Bethlen Gábor-utca.

(Vár-utca.)
A vár észak-nyugati szegletétől egyenes irányban a Trébely szőlőbe vezet.

bd. Cetăţii / Vár sétány [sic!]

Bethlen Gábor.

1580–1629.

Irta: Dr. Dékáni Kálmán.

 Bethlen Gábor Erdélynek legnagyobb fejedelme s ugy magyar, mint az egész protestántizmusnak egyik legnevezetesebb harcosa. Született Marosillyén 1530-ban. Részt vett, mint ifjú a Bocskay felkelésben. A némethez pártolt Báthory Gábor ellenében 1613. május 1-én a török őt jelölte ki erdélyi fejedelemnek s az okt. 23-iki kolozsvári országgyülésen a rendek is megválasztották. Részt vett három felkelésével az Európa szerte folyó harminc éves háborúban. Első felkelése 1619-ben indult meg, s még ugyanazon évben az egész Magyarország kezébe került. 1620. jan. 20-án felvette Magyarország fejedelmének cimét, aug. 25-én pedig a besztercebányai országgyülés II. Ferdinándot letette a tronról s őt választotta meg magyar királynak. Cseh szövetségeseinek veresége őt is veszedelemmel fenyegette s igy kötötte meg 1621-ben a nikolsburgi békét, melyben visszaadta a koronát Ferdinándnak, s lemondott a királyi cimről. Még 1623-ban és 1626-ban fogott fegyvert hazája politikai és vallási szabadságáért s mindig gyözelmesen harcolt. Első neje Károlyi Zsuzsánna († 1622-ben), második Brandenburgi Katalin volt. Meghalt 1629. nov. 15-én, s a gyulafehérvári templomba temették el. Bethlen Gábor nevéhez füződik a gyulafehérvári főiskola megalapitása, mely iskola később Nagyenyedre költözött s ma nevét viseli. Maros Vásárhely történetében is nevezetes az ő uralkodása,

reklám ezen az oldalon ▼

< 54. oldal > ▲

mert városunknak ő adta meg a szabad királyi város cimet. Nagyon valószinü, hogy ezt a vásárhelyiek egykorú főbirájuknak Borsos Tamásnak köszönhették, ki a várat is épitette s kit 1618-ban a kolozsvári országgyülés a fejedelmi tábla ülnökévé választván, ez időtől kezdve nagyon sokszor szerepel fontos politikai küldetésekben, mint Bethlen Gábor követe. 1616. április 29-én kelt az az okmány, mely Székely-Vásárhely mezővárosnak, lakói hűsége és szolgálatai jutalmául a szabad királyi város cimet adja s e cimmel együtt a Maros-Vásárhely nevet is ez időtől kezdve kezdi a város használni.

reklám ezen az oldalon ▼

< 55. oldal > ▲