BEVEZETÉS

A PULMAN irányelvek célja

Társadalmi és gazdaságpolitikai környezet

e-Európa

Társadalmi kirekesztés

Digitális írástudás

Életen át tartó tanulás

e-Tanulás

Közkönyvtárak: digitális válaszút előtt

Európa könyvtárai a társadalmi kihívások együttes megjelenése által létrehozott lehetőségek válaszútja előtt állnak, amely

    • A kihívások egyrészt egy magas szintű európai szociálpolitikai programban jelennek meg,
    • másrészt az Információs Társadalom Technológiák (IST) fejlődése által kínálta lehetőségekben, amelyek egyre inkább alkalmasak új szolgáltatások bevezetésére.

Ezeknek köszönhetően a közkönyvtárak gyorsan változnak: de még ennél is gyorsabb változásra van szükség. Néhány jól bevált könyvtári szolgáltatás - mint például a felnőtt könyvkölcsönzés - iránti igény nyilvánvalóan csökkent Európa bizonyos területein.

http://www.audit-commission.gov.uk/publications/lfair_libraries.shtml.

Ez valószínűleg több különböző jelenségnek köszönhető. Ilyen például az, hogy az információhoz az Interneten keresztül is hozzá lehet férni, hogy egyre nagyobb mennyiségű kulturális médiaforma és tartalom áll rendelkezésre (digitális televízió, számítógépre épülő tevékenységek), és hogy egyre több ember az olvasott könyvek jelentős részét inkább megvásárolja, mint kikölcsönzi.

Mindezek ellenére a közkönyvtár megőrzi egyik fontos szerepét: gondoskodik az írástudó információs társadalomról.

Az olvasás támogatása és a nyomtatott irodalom iránti érdeklődés fenntartása fontos cél marad: az információs társadalom technológiáinak hatalmát és a számítógépes világhálót e cél szolgálatába lehet állítani. Ez talán legfontosabb a gyermekek számára, amikor annyi különböző inger éri őket, de mindaz a gazdagság és választék, amely nyomtatott formában hozzáférhető, még nem érhető el on-line. Európa azon országaiban, ahol a gazdasági átalakulás még zajlik, létfontosságú, hogy a közkönyvtárak eredeti funkciója - a nyomtatott dokumentumokhoz való hozzáférés - megmaradjon... ugyanakkor e mellett biztosítani kell az Internethez és egyéb on-line szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A közkönyvtárak ezekben az országokban ezért egyszerre szembesülnek a két feladattal, de gyakran jóval korlátozottabbak az anyagi lehetőségeik.

Valószínűnek tűnik, hogy mivel az információ keresés során a távoli információs szolgáltatások és az Internet egyre könnyebben elérhetőek, csökkeni fog azoknak a száma, akik személyesen keresik fel a közkönyvtárat. Ennek ellenére nagy szükség lesz felhasználóbarát on-line szolgáltatásokra, amelyek kielégítik az igényeket és amelyek mindenki számára hozzáférhetőek. A közkönyvtárak megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy fontos szerepet játsszanak ezeknek a szolgáltatásoknak a fejlesztésében és biztosításában. Számos európai gyermek ma úgy nő fel, hogy jól ért a számítógéphez és képes ösztönösen használni az Internetet és az információs technológiát. Sok olyan felnőtt és gyermek marad azonban, akik nem tudják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, mert egyrészt nem férnek hozzá, másrészt nincs meg a megfelelő képzettségük ahhoz, hogy használják. A közkönyvtáraknak ezért fokozottabb figyelmet kell fordítani ezeknek a speciális csoportoknak az igényeire.

Az is egyre világosabbá válik, hogy mit jelent a közkönyvtárak és más helyi kulturális intézmények, mint például a múzeumok és archívumok közötti partnerkapcsolat. Nyilvánvaló igény van arra, hogy a jelenleg archívumokban és múzeumokban megtalálható helyi digitális tartalmakat feltárják, közreadják és hozzáférhetővé tegyék, ezzel elősegítve a lokális kötődés érzetét egy egyre inkább globalizálódó világban.

