Kossuth Lajos

Kossuth Lajos-utca.

(Szent Király-utca.)

str. Călăraşilor / Lovasság u. (a Malom-árokig)

Kossuth Lajos.

1802–1894.

Irta: László Gyula.

Ez a név fogalom. Nemzeti ujjá születésünk nagy története füződik hozzá, tudja mindenki, ismernie kell mindenkinek, ezért meg se kisértjük leirásába fogni.
Kiemelünk a gazdag történetből egy kevésbbé ismert részletet, azt, amely a mai idők gazdasági küzdelmeiben nemcsak tanulságul, de irányitóul szolgálhat az utódoknak. A Kossuth Lajos nagy alkotó ereje az iparfejlesztés terén csillant föl először. Akkor, amikor végleg győzedelmeskedett a százados elv, hogy Ausztria iparállam, Magyarország pedig mezőgazdasági állam lesz és marad, akkor Kossuth Lajos kikezdette ezt a hamis tételt és hirdette Magyarország egyenjoguságát a gazdasági függetlenség tekintetében.
A mult század negyvenes éveinek elején a Magyar Iparvédő Egyesület igazgatója lett. Innen inditotta meg az első és a legfájóbb harcot Bécs ellen. Egy táborba hozta a magyar arisztokráciát a demokráciával, az ipar müvelőivel. Munkásságának csoda hatása lett. A magyar termék kelendő lett, a munkáskéz becsültté vált s ha ugy halad, ahogy indult akkor a kifejlődés, ma Magyarországnak számottevő nagy ipara van. Ez fájt mindennél legjobban Bécsnek és ez siettette a szakadást.
A gazdasági érdek a lényege ma is a dolgoknak. Magyarország él, ha lesz ipara és Magyarorság vegetál és elvész, ha nem lesz ipara.
Erre tanitott Kossuth Lajos.

^*_*^*

Kossuth Lajos a világhirü szónok és államférfiu 1802. szept. 12-én született Monokon (Zemplén m.), mint az udvardi és kossuti nemes család sarja. Sátoralja-Ujhelyen kezdte iskoláit, Eperjesen folytatta s a sárospataki jogakadémián végezte. Később a pesti kir. táblán ügyvédi oklevelet szerzett. 1840-ben nősült meg, feleségül véve Meszleny Teréziát, egy kiváló lelkes honleányt, kitől két fia és egy leánya született: Ferenc (Lajos, Ákos) országgyülési képviselő (szül. 1841. nov. 16.), Lajos (Tódor, az olaszországi vasutak igazgatója (szül. 1844. máj. 26.) (Nápolyban lakik) és Vilma, meghalt 1862-ben 18 éves korában.
Kossuth Lajos a világosi fegyverletétel után török földre menekült, honnan később Angliába s Amerikába ment, végül – felesége elhalván – növére Ruttkayné társaságában Collegno és Baraccone-ben, utóbb Torinóban (Turin, Olaszország) telepedett le s itt végezte be munkás, áldásdús életét 1894. március 20-án.

< 145. oldal > ▲

Holttestét nejének és leányának koporsóival együtt hazahozták és az egész nemzet óriási részvétele mellett Budapesten a Kerepesi-temetőben hantolták el, sirja fölé hatalmas mauzoleumot emelve.
E díszsiremléken kivül Kossuth Lajos nagy alakját szerte az országban több, mint 70 szobor örökiti meg.

Szerk.

< 146. oldal > ▲

◁ Előző

△ Oldal tetejére

Következő ▷