Arany János

Arany János-utca.

(Azelőtt Kis-Szentkirály-utca.)
A Kossuth L.-utcából, a Rákóci-szobor mögött ágazik ki, s nyugati irányban haladva, a Lajos kir.-utban végződik.

str. Arany János u.

Arany János.

1817–1882.

Irta: Szentgyörgyi Dénes.

^*_*^*

Arany János Nagyszalontán (Bihar megyében) született 1817. március 2-án. Meghalt Budapesten 18S2. október 22-én.
Apja Arany György ref. vallásu, egyszerü földmives ember, ki nagyon kis birtokocskán gazdálkodott.
Anyja Megyeri Sára volt. János a családnak 10-ik, legkisebb és egyetlen fiu gyermeke. Az irás és olvasás mesterségére apja tanitotta meg a kis Jánost, ugy hogy mikor a szalontai iskolába került, már addig sokat olvasott. Mindent ami csak kezébe kerülhetett.
1833-ban a debreceni kollegiumba került, de szegénysége miatt itt meg nem élhetve, már a következő évben Kisujszállásra ment tanitónak. Itt sem volt azonban maradása, vissza tért ismét Debrecenbe. Tanulmányait folytatta 1836-ig, midőn a szinészek közé állott. Velük koborolt, sok nélkülőzés és szenvedés között több városon keresztül, de sehogy sem tudott beleilleszkedni a társaitól látott könnyelmü életbe, s végre is ott hagyta őket, haza sietett Szalontára, szülői házába. Otthon előbb másod tanitó volt, később segédjegyzővé választották.
Ez időben halt meg édesanyja, kolerában.
Utóbbi állása már biztosabb megélhetést nyújtott s igy meg is nősült 1840-ben.
Felesége Ercsey Julianna, egy szalontai ügyvéd árvája lett.
Sok, nagyon sok munka hárult a rendkivül lelkiismeretes jegyzőre, de amellett is mohón olvasott folytonosan. És nyelveket tanult. Beszélt németül, franciául és angolul.

< 23. oldal > ▲

1848-ban, – mint nemzetőr, – a szalontai csapattal részt vett az aradi vár ostromában. Jegyzői állását különben megtartotta 1849. tavaszáig. Ekkor fogalmazói állást vállalt a belügyminiszteriumban s mint ilyen előbb Debrecenben, utóbb Pesten lakott. A fegyver letétel után, mint magán ember ismét Szalontán lakott, később nevelő lett a Tisza családnál. (Tisza Kálmán atyja házánál.) 1851-ben aztán Nagykőrösön, a gimnáziumban lett az irodalom és latin nyelv tanára, mely állásban 9 évet töltött.
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választatván, barátai biztatására Pestre költözött s itt a Kisfaludi-Társaság igazgatója lett.
E közben több lapot is szerkesztett. 1865-ben az Akadémia titkárrá, 1870-ben főtitkárrá választotta s e minőségben szolgált 1879-ig. Pesti tartózkodása alatt azonban majdnem állandóan betegeskedett. Titkársága alatt is, de különösen lemondása után, legkedvesebb tartózkodási helye a Margitsziget volt. Itt töltötte minden szabad idejét, midőn csak betegsége megengedte. 1882. okt. 10-én is itt sétált. Meghütötte magát s október 22-én elhunyt. Október 24 én temették el az Akadémia csarnokából.
Ravatalánál Gyulai Pál, Szász Károly és Török Pál ref. püspök mondottak gyászbeszédeket.
A főváros Deák temetése óta nem látott oly előkelő és akkora gyászoló közönséget. A menet utján a boltosok becsukták üzleteiket s az utcai gázlámpákat gyásszal vonva be, felgyujtották. Sirja a Kerepesi temetőben van.
Az Akadémia kezdeményezésére a Nemzeti Muzeum előtt 1893-ban – érc – szobrot állitottak emlékének, melynek költségeire, országos gyüjtésből, – 180 ezer korona gyült össze.
1907-ben Nagyszalontán, 1910-ben Nagykőrösön leplezték le egy-egy szobrát. Mindhárom Strobl Alajos müve.
Az A. J. után maradt ereklyéket egybegyüjtötték, s a fia A. László tervei szerint restaurált „Csonkatorony“-ban helyezték el Nagyszalontán. Az Arany-ereklye-muzeumot 1899. aug. 27-én avatták fel. Ebben most már egybe van gyüjtve lehetőleg minden, ami a nagy költő életére vonatkozik.

^*_*^*

Arany János Istentől megáldott költői lélek volt, „kiben nemzeti egyéniségünk a legteljesebben és legmüvésziesebben jut kifejezésre“.
Költészetét legtalálóbban jellemezte Petőfi a következő szavakkal: „Mit én nem egészen dicstelenül kezdék, folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel!“

< 25. oldal > ▲

Remek alkotásainak száma tömérdek. Műveivel gyakran nyert Akadémiai dijat és kitűntetést s azok közül igen sok, – forditásokban, – világ-kézen forog. Magyarul most már minden munkája megjelent s nagy részük, – olcsó kiadványokba is, – minden müvelt polgár könyvtárában helyet foglal, mint felnőttnek, ifjunak és gyermeknek egyaránt kedvenc, élvezetes olvasmánya.

< 26. oldal > ▲

◁ Előző

△ Oldal tetejére

Következő ▷