól kölcsönzött könyvért vagy on-line adatbázisból történő keresésért. A London Könyvtár, tisztán kereskedelmi, önfenntartó kölcsönkönyvtár Londonban, 150 Ł-ot (240 Eurót) számít fel tagjainak évente. Összehasonlításul a brémai közkönyvtárakba való éves beiratkozási díj 20 Euro és Kölnben 21 Euro, mindkét könyvtár csökkentett díjat vagy kivételt kínál a használók különböző csoportjainak, mint pl. gyerekeknek vagy tanulóknak. A brémai könyvtár 3 Eurot számít kölcsönzésenként, Köln 1,50 Eurot audió-vizuális kölcsönzésekért. A közkönyvtárakat azzal az elképzeléssel alapították, hogy ingyenes hozzáférést biztosítanak könyvekhez és egyéb olvasnivalókhoz, különösen azok számára, akiknek nincs elég pénzük arra, hogy maguknak vásároljanak. A közkönyvtárosok nagy része és demokratikusan választott testületek, amelyek finanszírozzák a könyvtárakat továbbra is erre törekszenek. A jövedelem termelési módszerek tipikusan az alábbi fajta szolgáltatások árának felszámítását foglalják magukban:
Bizonyos szolgáltatások (pl. Internet használat tanításának és résztevékenységeknek) külső cégeknek átadása szintén bevételt hozhat. Kevés könyvtárnak van lehetősége a jövedelem termelés valamennyi fent említett módszerére. Törvényi megszorítások lehetnek, vagy beletatozhatnak a könyvtár által jelenleg nyújtott szolgáltatások sorába. Az ilyen eszközökkel szerzett pénz bár lehet jelentős, szembe kell állítani a nyújtott szolgáltatások költségeivel. A könyvtárakat a közszolgálati etika és a törvény által megszabott támogatás megléte akadályozza abban, hogy minden költséget olvasóikra hárítsanak. A törvény nem engedi, hogy bizonyos szolgáltatásokért pénzt kérjenek. A dán közkönyvtári törvény megengedi a könyvtáraknak, hogy felszámítsák szolgáltatásaik árát, de törvényileg kötelezve vannak, hogy a fennálló kereskedelmi díjtételt számítsák fel, és nem engedik meg, hogy visszaéljenek helyzetükkel, és kevesebbet számítsanak fel, mint a kereskedelmi cégek. Nincs megengedve, hogy belépési vagy könyvkölcsönzési díjat számítsanak fel. A Piacképes Könyvtár Alapítvány-t azért hozták létre, hogy segítsék a dán közkönyvtárak működését az új gazdasági környezetben. A honlap magában foglalja a dán közkönyvtári törvény vonatkozó szakaszának másolatát (angolul). Az utolsó évtizedben sok országban láthattuk a "versenytárgyalási kultúra" növekedését a könyvtárakban, múzeumokban és levéltárakban. Kormányok, az Európai Unió és egyéb testületek vagy alapítványok azt az utat választották, hogy a pénzügyi támogatást tendereken vagy tenderajánlat benyújtásán keresztül adják, vagy olyan ajánlat alapján, amely speciális javaslatokat tartalmaz arra a tevékenységre, amely a támogató testület által kiadott útmutató anyaggal összhangban van. Az ilyen projektek finanszírozása általában versenytárgyalások alapján történik. Egyértelmű előnye ennek a módszernek az, hogy elegendő támogatás gyakran nyerhető ilyen módon "lépésváltó" politika és szolgáltatási fejlesztési célok megvalósítására, amelyekre a költségvetési finanszírozásból nem telik. Ezt a támogatásért történő pályáztatást a kormányok úgy tekintik, mint innovatívabb, vállalkozói, piac-orientált kultúrához vezető utat a helyi önkormányzatnál. Állami szervezeteknek két problémájuk van: a pályáztatási lehetőségek azonosítása és a tényleges tenderek kiírása. Az Egyesült Királyságban a Northumbria-i Egyetem által 2001-ben végzett országos felmérés az alábbiakat mutatta:
Pályáztatási lehetőségek azonosítása Ez az útmutató nem próbálja felsorolni minden európai országban található összes lehetséges finanszírozási forrást. A finanszírozások többségében országosak, sőt regionálisak és nem nemzetköziek. Az országos könyvtár egyesületeknek vagy szponzoráló minisztériumoknak feladata tanácsot adni a könyvtáraknak, hogyan találják meg a forrásokat. Nagyobb települések önkormányzatánál gyakran van egy finanszírozási források felkutatására, tenderek előkészítésére szakosodott osztály vagy főosztály. Ennek a fejezetnek a végén link-ek vannak felsorolva. Az Egyesült Királyság Könyvtár Egyesületének pl. van egy alapvető kézikönyve az EU finanszírozás programjaihoz és honlapjaihoz történő bevezetésre. A tényleges versenytárgyalások előkészítése A könyvtárosok szakmai képzésében szerepelnie kell azoknak az ismereteknek is, amely szükségesek a sikeresen pályázatok készítéséhez, vagy a magánszektorral való pénzügyi tárgyalásokhoz. Egy javaslat sok más pályázattal fog versenyezni és sok tender kiírásra több, mint tízszer annyi összegre érkezik pályázat, mint az elérhető összeg. Sikeres pályázathoz az alábbiak szükségesek:
A támogatást adó testület forrásaiért pályázatot benyújtó könyvtárak hasznosnak találhatják az alábbi általános javaslatokat:
Partnerségek lásd a kezelés-nél is A pályáztatási rendszerben általában a széleskörű partnerségek ápolása és fenntartása mindinkább lényeges egy szervezet forrásszerző erőfeszítéseinek során.
