MINERVA Plus projekt találkozó Budapesten
2004. február 9-10.
Beszámoló
Február elején, 9-10-én Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban zajlott le az európai MINERVA projekt kétnapos rendezvénye. A projekt résztvevőit a tavalyi pármai konferencián Rónai Iván, a NKÖM képviselője hívta meg Magyarországra. A MINERVA az európai kulturális minisztériumok hálózata, amelynek elsődleges célja összehangolni és koordinálni az európai kulturális örökség digitalizálását célzó projekteket.
2004. február 9.
A rendezvény első napján a MINERVA projekt számolt be (Review) az Európai Bizottság képviselőinek az eddig elért eredményekről, munkákról. Elsőként Rosella Caffo (Olaszország), a projekt vezetője adott általános áttekintést a projekt eddigi tevékenységéről, a Lundi Alapelvek* megvalósításának helyzetéről, hiszen lényegében a MINERVA fő célkitűzése ez volt. A projekt 2 év alatt megvalósította a célul kitűzött hálózatot részint az európai kulturális minisztériumok, részint egyéb digitalizálással foglalkozó nemzeti közgyűjteményekből. Az induláskor meglévő 7 ország után további uniós tagországokat sikerült beszervezni. A projekt folytatásaként induló MINERVA Plus már az újonnan csatlakozó államokat is magába foglalja valamint 2 nem-tagországot, Oroszországot és Izraelt. A projekt munkacsoportjaiban az általános célkitűzések konkrét kivitelezése folyt az elmúlt években. Az egyes országokat képviselő szakemberek nemzetközi rendezvényeken ismerkedtek meg egymással, cserélték ki tapasztalataikat. A munkacsoportok felhasználói kézikönyveket, guide-okat adtak ki, amelyeket széles körben terjesztenek. A jó példákat (good practices) összegyűjtik és nemzeti kulturális honlapokon népszerűsítik. A projekt elősegítette az egyes nemzeti és intézményi digitalizálási politikák összehangolását; hatékony lépéseket tett a költséghatékonyság növelése érdekében; technológiai ajánlásokat dolgozott ki az egységes munka érdekében. A közeljövőben a távoktatás segítségével oktatásokat szerveznek majd a tapasztalatok, eredmények mind szélesebb körben való terjesztésének érdekében. A MINERVA technológiai eredményeit felhasználva egy új projekt, a MICHAEL egy nemzetközi online szolgáltatás kifejlesztését célozta meg, amely egyszerre teszi kereshetővé és böngészhetővé a nemzeti kulturális portálok tartalmát. Az indulásban egyelőre Franciaország, Olaszország és Anglia kapcsolódott be.
Minna Kaukonen (Finnország) a WP2-es (benchmarking) teljesítményértékeléssel, -összehasonlítással foglalkozó csoport vezetője tartott rövid áttekintést a csoport munkájáról. 2003. év folyamán közzétett kérdőíves felmérésük alapján közel 100 projektről gyűjtöttek be adatokat. A felmérés nyomán folytatják a teljesítmény-összehasonlító eszközök fejlesztését, a további elemzéseket és a követendő gyakorlatok gyűjtését.
Muriel Foulonneau (Franciaország) a WP3-as (Inventories of digital resources) a digitális források katalógusainak munkacsoportja képviseletében számolt be a csoport munkájáról. A munkacsoport a projekt alapját képező témával, a digitális források nemzeti katalógusainak feltárásával, azok összekapcsolásával foglalkozik. A munkacsoport miután tisztázta az alkalmazandó módszert és a közös stratégiát, konkrét közös adatmodellt dolgozott ki a digitalizálási projektet, -intézmények és termékek/szolgáltatások nyilvántartására. Az adatmodell egyik legfőbb szempontja a katalógusok átjárhatósága (interoperability) és - ebből következően - összekapcsolhatósága volt. Az adatmodell alapjául a projekt keretében kidolgoztak egy speciális Dublin Core adategységet, a DC.Culture-t, míg az átjárhatóság alapjául az OAI-PMH-t jelölték meg. A munkacsoport francia-olasz együttműködéssel kidolgozott egy működő portált a digitalizálási projektek nyilvántartására. A munkacsoport egyik altémája a többnyelvűség szempontjainak vizsgálata, a többnyelvű keresés problémáinak megoldása.
