Frangepán Ferenc-ut.

A város délnyugati részében van. A Toldy Ferenc utból indul ki s a sátortábor és cukorgyár között elhaladva, a csatorna-telephez vezet.

str. Ion Eliade Rădulescu u.

Frangepán Ferencz gróf.

1642–1671.

Irta: Fülöp Samu.

 Frangepán Ferencz a Frangepán család utolsó férfi sarja volt. E család hazánk történetében igen nagy szerepet játszott. III. Béla király idejében Bertalan vegliai comes Horvátországban Modrus vármegyét nyerte adományul. Később a családi vagyon még több vármegyével és számos Dalmát-szigettel gyarapodott, IV. Béla királyt a Frangepánok mentették meg a tatárok dühétől s ők kisérték vissza elpusztult országába. IV. Béla ellenségét, Babenberg Frigyes osztrák herceget egy Frangepán szurta le a csatában. A Frangepán-család tagjai közül kitünő hadvezérek (egyikök egy nap három diadalt aratott a törökön), továbbá püspökök, érsekek, államférfiak, bánok kerülnek ki, sőt György mint festő, zenész, szobrász és hadi épitész is kitünt.
 Frangepán Ferencz Frangepán Farkas és Paradeyser Mária fia volt s fiatalon, fiutód nélkül hunyt el s vele a Frangepán-család sirba szállt. Édes atyja nagy birtokait a testvérétől, Miklóstól örökölte, kinek két neje is volt, de gyermekei nem maradtak. A Frangepán család kimeritő története még nincs megirva s igy Frangepán Ferenc életéből csupán egy eseményt ismerünk: a Wesselényi-féle összeesküvésben való résztvételét, amely életétől fosztá őt meg. A Wesselényi-féle összeesküvés létrejövetelére a hires szentgothárdi csatát követő vasvári béke adott okot. E békekötés megmutatta, hogy a győzedelmes Ausztria nem Magyarország felszabaditására, hanem letörésére készül s célja az ország jogainak, a protestánsok vallásszabadságának elkobzása, a nemzet teljes elnémetesitése. Ennek ellensulyozására maguk a német és katholikus párt főemberei: Wesselényi Ferenc az ország nádora, Zrinyi Péter horvát bán, Stubnya fürdőn 1666. március 1-én egymással forma szerinti szövetséget kötöttek. Tudott a dologról a nádorné, Vitnyédi István ügyvéd, a Nádasdy-család bizalmas embere. A szövetségesek külföldi segélyt kerestek. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem utján a töröknek évi adót igértek s a francia király bécsi követével is érintkezésbe léptek. A török azonban nem tartá tanácsosnak Lipóttal kikezdeni s elmaradt a francia támogatás is, amelyet csak Zrinyi keresett, mig Wesselényi a távol Franciaországtól nem sokat várt.
 1666-ban kötötték meg Wesselényi, Zrinyi és Nádasdy Ferencz egymással a végleges szövetséget Bécsben. 1667-ben feeghalt Wesselényi s Nádasdy állott az összeesküvés élére. Ő azonban a nádori méltóságot szerette volna megszerezni. Ekkor az özvegy nádorné elárulta a bécsi udvarnak az összeesküvést s levelezéseiket is átadta.

 Nádasdy is célzásokat tett a mozgalomra, hogy az udvart megfélemlitse s engedékenységre birja. 1668-ban sikerült Zrinyi Péternek vejét, Rákóczi Ferenczet a protestánsokkal kibékiteni s őt az összeesküvők céljainak megnyerni. Ettől kezdve Zrinyi vette át a vezérszerepet, mig Nádasdy megjelent Bécsben, teljes vallomást tett s kegyelmet kapott. Az udvar nem lépett fel nyiltan az összeesküvők ellen, noha a török révén is tudomással birt céljaikról.
 Zrinyi, kinek családjában hagyományos volt a törökök elleni gyülölet, a portához fordult s a maga részére Magyarország, Rákóczi Ferencz részére pedig Erdély fejedelemségét kérte. Nem nyert biztatást, de azért megkezdte a fegyverkezést. Arra a hirre, hogy Zrinyi Erdélyt Rákócinak kéri, a halálosan megsértett Apaffy Mihály sietve ajánlotta fel szolgálatát Lipót királynak, Zrinyinek nem maradt egyéb hátra, mint a felkelésre jelt adni. Nemsokára azonban egyik bizalmas emberét Bécsbe küldte s engedmények fejében felajánlotta hódolatát. Lobkovitz herceg sajátkezüleg irt levelében tett igéretet, hogy nem fogják lázadónak tekinteni, vagyonában, méltóságaiban meghagyják, ha fiát kezesül küldi. Zrinyi ebben bizva, teljesitette a feltételeket s 1670. ápril. 13-án, Frangepán Ferenccel együtt elhagyta Csáktornyát s 18-án Bécsbe ment. A német katonaság azonnal megszállta várát s az összes Zrinyi és Frangepán jószágokat elkobozta, elfogta Zrinyi Péternét, mig Frangepán fiatal neje olasz földre menekült. Arra a hirre, hogv Zrinyi és Frangepán Bécsbe mentek, Rákóci Ferencet is cserben hagyta a fölkelő sereg. Nemsokára elfogták a nádornét és Nádasdy Ferencet is. Következtek a törvényes elfogatások s rövid idő alatt 2000 ember ült börtönben. Ezek felett a Rottar-féle vizsgáló bizottság itélt Pozsonyban, mig Nádasdy felett Bécsben s Zrinyi és Frangepán felett Német-Ujhelyen rendkivüli biróság volt hivatva dönteni. A biróság tagjai között egy magyar sem volt. Az itéletet a következő évben mondották ki, Zrinyire is, Frangepánra is. Fejvételt, kézcsonkitást, vagyon elkobzást. Frangepán az itélet hallatára sirt, panaszkodott, könyörgött s azt hajtotta, hogy nincs ideje a halálra elkészülni. A kivégzés 1671. ápril. 30-án, elitéltetésük helyén történt. A kézcsonkitást elengedte a király. Vértanu haláluk nagy hatást tett a nemzetre, annyival inkább, hogy Frangepánnak sokkal kisebb és jelentéktelenebb része volt az összeesküvésben, semhogy ily sulyos büntetést érdemelt volna meg.

reklám ezen az oldalon ▼

< 102. oldal > ▲