Európa kulturális és tudományos öröksége egyedi és jelentékeny közkincset képvisel. Forrásait feltétlenül digitalizálni kell annak érdekében, hogy a polgárok jobban hozzájuk férhessenek, és hogy Európa közös kulturális örökségét (mind a múltbelit, mind a jövőbenit) meg lehessen őrizni.

A digitalizált kulturális vagyon létfontosságú szerepet játszik a kulturális sokszínűség fenntartásában és népszerűsítésében globalizálódó világunkban. Igen fontos forrása az oktatásnak, az idegenforgalomnak és a médiaiparnak is.

A tagállamokban már jelentős erőfeszítésekre került sor a kulturális és tudományos tartalom digitalizálási programjai és projektjei területén. A digitalizálási tevékenység felöleli a legkülönbözőbb szektorokat és tartalomtípusokat, így a múzeumi tárgyakat, a közérdekű iratokat, a régészeti leleteket, az audiovizuális archívumokat, a térképeket, a történeti dokumentumokat és a kéziratokat.

A digitalizálási tevékenységek - bár már széles körben zajlanak -, mégis nagyon elszigeteltek folynak, attól függően, hogy az egyes tagállamokban milyen politikát követnek, sőt mi több, mivel nem áll rendelkezésünkre egész Európára kiterjedő áttekintés arról, hogy milyen kulturális tartalmat digitalizáltak már és azt hogyan választották ki, előfordulhatnak párhuzamos eszköz-, munka- és pénzbefektetések.

A digitalizálás költséges művelet, komoly befektetéseket igényel, többnyire közpénzekből. Ezek a befektetések jelentős kockázattal járnak, ha nem a megfelelő technikai feltételek és szabványok alkalmazásával valósulnak meg. Ennek eredményeként olyan tartalomforrások jöhetnek létre, amelyek hamar elavulnak és használhatatlanná válnak, vagy a beruházást rövid időn belül meg kell ismételni.

A közös európai elvek és műszaki szabványok, illetve a több nyelven való hozzáférést segítő megoldások és rendszerek hiányában veszélybe kerülhet a polgárok hozzáférése a különböző digitális forrásokhoz mind az egyes nemzetek, mind az EU szintjén.

A digitalizált tartalom területén az egyes érdekelt csoportok (például az eredeti jogtulajdonosok, a közvetítők és a végfelhasználók) különböző, jogos érdekeket képviselnek. Ezeket az igényeket ismerni kell és egyensúlyt kell teremteni közöttük. A kulturális szektornak feltétlenül meg kell értenie és alkalmaznia kell a jogkezelési megoldásokat, ha a tartalom gazdasági értékét hosszabb távon kívánja kiaknázni.

Egyre nő az igény, hogy a kulturális és az új technológiai programokat az egyes nemzetek és az EU szintjén is jobban összekapcsolják annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek a kiemelten fejlesztendő területek, valamint azok, ahol európai többletértékek születhetnek.

A digitalizálásra vállalkozó egyes intézményeknek - amelyek gyakran a kulturális örökség területén működnek, mint a levéltárak, könyvtárak és múzeumok - hosszú távú, költséges és technikailag igényes tevékenységekre kell elkötelezniük magukat. A digitalizálási technológiák és eszközök használatához újfajta készségeket és gyakorlati megoldásokat kell a kulturális intézményeknek elsajátítaniuk.

az egyes tagállamok képviselőiből álló koordinációs csoport megalakításával. Ez a csoport alakítaná ki a folyamatos vita és tapasztalatcsere kereteit, továbbá a tagállamoknak való beszámolás módját, mind európai, mind nemzeti szinten.

amelynek keretében ezekről friss, nyilvánosan hozzáférhető és könnyen érthető információkat közlő webhelyeket hoznának létre; ezeknek a webhelyeknek alapvető profilját közös megállapodással alakítanák ki, és azokat egy központi webhelyhez csatlakoztatnák.

folytatva azt a munkát, amely egy minőségi összehasonlítást biztosító keretrendszer kialakítására irányul, és melynek célja a benchmarking-megoldás alkalmazása és megvalósítása országos koordinációs szervezetek és hálózatok révén. Ennek keretében egy kinevezett szakértői csoport kidolgozná az összevetési folyamatok minőségi szempontrendszerét; ehhez megkeresnék azokat a mechanizmusokat, amelyek elengedhetetlenek a leglényegesebb mutatószámok meghatározásához és összegyűjtéséhez - különös tekintettel az e-Európa ebben az esetben releváns mutatójára -, továbbá a nemzeti szabványosítási/statisztikai testületekkel való kapcsolatteremtéshez.