Dawid Dawson (Anglia) a WP4-es (Interoperability) az átjárhatósággal foglalkozó munkacsoport vezetője részletesen ismertette eredményeiket. Ez a munkacsoport dolgozott ki egy speciális Dublin Core adatgyűjteményt, DC.CULTURE néven, amely biztosítja az egyes nemzeti szintű digitalizálási katalógusok összekapcsolását és közös kereshetőségét. Ez utóbbit az Open Archive Initiative kezdeményezés OAI-PMH ajánlásán alapulva dolgozzák ki. Angol gyűjteményeket egy tesztváltozat már működik, dolgoznak a terjesztésen és a közös használaton. A munkacsoport szintén összeállított és nyilvánossá tett egy kézikönyvet, amely egyelőre munkaváltozatban érhető el a tagok számára.
Isabelle Dujacquier (Belgium) a WP5-ös (Quality framework) minőségi keretrendszerrel foglalkozó munkacsoport vezetőjeként adott áttekintést a csoport munkájáról. Kidolgoztak egy 10 pontból álló szempontrendszert a kulturális weboldalak fejlesztői számára. A munkacsoport ezenkívül egy kiadványt is megszerkesztett és megjelentetett ezen honlapok fejlesztői számára. (Handbook for Quality in Cultural Websites, Improving quality for Citizens). Jövőbeni terveik között szerepel a kézikönyv egyszerűsített, konkrét fejlesztési ajánlásokat tartalmazó változatának kidolgozása és a fontosabb fejlesztő eszközök lefordítása.
Borje Justrell (Svédország), a WP6-os (Good practices) a jó példákat és a szakértő központokat összegyűjtő munkacsoport tevékenységét mutatta be. A munkacsoport gyakorlatilag egy átfogja a többi munkacsoport eredményeit, a katalógusok létrehozásától az összehasonlító elemzéseken át az összekapcsolódásig. A munkacsoport közvetlen kapcsolatot teremt a projekt menedzselése és a projekt eredményeinek terjesztése között. 2003-ban ez a munkacsoport is összeállított egy kézikönyvet (Best Practice Handbook), amely a digitalizálás fontos munkalépéseit végigjárva ad alapvető iránymutatásokat. A kézikönyv az iránymutatásait részint a projekt résztvevői köréből, de azon túli referencia példákkal is alátámasztja. A munkacsoport további tervei között szerepel a kézikönyv egyszerűsített (light változatának) kidolgozása, több nyelvre való lefordítása és széles körben való terjesztése. 2004-ben egy új, széles körű kampányt indítottak (egyszerűbb kérdőívekkel) az európai jó példák összegyűjtésére, bemutatására. Ebben már hazánktól is felmutatható gyakorlatot, projekteket várnak.
Maria Teresa Natale (Olaszország), a MINERVA projektmenedzser csoport tagja a projekt honlapjának fejlesztését mutatta be. A projekt eredményeinek egyik legfontosabb terjesztő eszköze a MINERVA honlap. A honlapon nyomon követhető az egyes munkacsoportok tevékenysége, az elfogadott kiadványok többsége PDF formátumban letölthető, részletes információk kaphatóak a projekt szakmai rendezvényeiről. A honlapot az Ausztrál Nemzeti Könyvtár beválasztotta Web-archiválási projektjébe. Az Európai Bizottság szakemberei leginkább azt hiányolták, hogy a projekt partnereinek honlapján kevésbé volt megtalálható utalás a MINERVA honlapra, erre helyben ezért fel is kérték a tagokat.
Antonella Fresa (Olaszország), a MINERVA projektmenedzser csoport tagja, a projekt technikai asszisztense lendületes előadásában a projekt eredményeinek terjesztéséről, a munkaterv továbbfejlesztéséről beszélt. Összefoglalta vázlatosan az eddig elért eredményeket, a konferenciákat és munkamegbeszéléseket, a kézikönyveket és jelentéseket, a projekt résztvevőinek bővítését. Az elmúlt évben a stratégiai célként megfogalmazott bővítést sikerült kivitelezni, Európa országainak többsége magas intézményi szinten tagja a projektnek. A projektnek számos más digitalizálási, kutatás-fejlesztési projekttel van kapcsolata, együttműködése. Az eddigiekben sikerrel teljesítette a feladatát, egy európai hálózat létrehozásával, hatékony koordinálási mechanizmus létrehozásával. A projekt kapcsolatokat épített ki Európán túl is, főként az Egyesült Államok és Kanada irányába.
