Leiningen Károly-utca.

A város északi részében a Batthyányi L. és Soós Pál-utcákat köti össze.

str. Arieşului / Aranyos u.

Gróf Leiningen Westerburg Károly.

1819–1849.

Irta: Jánosy Samu.

 A magyar föld, a magyar nemzeti szellem átalakitó hatásának fényes példája Gróf Leiningen.
 Messze idegenben, Illenstédtben (Hessen) született 1819. április 11-én. Az angol királyi családdal állt rokonságban. Kedves egyéniség, életerős, derék férfi. Idegen volt származására, nyelvére, régi ősi német nemesi, katona család sarja. Ő is, mint a család mindenik férfia, katonai pályára neveltetett. Mint képzett katona az osztrák hadseregbe lépett, a Don Miguel 39-ik ezredbe. 1841-ben hadnagyi ranggal Budapesten állomásozott. Fényes katonai tulajdonságai miatt már 1844-ben százados lesz. Itt ismerkedett meg egy fenkölt gondolkozásu kedves, művelt és gazdag magyar nővel Sissány Elizzel, kit nemsokára el is vett, s birtokai után magyar honos lett. De az lett nemcsak külsőleg, hanem szivben is, fiát, leányát magyarnak nevelte, s Magyarországot hazájának tekintette. Egyideig szabadságon volt, azonban mikor az 1848-iki nagy események izgalomba hozták az egész országot, hiába sürgette fivére, hogy vonuljon be az osztrák hadseregbe, hazafias érzésének nem tudott ellenállani s szolgálatát felajánlotta a magyar kormánynak, amely őt a 19-ik gyalogezred őrnagyává nevezte ki és seregével délre a szerbek ellen rendelte. Itt aztán csakhamar annyira kitüntette magát, hogy nemsokára ezredessé, hadosztályparancsnokká, majd tábornokká léptették elé.
 Nemcsak tevékeny részt vett a déli hadjáratokban, hanem Komárom, Vácnál halált megvető bátorsággal vezette seregét rohamra, fényesen fedezve a visszavonuló magyar hadsereget.
 Minden vitézsége, minden bátorsága dacára a vég közeledtét nem tudta megakadályozni. A magyar fegyverek dicsőséges napja leáldozóban volt. Ő is, mint Görgeinek feltétlen hive Világoshoz követte, bár Görgei, tekintve idegen voltára, figyelmeztette a menekülésre, de ő magát nem tekintette idegennek s nem akarta elárult hazáját elhagyni.
 Ő is a többi hős tábornokkal fogságba került, s nemes lelkét kötél általi halál oltotta ki Aradon, 1849. október 6-án.

^* _* ^*

 Gróf Leiningen W. Károly tábornoknak kitűnően sikerült érc-emlékszobrát 1911. szept. 16-án leplezték le Törökbecsén, (Torontálm.) A talapzatával együtt 6 m. magas szobor alkotója Radnay Béla. Az élet nagyságnál valamivel nagyobb bronz alak, álló helyzetben ábrázolja a hőst.

Szerk.