Cucor Gergely-utca.

A Katona József-utcából délnyugati irányban halad. (Mészárosok-rétje.)

str. Iuliu Maniu u. (a Levendula / Katona József utcától a Hadsereg / Désy Zoltán térig)

Cucor Gergely.

1800–1866.

Irta: Földes Ferenc.

 Közönséges jobbágy család gyermeke volt Cucor Gergely, aki Andódon (Nyitra m.) 1800. év december 17-én született. Már a falusi iskolában kitünt játszó pajtásai közül nagy tehetségével és a szegény jobbágy tanulni vitte gyermekét Nyitrára, Esztergomba, Pozsonyba. Amint iskoláit elvégezte, bencés szerzetesek közé került. Azonban a szerzetesi szigoru élet nemigen volt alkalmas az ő egyéniségéhez. Nem csoda tehát, hogy szerzetes Cucor gyakran jött ellentétbe költői lelkületével.
 Költészetét az tette kedveltté, hogy felismerte azt az irányt, amely a nép lelkéhez vezet. Ő volt egyike azon keveseknek, akik a thémáért sohasem mentek idegenbe, hanem eredeti magyar mondák és mesék után alkotta meg epikai müveit. Különösen értékes eposzok az: „Augsburgi ütközet“, „Aradi országgyülés“, „Botond“ és a félbe maradt „Hunyadiász“.
 1831-ben az Akadémia rendes tagjául választotta, majd jegyzője és levéltárnoka lett az Akadémiának. 1848-ban az ő költői lelkét is megihlette a nemzeti felbuzdulás. Akkor irta remek szép forradalmi versét, a Riadót. Ezért Windischgrätz herceg elzáratta. A szabadságharc után Kufstein várában szenvedett sulyos fogságot. 1851-ben szabadult ki börtönéből. Haza jött Budapestre és itt élt egyedül a költészetnek egészen haláláig, 1866. szept. 9-éig.
 Nem a „nagy“ költők közül való Cucor Gergely, de mindenesetre azok közül, akik koruk szellemi irányitásában első helyet foglalnak el és aki előtt kegyelettel hajtja meg az elismerés zászlóját a késő utókor. Budapesti lakóházát szép emléktáblával jelölték meg.

reklám ezen az oldalon ▼

< 71. oldal > ▲