A MAGYAR ZSIDÓK HELYZETE KÜLFÖLDÖN 997
gatott, és tájékoztatta a város zsidóságának vezetőit a fasiszta zsidóellenes intézkedések valódi tartalmáról.
A bizottság szorosan együttműködött a román zsidóság vezetÅ‘ivel, köztük A. L. Zissuval és W. Fildermann-nal.19 Tevékenysége a fegyverszünet elÅ‘tti idÅ‘szakban elsÅ‘sorban arra terjedt ki, hogy gondoskodjék a menekültek személyes biztonságáról, sokuk számára lehetÅ‘vé tegye a továbbutazást Palesztinába, s kapcsolatokat létesÃtsen és tartson fenn a nagy külföldi zsidó szervezetekkel, amelyektÅ‘l pénzbeli és természetbeni támogatást remélt.
Mire a bizottság megalakult, a román kormány már hazatelepÃtette a transznisztriai túlélÅ‘k többségét, és figyelemre méltó türelmet tanúsÃtott a zsidók iránt, a bizottságnak mégis igen körültekintÅ‘en kellett tevékenykednie. A németek erÅ‘s nyomást gyakoroltak a kormányra, mert ha abba kénytelen-kelleden bele is nyugodtak, hogy a marsall nem támogatja a végleges megoldás programját, a kormánynak a zsidók palesztinai kivándorlásával kapcsolatos tervei és a román politika kihatása a magyarországi deportálásokra módfelett nyugtalanÃtották Å‘ket.
1944 késÅ‘ tavaszára a román vezetÅ‘k arra a meggyÅ‘zÅ‘désre jutottak, hogy mind bel-, mind külpolitikai szempontból akkor járnak el a legoko-sabban, ha lehetÅ‘vé teszik a zsidók kivándorlását. Ennek a nézetnek Mi-hai Antonescu miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter volt az egyik fÅ‘ szószólója. Az Å‘ kezdeményezésére és elnökletével június 9-én miniszteri tanácskozást tartottak a zsidókérdés - és ezen belül külön hangsúllyal a zsidók esedeges kivándorlása - megvitatásának céljából. A résztvevÅ‘k között volt Dumitru Popescu tábornok belügyminiszter; Constantin Va-siliu tábornok rendfenntartási és közbiztonsági miniszterhelyettes; Sova tábornok tengerészeti miniszterhelyettes; valamint Radu Lecca. Mihai Antonescu a megbeszélés eredményét június 17-én kelt, Zissuhoz cÃmzett levelében fedte föl:
- az Antonescu marsall utasÃtására megalakÃtott Altalános Kivándorlást Szabályozó Miniszteri Bizottság a kivándorlás kérdésében pozitÃvan foglalt állást;
- kivándorlási hivatalt kell létesÃteni Zissu elnökletével, tanácsadóit és a hivatal többi tisztviselÅ‘jét Å‘ maga jelöli ki;20
- a szállÃtási egyezmények megkötését a Román Hajózási Szolgálat (Serviciul Maritim Román - SMR) bonyolÃtja;
a bizottság elvben jóváhagyta, hogy négy, idegen zászló
alatt közlekedő hajó kifusson a constantai kikötőből, ahol vesztegel, feltéve
hogy utasai a transznisztriai áldozatok árváiból, Romániából távoz
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham997.pdf
Az egész kötetet lásd: