Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

◁ Előző   Következő ▷

Királyi Itélő Tábla.

Irta: Szentgyörgyi Dénes.

 A ma városunkban székelő Királyi Itélő Tábla 1542. év táján, az erdélyi vajda itélőszékéből alakult át. Előbb 4–6 táblabiró itélkezett benne, mig az 1578. és később az 1659-iki törvények az itélömesterek és táblabirák számát tizenkettőben állapitották meg, egy elnököt rendelvén feléjök. Ekkor a tábla a megyei törvényszékek, szász egyetemek és székely székek bizonyos odautalt ügyeiben volt felebbezési fórum.
 Itélkezéseit egy – III. Károly magyar király által – 1737. junius 22-én latin nyelven kiadott szabályzat alapján hozta, melyet leánya Mára Terézia királynő 1777-ben kiegészitve, 274 §-ban állapitott meg. Az 1790–91-iki országgyülés kimondva a magyar nyelv kötelező használatát, ezen utasitást 1825-ben leforditották és ki is nyomatták a következő cimmel: Az Erdélyi Törvényes Királyi Tábla számára (1777. esztendőben adott) Rendszabás. Kinyomatott Kolozsvárt a Királyi Liceum betüivel 1828.
 A Kir. Itélő Tábla 1754-ben tétetett át Medgyesről Maros-Vásárhelyre s azóta – az 1786–1790. évek kivételével, midőn II. József rendelete alapján Nagyszebenben székelt – állandóan városunkban van.
 A tábla helyisége 1826-ig két épületben és pedig a Poklos-utcában (Deák Ferenc-utca) és a Piac-téren (Széchenyi-tér) volt. Ekkor gróf Kendeffi Ádám felajánlotta a mai épületet cserébe.

*

 Ebben az időben a tábla Előll-Üllő-je (elnök) kilyéni Szekely Mihály v. b. t. t. volt s mellette 2 itélőmester, 11 rendes táblabiró, 8 számfeletti táblabiró és a kezelő személyzet müködött. Ugyanekkor városunkban a kir. táblán 11 Ügyvéd-lő képviselte a perlekedő feleket.
 Érdekes szövegezése miatt, de meg azért is, hogy abból az egész ügylet mikénti lebonyolitása megérthető, betühiven közlöm a csere tárgyában kötött szerződés szövegét, mely szerint:
 „Alább irtak adjuk tudtára mindeneknek a kiknek illik, hogy a midőn volnánk a folyó 1826-ik Esztendőben, Junius 1-ső napján Nemes Maros-Vásárhely szabad Királyi Városában a Szent Miklós Utcában a Méltóságos Malomvizi Gróff Kendeffi Ádám Ur Házánál, jövének mi elönkben egy felöl Tabulae Regiae Praeses Kilyéni Méltóságos Székely Mihály Úr, más felöl tisztelt Méltóságos Gróff Kendeffi Adám Ur kik is elő mutatván elöttünk a Felséges Királyi Guberniumnak, a mult 1825-ik Esztendőben October 24-ik napján – 9599 szám alatt arrol költ Kegyelmes Decretumát, hogy a mint jelentés tétetett a Tisztelt Fő Kormányhoz arrol, hogy ezen Groff Kendeffi Ház, a Méltóságos Törvényes Királyi Tábla számára Praetorialis Háznak meg szereztessék, az Actu meg lévő két Praetorialis Háznak eladása mellett: a Felséges Királyi Fő Kormány sub spe altissime ratihabitionis felszabaditja a tisztelt Méltóságos Tabulae Regiae Praeses Urat arra: hogy a két emlitett Házak eladása mellett ezen Háznak meg vétele iránt a Contractust meg készitse, és a tisztelt Királyi Fő Kormánynak fel küldje, hogy a szerént az egész tárgy egész kiterjedésében Ő Felségének felső meg erösitésre fel küldessék.

