Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

Teleki könyvtár.

Irta: ...g ...k.

 A gróf Teleki könyvtárat kancellárius gróf Teleki Sámuel alapitotta, a nagy Teleki Mihály unokája (élt 1739–1822.) jelenlegi tulajdonosa, gyarapitója és fejlesztője a kancellár dédunokája gróf Teleky Sámuel v. b. t. tanácsos, a m. Tud. Akadémia tagja, nagy afrikai utazó és fölfedező. A nagy alapitó tisztán a maga tudományszeretetéből, szorgalmából és utánjárásából szerezte össze a könyvtár 40.000 kötetre menő anyagát, – mely közkincs egy hatalmas, galériás, templomszerü teremben van elhelyezve a gróf Teleki házban, ahogy Maros-Vásárhelyen mondják a „Teleki tékában,“ a mi a bibliotheka (könyvtár) megröviditése.
 A dr. Gecse Dániel u. 14. sz. a. álló ezen régi, kuriális épületbe a könyvtár 1802-ben került Bécsből, ahol már 1794-től kezdve rendezgette könyveit és innen látta el 4 kötetből álló cimjegyzékkel, katalógussal (1796–1819.) az alapitó.
 Erdélynek ezen mintaszerü könyvtára, Maros-Vásárhelynek egyik legfőbb nevezetessége, bővelkedik ugy látnivalókban, mint tudományos becsű munkákban; berendezése ugy petrifikálódott, ahogy azt 110 éve beállitották, szakok szerint rendezték; vannak benne szakosztátyonkint arab, héber, görög, latin, német, francia, angol, olasz, theologiai, jogi, bölcselmi, történeti, irodalmi szakosztályokból való munkák; fényes kiállitásu kötetekben a classikusok. A könyvtár magyar nyelvü részét a kancellárné, gróf iktári Bethlen Zsuzsánna szerezte össze sok fáradtsággal, költséggel.
 Valódi értéke a könyvtárnak Szabó Károly „Régi magyar könyvtárából“ itélhető meg. Kéziratai, hártyakodexei, a könyvnyomtatáskora előtti időkből, a könyvnyomtatás legelső primitiv és diszesebb termékei egyaránt feltalálhatók itt. Nemzeti műveltség történelmünkre vonatkozó igen becses kincse a könyvtárnak, a Mátyás király könyvtárából való kéziratos kodex – eredeti bekötési táblában – amilyet budapesti és hazai könyvtárakban is mindössze 12 darabot találhatunk – mert a többi külföldre származott.
 Itt vannak II. Rákóczi György, I. Apaffy Mihály fejedelmek saját kézirásu naplói, itt Maros-Vásárhely első főbirájának Borsos Tamásnak „a maga életéről“ tett feljegyzései.
 A könyvtáralapitó kancellár korának hazai és külföldi tudósaival állandó levelezésben állván, kitünik az ő mindenhez értő, minden iránt érdeklődő nagy és mélyenjáró tudományszeretete; vitatkozik nagy mathematikusokkal, sajátkezü bejegyzéseivel kiséri egy-egy nevezetesebb könyv iró fejtegetéseit. Mythologiai alakok, istenszobrok adják meg a külső diszét a könyvtárnak, még ásvány- és régiséggyüjtemény fokozzák az érdeklődést.

 A könyvtár alapitó és neje bronzszobrokban vannak megörökitve, előbbinek a főbejárattal szemben, a Szt. István rend diszruhájában, művészi értékű életnagyságu festett képe is meg van. Vele szemben a jelenlegi tulajdonos arcképe függ – a galérián körül uralkodók, tudósok arcképei diszelegnek.
 A könyvtáralapitó végrendelkezése értelmében könyvet kiadni nem szabad, hanem, egy a könyvtárral ugyanazon folyosón lévő hatalmas terem szolgál a kutatók számára az olvasásra. Bármikor megtekinthető dijtalanul a könyvtár – az érdeklődők kivánságára megnyitja az ott lakó könyvtáros.
 A látnivalónak is impozáns külsejü ezen könyvtár, méltán ajánlható tudósnak és érdeklődőnek egyaránt.