Bocskay István

Bocskay István-utca.

Uj utca a Kosár-dombon. Az István király-utat a II. Rákóczy Ferenc-úttal köti egybe.

str. Nicolae Grigorescu u. (a 11. számig, a többi beépült)

Bocskay István.

1557–1606.

Irta: Rusztek Károly.

Bocskai és kismarjai Bocskay István történelmünk egyik kiválóan nagy alakja 1557-ben Kolozsváron született. Régi magyar főuri családnak volt ritka tehetségü sarja. Mint unokaöccsének, Báthory Zsigmond fejedelemnek küldöttje többször járt Prágában Rudolfnál, hol annyira megkedveltette magát, hogy mikor Báthory András számüzte, Prágában is maradt és Rudolfnak lett erdélyi ügyekben a tanácsadója. Tehetségei és hazafisága egyaránt ösztönözték bár hatalomra, amellyel az elnyomott közügyeken vágyott segiteni, mégis Prágából visszatérve, elkedvetlenedetten a politikai élet viszontagságaitól, nagyváradi birtokára visszavonult. Innen több előkelő hazafival levelezett, kárhoztatva azokban a vallási és politikai reaktiot, s el-eltünődve az orvoslás eszközein. Miután Bethlen Gáborhoz irott levelei a Lippa környékén megvert erdélyi menekültek irataival együtt Belgiogoso kassai kapitány kezeibe kerültek és ez Szentjobbi várát elfoglalva ellene indult, Bocskay 1604-ben végre is védelmére kelt a vallási és politikai szabadságnak. Mindenek előtt felhivta a hazafiakat a vallási és politikai szabadság oltalmára és szövetségre lépett vala Mohamed nagy vezérrel. Felhivásának csodás sikere volt. – Hozzá csatlakoztak az összes keleti városok, melléje áltak a hajduk és általában csaknem az egész nemzet sietett táborába. Básta, Erdély zsarnoka, ugyan Edelénynél megverte Bocskay seregét, csakhamar azonban megerősödötten indult Bocskay a Felföldre és miután azt elfoglalta, Pozsonyban a koronát is hatalmába ejtette. Innen azután Erdély felszabaditására sietett, mely vállalkozása sikerrel járván, 1605-ben a medgyesi gyülésen fejedelemmé választatott. Szerencsen a magyar rendek is megválasztották fejedelemmé s törvénybe iktatták a protestáns vallás szabad gyakorlatát. Mindezek után Bocskay nyilatkozatot bocsájtott ki az európai hatalmakhoz, melyben a morva és sziléziai rendeket csatlakozásra hivta fel és kifejtette a török szövetség szükségét.

< 61. oldal > ▲

Csakhamar átvette ezek után az áthnámét a toroki követtől, melyben a Szultán a fejedelmi méltóságban megerősiti, sőt a királyi cimmel és a koronával is megkinálja. Ezt azonban Bocskay visszautasitá, mondván, hogy ő nem a koronáért, hanem a szabadságért fogott fegyvert. Bölcs mérsékletében és nagyi politikai előrelátásában a békét elébe helyezte a háborunak s azon volt, hogy a nemzetet kibékitse királyával, de természetesen csak a politikai és a vallási szabadság árán. És bár a bécsi udvar rendkivül megnehezitette a békekötést, mégis mikor a hajduk Bécs közelében kalandoztak, Mátyás főherceg a család hatalmát látván veszélyeztetve, – megkezdette a béke alkudozásokat Bocskayval. – Bocskay 1605-ben Korponára országgyülést hirdetett, amelynek legfőbb tárgya a békefeltételek megállapitása volt. Az alkudozások végre 1606-ban az alaptörvénynek tekintendő bécsi békére vezettek. Ennek 15 pontja az alkotmány és a vallás biztositékokról, egy külön fejezete pedig Bocskayról szól. A vallásra nézve az 1604-i XXII. t.-c. eltörlésével, mindenkinek biztosittatott a teljesen szabad vallás gyakorlat; kimondatott az egymástól elvett templomok visszaadása, a jezsuiták jog és birtok vesztése. Az alkotmányra vonatkozóan elrendeli a béke, hogy a korona az országba visszahozassék; országgyülés hivassék egybe, amelyen a nádor választassák meg a régi hatáskör visszaadásával; továbbá hogy hivatalra csak született magyarok alkalmaztassanak, vallásra való tekintet nélkül és senki törvényes idézés nélkül, a törvénykezés rendes utján kivül ne büntettessék. Bocskay elismertetett Erdély örökös fejedelmének, a birodalom hercegének, a székelyek grófjának és a magyarországi részek urának. Végül következett Csehország, Morvaország, Ausztria, stb. biztositása, hogy a király a békefeltételeket teljesiti.
Megköttetvén a bécsi béke, Bocskay most már Rudolf és a török között lépett fel közvetitőül és pedig oly sikerrel, hogy csakhamar megköttetett a zsitvatoroki béke, amely a szerződő feleket birtokaikban hagyja és a békét Rudolfra nézve évi adó nélkül szabja meg.
Fájdalom Bocskay nem élvezhette nagy munkájának sikerét. Éppen Kassára hivta össze a rendeket, hogy a bécsi béke pontjait bemutassa, a hiányait pótoltassa, javitsa, amidőn 1606. december 28-án régi betegsége véget vetett életének.

< 62. oldal > ▲

Halála előtt bár maga is érezte, hogy a bécsi béke nem nyújt teljes megnyugtatást, azért lelkére kötötte a nemzetnek annak pontos megtartását, a hazafias egyetértést, a vallás szabadság védelmét és végül figyelmeztette végrendeletében arra is a nemzetet, hogy mindaddig mig a magyar korona ott fenn náluknál erősebb nemzetségnél van, mindenkor szükséges és hasznos az erdélyi fejedelemség fentartása.
Mindezekért és a szabad hajdúk letelepitéséért Bocskay méltán kiérdemelte nemzetének soha nem múló hálás emlékezetét.

< 63. oldal > ▲

◁ Előző

△ Oldal tetejére

Következő ▷