Lehel-utca.

Uj utca a „Kosár domb“-on. A Bethlen G.-utcából északra halad s az István király-utban végződik.

str. Argeşului / Argeş u.

Lehel.

† 955.

Irta: Szerényi Károly.

 A Kr. u. IX. században hazánk mai határán megjelent honfoglaló magyarokat hét vezér vezette. E hét vezérek egyike Tas volt, ennek fia pedig a honfoglalás és az utána következő kalandos harcokban hiressé vált Lehel vezér.
 A történelmi hagyomány kevés biztos adatot őrzött meg Lehel vezérről, de amit tudunk róla az elég arra, hogy neve örök időkig emlékezetes legyen a magyarok között.
 A honfoglalás harcaiban először Marót ellen müködött ntyja Tas, továbbá Szabolcs és Töhötöm vezérek törzsének fegyveres népe között. El is foglalták a mai Szabolcsot, a Nyirséget, Szathmár vidékét a Meszes hegységig, továbbá a Kőrös és Szamos közét. Midőn pedig Árpád Zalán ellen indult, a seregében harcoló törzsek egyikét Lehel vezérelte s az alpári ütközet előtt a hagyomány szerint Lél (Lehel) Tas fia harsány kürtjével csatára jelt adott s a magyar vitézek, mint az ég villámai csaptak le a bolgárokra, akiknek legnagyobb része elesett s kevesen kereshettek Bolgár-Fehérvárban menedéket. A honfoglalás után egy ideig nem találjuk Lehel nevét a hagyományokban. De a Zsolt fejedelemsége alatt ő lett a kalandozások korának legkiválóbb hőse.
 E kalandos harcok, bár kevés, hasznot hoztak a nemzetre, nevét azonban a nyugateurópai népek között örök időkre emlékezetessé tették. E kalandozások alatt Német-, Frank- és Olasz ország, sőt Spanyol ország is látták és érezték a magyarok vitézségét és vakmerő bátorságát és nem egy kolostor őrzi nevöket – persze ritkán áldva, legtöbbször rettegéssel.
 Lehel vezér utolsó harca az Augsburg mellett vivott csata volt (955), ahol azonban a hadi szerencse ellene fordult. Bulcsu vezérrel s több más főemberrel együtt fogságba jutott s a krónika szerint Ottó német király kivégeztette. A hagyomány szerint a kivégzés előtt Lehel azt a kegyet kérte, hogy még egyszer kürtjébe fujhasson. Megengedték neki. Ő aztán kürtjével ugy vágta fejbe Konrád császárt, hogy az menten szörnyethalt.
 Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Lehel haláláról szóló külföldi és magyar krónikák több ellentétes adatot mondanak el, sőt a német császár és hercegek neveit is felcserélgetik. Az az egy bizonyos, hogy Lehelt Augsburgnál fogták el s Regensburgban végezték ki.
 A Jászberény városban őrzött régi kürtről általában elterjedt az a hit, hogy az Lehel kürtje. Valószinü, hogy X–XI. századbeli faragott csontkürt, amelyet hosszú ideig jászkürt néven ismertek. A kürt csorbája állitólag akkor támadt, midőn Konrádot vele fejbe sujtotta.