Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

Mikszáth Kálmán-utca.

Uj utca. A közmüvelődési palotával szemben kezdődik, s a Széchenyi tért a Köteles Sámuel utcával köti össze.

str. Artei / Művész u.

Mikszáth Kálmán.

1849–1910.

Irta: Dr. Dékáni Kálmán.

 Ujabbkori nemzeti irodalmunknak ez a korán elhunyt jelese 1849. január 16-án született a nógrádmegyei Szklabonyán. Selmeczbányán elvégezve középiskoláit, 1868-ban Pestre iratkozott be jogásznak. Egyideig vármegyéjében hivatalnokoskodott, majd 1874-ben újból a fővárosba került s elkezdett irogatni. Eleinte nem szivesen fogadták beszélyeit, eredeti irói sajátosságait nehezen szokta meg a közönség. 1878-ban a Szegedi Naplónak lett belmunkatársa. A nagy árviz után már ismertté tették nevét kis karcolatai, melyekben főként Szegednek közéleti alakjait tette gúny tárgyává. 1881-ben, mint az Ország Világ segédszerkesztője ujra Pestre került, majd a Pesti Hirlaphoz ment s ezzel megkezdődött gyors irói emelkedése. 1881-ben a Petőfi-társaság, 1882-ben a Kisfaludy-társaság rendes tagjának, 1900-ban a M. Tud. Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta, nemsokára politikai szereplésre is emelkedett. 1887-ben az illyefalvi, 1892. óta pedig a fogarasi kerületnek volt országgyülési képviselője. 1896 –1899, a budapesti ujságirók egyesületének elnöke, 1898–1899. az Országos Hirlap főszerkesztője volt, annak megszüntéig. Azután újra a Pesti Hirlapnak, majd Az Ujságnak lett főmunkatársa. Életének ötven éves évfordulóján országos ünnepségekben részesitették. Az 1910-iki választások alkalmával sulyos hülést szerzett s ugyanazon év május 28-án, az egész nemzetnek kimondhatatlan fájdalmára elhunyt. 1869-től 1910-ig nagyon sok, többnyire humoros novellát, tárcát, karcolatot, életképet, regényt irt. Legelőször A tót atyafiak (1881.) és A jó palócok (1882.) cimű elbeszéléseivel tette nevét országos hirűvé.

Ismeretesebb művei: Nemzetes uraimék, A tekintetes vármegye, A lohinai fü, Urak és parasztok, A két koldusdiák, A tisztelt ház, Club és a folyósó, A beszélő köntös, A kis pirámis, Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma, Rakovszky a siket kovács, Különös házasság, A szelistyei asszonyok, A fészek regényei, A fekete kakas, stb. Nagy része műveinek német, francia, dán, orosz, svéd, tót, szerb, olasz, angol nyelven is megjelent. Mikszáth Kálmánnak az egész művelt világ ismerte a nevét. Legnagyobb elbeszélő iróink egyike s a legnagyobb magyar humorista szállott vele sirba.