A kölcsönös és közvetlen hozzáférés ehhez a tartalomhoz - építve mindarra, ami a közkönyvtárakban mint a közösség információs és oktatási központjában már rendelkezésre áll - további előnyökkel járhat. Az egyik cél olyan on-line szolgáltatások biztosítása, amely fokozza a polgároknak azt a képességét, hogy jelenlegi szükségleteik kielégítését összekapcsolják történelmi hátterükkel, legyen szó oktatásról, e-kormányzásról, szabadidőről, családi életről vagy munkáról. Úgy tűnik, szükség van erre a fejlődésre ahhoz, hogy egy egészséges, kiegyensúlyozott társadalom jöjjön létre egész Európában.

Ezeknek a feladatoknak a megoldása elkerülhetetlenül olyan kérdéseket fog felvetni a következő évtizedben a közkönyvtári hálózat sajátosságairól és hatásköréről, a könyvtár felszereléséről és megjelenési formájáról a környezetben, a könyvtári dolgozó típusáról és arról, hogy milyen ismeretekre lesz szüksége a növekvő feladatok ellátására, amely kérdéseket ma még nem könnyű megválaszolni.

Európa 29 országának 122 millió regisztrált könyvtárhasználója (LibEcon) tanúskodik a közkönyvtárak fontosságáról és a társadalomra gyakorolt hatásáról. Ahhoz, hogy a bennük rejlő lehetőséget a digitális korszakban kiaknázhassuk, a közkönyvtáraknak fel kell készülniük új és innovatív digitális szolgáltatásokra, amelyekkel elősegítik, hogy a polgárok személyes céljaikat elérjék ebben a változó világban, és hozzájáruljanak egy összetartó társadalom és egy sikeres, tudásalapú gazdaság létrehozásához Európában.

A PULMAN Útmutató célja

Az Útmutató célja, hogy bevezesse a közkönyvtárakat és - kísérletképpen - a helyi kulturális intézményeket a digitális korszakba. Kétségtelen, hogy ezeknek a szervezeteknek hozzá kell majd igazítani szolgáltatásaikat és intézményrendszerüket az eljövendő évtized elvárásaihoz. Az Útmutató segíteni szeretné mind a döntéshozókat, mind a gyakorlati szakembereket, hogy elgondolkodjanak arról, hogy szolgáltatásaikkal milyen célkitűzéseket és stratégiát támogatnak és ezt hogyan érhetik el legjobban. Az Útmutatóban megtalálhatók különféle típusú szolgáltatások és azok a kulcsfeladatok, amelyeknek a kidolgozását és megvalósítását át kell gondolni. Végül már működő kezdeményezéseket és az ezekhez kapcsolódó linkeket ismertet egész Európából, hogy megvilágítsa, mi az ami jelenleg történik és mi még a teendő.

A PULMAN Útmutató még felül lesz vizsgálva a projekt működésének hátralévő időszakában 2003. áprilisáig. Az érdekeltek számos lehetőséget kapnak arra, hogy hozzászóljanak, és véleményt mondjanak, többek között az egyes országok nemzeti workshop-jain és a 2003. márciusában rendezendő Könyvtárpolitikai Konferencián Oeirasban, Portugáliában. A közbeeső időszakban pedig szívesen fogadják a könyvtáros társadalom és a nyilvánosság hozzászólásait e-mailen.

Társadalmi és gazdaságpolitikai környezet

e-Európa

A Lisszaboni Tanácsban, 2000-ben, Európa állam- és kormányfői azt a célt tűzték ki, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásra épülő gazdaságává váljon. Anyagilag is kötelezték magukat, hogy elősegítik az EU és a tagjelölt országok fél milliárd polgárának társadalmi összetartását, mind saját jogukon, mind pedig a gazdasági verseny résztvevőjeként.

http://europa.eu.int/comm/employment_social/news/2001/oct/i01_1395_en.html.

Az e-Európa Akcióterv - melyet azért készítettek el, hogy ezeknek a céloknak az elérését segítse - széleskörű intézkedéseket javasol három átfogó cél megvalósítására:

    • olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb Internetet;
    • az emberek képzésének és szakképzésének finanszírozását;
    • az Internet használatának ösztönzését.

