Hunyadi János

Hunyadi János-ut.

A Bethlen G.-utcából a Ferenc József laktanya és katonai kórház mellett elhaladva, északi irányban a Báthory István-utcában végződik.

str. Mihai Viteazul u. (a Vár-sétánytól a végéig)

Hunyadi János.

1387–1456.

Irta: Fülöp Kálmán dr.

Hunyadi János nemes, nagy lélek, az önfeláldozó hazaszeretet mintaképe, korának legkiválóbb hadvezére s a törökökkel vivott győzelmes harcai révén egész Európában ismert és ünepelt férfiu volt. Korában, az alig egy-két századdal előbb alakult törökbirodalom ereje már oly nagyra nőtt, hogy komolyan veszélyeztette hazánk önállóságát s az európai kereszténységet. Bajazed és Murád szultán meghóditotta a magyar királyság déli hübértartományait s II. Mohamed a keletrómai császárság még el nem foglalt fővárosának Konstantinápolynak, majd hazánk kulcsának, Nándorfehérvárnak ostromára készült, hogy ezek megdöntésével Magyarország testén át utat nyisson Európa meghóditásához.
Magyarország zavaros belviszonyai e törekvéseknek igen-igen kedveztek. Albert király halála után dinásztikus villongások és párttusák törtek ki hazánkban, a nemzet egy része Albert hitvese, Erzsébet utószülött fiát, Lászlót, ismerte el az ország királyának, mig a másik rész a lengyel Ulászlót óhajtotta megválasztani, hogy a török ellen segitséget nyerjen. Az évekig tartó polgárháboru folyamán az oligárkák többet gondoltak a maguk dolgával, mint az ország sorsával, vagy a török veszedelemmel, féktelen hatalmaskodásaikkal, rendbontó törekvéseikkel a békés megoldást lehetetlenné tették.
Hunyadi János volt egyetlen nagy embere e sivár és erőszakos korszaknak, ki hadvezéri lángeszével, dús vagyonával önzetlen odaadással szolgálta hazáját és királyát, küzdött a hon belső ellenségei ellen, ismételten megverte, hazánk határaitól távoltartotta a törököt. E dicső harcok folytán Magyarország a kereszténység és az európai civilizáció előharcosává lett, e diadalokért nevezték el Hunyadi Jánost Európa pajzsának, a kereszténység reményének. E nagy győzelmek tették a Hunyadi nevet itthon és külföldön egyaránt tiszteltté, becsültté. Ő azonban, midőn nemzete a legmagasabb polcra emelte is, egyszerü, igazságos, becsületes maradt, a mély vallásossággal párosult hazafiasság, az igazi keresztény lovag megtestesülése.

< 110. oldal > ▲

Hunyadi János középtermetü, fekete, göndörhaju, piros arcu, derűlt tekintetü volt. 1387. körül született, szülőhelyét biztosan nem ismerjük. Nagy atyja Serbán, oláh kenéz volt Hunyad vármegyében s Hunyadvárát birta királyi adományként. Édes atyja, Vojk, Zsigmond király „udvari katonája“ Hunyadvárát uj adományként kapta uralkodójától. Maga Hunyadi János fiatal korában a délvidéken katonáskodott s állandó harcban állott a törökökkel. Később ő is Zsigmond király közvetlen szolgálatába lépett s elkisérte utazásain, 1420-ban Csehországban a husziták ellen harcolt, 1437-ben ujra a déli határoknál találjuk, hol Szendrő alól elüzte az ostromló török hadat. 1428. körül vette nőül horogszegi Szilágyi Mihály leányát, Erzsébetet, ki őt két fiuval, Lászlóval és Mátyással ajándékozta meg. Zsigmond nagy birtokkal jutalmazta meg a török harcokban kitünt hőst, Albert pedig szőrényi bánná és temesi gróffá tette s Hunyadvára birtokában új adomány levéllel erősitette meg. Majd I. Ulászló Nándorfehérvár kapitányává s Ujlaki Miklóssal együtt Erdély vajdájává tette Hunyadi Jánost.
Ekkor kezdődött kettős nagy missziója: hazánk és a nyugati kereszténység védelme a török ellen. 1441-ben meggyőzte Izsák béget Szendrőnél, 1442-ben vivja a szentimrei fényes diadalt s még ebben az évben megveri Seadeddin beglerbéget a vaskapui szorosnál. Nyomban rá Oláhországba tör s elkergeti a törökökhöz szitó Drákul vajdát s Dánt teszi helyébe. 1443-ban indult, tél közepén, csikorgó hidegben, I. Ulászló királlyal együtt az ugynevezett hosszú hadjáratra, Murad szultán ellen s a fényes győzelmek egész sorát vivja, egymás után ötször veri meg a törököt saját hazájában. E harcok folytán Bosznia, Hercegovina, Szerbia, Oláhország és Albánia felszabadult a török iga alól s Hunyadi János életének eszményét, hogy a törököt Európából kiüzze, a megvalósulás szinében látta.
A következő 1444. év azonban csalódást hozott. Hunyadi a várnai csatát Murád ellenében elvesztette, Ulászló király és a magyar sereg elpusztult. 1445-ben az országgyülés Hunyadit az ország kormányzásával megbizott hét főkapitány egyikévé választotta meg. Már ez évben uj diadalmas háborut viselt a Száva mellett a török ellen, majd elüzte Drákul oláh vajdát, ki midőn a várnai csatából hazafelé menekült, elfogta s helyébe Dán hasonnevü fiát helyezte a vajdai székbe. 1446-ban a nemzet bizalma a kormányzói méltóságot ruházta reá s hét éven át Hunyadi János koronázatlan királya volt hazánknak. Mint ilyen büntette meg ujra Drákult, ki török segéllyel Dánt elüzte; Hunyadi azonban 1446. nyarán Drákult megverte és megölette. Ebben az évben viselt háborút Fridrik császár ellen is, ki gyámoltját, V. Lászlót, Magyarország megválasztott kiskoru királyát, semmiképp sem akarta kiadni kezéből. 1448-ban V. Miklós pápa aranyláncot és hercegi cimet adott neki, de Hunyadi soha sem élt e cimmel.