Finanszírozást gyűjtő szakember Némely hatóság teljes időben dolgozó szakembert jelölt ki, akinek az a feladata, hogy felismerje a finanszírozási lehetőségeket és segítse a könyvtárosokat a pályázatok elkészítésében. Az ilyen tisztviselők felelősek a tender előrehaladásáért és a pályázati folyamat minden szempontjának ellenőrzéséért.
JÖVŐBENI TERVEK A könyvtáraknak szükségük lesz arra, hogy a törvényi szabályozással összefüggő alapszolgáltatások jövőbeni meghatározása igazodjon a digitális könyvtár jelenlegi és jövőbeni működéséhez, amelyek megfelelnek a helyi közösségek és az állampolgárok igényeinek. Jelenleg nem létezik az alapszolgáltatásokra általánosan alkalmazható meghatározás, a közkönyvtárak működéséhez összeállított leírások nem specifikusak, és mind a digitális, mind a hagyományos eszközökre vonatkozhatnak. A jövőben a digitális szolgáltatások alapszolgáltatások lesznek. Ez már némely országban valóság. Jelenleg a közkönyvtárak mindenütt államilag finanszírozottak és ez a tényállás valószínűleg továbbra is fennáll. Gazdag országok megengedhetik maguknak, hogy a közkönyvtárakról gondoskodjanak, amelyek alapjában véve ingyenesek és hogy a támogatás kiterjesztése is lehetséges. Sokkal nehezebb egy bővülő és innovatív szolgáltatást finanszírozni olyan országokban, ahol az állami bevételek alacsonyabbak. Ha a közkönyvtárakat mentesítenék a szabályzó kényszerektől, és megengednék, hogy sokkal szabadabban teremtsenek elő pénzt, mint jelenleg, bizonytalan, hogy mennyi pénzt tudnának szerezni. Az összes kiadásokat fedező tagsági díj több lenne, mint amennyit az emberek nagy része ki tudna fizetni. Sokkal magasabb díjakat kellene fizettetni több olyan szolgáltatásért, amelyekért az emberek most képletes összegeket fizetnek, mint pl. az előjegyzések. Sok kisebb könyvtár kétségtelenül bezárna a közösségeket érő sorozatos megterhelések, és a szociális kirekesztések növekedése miatt. A közkönyvtárak elvesztenék jó hírüket és a társadalom egészére gyakorolt hatásukat, amelyet jelenleg mind a használók, mind az állam magasra értékel. Nem könnyű előre megmondani, hogy vajon az adófizetés, a közkönyvtárak állami támogatása a jövőben növekszik-e. Sok fog múlni azon, hogy a közkönyvtárak milyen hatásosan tudják bemutatni, hogy szociális, gazdasági, kulturális igényeket elégítenek ki. Igen valószínűnek látszik, hogy a közkönyvtáraknak további finanszírozási forrásokat kell keresniük a belátható jövőben. A fent leírt pályázati kultúra magában nem jelent olyan megoldást, amely fedezi az összes szolgáltatást. Fő értéke, hogy speciális projekteken keresztül változást motivál. Némely országban széles körben elterjedt és olyan nagy részét képezi a sokféle finanszírozásnak, hogy váratlan következményekkel járhat a közkönyvtári szolgálatra. Olyanok nyernek, akik jók a finanszírozásért folyó pályázásban, de nem elégíti ki az azonnali szükségleteket. Kisebb települések önkormányzatainak valószínűleg különösen nincsenek eszközeik, amelyeket a pályázati lehetőségek felkutatására, pályázatok készítésére, speciális projektek kivitelezésére fordítsanak, és főképpen hogy fenntartsanak egy befejezett projektet kívülről finanszírozott kezdeti fázisa után. Befejezett speciális projekteknek fenntarthatóknak kell lenniük: azaz pénzügyi fenntartást igényelnek, amikor a külső finanszírozási fázisnak vége van. Statikus költségvetés esetében a prioritások változását meg kell fontolni és a pénzt átirányítani a meglevő szolgáltatásokról az újak fenntartásához. Az utóbbi időkben