István király-út.

A Kosár-dombon a Kapisztrán J. és Lehel-utcák folytatásaként északkeleti irányban halad s a katonai alreáliskola északi sarkánál végződik.

str. Gheorghe Marinescu u. (a Cantemir / Báthory utcától végig)

Szent István király.

977–1038.

Irta: György Sándor.

 Az első magyar király István, a 997. esztendőben lépett atyja: Géza fejedelem örökébe. István zárta be a fejedelmek s kezdte meg a királyok korát. Habár atyja nem vette fel a keresztény hitet, őt a keresztény vallásban neveltette. Tiszta nemes lelke, fenkölt szelleme példaképe volt annak, hogy milyennek kell lenni az igaz kereszténynek. Szent volt meggyőződése, hogy a magyar nemzet csak ugy maradhat fenn a szomszéd keresztény népek tengerében, ha követi a keresztény vallás tanitásait.
 Uralkodása kezdetén a nép nagy tömege még külsőleg sem vette fel az uj hitet, sőt egy része fel is lázadt Kupa vezérlete alatt. Mivel nagy érdeke volt az országnak a keresztény hitre térés, kénytelen volt saját népe ellen harcba szállani. A lázadás leverése után főgondja volt, hazánkat hivatalosan is beillessze a nyugati keresztény államok sorába.
 Felvette a királyi cimet; az 1000. esztendő aug. 15-én tette fejére szülővárosában (Esztergomban) nagy ünnepségek között az esztergomi érsek a koronát.
 István uralkodása kétszeresen korszakalkotó volt. Szilárd alapot vetett a ker. egyháznak s ezzel biztositotta a magyar nép megmaradását a keresztény népek tengerében; megkedvelitette a jobbára nomád életet élő néppel a mezei munkát; idegen kézmüvesek, kereskedők telepedtek le, kik lassanként magyarokká lettek.
 Ő vetette meg alapját a mai vármegyének, mely intézmény később oly megbecsülhetetlen szolgálatokat tett az ország oly sokszor megtámadott függetlenségének. Szigoru törvényekkel óvta a személy- és vagyonbiztonságot.
 Kora egyik legmüveltebb embere volt. Élete alkonyát egyik trónra vágyó rokona keseritette meg. Mint fejedelem 3 évig, mint király 38 évig uralkodott. Az 1038. esztendőben aug. 17-én halt meg, melynek hirére az egész ország gyászt öltött. Székesfehérváron temették el nagy pompával. 1083. aug. 20-án dicsőséges utódja: Szent László, szentté avattatta. A nagy király tetemeiből szent ereklye gyanánt őrzik, a királyi palota kápolnájában, jobb kezét, melyet minden esztendőben, Szent István napján (aug. 20.) ájtatos körmenetben hordoznak végig a vallásos lelkü nép ezrei között.