azáltal, hogy Európa-szerte szétsugározzák az optimális megoldások példáit, amelyeket közös megállapodással kiválasztott jellemzők (tipológia) alapján határoznának meg. Olyan kérdésekkel foglalkoznának, mint a gyakorlat és az eljárásmódok következetessége, a közvagyon és a jogok egységes kezelése, és mindez elvezetne a szükséges szakismeretek újradefinálásához.

az európai kulturális és tudományos tartalmakat azáltal, hogy (a projektekről vagy a kiválasztott tartalomról) országos nyilvántartásokat hoznak létre. Ezeket a nyilvántartásokat igazítanák hozzá a digitalizált tartalom európai infrastruktúrájának követelményeihez, összhangban a tartalom minőségét és használhatóságát, a polgárok egységes hozzáférését, a szoftvereszközök jutányos elérhetőségét és nyitottságát, valamint a hosszú távú elérhetőséget és hozzáférhetőséget elősegítő szabványokkal és műszaki megoldásokkal.

egy titkárság vagy iroda felállításával, amelynek a koordinációs csoport tevékenységének támogatása lenne a feladata. Az esetleg szükséges ad hoc műszaki tanácsadó csoportokat a titkárság irányítaná.

az ú.n. kompetencia-központok létrehozásával, amelyek az érdekelteket irányítanák és támogatnák a legfontosabb kérdésekben és technológiai döntésekben. Jelenleg a metaadatok, a többnyelvűség, a képalkotási és digitális megőrzési technológiák kérdései már napirenden vannak, de a létesülő kompetencia-központoknak nyitottnak kell lenniük az újonnan felmerülő témákra is.

megalkotva az adatgyűjtési irányelveket és folytatva a minőségre vonatkozó és a számszerűsíthető mutatók kifejlesztését.

és meg kell határoznia a digitális kulturális és tudományos tartalommal kapcsolatos európai uniós együttműködési terv kritériumait és kereteit, valamint a megvalósítás eszközeit (Charta, Memorandum of Understanding stb.). A tervnek az legyen a célja, hogy létrejöjjön a digitalizált kulturális és tudományos örökséghez való hozzáféréshez szükséges e-kultúra infrastruktúrája, és megállapítsák, hogy mi növeli meg az európai tartalom értékét (például a kiválasztás kritériumai), továbbá létrehozzák a kompatibilitáshoz szükséges műszaki szabványokat. Ezt a munkát a koordinációs csoportnak és titkárságának kell elvégeznie.

a következők révén: megállapodások az együttműködéshez szükséges szabványokról; irányelvek a digitális megőrzés és a tartalom tartós megmaradása érdekében; továbbá következetes modellek és jól bevált gyakorlati megoldások a jogok és az információs vagyon kezelésére, és üzleti modellek kidolgozása a kérdéshez kapcsolódó e-kultúra területén.

háttér-tanulmányokkal, és a teljesítmény-mutatószámok, valamint a statisztika területén végzett tisztázó munkával.

és az azt támogató műszaki és szervezeti infrastruktúra kérdéseiről, továbbá az európai kulturális tartalom, identitás és sokszínűség népszerűsítéséről, hogy az minden polgár számára elérhetővé válhasson.

mégpedig a metaadatokkal, a nyilvántartásokkal és a sémákkal kapcsolatos munkálatok elindításával.

mégpedig egy korszerű kutatási ütemterv összeállításával, amely a következő területekre terjed ki: digitális technológiák és tartalom-megőrzési megoldások; a fejlett technológiák jobb alkalmazása a kulturális és tudományos tartalom digitalizálására (pl. multispektrális fényképezés), amelynek következtében tovább nő a digitális tartalom jelentősége. Ezt a munkát az iparral szoros együttműködésben kell elvégezni.

Meg kell vizsgálni az említett fő kutatási hangsúlyokat tükröző kísérleti projektek elindításának lehetőségeit az információs társadalom technológiái (IST) program keretében.