Mátyás király-tér.

A városi gőzfürdőtől déli irányban haladva, a József főherceg (honvéd) laktanyáig tart.

piaţa Matei Corvin / Mátyás király tér

Mátyás király.

1440–1490.

Irta: dr. Dékáni Kálmán.

 Mátyás az igazságos 1440. február 23-án születelt Kolozsvárt, az u.n. Ó-várban ma is meglevő házban, mely restaurálva és emléktáblával van megjelölve s jelenleg az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumául szolgál. Atyja, a nagy törökverő hős, Hunyadi János, anyja Szilágyi Erzsébet volt. Korának egyik legkiválóbb tudósának, Vitéz Jánosnak felügyelete alatt nevelődött. 1455-ben eljegyezték Cillei Erzsébettel, de menyasszonya még ez évben meghalt. Atyja halála után anyja, majd a király mellett élt; mikor V. László bátyját, Lászlót 1457-ben kivégeztette, a nemzet felzudulása elől menekülőben őt is magával vitte prágai udvarába. Itt érte őt V. László halála. Podiebrád mellett ezután is mint fogoly kellett volna, hogy töltse életét, ha 1458. jan. 24-én a pesti országgyülés királlyá nem választja. Mátyás ekkor még csak 18 éves s mégis első dolga volt, hogy nagybátyja, Szilágyi Mihály gyámkodása alól magát felszabaditsa. Erélyessége, az egyelőre visszavonult ellenpártot is ujabb mozgolódásra inditotta, de Mátyás az 1459. febr. 17-én Németujváron III. Frigyes német császárt királlyá megválasztó főurakat is megfékezte. 1463-ban nőül vette Podiebrád cseh király leányát, Katalint, ki azonban már egy év mulva meghalt. Közben az ország északnyugati részét elfoglalt cseh rablókat irtotta ki és Boszniában a török ellen viselt, Jajcza vára és 70 város elfoglalásával, szerencsés háborút. 1463. julius 19-én Frigyes császárral oly egyezséget kötött, hogy ez a magyar korona visszaadása ellenében továbbra is viselheti a királyi cimet és Mátyás magtalan halála esetére a tront is örökli. Csak ekkor ért reá Mátyás 1464. márc. 24-én magát megkoronáztatni. 1468–1478. Csehországgal keveredett háboruba II. Pál pápa felhivására. E háborut is oly szerencsésen folytatta, hogy 1469-ben Olmützben Csehország királyává választatta magát és Morvaország s Szilézia is magyar kézre került. – Ezalatt, 1470-ben, a nemzet érdekében viselt háború miatt elégületlen rendek, ujabb összeesküvésével is meggyült a baja. Kázmér lengyel király fiát akarták a magyar trónra ültetni, de Mátyás ezt a mozgalmat is leverte. 1474-ben Boroszlónál fényes diadalt aratott Podiebrád utóda, Ulászló cseh és Kázmér lengyel király szövetkezett hadain s négy év múlva az olmüczi békével fejezte be a háborut, melynek értelmében Morvaország, Szilézia és Lausitz tartományok a magyar korona birtokába kerültek. Egy évvel a béke megkötése előtt már ujabb háboruja volt Mátyásnak Frigyes császárral. Vezérei, Kinizsi és Szapolyai 70 osztrák várat és 40 várost foglaltak el.

1480-ban majd 1490-ben ujra és ujra győzedelmeskedett a német császár felett. Maga Bécsvárosa, egész Ausztria, Stájerország kezébe került és udvarát Bécsbe tette át. Diadalmas háborui voltak még a török ellen is (kenyérmezei csata, Sabácz megvétele) és délen Bosznia, Szerbia és Bolgárország Magyarország hatalma alá került. E folytonos háborukhoz sok pénz és nagy hadsereg volt szükséges. Nagy adókkal s a honvédelem ujjászervezésével szerezte meg ezt. Mátyás nevéhez fűződik az első állandó hadsereg megalapitása, melynek zöme az ugynevezett fekete sereg volt. Európának első hadserege a Mátyás királyé volt. Ügyes belpolitikájával és háboruival a magyar állam hatalmát és tekintélyét rendkivül naggyá tette. 1474-ben nőül vette Beatrix nápolyi hercegnőt. E házasságával lesz Buda vára a magyar renaissancénak központjává. Olaszország és Európa legkiválóbb tudósait, iróit, müvészeit gyüjtötte udvarába. Nagy épitkezések: a budai, visegrádi palota, a Mátyás templom; nagy intézmények a Corvina könyvtár, mely a legkiválóbb volr korában, a budai egyetem, pozsonyi akadémia, első könyvnyomda szervezése teszik igazán naggyá emlékét. Nagy, messzeható tervek, a német császárság megszerzése, a töröknek Európából való kiverése foglalkoztatták Mátyást, midőn még javakorában 1490. ápr. 6-án Bécsben meghalt. Hajón hozták le Budára holttestét, innen Székesfehérvárra szállitották s ott temették el az egész ország gyásza között. Mátyás uralkodása több tekintetben városunkra is nevezetes. Az eredetileg 2–3000 kötetből álló, csupa diszes kéziratból álló Corvina-könyvtárnak ma ismeretes 131 darabja közül egy, Tacitus Annalese, a Teleki könyvtárnak a legnagyobb kincsét képezi. A városnak legelső kiváltságlevele is Mátyás korából való. 1482-ben a hainburgi táborban kelt ez az okmány, melyben „Zekel Wasarhel opidum“ vásár és vámjogokat kap a nagy királytól. Ugyan ő tőle kapta Vásárhely „Jesus Nazarenus Rex Judeorum“ feliratú zászlóját, mely Báthori Zsigmond idejében még meg volt s valószinüleg azért kapták a vásárhelyiek, mert Mátyás török hadjárataiban részt vettek.