a külső támogatású projektek növekvő aránya a finanszírozás átirányítását eredményezte a könyvekről az információs technológiai alapú szolgáltatásokra. Jó állomány-nyilvántartással, tapasztalt személyzettel, és megalapozott működő partnerségekkel rendelkező szervezetek valószínűleg fenn tudják tartani nyereségességüket. Az egyensúlyhiányt valószínűleg speciális programokkal kell helyreállítani, hogy a gyengébb pályázókat fel tudják zárkóztatni. Mindamellett egy önkormányzat és könyvtár akarata versenyezni a többi pályázóval a sikeres pályázatokért, nagy erőt jelenthet megnyissa a saját önkormányzati forrásait is. Az a kockázat, hogy a kormányok és hatóságok megpróbálják az alaptámogatás megvonását azoktól a könyvtáraktól, amelyek nagy pénzösszegeket szereztek más forrásokból, olyan dolog, amire állandóan figyelni kell. Szükséges lehet kutató munkával elemezni ezeket a fejleményeket az idők folyamán. Európa EBLIDA Honlapot tart fenn, amely felsorolja a finanszírozási lehetőségeket az európai könyvtárak számára beleértve az Európai Bizottság által nyújtottakat. http://www.eblida.org/funding/funding.html Európa Ez a honlap kalauzol az Európai Bizottság finanszírozási lehetőségein. http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgc/info_subv/index_en.htm A Gates Alapítvány Támogatja a gazdaságilag hátrányos helyzetű területeket kiszolgáló könyvtárakat. http://www.gatesfoundation.org/ EUCLID Ez a honlap híreket tartalmaz az európai kulturális szervezetek finanszírozási lehetőségeiről. Az EIC-knek (Európai Információs Központoknak) képeseknek kell lenniük, hogy tanácsadással segítsenek a finanszírozási lehetőségekről és információs forrásokról. LIBECON http://www.libecon.org/default.asp LibEcon2000 Millenniumi Tanulmány - A könyvtárak gazdasági helyzete Európában. http://www.libecon.org/millenniumstudy/default.asp Dánia Eladható Könyvtári Szolgáltatások Központja, Aarhus. Olyan alapítvány, amely segítséget nyújt a könyvtáraknak Dániában adóköteles szolgáltatásaikért felszámítható díjjal kapcsolatos felhatalmazásukra vonatkozóan. http://www.cby.dk/marketablelibrary.htm Finnország Beszámoló a közkönyvtárak finanszírozásáról Finnországban. http://www.minedu.fi/minedu/culture/libraries_gateways.html Magyarország Könyvtári statisztika Rácz Ágnes A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány egy
nyitott polgári intézménye az erdélyi - romániai magyar közösségnek, Németország A kölni közkönyvtár honlapja beiratkozási és kölcsönzési díjainak listájával. http://www.stbib-koeln.de/nutzung/mitglied.htm A brémai közkönyvtárak honlapja árlistájukkal http://www.stadtbibliothek-bremen.de/service/home.php3?service=preise Egyesült Királyság A Pályáztatási Kultúra és az Önkormányzat. A Northumbria-i Egyetem Beszámolója. Az Örökségi Lottó Alap örökségi szervezeteket és projekteket pénzeszközökkel lát el, melyek könyvtárakat, múzeumokat és levéltárakat foglalhatnak magukban. A Londoni Könyvtár Önfenntartó könyvtár London központjában részletekkel szolgáltatásairól és beiratkozási díjairól. http://webpac.londonlibrary.co.uk/ NOF digitalizálási program Az Állami Lottó Vállalat bevételeit felhasználja az Egyesült Királyságban levő digitalizálási projektek támogatására. Pénzeszközök A Pénzeszközök honlapjának egy oldalát a támogatást nyújtó szenteli. http://www.resource.gov.uk/information/funding/00grants.asp A Wolfson Közkönyvtár Feladattámogató Alap. Részben állami támogatású program, amely a közkönyvtári projekteket finanszírozta |
|
|
|
|
|
 |
|