Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

Bihari János-utca.

A Lawotta János-utcából nyugati irányban haladva, a Soós Pál-utcában végződik.

— (beépült)

Bihari János.

1769–1827.

Irta: Antalffy Endre.

Bihari János, hirneves cigányprimás és ihletett dalköltő volt. Kortársai a magyar zene fejedelmének nevezték, a bécsiek pedig játékának és szerzeményeinek eredetiségétől szinte megbabonázva, elnevezték: „Ungarischer Beethoven“-nek.
 Élete tipusa a lánglelkü primások, barna bohémek életének. Született a pozsonymegyei Nagyabonyban 1769-ben és a pesti ferencvárosi temetőben hantolták el 1827. április 26-án.
 Mint 18 éves ifju, kiváló tagokból álló zenekarával Pestre ment s itt csakhamar országos hirnévre tett szert. Bejárta zenekarával Magyarországot, Erdélyt és Lengyelországot. Muzsikált Budán a nádori udvarban, Pozsonyban a koronázási és más nemzeti ünnepélyeken, Bécsben az udvari bálokon és önálló hangversenyeken stb. Mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel honorálták zseniális müvészetét. Játékában benne volt a testvértelen magyar nemzet sirvavigadása, a hallgató magyarnóta méltósága, fensége, katona dalaiban, verbunkosaiban fölhangzott a toborzó jókedv pajzán pattogása, a huszáros nem sarkanytyupengése, a lovas rohamok mindent magukkal ragadó áradata, lelkesedése, mámora. Táncnótáiban utólérhetetlen volt. Brilliáns technikával játszott és játékában óriási szenvedély nyilatkozott meg; hegedüjéből hatalmas nagy hangokat tudott kicsalni, melyek az érzelmek egész skáláján vonultak végig, a legnagyobb szenvedélyek égiháboruszerü hangzavarától kezdődőleg a könnyező érzések leglágyabb piánojáig. Csermák Antal hegedüvirtuóz és zeneszerző B. hatása alatt kezdett magyar melodiákat irni. Biharit 1800-ban hallotta játszani Gödöllőn Grassalkovich hercegnél. A játék hatása alatt könnyekre fakadt és e perctől fogva búcsut mondott a német zene muzsájának s egész lélekkel a magyar zenére adta magát.

 Biharinak eddigelé mindössze 16 müvét ismerjük (kiadta Káldy Gyula: A régi magyar zene kincsei cimü gyüjteményben, 1890-ben): Számra nézve nem sok, de mindenik egy-egy zenei drágagyöngy, telve eredetiséggel, karakterisztikus egyéni sajátossággal, a cimnek megfelelő melodikus szinezettel. Kiválóbb müvei: Hadik obester nótája, Huszár verbunkos, Hatvágás verbunkos, Bihari nótája, mikor a pénze elfogyott, Requiem fia halálára, Koronációs, Primiciális, Palatinus magyarjai stb. B. életében nemcsak sok hirt és dicsőséget, de sok pénzt is szerzett s mégis nyomorban halt meg 58 éves korában. 1824-ben az egri tisztujitásról jövet Hatvannál szekere feldült és olyan szerencsétlenül esett ki, kogy balkarja súlyosan megsebesült s ennek következtében karidegei – minden gyógyitás dacára – annyira megmerevedtek, hogy ujjainak müvészileg kiképzett hajlékonyságát többé vissza nem nyerhette. Ezért életének utolsó éveiben, hogy kenyerét megkereshesse – saját bandájában, mint kontrás szerepelt. Életrajzát megirta, mások emlékezési alapján – Mátray Gábor, (Magyarország és Erdély képekben II.) Bihari emléke bizonyára méltó arra, hogy Maros-Vásárhelyen, hol viszonylag legtöbb városi cigány lakik, az 1893. évi cigány összeirás szerint, – egy utcanévvel emlékezzenek meg róla.