Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

Kemény Zsigmond-utca.

A Sándor J. utcából, az ipari szakiskolával szemben indul ki s észak-nyugati irányban haladva, a „Mészárosok-rét“-jén levő Andrássy Gyula utig tart.

str. Rodnei / Radnai u.

Báró Kemény Zsigmond.

1816–1875.

Irta: …i …f.

Kemény Zsigmond báró egyik legrégibb erdélyi történelmi jelentőségü mágnás család sarja. Született M. Kapuson 1816. dec. 12-én. Iskoláit a Nagyenyedi hires kollegiumban végezte s itt a nagyemlékü id. Szász Károlynak volt baráti tanitványa. Ifju lelke korán nyilt meg mindazon hatások előtt, amelyek későbbi életében oly nagy szerepet és jelentőséget szereztek számára a magyar nemzet kultur és politikai életében. Az élet iskoláját egyébként ő is a politikával kezdte. Mint magyar nemesi és főuri sarj, nem is tehette másként. A magyar nemzeti és társadalmi életnek örökös katlanja a politika s mig más nemzetek a békés fejlődés, gazdasági előhaladás, nemzeti boldogulás utján mennek előre, nekünk sajátos helyzetünkben néha szárnyunk, mely magasra emel, máskor gátunk, mely visszatart – a politika. A 18 éves ifju az erdélyi országgyülések látogatója. Jogi gyakorlatait azonban a maros-vásárhelyi kir. táblán szerezte s itt kezdett: A mohácsi veszedelem okairól cimü történeti értekezésébe s ugyan azon időből való Martinuzi cimü regénye, a melyből 1840-ben az Athenaeum figyelmet érdemlő mutatványokat közöl. Tanulmányai céljából Bécsbe ment, honnan visszatérve politikai szerepet vállalt, átvévén a Méhner kiadásában megjelenő Erdélyi Hiradó szerkesztését, Kovács Lajos barátjával és elvtársával.
 Széchenyi István hive volt. Lelke a nemzeti előhaladásért ég. Nem a gravaminális politika hive. Kolozs vármegye közgyülései s Erdély országgyülése hódol eszméi előtt. A Korteskedés és ellenszerei cimü röpirata általános figyelmet kelt s a nemzet nagyjai Széchenyi, Eötvös, Szalay László, Trefort, Lukács, Móric és Csengery Antal együtt serkentik, hogy menjen Pestre s itt a Pesti Hirlap szerkesztőségébe lépjen be. A nem hatásnélküli biztatás megtermé gyümölcsét. Itt hagyja Erdélyt, hogy tágabb körben fejlessze és terjessze lelke kincseit. Szép-iró; tehetsége gyümölcs érésbe szökken: Élet és ábrándja, Gyulai Pálja egyszerre meghóditják a magyar intelligenciát. Még ifjun, boldogan futja zavartalan pályáját, a melyet Wesselényi Miklós báró barátsága is éleszt s közbe eső olaszországi tanulmányutja emel. De ezekre következik az 1848. évvel kezdődő nagy küzdelem és utána – a bukás. Mint a nemzet gyülés képviselője, résztvett a debreceni és szegedi országgyülésen is egészen – Világosig. Ezután bujdosnia kellett a hatalom üldözése előtt, később kegyelmet nyert s az marad a mi volt, a komoly, körültekintő magyar politika hive. Mély bőlcsesége, belátása a legtartalmasabb magyar politikusok közé emelik. Eszméi a Deák Ferenc energiájában jutottak hóditó méltóságra. Igy lett a Pesti Napló szerkesztője is. Iránya a határozott haladásu szabadelvü irány, a mely minden tulzástól őrizkedik, de mindig tudja mit akar. Nem is ábránd, hanem komoly valóság neki az élet. Főként: a magyar nemzeti élet. Termékenysége ekkor delel irói zenitjén. Politikai eszméi: A két Wesselényi, Széchenyi István, Erdély közélete a magyar politikai tanulmányok remekei; regényei: a Férj és nő, A sziv ösvényei, A sziv rejtelmei, Ködképek, Özvegy és leánya, Rajongók, Zord idők mindig elsőrangu alkotásai lesznek a magyar szép literáturának. – Élete a szép, a fenséges harmóniája. Halála fájdalmasan elszomoritó.

 Lelke addig ontotta sugara áldásait, amig teljesen elborult. Sok szenvedés után hamvadt el s porai a Kemény család pusztakamarási sirjában nyugosznak.
  Erdélyben ma is élénken él emléke s hogy eszméit, irányát diadalra elősegitsék, alakult halála alkalmával a „Maros-vásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság“. E társaság alapitója és első munkása dr. Tolnai Lajos volt, aki br. Apor Károlyt nyerte meg elnöknek. Az első idők gyönyörü munkássága után hosszu évekig szünetelt, mig Petelei István iró s legutóbb Tótfalusi József elnöksége idején virágzásnak indult s célja, főleg a székely föld szépmüvészeti, népköltészeti termékeik összegyüjtésén kivül a Kemény Zsigmond emlékének a munkás megőrzése.