A főbb teendők között - melyeket azért javasoltak, hogy segítsék a munkavállalást a tudásalapú gazdaságban - az egyik az volt, hogy állítsanak fel felhasználóbarát Internet használó helyeket Public Internet Access Points (PIAP) nyilvánosság által látogatott helyeken és létesítsenek multimédiás telekommunikációs központokat minden közösségben, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen a képzés és az e-munka. Az Akcióterv készítése óta már kiderült, hogy a közkönyvtárak a jelenleg leggyakrabban használt PIAP helyek.

2000 márciusa óta az Internet térhódítása az EU háztartásokban több mint a duplájára nőtt, így eléri a 38%-ot; a távolsági telefonhívások átlagára jelentősen csökkent és ez EU iskoláinak több mint 90%-a már rákapcsolódott a világhálóra. Ennek ellenére még sok a teendő.

2002. március 15-16-án az Európa Tanács barcelonai találkozóján 15 EU tagország kormányfői megújították az Európai Információs Társadalom munkatervet. Egy új programot, e-Európa Akcióterv 2005 címmel a következő Európa Tanács találkozóján Sevilla-ban ismertetnek 2002. június 21-22-én. Az új program célja, hogy széles körben elérhetővé és használhatóvá váljanak a szélessávú hálózatok és a sokkal interaktívabb szolgáltatások az egész EU területén. Várhatóan olyan kérdések kerülnek majd középpontba, mint például a hálózat és információbiztonság, e-kormányzás, e-tanulás, e-egészség, e-üzlet és e-tartalom. Mindez pedig arról szól, hogy a felhasználónak kell a figyelem középpontjába kerülnie.

Milyen szerepet játszhatnak a könyvtárak egy e-Európában, és hogyan kezelhetik a főbb társadalmi kérdéseket, amelyekkel Európa ma és a 2010-ig tartó időszakban szembenéz?

Társadalmi kirekesztettség

Ma 60 millió ember van az EU-ban (a népesség 18 %-a), aki szegény vagy a szegénység veszélye fenyegeti. A viszonylagos szegénység lényegesen különböző a tagállamokban, Dániában például 8 %, Portugáliában 23 %. A gyermekeket és fiatalokat, az időseket, a munkanélkülieket és az egyedülálló szülő által fenntartott családokat különösen fenyegeti a szegénység veszélye.

A társadalomban fontos szerkezeti átalakulás megy végbe, amely - bár a legtöbb ember számára pozitív változást hoz - szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel fenyegeti a különösen sebezhető csoportokat. A főbb szerkezeti változások a következők:

    • változás a munkaerőpiacon a globalizációnak és a tudásalapú társadalom és az információs társadalom technika viharos fejlődésének köszönhetően;
    • demográfia változások, mivel az emberek tovább élnek és csökken a születések száma;
    • az Unión belüli fokozott népességmozgás és mobilitás következtében egyre növekvő különbségek etnikai, kulturális és vallásos téren.
    • változik a háztartások szerkezete a felbomlott családok arányának növekedése miatt;
    • a családi élet kevésbé lesz intézményesített;
    • a férfi és a nő szerepe megváltozik.

Egy összetartó Európa meríthet az emberi tudás és tapasztalat gazdag tárházából, melyet jelenleg nem használ ki kellőképpen, és amely tudásra és tapasztalatra sokan az EU-ban még úgy tekintenek, hogy a nagy üzleti vállalkozások érdekeit inkább szolgálja, mint a emberekét.

Az információs technológiáknak és az on-line szolgáltatásoknak óriási lehetőségük van arra, hogy lebontsák azokat a hagyományos korlátokat, amelyek kirekesztik a társadalom leghátrányosabb helyzetben lévő tagjait. Az új technológiák segíthetnek abban, hogy az ismeretek mindenkihez egyformán eljuthassanak. Lehetővé teszik a gyorsabb és könnyebb hozzáférést a közügyekhez.

A technológia fejlődésének előre haladásával az on-line szolgáltatások kevésbé kötődnek majd a számítógép használatához, így a felhasználók új csoportja számára válhat vonzóvá. A mobiltelefonokat ma már jóval szélesebb körben használják, mint az Internetet, bár a WAP technológia még kevéssé elfogadott. Az on-line szolgáltatások táplálhatják a kulturális azonosságtudatot és elősegíthetik a társadalmi beilleszkedést. Az Információs Társadalom Technnológia bővítheti a fogyatékos emberek kulturális lehetőségeit.

