Kezdőlap Tartalom Utcajegyzék Képtár Reklámok Útmutató Impresszum

Bercsényi Miklós-utca.

Uj utca. A gör. kel. és gör. kath. temetők mögött haladva, a Bezerédj Imre-utcát a II. Rákóczi Ferenc-utcával köti össze.

str. Bujorului / Bazsarózsa u.

Bercsényi Miklós gróf.

1665–1725.

Irta: Földes Ferenc.

„Nagy Bercsényi Miklós
Sirdogál magában,
Elfogyott szegénynek
Minden katonája!…“

 Legendás időknek legendás vitéze volt nagy Bercsényi Miklós, a kuruc világ egyik legkimagaslóbb alakja. Miként az erdők sürüjéből a hatalmas cserfa, ugy tünik elénk a vitézek beláthatatlan seregéből Bercsényi, a kuruc fejedelem legnagyobb vezére.
 Bercsényi Miklós 1665. évben Temetvény várában született. Tanulmányait a nagyszombati egyetemen befejezve, csakhamar katona lett. 1686-ban Budavára ostrománál annyira kitüntette magát, hogy vitézségeért ezredesi rangot nyert és Szeged főkapitányává nevezték ki. Hire és neve ettől kezdve folyton emelkedett. Ung vármegye örökös főispánja és felső-magyarország fő hadi biztosa lett I. Lipót uralkodása alatt. Ekkor ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenccel. Neki köszönhetjük jó részt, hogy az aulikus érzelmü Rákóczi lelkében fel-gyujtiotta a honszeretet lángoló szikráját.
 Amikor Rákóczi Ferenc átlépte kisded csapata élén a lengyel határt és kitüzte a szabadság zászlóját, Bercsényi lengyel seregek élén jött Rákóczi segitségére. Harc indult meg, élet-halál küzdelem, melynek lelkesitő jelszava volt: Istenért, hazáért, szabadságért!
 Mesék világa elevenült meg. Győzelemről győzelemre vezette a kuruc seregeket Bercsényi, a fővezér. De haj, az árulók ellen nem tudott küzdeni. Amikor mindenki elhagyta, megcsalta a szent zászlót, ő még akkor is diadalról álmodozott. Bizott a franciák, vagy az oroszok segitségében. De a reménység hamar elröppent. Porba tiporták a magyar szabadság zsenge fáját s aztán piros csizmák nyomát hóval lepte be a szél… Bujdosott Rákóczi, követte a legigazabb hive Bercsényi is. Együtt élték le a számüzetés keserü esztendeit. Ott halt meg 1725. év nov. 6-án a zugó Márvány-tenger partján Rodostóban, nagy Törökországban.
 A bujdosó fejedelemmel együtt őt is hazaárulónak nyilvánitotta a törpe utókor. Végre aztán a magyar törvénykönyvnek ezt a szégyenfoltját eltörölték 1906-ban és szentesitett törvény alapján megadta a magyar nemzet a hőst megillető tiszteletet Bercsényinek is. Rákóczival egyszerre visszahozták és fejedelmi pompával temették el az édes anyaföldbe, a kassai székesegyházba őt, ki életében a hazának hű fia, halálában a férfi erények mintaképe volt.