Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

Eötvös József-utca.

– Sáros-utca. –
A Petőfi-térről a ref. Kollegiumhoz vezet.

str. Târgului / Sáros u. [sic!]

Br. Eötvös József.

1813–1871.

Irta: Földes Ferenc.

 Br. Eötvös József 1813. év szeptember 3-án született Budán. Atyja Ignác, volt főispán, tárnokmester, majd alkancellár, legszentebb kötelességének ismerte a dinasztiához törhetetlen hüséggel ragaszkodni. Ebben a szellemben akarta nevelni a fiát is, de ez nem sikerült neki. Eötvös József nevelője Pruzsinszky József volt, aki a Martinovics társaságban szivta magába a forradalmi eszméket. Bátran vágta a szemébe a kis bárónak, amikor az panaszkodott, hogy az apját hazaárulónak csufolják: „Apád is az, te is az leszel, hiszen magyarul sem tudsz beszélni!“
 A gyermekévek után külföldre utazott tanulni. Ott érlelődött meg lelkében az a gondolat, hogy életét a haza boldogitására szenteli.
 1841-ben megjelent első és leghatalmasabb munkája, a Karthauzi. Ez a bölcseleti regény páratlan a magyar irodalomban, de a világirodalom remekei között is első helyen emlegetik. Versei kedveltek napjainkban is. Különösen a „Végrendelet“ „Búcsu“ és a „Három árva“ cimü verse.
 Eötvös irói hirneve állandóan emelkedett. Különösen népszerü „A falu jegyzője“ cimü szatirikus irányregénye. Ebben a régi vármegye tenger sok félszegségét ostorozta maró gúnnyal és eleven képekkel. – Ennek a hatása lett, hogy a vármegye igazgatásában lényeges javitásokat eszközöltek. Majd amikor a forradalmi eszmék utat törtek a magyar nép szivébe is, megjelent a „Magyarország 1514-ben“ cimü regénye. Óva inti ebben a nemességet a túlságos konzervatizmustól. Dózsa György korát vázolja regényében s azt a nézetét domboritja ki, hogy ha a jobbágyságot fel nem szabaditják alárendelt helyzetéből, a parasztlázadás megismétlődhetik.

 És amit irt, azt hirdette a politikában is. Az volt fő célja, hogy a közélet mezején hangoztatott elveit regényei utján népszerüsitse. „Márványszobor helyében, ha fenmarad nevem, Eszméim győzedelme legyen emlékjelem“. Ezt irja egy költeményében Eötvös. És ezt az óhajtását elérte. Politikai meggyőződése diadalmasan hóditotta meg a magyar közvéleményt. Két izben volt közoktatásügyi miniszter. Az 1848-ki minisztersége alatt nem tudott alkotni, mert az alkotó munkában megzavarta a szabadságharc. De 1867-ben a népoktatási törvények megteremtésével maradandó emléket készitett nevének.
 1871-ben február 2-án halt meg. Ercsi-i birtokán temették el s emlékét pompás ércszobor örökiti meg Budapesten.
 Nagy volt mint iró, nagy mint politikus. E két hivatást egységesitve képviselte s elmondhatjuk, hogy br. Eötvös József a XIX. század egyik legnagyobb magyarja volt.