A fejlett mobilkommunikáció , mint például a 3G vagy a digitális televízió egyre inkább meghatározzák a társadalmi lehetőségeket. Fontos, hogy kizárják azokat a kockázati tényezőket (pl. költségek), amelyek a hátrányos helyzetű csoportok kirekesztését okozhatják. A közkönyvtárak biztosíthatják ezt azzal, hogy új csatornákon teszik hozzáférhetővé szolgáltatásaikat.

A közkönyvtár fontos szereplő a közjó szolgálatában. Mindenki számára hozzáférhető, akinek információra van szüksége ahhoz, hogy az életében felmerülő feladatait megoldja. Megőrizve és segítve a demokratikus részvételt, a közkönyvtár különleges figyelmet fordít azokra a csoportokra, amelyeknek speciális igényei vannak, nem feledkezve el a nemek viszonylatáról. Együttműködve a múzeumokkal és archívumokkal - például elérhetővé téve a kulturális örökséget, vagy a családok történetével kapcsolatos anyagokat - segítheti az egyén társadalmi és kulturális befogadását. A közkönyvtárnak kivételes hagyományai vannak: jól megközelíthető, kulturált és kellemes hely. Egyedülálló keverékét kínálja a forrásoknak és szolgáltatásoknak, és megtestesíti azokat az értékeket, amelyek egy szociálisan befogadó társadalom létezéséhez szükségesek. Olyan biztonságos, kockázatmentes és támogató hely, ahol mindenkit egyformán szívesen fogadnak. Utat mutat a tudáshoz és a sokrétűséghez, segíti a tanulást és felgyorsítja a változásokat.

Egyre inkább érzékelhető, hogy a digitális kirekesztettség komoly korlátokat jelent az emberek életében. Nem csak az állásokhoz szükséges IT képzés, de az alapvető ismeretek megszerzése is komoly erőpróba. A digitális kirekesztés veszélye tovább ronthatja a hagyományosan hátrányos helyzetű csoportok lehetőségeit, míg a digitális lehetőségek jelentősen javíthatják ezeknek a csoportoknak az életminőségét. A veszélyeztetett csoportoknak és a technikától idegenkedő embereknek is meg kell tanulni, hogyan használják az Internetet. Ami ebben megakadályozza őket, az egyrészt a hozzáférés nehézsége, másrészt a használatához szükséges ismeretek hiánya. De ellenállás is tapasztalható az Internettel szemben: úgy tűnik, az EU lakosságának körülbelül egy negyede nincsen tisztában azzal az esetleges előnnyel, amelyet az Internet hozhat az életében, bár ez a szám jóval alacsonyabb a fejlettebb információs társadalommal rendelkező országokban. A digitális megosztottság magától nem fog eltűnni. Az információs társadalom piac diktálta terjeszkedése magában nem lesz elég ahhoz, hogy valamennyi polgár számára vonzóvá tegye az Internetet.

Az e-tanulás nyújtotta előnyök kihasználására és új álláslehetőségekhez a tudás társadalmában nélkülözhetetlen a digitális írástudás. Az Internet használata minden társadalmi-gazdasági területen terjed, de a hozzáférés lehetőségében nagyon nagyok a különbségek: férfiak és nők, foglalkoztatottak és munkanélküliek, magas és alacsony jövedelműek, magasan képzettek és kevésbé tanultak, idősek és fiatalok között. Azok, akik az Internethez nem férnek hozzá, nagyobb lehetőségektől esnek el.

A közkönyvtárnak különösen jó lehetősége van arra, hogy a digitális megosztottság kihívásaira válaszoljon: a szolgáltatások nyújtásának javításával, a képzettségbeli hátrányok ledolgozásával és azzal a segítséggel, amelyet a demográfiai változások kezelésében nyújthat.

A közép- és kelet-európai országokban nagyobb digitális megosztottságra kell számítani. A felzárkóztatás lényeges szempont az e-Európa+Akciótervben, az információs társadalom térképén, melyet a tagjelölt országok nyilvánosságra hoztak 2001 júniusában.