 

< 137. oldal > ▲

 Ezen tisztelt Határozás következésében mentenek a fent irt Méltóságos Felek sub spe altissimae ratihabitionis magokra nézve egyéb aránt ily meg másolhatatlan állandó Edgyezésre és respective Cserére, tudni illik:
 1-o Által-adja a tisztelt Rendelésben nyert meg hatalmazás ereje mellett Méltóságos Tabulae Regiae Praeses Killyéni Székely Mihály Ur Méltóságos Groff Kendeffi Ádám Urnak azon két Praetorialis Házakat, melyeknek edgyike ma actu a Méltóságos Királyi Tábla Praetoriumának használtatik, és mely vagyon a Poklos Utzában a Méltóságos Groff Lázár Jóseff és Néhai Donáth Antal Ur Successorai Szomszédságában, a másikot azon meg romladozott régi Praetorialis Házat, mely vagyon a Piatz-Soron egyfelöl Méltóságos Groff Teleki Ferentz Ur, másfelől Görög Josef Uraim Házai Szomszédságában és a mely két telkeknek, és Épületeknek betsü Summája mégyen edgyütt 57760 ötven hét ezer hét száz hatvan RForintokra, és 23 xrokra váltó Czédulákban. ellenben.
 2-do Méltoságos Groff Kendeffi Adám Ur is megtekintvén egy felől azt: hogy ezen mostani nagy Épületét maga Jószágai távul léte miatt nem használhatja, s a bé álott pénz szüke miatt privatus Ember vévőt bajasobban találhatna, de más-felöl azon Hazafi Ösztönözéstől is viseltetvén, hogy a Haza köz Jova elő mozditására és részben – is concurráljon, által látván, hogy ezen Épülete a Királyi Táblának hasznos, és diszes Praetoriuma lenne, által adta ezen itt lévő és 73167 hetven három ezer száz hatvan hét RForintokra, és 36 xrokra Váltó Czédulákban betsült Házát és Telkét Cserében a Méltoságos Királyi Tábla jövendő Praetorialis Házának örökösen egyfelöl – is a Cserélő Felek semmi-nemü Jusst az irt Házakhoz és Telkekhez fenn nem tartván, meghivhatatlanul.

< 138. oldal > ▲

 Mely Illyetén edgyezés, hogy mindenekben a szerént ment légyen véghez, arról irtuk meg mi is ezen Contraktualis Levelet Igaz hitünk szerént, s tulajdon nevünk aláirásával s szokott Petsétünkel megerösitettük. – A fenn irt Helyen Napon és Esztendőben. – Et sub scriptum erat eisdem ad marginem a sinistris Nagy Berivoi Boér Ferentz mp. Act Tab. Reae Assor, et paulo inferius F. Kápolnai Kakutsi János m. p., Actu alis Tabulo R. Assessor a dextris ven paulo interius Borosnyai Lukáts László m. p. A Felyebb irt Város Fő Birája, paulo inferius Kövesdi János m. p. az irt Város edgyik Hites Senatora, et ad marginem inferiorem Etédi Sófalvi József m. p.“
 Igy jutott a kir. tábla a ma is székhelyéül szolgáló épületbe, melynek kapualjában, a lépcső följárattal szemben, a következő feliratu kő emléklap van:
 Gróf Bethleni Bethlen Krisztina néhai b. e. Gróf Malomvizi Kendeffi Elek ur a Császári Királyi és Apostoli Felségnek az erdélyi Kir. Gubemiumban belső titkos tanácsossa árva özvegye épittette a török háboruk alatt MDCCLXXXIX-dik esztendőben. (1789.)
 A királyi tábla tulajdonát képező telek nyugati végére (Deák Farkas-utca) 1884–85-ben épitették a törvényszéki fogházat és a kettő között maradó üres területre (Verbőci-utca) 1895–97-ben az igazságügyi palotát.
 Végezetül felsorolom a kir. tábla azon elnökeit, kikről tudomást szereznem sikerült.
 Dániel Gábor, az utolsó választott elnök 1848-ig.
 Báró Apor Károly 1886–1891-ig.
 Elekes Pál 1891–1895-ig.
 Csathó Ferenc 1895–1899-ig.
 Ternovszky Béla 1899-től a mai napig.

< 139. oldal > ▲

◁ Előző △ Oldal tetejére Következő ▷