Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

◁ Előző   Következő ▷

Kossuth szobor.

Leleplezték 1899. junius 11-én.

Irta: Szentgyörgyi Dénes.

 Az 1894. április 25-én tartott értekezlet kezdeményezte volt, hogy városunkban a Kossuth szobor (Erdélyben az első) létesittessék. Ezt dr. Bernády György, mostan udvari tanácsos, polgármester hivta egybe s ő bizatott meg a kiküldött intéző bizottság vezetésével is.
 Ezen bizottság, gyorsan végezve feladatát, már ugyanazon év május 1-re az alakuló gyülést is egybehivta, mely a maros-vásárhelyi „Kossuth-szobor Bizottság“ megalakulását kimondotta s tisztikarát szervezte a következőkben:
 Tiszteletbeli elnökök: Sándor László cs. és kir. kamarás, Maros Tordam. alispánja és Geréb Béla Maros-Vásárhely polgármestere.
 Elnök: dr. Bernády György.
 Alelnökök: Csongvay Lajos, Dósa Elek, dr. Gidófalvi István, Urmánczi János és Vass Tamás.
 Titkárok: László Gyula és Szentgyörgyi Dénes.
 Pénztárnok: Simon Ferenc.
 Ellenőr: Oroszlány István.


Oroszlány István.

 Ugyanekkor beválasztatott a szobor bizottságba 307 városi és 73 megyei polgár. – Az ügyek vezetésére egy szükebb körü végrehajtó bizottság küldetett ki.
 Ez azzal kezdette munkálkodását, hogy – részben 5 évi törlesztéssel – aláirási iveket bocsátott ki szerte az országba; de különösen a város és vármegye területén igyekezett megnyerni mindenkit, hogy viszonyaihoz mérten, a létesitendő szobor költségeihez hozzájáruljon.
 Folyt a szorgalmas munka, mig 1897. év végén a végrehajtó bizottság felhatalmazta az elnökséget, hogy Köllő Miklóssal, ki egy kis gipszmintát előzetesen bemutatott, s mely az Ipar-muzeumban kiállitva is volt, a szerződést megkösse. Ez meg is történt 1897. december 13-án Budapesten. A szerződés megállapitotta a következőket: A szobor Kossuth Lajost 1848-iki alakjában kell föltüntesse. Az érc alak magassága 3,2 m. (20 cméterrel magasabb a Bem szobornál), az alapzat ahoz arányositva, Köllő Miklós műizlése szerint készitendő.

 

< 147. oldal > ▲

 Az alapozáshoz, bérléshez és felfalazáshoz szükséges téglát, cementet, homokot, meszet, munkaerőt a végrehajtó bizottság adja, úgyszintén gondoskodik a szükséges állások anyagáról, azok felállitásáról és lebontásáról.
 A szobor alapzatául szolgáló kövek, valamint az érc szobor szállitási költségeinek felét a végrehajtó bizottság fedezi.
A teljes szobor előállitási költsége fejében a végrehajtó bizottság, Köllő Miklósnak, 20 ezer koronát fizet. – A szerződést aláirták: Köllő Miklós, dr. Bernády György biz. elnök, Szentgyörgyi Dénes titkár.
 Köllő szorgalmasan dolgozott úgy, hogy nem egészen egy év mulva már a szobor nagy agyag mintájával is elkészült. Ennek megtekintésére a végrehajtó bizottság egy küldöttséget állitott egybe, melynek tagjai voltak: Fadrusz János és Márk Lajos, mint felkért szakértők, dr. Bernády György elnök, Szentgyörgyi Dénes titkár, Simon Ferenc pénztárnok és Kupferstich Samu bizottsági tag.
 E bizottság 1898. nov. 8-án jelent meg Köllő fővárosi műtermében, s a felvett jegyzőkönyv szerint: „a szobor nagy agyag mintáját, a kivitelre teljesen alkalmasnak találta.“
 A végrehajtó bizottságnak a következő évben az képezte sulyos feladatát, hogy az aláirt összegek hátrálékos részleteit behajtsa. Ebben a munkában igen nagy tevékenységet fejtett ki Oroszlány István, ki időközben a biz. ügyvezető alelnökévé választatott. Mindjárt az év elején kiküldetett a leleplezést rendező bizottság is, melynek elnöke Lázár Benedek r. főkapitány, titkára Szentgyörgyi Dénes lett.


Lázár Benedek.

 Mig a szobor felállitási munkálatai folytak, melynél az alapzatot – a város közönsége által adományozott anyagból – Soós Pál épitő-mester rakta le, a rendező bizottság, 1899. május 23-iki kelettel kibocsátotta a meghivókat, elküldve azt az országgyülés mindkét házának, a kormánynak és az összes törvényhatóságoknak. A meghivó bevezető része igy szólt:
 „A Székely Főváros hálája ércben örökitette meg Kossuth Lajos alakját. A hazafias kegyelet által emelt, s Köllő Miklós kiváló szobrászunk által alkotott emlékmüvet junius hó 11-én leplezzük le, hogy legyen örök időkön át nagy hazánkfia iránt mindenkor érzett hódolatunk külső kifejezője.“

 

< 148. oldal > ▲

 A leleplezési ünnepély – melyen Kossuth Ferenc is jelen volt – lélekemelő, hazafias szellemben, a küldöttségek és érdeklődők óriási nagy számának jelenlétében folyt le a következő sorrendben:
 1. Hymnus, éneklik az egyesitett dalárdák: „Maros-Vásárhelyi Dalkör, Iparos Önképző Egylet Dalkara, Krecsányi I. szinházi dalkara. 2. Ünnepi beszéd s a szobor leleplezése dr. Kábdebó Ferenc által. 3. Alkalmi költemény, irta és előadja: Szabolcska Mihály. 4. Játszik az „Önkéntes Tüzoltó Egylet“ zenekara. 5. Ünnepi beszéd, tartja Bedőházy János. 6. „Éljen ős magyar hazánk,“ előadja a szt-gericzei vegyes székely népdalárda. 7. Alkalmi költemény, irta és előadja Pósa Lajos. 8. A szobor megkoszorúzása a küldöttségek által. 9. A szobrot a város közönségének gondozásába, – a végrehajtó-bizottság nevében – átadja Oroszlány István. 10. A szobor átvétele a városi hatóság által. 11. Szózat előadják az egyesitett dalárdák. A déli fél 12 órakor kezdődött leleplezési ünnepély után közebéd volt a Letzter Samu, Kossuth Lajos ulcai kerthelyiségében, d. u. fél 5 órakor sétazene az „Erzsébet liget“-ben, este fél 8 órakor diszelőadás a Krecsányi Ignác szintársulata által, ugyanakkor táncestély az „Erzsébet ligeti“ szinkörben.


Szentgyörgyi Dénes.

 A leleplezés során a szobor talapzatára 51 koszorú helyeztetett el, melyek feliratos szalagjai jelenleg a városi levéltárban őriztetnek.
 A végrehajtó bizottság a leleplezés után is mindent elkövetett, hogy az aláirva levő, de még be nem fizetett összegek behajtassanak. Ámde ez nem sikerült teljesen, ugy hogy a szobor körül, Koós testvérek által készitett rácsozat árát, 2600 koronát, 1904-ben, s egy váltóban még fönálló 476 koronát, 1907-ben a város közönsége fizette ki.

< 149. oldal > ▲

◁ Előző △ Oldal tetejére Következő ▷