***
2004. február 10.
A további tagokkal kibővített projekt folytatása a MINERVA Plus. Az új projekt indítását tavaly nyáron fogadta el az Európai Bizottság, gyakorlatilag az új projekt első hivatalos összejövetele (kick-off meeting) volt a budapesti rendezvény második napján.
Bevezetőül ismét Rosella Caffo köszöntötte az új tagokat. Röviden ismertette a MINERVA történetét. Kitért a Nemzeti Képviseleti Csoport (National Representative Group - NRG) szerepére, amely a tagországok legmagasabb politikai képviseletét biztosítva igyekszik megvalósítani a Lundi Alapelvben foglalt célkitűzéseket. A gyakorlati, operatív kivitelezés a MINERVA és a folytatásaként létrejött MINERVA Plus projekt feladata. Ezért a két projekt természetes kapcsolatban van egymással, a korábban létrejött munkabizottságokba az új tagoknak is képviseltetniük kell magukat egy-egy alkalmas szakemberrel. Magyarországot az NRG-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a MINERVA Plus projektben az Országos Széchényi Könyvtár képviseli. 2004. első félévében az új tagoktól is várnak javaslatokat a jó gyakorlatok (good practices) kampányba, bemutatva saját, példaértékű digitalizálási projektjeiket. Ezenkívül a MINERVA Plus projektben új fejlesztési irányok is indulnak a meglévő munkacsoportok keretein belül.
WP3 - katalógusok munkacsoporton belül indul:
WP4 - átjárhatóság, közös kereshetőség munkacsoporton belül indul:
WP5 - a minőségi keretrendszer munkacsoporton belül indul:
WP6 - a jó gyakorlatok munkacsoporton belül indul:
A projektben Magyarország is képviselve van, sőt az egyik új kutatási témának (többnyelvű tezauruszok) vezetőjévé váltunk. 2004. első félévében kell elindítanunk az intenzív munkát. A hazai MINERVA csoport aktivizálásával minél szélesebb körben biztosítanunk kell a projekt eredményeinek elterjesztését. Célszerű a fontosabb kézikönyvek mielőbbi magyarra fordításával kezdeni a munkát. A magyar szakembereknek mielőbb be kell kapcsolódniuk a MINERVA nemzetközi munkacsoportok munkájába, megismerve az eddigi eredményeket, folytatva a munkát. Ezeket a tapasztalatokat lehetőleg minél szélesebb szakmai közönség előtt Magyarországon is ismertté kell tenni. Ez különösen fontos a Magyar Információs Társadalom Stratégia, azon belül is a Nemzeti Digitális Adattár mielőbbi indulása miatt. Eddigi eredményeinket, nagyobb, mintaértékű projektjeinket mielőbb felmutathatjuk a nemzetközi porondon, amelynek fontossága különösképpen a küszöbön álló Európai Unióhoz való csatlakozásunk fényében kiemelkedő jelentőségű. Az egyik tematikus csoport vezetésével külön felelősség hárul a magyar szakemberekre, hiszen európai szintéren kell bizonyítani alkalmasságunkat egy, éppen a többnyelvűséggel foglalkozó fejlesztőmunka élén.
A lehetőség előttünk áll, rajtunk múlik, hogy tudunk-e megfelelően élni vele.
Moldován István
Országos Széchényi Könyvtár
Magyar Elektronikus Könyvtár Osztály
moldovan@oszk.hu
* A Lundi Alapelvek és a végrehajtását tartalmazó Lundi Cselekvési
Terv magyar fordítása megjelent a Könyv, könyvtár, könyvtáros tavalyi
számaiban (2003. július, november) valamint elektronikusan megtalálható a MEK-en
az alábbi címeken:
http://mek.oszk.hu/html/irattar/ajanlas/lund-hun.htm
http://mek.oszk.hu/html/irattar/ajanlas/lund-csel.htm
Képek a találkozóról