A munkanélkülieknek információra van szükségük az új álláslehetőségekről, a fiataloknak inspiráló találkozóhelyre. A gyerekeknek olyan programok kellenek, amelyek az iskolában elsajátított ismereteket elmélyítik, az időseknek pedig egy hely, ahol elolvashatják az újságokat, amiknek a megvásárlását már nem engedhetik meg maguknak. A fogyatékos (mozgássérült) embereknek egy olyan intézményre van szükségük, ahol tiszteletben tartják őket és alkalmazkodnak az állapotukhoz. A közkönyvtárak nagyszerűen megfelelnek ezeknek az igényeknek a kielégítésére, a közösség lelkévé válhatnak illetve kellene válniuk. (NLP)

Az életen át tartó tanulás válik a tanulási folyamat vezérelvévé korunkban. Hogy ezeknek a vezérelveknek megfeleljen, az életen át tartó tanulás úgy határozható meg, mint a gyermekkorban kezdődő, az intézményesített oktatással, majd a felnőtt élet során önálló ismeretelsajátítással folytatódó folyamat, beleértve a távoktatást is, függetlenül attól, hogy ez a tanulás ad-e bármilyen kreditpontot, bizonyítványt, vagy diplomát.

Hogy az Információs Társadalom kihívásaira válaszoljon, az Európai Unió célkitűzései között kulcsfontosságú az, hogy az embereket megfelelően képezze. Erre szolgál az Európai Foglalkoztatási Stratégia European Employment Strategy és az e-Tanulás Akcióterv eLearning Action Plan. Mostantól 2006-ig több mint 12 milliárd eurót irányoztak elő a Szociális Alapból olyan kezdeményezésekre, amelyek az életen át tartó tanulást szolgálják, beleértve a digitális írástudás megszerzését célzó intézkedéseket is.

Az e-tanulásnak fontos hatása lehet a társadalmi felzárkóztatásban, és lényeges szerepe van az életen át tartó tanulás koncepciójában. Potenciálisan mindenki számára biztosítja az oktatáshoz és képzési lehetőségekhez való hozzájutást, különösen azok számára, akik szociális, gazdasági, földrajzi vagy egyéb okokból másképp nem juthatnak hozzá.

Ahhoz, hogy oktatási rendszerüket megújítsák, az EU országoknak újra definiálniuk kell az oktatást saját nemzetük és Európa összefüggésében, szervezetileg haladva például a kínálat-orientálttól a kereslet-orientált, az intézmény-orientálttól a folyamat-orientált felé.

A könyvtárak szerepét az életen át tartó tanulásban már 1998-ban a Leuven-i Hivatalos Közleményben (Leuven Communique) rögzítették. A közkönyvtár kulcsfontosságú és az egyik leggyakrabban látogatott központja a nem hivatalos, nem intézményesített tanulásnak; ismeretanyagot, képzést és támogatást nyújt minden polgárnak, lévén egy integrált kiszolgáló hely. Bátorítja az egyén társadalmi fejlődését és jótékony hatással van életminőségére. A közkönyvtár szerepének megszilárdítása teljesen egybehangzik a Memorandum on Lifelong Learning (Memorandum az életen át tartó tanulásról) című anyag üzenetével.

Egy tudásalapú gazdaság és társadalom felé való sikeres átmenethez lépéseket kell tenni az életen át tartó tanulás felé is. Magától értetődő az is, hogy az életen át tartó tanulás program független attól, hogy a tanulásra hol kerül sor. A könyvtárak ezért kulcsfontosságú szerepet játszanak a tágabb értelemben vett tanulás elősegítésében; egyrészt hivatalos formában egy intézményen belül, másrészt nem hivatalos formában a közösségben. Az életen át tartó tanulás fogalma azt jelenti, hogy az egyén képes önállóan információt keresni és ismereteket elsajátítani. Az iskolai és a hagyományos tankönyvből való tanulást ezért ki kell egészítenie az archívumoknak, könyvtáraknak és múzeumoknak, mely intézmények különböző médiák széles választékát kínálják, és szakszerű segítséget nyújtanak az információkeresési technikákban.