Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

A MAGYAR ZSIDÓK HELYZETE KÜLFÖLDÖN 999

továbbá hazatelepített Franciaországból több ezer román nemzetiségű zsidót, akiket különben deportáltak volna Németországba;

- szívélyes fogadtatásban részesítette a Vörös Hadsereg által elfoglalt területekrÅ‘l érkezett zsidó menekülteket, és engedélyezte 3000 zsidó gyermek kiszállítását Törökországba;

- 1943 óta lehetÅ‘séget nyújtott arra, hogy a transznisztriai zsidók nagy mennyiségben kapjanak élelmiszert és gyógyszert;

- lépéseket tett annak érdekében, hogy a keleti front romániai részén semmiféle incidensre ne kerüljön sor a német katonák és a zsidók között;

- lehetÅ‘vé tette, hogy a romániai zsidók a szakmájukban maradjanak, még állami alkalmazásban is dolgozhattak néhányan;

- a katonai szolgálat alól mentesített zsidóktól vagyonukkal arányos pénzbeli hozzájárulást kívánt. Azt a pénzt, amit a zsidó nemzetiségi szervezet ezen az alapon összegyűjtött, részben zsidók segélyezésére fordították. Azoknak a zsidóknak, akik nem tudtak fizetni, engedélyezte, hogy társadalmilag hasznos munkával róják le a hozzájárulást;

- bizonyos kényszerkörülmények hatása alatt megsértette a zsidók egyes vagyoni jogait, de a tÅ‘lük kisajátított értékeket nem más magánszemélyek tulajdonába adta, hanem állami tulajdonba vette;

- lehetÅ‘vé tette, hogy maguk a zsidók szervezzék kivándorlásukat, és ehhez számos hajót bocsátott rendelkezésükre.

Ha a magyar vezetés - a Sztójay-kormány - magatartására gondolunk, a románoknak a zsidókérdésben követett irányvonala eléggé különösnek tetszik. A román álláspont viszonylagos emberségessége mellett természetesen bizonyos kétkulacsosságot is tükrözött. Miután a felelős román vezetők, köztük Mihai Antonescu aránylag hamar felismerték, hogy a tengely elvesztette a háborút31, érthető módon úgy döntöttek, hogy országuk helyzetét javítandó, szakítanak - egyebek mellett - korábbi zsidóellenes politikájukkal. Ebben aktív támogatókra leltek az ellenzék tekintélyes irányítóiban, Románia történelmi pártjainak vezetőiben. Közéjük tartoztak Iuliu Maniu, Dinu Brátianu és Emil Hapieganu.

Közvetlenül Románia átállása előtt Mihai Antonescu külön-külön közölte Zissuval és Fildermann-nal, hogy a román nemzet számít a szolgálataikra. Zissut Ovid Vladescu külügyminiszter-helyettes Antonescu nevében arra kérte, lépjen érintkezésbe a brit és amerikai zsidó szervezetekkel, és rajtuk keresztül ösztönözze a nyugati szövetségeseket, hogy gyakoroljanak nyomást a Szovjetunióra a fegyverszüneti feltételek enyhítése érdekében.32 Amikor ezt Zissu meg akarta beszélni Fildermann-nal,

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham999.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/