< 111. oldal > ▲

1448-ban volt második szerencsétlen kimenetelü csatája Muráddal a Rigómezőn. E csatát Dán oláh vajda árulása miatt vesztette el s menekülése közben Brankovics György szerb deszpota fogságába került, amelyből csak óriási váltságdij árán szabadult ki. Ezután Giskra felvidéki kapitány ellen harcolt, melynek vége azonban fegyverszünet lett, Hunyadi János egyuttal régi irigyeivel és titkos ellenségeivel, Garaival, Ujlakival és Cilleivel is kiegyezett. Fiát Lászlót, Garai leányával, Annával, – Mátyást pedig Cillei Erzsébettel jegyezte el. 1450-ben Frigyes császárral uj alkudozásokat kezdett László kiadása iránt, mig végre a császár engedni volt kénytelen s 1452-ben László királyt szabadon bocsátotta. V. László átvévén az uralkodást, Hunyadi János lemondott a kormányzóságról, mire a király Beszterce városát adta neki s örökös besztercei gróffá és az ország főkapitányává tette.
II. Mohammed ezalatt Konstantinápolyt elfoglalván, seregei elözönlötték Szerbiát és a déli melléktartományokat, ő maga pedig Nándorfehérvár ostromára indult. Hunyadi János Szendrőnél meggyőzte, de megsokalva Cillei ármánykodását, minden hivataláról lemondott s félre vonult. A nemzet sürgető szava s a harctérről érkező vészhirek azonban rövid idő mulva ismét az ügyek élére álliták. Nándorfehérvár ostromának hirére V. László Cilleivel együtt Bécsbe futott, a külföldről várt segély elmaradt, az irigy főurak pedig bizva abban, hogy Hunyadi János most áldozatul esik, a haza megmentésére semmit sem tettek. E rettentő zavarban Hunyadi Nándorfehérvár felszabaditására a maga költségén 10,000 embert állitott ki s egyesülve Kapisztrán János keresztes seregével, 1456. julius 14-én megsemmisiti Mohammed 200 hajóból álló hajóhadát, julius 21-én pedig a törökök hármas rohamát visszaveri s az egész sereget futásra kényszeriti.
Ez volt utolsó nagy csatája a nagy hadvezérnek, 20 nap múlva a táborban kiütött ragályos betegségben meghalt (1456. aug. 11-én.) s kivánságához képest a gyulafehérvári székesegyházban temették el. III. Kaliksztus pápa Szent Péter egyházában fényes gyászszertartással áldozott emlékének, amiként győzelmeit is mindenfelé Te Deumokkal ünnepelték meg. Ő épittette a vajdahunyadi fényes lovagvárat s győzelmei emlékére mindig egy-egy templomot emeltetett s a gyulafehérvári székesegyházra is kiváló gondja volt.

< 112. oldal > ▲

◁ Előző

△ Oldal tetejére

Következő ▷